Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-11 / 69. szám

2002. Március 11., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Tr" ■—■■■■■!= Nyerjen Nokia 3310-est DOMINO- * csomagban! Dunántúli Napló HP A szombati helyes megfejtések: 1: B, 2: A, 3: C 1 2 Melyik megyénkben található Cece? , Tolna ÍB/ Somogy /c/ Fejér Mi adja a szem színét? A/ a retina a szivárványhártya C; a szaruhártya «J Ki rendezte a Schindler listája című filmet? A Jiri Menzel Jim Jarmusch C Steven Spielberg Ha tudja a hejyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra kö­zött hívja a (72) 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefon­száma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is. akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. (-BRIGGS- HONDA -TECNA­motorok, alkatrészek 3,5-23 lóerőig Kapálógépek, fűnyírók, permetezők és kerti gépek teljes választéka. AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/532-282 } Sötétség délben Pécsi születésű építész a Terror Házának tervezője A pécsi születésű, rendkívül sokoldalú építész, F. Kovács Attila számos kiváló színházi előadás és film látványának megálmodója, többek között az Álombri­gád vagy a Napfény íze díszlettervezője. Los Angelesből azért hívták haza, hogy a Terror Házát, több elvetélt elképzelés után, megtervezze. Nem egy tervezővel is próbálkozott a XX. Századi Intézet, hogy létrehozza a leendő Terror Házának építészeti koncepcióját, de nemigen sikerült-. Ekkor értesítették F. Ko­vács Attilát, aki éppen Los Angelesben dol­gozott több filmen is: volna-e kedve a kér­déssel foglalkozni. Nagy kihívásnak tartotta a feladatot, de problémásnak is, tekintettel az előzményekre, végül is Fábry Sándor be­szélte rá, hogy tárgyaljon az igazgatóval. Schmidt Máriát megismerve egyértelmű volt, mondja Attila, hogy a történésznő igen magas minőség létrehozására törekszik, és a tervezésben szabad kezet ad. Az építész több száz milliót spórolt: ennyivel került ke­vesebbe tervének kivitelezése a korábbi el­képzelésnél. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben fonódott össze e sajátos munka révén a po­litikum az építészettel, azt válaszolta, hogy ez csak az utóbbi pár hónap közéletére és nem az építészeti tervezésre jellemző ten­dencia. Az természetesen önmagában is unikális helyzet, hogy éppen az az épület vált múzeummá, amelyben az állami terror megtestesült. F. Kovács Attila szerint: „az Andrássy út 60., mint múzeum az áldoza­toknak kell, hogy emléket állítson: egyben maga is emlékművé válik, épület formájú szoborrá. Az épületet keretbe foglaló fekete paszpartu - a díszpárkány, a pengefalak és a gránitjárda együttese - kontrasztjával ki­emeli a múzeumot az Andrássy úti épületek sorából, s a történelmi súlyának megfelelő­en a figyelmet magára a házra irányítja. A pengefalak nem egye­bek, mint hatalmas gyászzászlók. A pár­kány a Nap legmaga­sabb állásánál szokat­lanul nagy árnyékba borítja a házat, utalva Arthur Koestler Sötét­ség délben című mű­vére. A díszpárkány­ból kivágott, negatív­ban megjelenő „ter­ror” szó pedig az épü­letre, a pengefalakra és a járdára vetül a múzeum lógójával együtt. A rosszra uta­ló emlékjelek dara­bokra törnek az épü­let architektúráján.” Az átadás előtti cir­kuszokkal kapcsolat­ban megemlíti, hogy táskájában volt az épí­tési engedély, a média mégis azt harsogta, hogy az építkezés en­gedély nélkül zajlik. Azt is megírták, hogy a homlokzaton tízmé­teres, vértől csörgő fal­részek jelennek meg, amelyből levágott ke- Péter Gábor irodája-cellája zek nyúlnak ki, továb­bá halálhörgés hallatszik majd a liftaknából, ám mindebből semmi nem volt igaz. Az egyik országos napilap megemlítette, hogy a méregdrága kőburkolatot sokkal drágább fe­kete gránitra cserélik ki közpénzen, pedig a valóságban a méregdrága kőburkolat egy­szerű aszfalt. A ház előtti nem védett ecetfá­kat pedig szerették volna kicserélni bordó le­velű vérszilvafákra, amelyek a szürke hom­lokzattal és fekete kerettel együtt nagyon ér­dekes összhatást teremtettek volna. Ezt nem engedélyezték, mert ekkorra már minden át­itatódott politikával. Vallja, hogy tervének semmi köze nincs a politikához, a múzeum ügyét pártok felettinek tartja, ám hogy a kü­lönböző oldalak milyen módon próbálják sa­ját céljaikra felhasználni, az már tőle függet­len történet: egy konyhakéssel kenyeret is le­het vágni, és le is lehet szúrni valakit. CSERI LÁSZLÓ SZATIRKÁK Kampány: kötelező pártválasz­tási tanácsadás. Közel-Kelet: normális medre- szekben folynak az ügyek. Az íráskényszer megfeküdte a nyelvét. Ő a zseni. Hogy tud zsenni! Hát még enni! Komputer: tollslussz. Mene tekel, ufarszin! Talán ne­künk is megjelent az írás, csak elfedi a reklám. Meztelen: szexuálruhás. Űrlapszerkesztő: űrhajóhintás. Vagy árleszállítás vagy érel- szorítás. A XX. századi frontális ütkö­zésekben többszörös (Kárpát)- medencetörést szenvedtünk. Marafkó László A tükörlabirintussal nem vetélkedik Remenyik „pécsi” versei Idősödik az Ifjúsági Ház szórakoztató programjainak közönsége Remenyik Sándor költő halá­lának 60. évfordulóján ünnep­ségsorozatot rendezett a Ko­lozsvári Remenyik Alapít­vány. Ennek zárórendezvénye Pécsett lesz, március 11-én, hétfőn a Művészetek Házá­ban, ahol az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Pécs-Baranyai Társasága a vendéglátó. A közös, testvér- városi esemény igazi jelentő­sége abban áll, hogy ez alka­lomból megjelent a Remenyik Sándor einlékfüzet, amelybe Tüskés Tibor, költő pécsi ih­letésű verseit szerkesztette egybe, és ő írta a bevezető ta­nulmányt is. A kötet bemuta­tója alkalmából előadást tart Kántor Lajos, a kolozsvári Ko­runk főszerkesztője, valamint Pomogáts Béla irodalomtörté­nész. Az estre egyébként ran­gos kolozsvári küldöttség ér­kezik, többek között dr. Kötő József, az EMKE ügyvezető igazgató. M. K. A nyertes sem kerülheti el a sérüléseket Az elvált házaspárok közül nem kevesen élnek közös háztartás­ban, miután az új otthon megteremtése gyakran megoldhatatlan feladatnak bizonyul. Az esetek egy részében a békés egymás mel­lett élés megvalósul, de akadnak olyanok is, akik pokollá teszik egymás életét. A viták forrása lehet például a közös villanyóra is. A házaspár hat éve vált el, a családi ház, amely osztatlan közös tulajdon volt, most már kétfelé vált, bár még zajlik a pereskedés a vasalódeszká­ért is. A különböző szolgáltatások felét egyik, felét a másik fél fizeti, a villanyszámlával azonban gondok vannak. Az úgynevezett fogyasztási hely a férj nevén van, s bár az asz- szony két tanú jelenlétében egy ide­ig rendre letette a havi áramdíj felét az asztalra, a férj ahhoz hozzá sem nyúlt, a bíróság előtt pedig arra hi­vatkozott, hogy ő egyedül viseli az áramszámlák minden terhét. Az ügy odáig fajult, hogy a férj egyszer csak kikapcsoltatta az áramot, s tíz téli hétig sötétség borult a házra. Az asszony, tekintettel ana, hogy nem is tudja, mennyi a havi fizetési kötelezettség, hiszen a DÉDÁSZ ál­tal kiküldött számlát a férj utasításá­ra a postás a szomszédnak adja át, befizet annyit, amennyiről úgy gon­dolja, a ráeső részt fedezi. Ennek az a következménye, hogy rendszeres a túlfizetés, már 18 ezernél tart, a szolgáltató azonban, panaszolja, nem fizeti vissza a többletet. Buda­pestre is elment panaszával, egy ide­ig kettejük nevére jött a számla a szomszédhoz, de aztán szóltak ne­ki, hogy vissza kell állni a férj nevé­re. A megegyezésnek nem sok esé­lye van, mondja, volt férje többször megverte már, egyszer úgy, hogy be­szakadt a dobhártyája, és csak azért bocsátották két év próbaidőre, mert büntetlen előéletű. Betört fejjel, mankóval jött be Pécsre intézni a dolgait, de még hellyel sem kínálták a hivatalokban. S bár korábban elha­tározta, hogy öngyilkosságot követ el, mégis megpróbál az igazáért küz­deni, nem adja fel olyan könnyen. Hosszú ideje vitázik a házaspár a közös vételezés kereteit illetően, mondja Stier László, a Dédász la­kossági ügyfelek értékesítési veze­tője. Az egymás közti vitában a megoldást a szolgáltatótól várják. Ám egy 1995-ös kormányrendelet mellékleteként kiadott villamos energia közüzemi szabályzat sze­rint egy fogyasztásmérő berendezé­sen keresztül tulajdonostársként, haszonélvezőként, társbérlőként vagy bérlőtársakként közösen véte­lező lakossági fogyasztókkal mind­össze egy szerződés kötésére van csak lehetőség. A közös fogyasztó­kat egyenlő jogok és kötelezettsé­gek illetik meg, és a fogyasztás díjá­nak megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. A Dédász következetesen a jogszabálynak megfelelően járt el, így Stier László, hiszen erre a fo­gyasztási helyre is egyetlen közüze­mi szerződés van érvényben, amely ugyan csak az egyik fél nevé­re szól, de egyértelműen rögzíti a közös vételezés tényét. Ezt mindkét fél megerősítette aláírásával, tudo­másul véve az ezzel járó kötelezett­séget is. Ezért nincs alapjuk arra, hogy a számlát a cég megbontsa; et­től függetlenül, természetesen, a számlák egymás közti megosztása tetszőleges lehet, ez a felek együtt­működésének függvénye, de ebben a szolgáltató nem vehet részt. Meg­oldásként azt javasolják, érvel Stier László, hogy a felek a további viták elkerülésére alakíttassák ki a külön mérés lehetőségét. A hivatkozott jogszabály egyik paragrafusa értel­mében, ha a közös fogyasztók a ve­zetékhálózatukat saját költségükön szétválasztották, a szolgáltató köte­les az önállóvá vált fogyasztókkal külön-külön új szerződést kötni. Ez azt is jelenti, hogy ettől kezdve kü­lön számla is készül a fogyasztás­ról. Az időközben befolyt többlet áramdíjat a közös fogyasztók együttes, a többlet megosztásáról rendelkező írásos nyilatkozata alapján áll módjukban visszautalni, addig az aktuális számlák kiegyen­lítése történik meg. A Dédász javaslata persze rend­kívül ésszerű és logikus, de egy olyan helyzetben, mint esetünk pél­dázza, ez nem végrehajtható. Hi­szen mindez feltételezi a két fél együttműködését, csak az egyik jó szándékú hozzáállása nem sokat lendít a helyzeten. Ez persze nem a szolgáltató vagy a törvény fogyaté­kossága, ugyanis minden „ésszerűt­len” élethelyzetre nem lehet jogsza­bályt kidolgozni. Az egymásnak feszülő indulatok olykor szélsőséges, végzetes irányba is eltolódhatnak, mondja érdeklődé­sünkre dr. Banitz Erika, a Pécs Váro­si Bíróság elnöke. Olyan esettel is ta­lálkozott például, amikor temetésre ment az egyik fél, ez idő alatt pakol­ta ki a másik a közös lakást. Ép­pen attól nehéz a családjogi ítélke­zés, hívja fel a fi­gyelmet az el­nöknő, mert az indulatokat ne­héz megfékezni. De nemcsak a vagyon megosz­tásáról van szó ezekben az esetek­ben, sokkal súlyosabb, hogy lelkek mennek tönkre, s bizony az sem rit­ka, hogy az ilyen perpatvarok során a gyerekeket áldozzák fel. Ezért az ilyen típusú perekben, véli Banitz Erika, igazán nincsenek is nyerte­sek, mert aki nyer, az sem kerülheti el az olykor súlyos sérüléseket. CSERI L. Korábban mindig arról panaszkodott a pécsi Ifjúsági Ház, hogy az egyetemisták távol tartják magukat az intézménytől. Az utóbbi időben merőben más tendencia mutatkozik. az egyetemisták és a náluk idősebt korosztályok érdeklődnek. A tinédzserek elmaradásának a2 igazgató szerint többféle oka van. Ezek egyszerűbben felfedhetők, mini hajdan az, hogy az egyetemisták kö­réből miért volt csekély számú az IH közönsége a 80-as években. Meséli, akkor azt gondolták, biztosan azért van ez így, mert a főiskolásoknak, egyetemistáknak saját klubjaik van­nak. A vizsgálódásból azonban kidé rült, hogy akkoriban a hallgatók a sa­ját intézményük klubjaikba sem igen jártak, még leginkább a kollégisták az olyan programokra, amelyekre oda lehetett csoszogni papucsban is.- Ez az érdektelenség mostanra át­tolódott a tinédzserekre. Azt hiszem, hogy most a középiskolás, tinédzser korosztály tagja körében a legerő­sebb a nihilhangulat. Lehet, hogy le A pécsi kulturális intézmények be­számolójában az Ifjúsági Ház leg­utóbb azt jelezte, hogy a szórakoz­tató programoknál az egyetemisták felé tolódott el az közönség összeté­tele. Ez meglepő, hiszen évekkel, évtizedekkel ezelőtt alapvetően a 14-18 éves korosztály számított IH- látogatónak.- A szabadidős programoknál mutatkozik a változás - pontosítja Nagy Sándor, az IH igazgatója, áld alapítása óta vezeti az intézményt. - A szakköreinkben, művészeti műhe­lyeinkben, stúdióinkban továbbra is inkább a középiskolás korosztály ta­lálható. A koncertekre, író-olvasó ta­lálkozókra és egyéb tematikus ren­dezvényekre viszont már nem ők jönnek közönségnek. Van például most egy sorozatunk a magyarság őstörténetéről, és az iránt is inkább ra markáns. Több, mint 500-an jár­nak rendszeresen az Ifjúsági Ház 29 különféle csoportjába: van amelyik hetente ismétlődik, vannak, amelyek hetente többször is, vannak, amelyek csak havonta. A részvevők összesen kitesznek akkora létszámot, mint a koncertek közönsége. A folyamat szociológiai érdekessé­get is mutat. Az intézmény 27 évvel ezelőtti megnyíltakor az IH minden fiatal réteget megcélzott 14 éves kor­tól felfelé. Most már nincs alsó kor­határ sem, az IH szórakoztató prog­ramja azonban nem a gyerekeknek szólnak. Negyedszázadon át mégis azért kellett harcolnia az intézmény­nek a közönség kegyeiért, hogy az „Ifjúsági” elnevezés ellenére bejöjje­nek a Házba az „idősebbek” is. Ez a távolságtartás mára oldódni látszik, különösen a különféle klubok kö­zönségét tekintve. A hajdani tiné­dzserek értettebb korúként visszatér­nek fülüknek kedves zenét hallgatni. ______________________________ P.L ög lalja őket az iskola, a diszkó, vagy i szabadtéri szabadidős programok. \z IH diszkója hajdan a középiskolá­sok legnagyobb tömegét vonzotta. Ez d KUZ-UilbCg iliUbl kiesett, mert fel­hagytunk ezzel a tevékenységgel. Itt nem tudjuk tü­körlabirintuson át beengedni a kö­zönséget, nincs csúszda a felső és alsó szint között. Vagyis nem tud­juk telvenni a versenyt az eleve disz­kónak létesült épületekkel, és persze nem is akarjuk. Ezzel összefüggően a koncertek kezdési időpontjai átkerül­tek 20-21 órára: a Billentyű program­jaié, a jazz-klub, blues-klub. Nyilván ezzel is összefügg, hogy az érdeklő­dők más korosztályba tartoznak. Az IH tevékenységeinek összessé­géhez képest a közönség összetételé­npk v.illny/ío már knránt>;pm annvi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents