Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)
2002-03-09 / 67. szám
PÉCSI TÜKÖR 2002. Március 9., szombat 8. OLDAL Dinamikus és optimista- 2002 tavaszán a polgármester milyennek látja vámsát ?- A legjobb az lenne, ha most két légi felvételt egymásra kopírozhat- nánk: egy 1998-ast és egy 2002-est, akkor ugyanis markánsan kitűnnének a különbségek. Az apátia, a depresszió évei után egy feltörekvő, dinamikus és optimista várossal találkozhatunk már - mondja dr. Toller László. - Ha egy ilyen képzeletbeli térkép belső tartalmát is megnézzük, feltűnik, mennyi a diák, hiszen ma Pécsett 23 ezer gyerek vesz részt az oktatásban csak az önkormányzat által fenntartott intézményekben, és a Pécsi Tudományegyetemnek mintegy 26 ezer hallgatója van. A munkanélküliség 6 százalék, a kulturális rendezvények száma négy év alatt gyakorlatilag megkétszereződött, a minőségi javulásról nem is beszélve. Ha a tavasz szemüvegén át nézzük a világot, akkor az élet, a mozgás, a jó hangulat motiválja az embert. A város élni tud és élni akar. Emlékezzünk vissza például a 4-5 évvel ezelőtti szilveszterekre, amikor 50 ember 20 rendőr által szemel tartva mulatott a Széchenyi téren, ma már tízezer feletti azok száma, akik együtt akarják köszöntem a főtéren az új esztendőt. Ez is a közösségről szól.- Tehát társadalmasodik a vá- ms?- Úgy gondolom, igen, s ennek köszönhetően ma három területen biztos, hogy Pécs a legjobb az országban: az oktatásban, a kultúrában és a történeti emlékek gondozásában. Egy adatsor szerint a fejlődés dinamikájának tekintetében Pécs a tizenvalahányadik helyről a hetedik helyre rukkolt elő. Ha a szellemi potenciált nézzük, Pécs és Debrecen messze megelőzi a többi magyar várost, kivéve persze Budapestet. A legutóbbi tudományos kutatás eredménye pedig - amely a regionális vezető szerepre való alkalmasságot vizsgálta - magasan Pécsnek ítélte az első helyet. Mindez együtt azt jelenti, hogy Pécs potenciálja olyan erős, hogy bizakodva tekinthetünk a jövőbe.- Ma még mintha több lenne a lehetőség, mint a konkrétum.- Mindenképpen javul a helyzet, ha a közeljövőben elkészül a pogá- nyi repülőtér, és akkor is, ha a tervezett autópálya-építések a déli határtól indulnának, nem Budapestről. Az is több, mint lehetőség, hogy az ipari parkban egy ezer főt foglalkoztató középüzem épüljön. Dr. Toller László polgármester- Ezek a közeljövő reményei. De milyen napjaink valósága?- Talán a legfontosabb: az egyetem léte, az oktatás, a tudomány fejlődése nemcsak a város, de a régió húzóágazata. Kiemelendő az idegenforgalom szerepe, valamint a kereskedelem és a szolgáltatások magas foka. Az 1500 munkahely, a 100 ezer négyzetméter kereskedelmi alapterület, amely az elmúlt három évben létesült, 25 milliárd forintnyi beruházás eredménye. De nemcsak regionális bevásárlóközpont, hanem regionális energiaközpont is. Lassan stabilizálódnak a tradicionális pécsi üzemek is, a dohánygyár, a bőrgyár, a húsipar, tehát a gazdaság megerősödött. Kevesen gondolnák, hogy a pénzvilág, a bankok és a biztosítóintézetek regionális központjai mind Pécsett épültek ki. A köztudatban azonban inkább az él, hogy Pécs a kultúra városa, és természetesen ez így igaz. Szinte nincs olyan napja az évnek, amikor ne lenne valamilyen színvonalas kulturális esemény Pécsett. 222 év és a tulipán Bár nem kerek, de a háromszor ismétlődő szám miatt figyelemre méltó az évforduló: idén tavasszal lesz 222 éve, hogy Pécs városa - hosszú küzdelem után - megkapta a szabad királyi város rangot és hozzá a címerét. A Mária Terézia által aláírt uralkodó diploma dátuma 1780. január 21-i, de a rangra emelés ünnepélyes pécsi kihirdetése április 19-én történt meg. Pécs város polgársága tehát a 222 évvel ezelőtti márciuson az ünnepi készülődés jegyében élt: milyen látványos, fényes külsőségekkel fogadják a Budáról érkező királyi küldöttséget. Végül is lovasegységek, gyalogosok és katonazenekar kísérte be a városba a deputációt, tarackok dörögték az üdvlövéseket április 18- án. A királyi diploma felolvasása a népnek és átadása város vezetőinek a következő napra maradt. A ceremóniát nagy közös lakoma követte a Fő téren ökörsütéssel, zsemleosztogatással, borkiméréssel. A rendkívüli jelentőségű eseményhez közvetlen köze nincs, de szintén tavaszra esett a hajdani pécsiek egyik kedves, hagyományos népünnepélye, a Tettyén tartott Tulipán-ünnep, amely Í9. század végén kezdett gyökeret ereszteni, de az első világháború szele elfújta. Bár nem teljesen: egy évtizede ötletadója lett a Pécsi Napoknak. A mediterrán hangulatok városa A Mecsek védelmében kétezer évvel ben. Pécs a „Szőlő és a bor városa”, s ezelőtt fejlődött várossá Sopianae. A az sem véletlen, hogy a generációk rómaiak, akik a mediterránumból jöt- óta itt élő igazi pécsiek a saját szőlőiek, nem véletlenül érezték magukat birtokhoz tartozó „tőke” szóból ere- otthon ezen a vidéken, s bizonyára deztetve tűkének nevezik magukat, így vannak ezzel ma is Itáliából érke- Ma már azt is tűkévé fogadják, aki ké- ző vendégeink. Aki forró nyári napo- sőbb jött és nem tudott, nem akart kon végigtekint a Széchenyi téren, szabadulni a város varázsától, ha az vagy délutáni-koraesti hangulatban illető igazi pécsinek vallja magát, átsétál a Jókai téren, avagy estelente A „pécsiséget” nehéz megfogal- megfordul a korzón, a Király utca mazni. Pécs az Pécs. Csak önmagá- szabadtéri éttermei, kávézói között val mérhető. „Nekem: A VÁROS és megpihen a Színház téri szökőku- mindörökre.” - vallotta róla Csorba tak kőpárkányain, máris Itáliában Győző. Az biztos, hogy hozzá tarto- érezheti magát. Harkány felől, autó- zik az ugyancsak déües hangulatot val érkezvén megpillantva a várost, árasztó szabadtéri fesztiválok soka- mintha Toscana, vagy Lazio dombjai sága, a Tavaszi Fesztiváltól az arany- között utaznánk. ló sétatéri gesztenyefák alatt zajló Az itáliai reneszánszon nevelke- Pécsi Napokig. Az Országos Színhá- dett költő, Janus Pannonius itt éne- zi Találkozót kísérő kavalkád, az kelte meg a télben virágzó mecseki egyetemisták ünnepei, a szőlő és a mandulafát, melynek késő példányai bor ünnepe és az azt kísérő bordaima is ott virítanak kora tavasszal a fesztivál mind mind az utcákra, a te- hegyoldalban. Ha onnan lenézünk, a rekre hívja a városlakókat és á ven- drávai síkságig, túl a messzeségben dégeket. A pécsiek ilyenkor magu- óhatatlanul az itáliai és dalmát parto- kát ünnepük és az életet, s ez az igákat fürdető Adriát fürkésszük. Persze zi közösségformáló erő. hiába, pár száz kilométerre van. Most tavasz van. Lekerül a nagyAzért nekünk Pécs - egy pályázat kabát, elővillannak a formás lábak, nyertes szlogenje szerint - így is „a ringanak a feszülő blúzok. A medi- mediterrán hangulatok városa”. Aki terrán hangulathoz tartozik az is, ha a nyár végén a hegyre felfutó keskeny, férfiember ilyenkor afféle pannon de- görbe utcákban sétál, gyümölccsel te- rűvel Szemléü a vüágot, s a közelgő ti öreg fügefákra bukkan a terméskő- nyárra gondol.:. falakkal védett kertekben és a szőlők- Panics György Az elmúlt napok már a tavaszból adtak ízelítőt fotó: laufer László A kötődésről és a pécsiségről Azon lehetne tanakodni, hogy a nélkülözhetetlen turisztikai, illetve beruházó-fogó reklámoktól eltekintve vajon szüksége van-e még Pécsnek hódoló dicséretekre. Az viszont biztos, hogy a hozzá fűződő szeretet és a pécsiség újra és újra megfogalmazása a város polgárai számára igazi lélekerősítőként fontos. Dr. Bellyei Árpád professzor, a POTE volt rektora, a PTE Ortopédia Klinikájának igazgatója:- Beregszászon születtem, Kaposváron érettségiztem, de nekem Pécs a legszebb város Magyarországon. Minden, ami itt található, gyönyörű és értékes: a történelmi múlt, a mai fiatalság, a világörökség, a város fekvése, szellemisége, kultúrája. Egyszer egy európai családi utazásról hazafelé tartva, ahogy az úton feltűnt előttünk Pécs, feleségem felkiáltott a kocsiban: „Nem tudom, miért kell nekünk máshová utazni, amikor itthon milyen szép minden!” Hát azért is érdemes megismerni a nagyvilágot, hogy utána jobban értékelhessük saját környezetünket. Dr. Catherine Feidt-IUés szülésznőgyógyász, Franciaország tiszteletbeli pécsi konzulja:- Nekem Pécs két nagyon fontos dolgot jelent. Az egyik, hogy itt hihetetlenül pezsgő a szellemi élet, kultu- rátis és poütikai területen egyaránt. Talán mert a várost évszázadok óta különböző nemzetiségek lakják, itt sokkal toleránsabbak az emberek. Elfogadják egymás véleményét, a viták után nincs harag, s az is tetszik, hogy nem csak felszínes dolgokról lehet vitatkozni. Pécsett nem unatkozik az ember, akár minden estére talál valamilyen tartalmas programot. A másik, ami számomra nagyon vonzó Pécsett, az a város nagyon változatos építészete, a különböző korok és stílusok egymásra rétegződése. Huszonhat éve élek itt, de még mindig találok izgalmas, új dolgokat, köszönhetően a remek pécsi építész iskolának. Bcdikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója:- Nekem túlfűtött érzéseim vannak Péccsel kapcsolatban, én rajongva szeretem ezt a várost. Sokszor elhagytam és elhagyom, jöttem-mentem a világban, a családom most is Budapesten él, de, mint egy örök szeretőhöz, mindig visszatérek Pécshez. Pedig eredetileg nem is vagyok pécsi, hiszen Miskolcon születtem, igaz, nyolc hónapos koromban ide kerültem. Kétlaki életet élek, de Budapesten tartózkodva is lélekben pécsinek érzem magam. Sok személyes kötődésem van Pécshez, igyekszem a kapcsolataimat, a munkámat felhasználni arra, hogy ne csak kapjak, de adni is tudjak valamit ennek a gyönyörű városnak: érezze, hogy szeretem. Dr. Körinek László egyetemi tanár, a Német Szövetségi Köztárság tiszteletben pécsi konzulja:- Csak elfogultak lehetünk, ha ez a város adott kuüsszát a fiatalságunknak, szerelmeinknek. Én itt születtem. Látom azon polgár elődeim teljesítményét, akik hajdan együtt emelték a városfalakat, és együtt védelmezték, együtt dolgoztak, ünnepeltek, vigadoztak. Magyar, német, délszláv, zsidó polgárárok éltették tovább ezt várost, de ebbe a sorba még a törököket is belevehetjük: nálunk még ők is hagytak hátra szép dolgokat. Számomra ettől a sokféleségtől európai Pécs. Olyan élő organizmus, ahol érzem, hogy nekem, jelenlegi polgárának, mint aktuális láncszemnek, kötelességeim vannak. Dr. Kékes Ferenc, Baranya Megyei Közgyűlés elnöke:- Tüke vagyok a szó legszorosabb értelmében. Családunk több mint kétszáz éve Pécsett él, én is itt születtem, itt végeztem iskoláimat, itt dolgoztam mindig. Nem tudtak elcsábítani innen anyagilag jelentős állásokkal az ország más részére, mert nem tudtam elszakadni a várostól. Azt vallom: bizonyára lehet Pécsen kívül másutt is élni, de nem érdemes. Azért nem, mert ebben a városban másutt szinte sehol nem tapasztalható harmóniát érzek. Az pedig sajátos értelmet ad az ember életének, ha e szellemi, erkölcsi és anyagi harmónia kiteljesítésén fáradozhat sok-sok baráttal körülvéve. Dr. Kiss László alkotmánybíró, egyetemi tanár, 1970 óta él Pécsett:- Én Vas megyében szültettem és cseperedtem fel, oda hazamegyek, itt meg otthon vagyok. Pécs emberszabású város visszaváró, hazaváró fajta. Aki elmegy, úgy megy el innen, hogy visszajönne. Komplett város, mindene megvan, ami a normáüs életvitelhez szükséges. Van aurája, egyedi hangulata, kultúrája. Barátkozó város is: ha ember itt él 20-30 évig, akkor biztos, hogy gyalogosan nem ér oda időre, ahova menni akar, mert annyi ismerőse, barátja van, akikkel megáll beszélgetni. Pedig Pécs léptéke jóval nagyobb annál, hogy ez magától értetődő legyen. Vagyis Pécs nyitott és szabadlelkű, talán a mediterrán jellegéből fakadóan is. Ezekből áll össze az ember pécsisége, még ha nem is tüke. ■ Készült Pécs Önkormányzata és a PW Rt. támogatásával. Oldalszerkesztő: Dunai Imre Madártávlatból a belváros fotó: t. l. Munkában a várostakarítók - egyre tisztábbak a közterületek Éled a természet, sokasodnak a A jó idő beköszöntővel, a vegetáció megindulásával számos alvállalkozó kezdte meg tevékenységét a város területén. Koordinálásukat, irányításukat a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. szakemberei végzik. A parkok és a parkerdők gondozásának feladataira idén - hosszú évek után először - nagyságrendekkel több jut, mint az előző esztendőben. A városban jártunkban-keltünkben az elmúlt hetekben gyakorta találkozhattunk zöldterületi, parkgondozási munkákat végző, illetve a közterületeken takarító csapatokkal. Novák Gyöngyitől, a PW Rt. parkgondozási csoportvezetőjétől megtudtuk, az országban a főváros után Pécsett van a legnagyobb zöldfelület: 320 hektárnyi. A fák a legértékesebbek: lombkoronájuk az oxigénellátás szempontjából meghatározó. Védelmükre idén fasor vissza- ifjító, -megújító, illetve fásítási programot indítottunk. A fagymentes időszaktól megkezdődött a metszés; a kártevők, s a gombásodás elleni védekezés, lemosás. A tavasz kezdetekor a sövénynyírás, gyepkaszálás, majd a virágosí- tás van soron. Idén a világörökségi helyszínhez méltó széles körű virá- gosítást terveznek. A belváros mellett számos más városrészben megjelennek majd a virágágyások, virágkapuk. Látványos eredmények várhatók, ugyanis az előző évihez képest idén mintegy 40 százalékkal nőtt a pénzkeret. Arra az ideátis állapotra törekszik a PW Rt., hogy egy négyzetméternyi zöldterület gondozására száz forint jusson. Ilyenkor a köztisztasági feladatok is- megnövekednek: az illegális szemétlerakók megszüntetése és annak a sok hulladéknak az eltakarítása, amelyet télen „jótékonyan” takar a hó. Porkoláb Kámly, a PW Rt. köztisztasági csoportvezetője irányításával folyamatosan, városrészről városrészre járva végzik ezt a munkát a megbízott alvállalkozók. 75 darab vadonatúj, tetszetős, zöld színű, öntöttvas hulladékgyűjtő edény kerül ki hamarosan a közterületekre a hiányzó, megrongált darabok helyére. Több százezer forintot költ a PW Rt. a régi edények átfestésére is. Speciális műanyag bevonatot képező festékkel védi majd az időjárás, illetve a változó hőmérséklet viszontagságai ellen. Folyik a rendszeres kézi- és gépi takarítás, a lombgyűjtés; a zónás parkolók mintegy 50 ezer négyzetméfeladatok ternyi felületének locsolással történő megtisztítása, portalanítása. A tavaszi „nagytakarítások” sorába illeszkedő látványos feladat volt a közelmúltban a Magyarürögi vízfolyás Béke parkon áthaladó szakaszának megtisztítása, amely a burkolt vízmeder mintegy 1,5 km-es szakaszának kézi iszaptalanítását jelentette. Várkonyi Viktória vízgazdálkodási előadó tájékoztatója szerint a Mecsekből eredő és a Pécsivízbe torkolló vízfolyás burkolt medréből mintegy 2,5 ezer köbméter iszapot sikerült eltávolítani. így szebb, tisztább, az egészségügyi elvárásoknak megfelelő, megnövekedett vízszállító képességű lett a patak. Az iszapszállító munkagépek nyomvonalának helyreállítására hamarosan füvesítés kezdődik az érintett területen.
