Új Dunántúli Napló, 2002. március (13. évfolyam, 59-88. szám)

2002-03-08 / 66. szám

I 2002. Március 8., péntek RIPORT 7. OLDAL KULT Ú R A Nyerjen Nokia 3310-est □OMINO­csomagban! Dunántúli Napló 19 A tegnapi helyes megfejtések: 1: C, 2: A, 3: A 9 «I Melyik magyar király halt meg 1526-ban * a mohácsi csata után? /A/ II. Lajos /B/ I. Ulászló C Nagy Lajos Melyik városban alakult meg a Beatles? /A/ Londonban B Liverpoolban C Manchesterben «5 Melyik országban élt a század nagy lélekgyó- ** gyásza, Carl Gustav Jung? A Svájcban /^/ az USA-ban C Németországban Ha tudja a hejyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra kö­zött hívja a (72] 505-064-es számot, adja meg regisztrációs számát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve. címe és telefon­száma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 1G játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. VESZEDELMES VISZONYOK. Ma este mutatják be Pécsett a Ka­maraszínházban Christopher Hampton kétrészes színművét. A kü­lönleges képi hatásokkal színpadra állított darab főbb szerepeit Ráz- ga Miklós, Gráf Csilla (képünkön), Fábián Anita, Melkvi Bea, Simon Andrea és Széli Horváth Lajos játssza. A Hargitai Iván rendezte szín­darabról készült videofelvételek megtekinthetők a Dunántúli Napló internetes oldalán, a www.dunantulinaplo.hu címen. _____________ _____ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Ké rdésessé teszi a valóságot Jancsó Miklós sokat ad a barátságra A fiatalok Miklós bácsinak szólítják, de simán visszategezik, holott a nagyapjuk lehetne, amúgy lexikon-szócikk. Ugyan­úgy kíváncsiak mai filmjeire, mint a szü­leik az első nagy Jancsó-alkotásokra. Ta­lán azt érzik, vele mindenről lehet be­szélni. Akad, aki búcsúzóul egy ezres bankjegyet dedikáltat vele, majd fölkiált: „Ez most már tízezer forintot ér!” Az V. Laterna Magyar Fümhét programjában szerepelt Jancsó Miklós legújabb filmje, az Utolsó szivar az arabs szürkénél. A vetítés után készült az alábbi beszélgetés.- Sokan az utóbbi három filmje esetében stílusváltásról beszélnek. Tényleg így lenne?- Stílusváltás? Azt se tudom, mi az a stí­lus. Talán modor, ha létezik. De tényleg min­denki ezt mondja. Attól, hogy ezek más fil­mek, talán humorosabbak, mint az előzőek, nem jelenti azt, hogy kiestem volna a saját lelkemből. Ám az is igaz, hogy értelmetlen dolog ósdi nyelven dumálni. Az Utolsó szi­var... eredetileg Szegénylegények 2 akart lenni, aztán amikor a színészek felvették a parasztgatyát, azt mondtam, erről szó sem lehet. Csak a hülye, kivénhedt táncdaléneke- sek tátognak a harminc évvel ezelőtti play- backjükre. Ugyanakkor, azt hiszem, a mon­danivaló egy jottányit sem változott. Ezek a filmek is ugyanúgy megosztják a nézőket, mint régen.- Jellemző az is, hogy újabb művei inkább epizódokból állnak össze, s nem egy kerek tör­ténetet adnak ki. Miért?- Nagyon nehéz manapság egy olyan törté­netet elmondani, ami nem átverés. A filmek többsége azt szeretné, hogy nyugodj meg, még csimbumm filmekben is végül győz a jó és bűnhődik a gonosz. De az ilyeneknek már iga­zából senki nem hisz, ez kívül van a realitáson. Nekünk ráadásul a lehetőségeink is szegénye­sek, még technikával sem tudnánk átverni a nézőt. Az utolsó három filmem a valóságról szól, még ha filozofikusak is, de csak annyira, hogy kérdésessé teszik a valóságot. El lehet ad­ni a szereplők humorával. Állítom, ha most be­zárnának valahová két évre, hogy találjak ki valami sztorit, aminek van eleje és vége, nem annyira biztos, hogy érvényes lenne.- A hírek szerint a forgatások fele szinte improvizálás, egy lazán megírt forgatókönyv alapján mindig a helyszínen derül ki, mi lesz a folytatás.- Igen, így igaz. Ezért is fontos, hogy az ilyen hülyeségekben nem egyszerűen szí­nésznek kell lenni, hanem barátnak. Kevesen viselik el, hogy kimegyünk a helyszínre, és ott derül ki, mi a dolga, mi a szövege. Ugyan­akkor a szereplők imádják, hogy önmagukat is adhatják. Hisznek bennünk is, de tudják, hogy teljes mértékben rajtuk múlik a film. Mi meg megdöglünk néha a röhögéstől. Ezt nem lehet elképzelni a Brat Pitt-tel.- Fantasztikusan nyitott minden újra, a huszonévesekkel szinte jobban megtalálja a hangot, mint a náluk alig idősebbek. Hogy’ csinálja?- Nem szabad másképp tekinteni őket, csak mint barátot. Én jóindulattal fordu­lok mindenki felé, nem is nagyon szoktak jönni olyanok, akik piszkolni akarnak. Amúgy meg minden érdekel, ugyanúgy ott vagyok nyáron a Szigeten, mint a fia­tal filmesek vetítésein.- Új mű készülőben?- Rajtunk nem múlik, hanem a választó- polgárokon... Amíg nincs pénz, csak úgy, a nagyvilágba már nem képzelgek, ahhoz vén róka vagyok. De persze rengeteget olvasok, ami nem más, mint állandó gondolkodás. MÉHES K. ________________Jegyzet_________________ A kertvendéglő halála Százesztendős gesztenyefák nőtték körbe és mészkő-tufa hegygerinc öleli. De nem csak ettől különleges hely a Tettye-kertvendéglő, ahová leginkább az estékbe forduló nyári délutánonként, a frissítő levegőbe szagolva érdemes beülni kikapcso­lódásként a világ gyötrelmei elől, hódolni kulináris örömöknek és hallgatni hozzáillő sramlit. Tettye a mindenkori vendéglős­től függetlenül szent hely. Nevében is kuriózum. A városba érkező ide­gent csodálatos miliőjével megfogja, vendégeinek visszacsalogatő-hívó emléket ad, és persze csak mi tud­juk azt, hogy szomszédságában a romok között, néhai Szathmáry püspök nyári rezidenciája félezer esztendővel dacoló oldalfalainak ta­karásában olykor szerelmek szö­vődnek (nekünk ez is a vüágörök- ség része), s az est úgy szép, ha a ta­lálka a kertvendéglő fái alatt folyta­tódik. Ekként jártak ide nagyapá­ink, apáink, s minden bizonnyal unokáink is erre kanyarodva veszik az irányt, s itt fogják lefújni a habot a sörről, próbálnak testi-lelki békét találni. Ha találnak. Hiszen most azt hallom, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hi­vatal a vendéglőkert nyitva tartásá­nak határidejét egy környékbeli la­kó (lakók?) bejelentésére, immáron jogerősen esti 10 órában határozta meg, ami annyit jelem, hogy kilenc­kor már nem érdemes (nem sza­bad) a tisztelt vendég elé Alapot ki­tenni, s fél tízkor, háromnegyedkor a kerti székeket iüik fólrakni az asz­talokra Evvel a kertvendéglőnek be­fellegzett. Vége. Azok kezdeménye­zésére vége, akik amikor lakást vet­tek, építettek vagy alakítottak át e történelmi környéken, tudták, hogy hol építkeznek, hallhatták a fák alól kiszűrődő zenét, sőt maguk is ülhettek a kerti székeken. A hivatal pedig most utólag nekik ad igazat (vajon milyen megfontolás men­tén?), miközben evvel a méltatlan határozatával nemcsak a kertven­déglő ellen követ el merényletet, ha­nem a pécsi polgárt is szembeköpi. Végül megkockáztatom, hogy a dömés akár precedens értékű is le­het. Ilyen alapon az egész Király ut­cát be lehet záratni, hovatovább az egész várost, megfogalmazva szép csöndben, hogy nincs szükségünk idegenforgalomm és nincs szüksé­günk a szép nyári estékre sem KOZMA FERENC Magyarul - magyarán Melyiket a kettő közül? A beszédére adó ember él a vá­lasztás lehetőségével, ha majdnem azonos vagy nagyon hasonló szavakat használ. A marék-marok jelentésben na­gyon közel állnak egymáshoz. Szinte mindegy, hogy. valaki ma­rékkai vagy marokkal szórja a ma­got. De a pénz inkább egy marék, a liszt egy marok. A maréknyi in­kább valamely kézzel fogható anyag mennyisége, a maroknyi pe­dig átvitt értelmű: maroknyi nép, maroknyi magyar. Hasonló a kö- nyék-könyök. A könyökből igei vál­tozata helyett aligha mondja valaki azt, hogy könyékből. A lábol-lábal csaknem mindegy. Az első mégis elterjedtebb, főként igekötősen: át­lóból valamin, kilábolt a betegség­ből. A lábas-lábos alakpár mind­két tagja jó, helyes. Az első lehet főnév (főzőedény), de lehet mel­léknév is (lábas ház, lábas jószág). Műves-míves. A köznyelvben az el­ső terjedt el. A második régies, és irodalmi. „És visszatérnek mint a mívesek...” (József A.) - Pázmány míves mondatai: A tetéz-tetőz a tető szóból származik. Jelentésük meglehetősen elkülönült egymás­tól. A tetéz = a szokásosnál na­gyobbra növel: tetézve ad valamit, a bajt az is tetéz. A tetőz = tetővel lát el. Tárgyatlanul: ’eléri legmaga­sabb pontját’ (árvíz). A vacak és a vacok teljesen elktüönültek egy­mástól. Áz első annyi, mint silány, értéktelen(ség), lim-lom. A máso­dik a népnyelvben állati búvó-, ill. alvóhely, tréfásan: nyomorúságos emberi lakás. A növénytanban: ’a virágot, ill. a termést tartó rész’. So­kan nem különböztetik meg a két sző rágós alakjait: Összeszedett mindenféle vackot (helyesen: vaca­kot) . Ezek mind az ő vackai (helye­sen: vacakjai). Idegen eredetű az adaptál-adop- tál. Az első = hozzáilleszt, átalakít, módosít, valamire alkalmassá tesz. Származéka az: adapter ’műszaki átalakító berendezés vagy készü­lék’ (hírközlés, fényképezés, film) - A másodiknak a jelentése: ’örökbe fogad’. Sokan fölcserélik. Datál-do- tál. Latin gyökérszó. Az első = kel­tez (dátum = keltezés). A második = díjaz, fizet valakit vagy valamit, anyagi fedezettel ellát, segít, támo­gat (dotáció). Rónai Béla Tanácstalan álláskeresők Születni kell arm, hogy valaki hirdetés Reménytelen dolog álláshirdetésre jelentkezni. Leosztottak a sze­repek, vagy ki tudja honnan érkeznek a befutók, de több tucatnyi próbálkozás is hiábavaló, panaszkodnak a pályakezdő álláskere­sők, és a munkanélküli szakmunkások. De hol rontjuk el ezt a döntő lépést, egyáltalán mi alapján szelektálnak a munkáltatók?- Eddig tizennyolcszor próbálkoz­tam a bölcsész diplomámmal, de legjobb esetben is a személyes be­szélgetésekig jutottam - panaszolja a fiútársaság egyik tagja. - Volt, aho­vá hátszéllel érkeztem, de ez inkább csak nekem adott önbizalmat, egé­szen addig, amíg ki nem kosaraztak.- Megalázó, ahogy lezajlanak ezek a beszélgetések - veszi át a szót a haverja. - Öt perc alatt leza­varják az interjút, de nem kérdez­nek semmit a szakmai múltról, sem az elméleti felkészültségről. Áztán adnak két gagyi kérdést a cégről, amelyik mondjuk a petrencerudak és talicskafékek gyártásával foglal­kozik. A társaság profiljára tehát gyakorlatilag lehetetlen felkészülni, így arra is elég nehéz meggyőző vá­laszt adni, hogy miért érdekli pont ez az állás az embert. Többször is az volt az érzésem, hogy eleve megvan már, ki kerül majd be, így a fölös je­lentkezőket szivatásokkal igyekez­tek rábírni, hogy lássák be, nem ők a legjobbak. Például pályakezdő­ként itt-ott olyan szakmai kérdése­ket kaptam, amire rutinos rókák is csak vakargatnák a fejüket. . - Az egyik hazai üdítőgyártó nagy­hatalomhoz jelentkeztem - idézi egy másik fiú. - Négyszáz indulóból ment az első szűrés, majd a negyedik körre nyolcán maradtunk. Itt már szi­tuációs játékkal teszteltek bennünket, hogy miként értékesítenénk a porté­kát, ha fafejű vagy rafinált, korrekt vagy csibész áruházvezetőnek kelle­ne eladni a terméket. Itt a szakmai fel­készülés, az áruismeret már kevés volt, az alkalmazkodó képesség, a ha­tározottság, az érveléstechnika leg­alább ennyire számított. Az utolsó körben buktam el, mert volt egy ná­lam is simulékonyabb fickó. alapján kerüljön zsíros Gyorsan hozzáteszi: - Persze le­het, hogy csak savanyú a szőlő. De nem adom fel, ebben a labirintus­ban előbb-utóbb, de én érek első­ként a kijárathoz.- Nekem sikerült marketing vo­nalon csatát nyerni, ötven jelentke­ző közül - mondja István, a jóvágá­sú, sportosan öltözött srác. Mint ki­fejti, nagyon fontos, hogy az ember hogy kerül oda az interjúra. Aki úgy kezd hozzá, hogy neki létszükséglet ez az állás, az majdnem biztos, hogy nem kapja meg. ■hhhhhhhhhhhhhmh Az álláskeresők szerint 40-50 be­adott jelentkezésből 10-15 alkalom­mal hívják be interjúra az embert. A tucatnyi inteijúból pedig csak egy­két helyen van remény a harmadik körig eljutni. - De hát minden állás- hirdetésre ötvenen, hatvanan jelent­keznek, úgyhogy személyenként is legalább ennyiszer kell pályázni a matematikai sikerhez - jegyzi meg vigyorogva az egyikük. Majd finomít az élcen: - Fontos, hogy nem szabad munkakörökbe elkeseredni. Mert kevés hely van, ahová frissdiplomást keresnek, leg­inkább az amerikai cégeknél, mond­ván, ezeket az embereket még nem fertőzték meg más munkamorálú változatokkal. Vidéken pedig az a helyzet, hogy bizonyos területeken évekre előre lefutott már, hogy kik váltják a kiöregedő vezetőket. Á tér­ség célirányos iskoláinak köszönhe­tően viszont egyes szakmák időtlen időkig telítettek. Másrészt a jól fizető nagy cégeknél pontosan tudják, hogy kik vannak a piacon számítás­ba vehető tapasztalt szakemberek, a személyes kapcsolatoknak sokkal nagyobb a szerepük, de sokszor igazgatói rokonnal sincs sok esély.- Butaság azt gondolni, hogy az álláshirdetéseknek már előre meg­van a nyertese. Nincs ugyanis köte­lezően meghirdetendő állás, a cég­nek nem érdeke ilyen fiktív pályáz­tatásokat csinálni. Az álláskeresés­kor a piacról a lehető legjobb szak­embert szeretnénk kiválasztani, te­hát nem érdekünk a protekciós megoldás egyik körben sem - mondja a másik oldal részéről Szi­getvári József, a DDGáz munkaerő­fejlesztési osztályvezetője. Kolléga­nője, Knezevics Irina, aki a gyakor­latban jó néhány pályázati akciót le­vezetett már, a jelentkezési tapasz­talatokat összegzi. A kiválasztás szempontjainál nyilvánvalóan a legfontosabbak a pályázati kiírásban szereplő tételek. Régiós tapasztalat, hogy mivel ke­vés a térségben a munkalehetőség, időnként olyanok is jelentkeznek, akik a feltételek negyedét sem telje­sítik. Az első .szűrön ezért nem ma­rad fenn az álláskeresők kétharma­da. Egy diplomás munkakörre az ilyen stabil vidéki cégeknél mini­mum 40-en pályáznak, de például az informatikai területekre kétszer ennyien. Az első körben a felét sze­lektálják ki, majd a szakterületi ve­zető 10-20 embert hívat be meghall­gatásra. Közben írásbeli teszteket kell kitölteni, amelyekkel logikai, számítógép-használati készséget mérnek, és 25-30 személyiségjegyet vizsgálnak. A döntő a munkahelyi vezető összbenyomása. Az utolsó három jelölt már nagyon hasonló, ott már szubjektív hatások dönte­nek, no és a fizetési alku. Van ez­után három hónap próbaidő, és ha rejtett gondok derülnek ki, akkor még mindig van lehetőség a módo­sításra. Fejvadász cégekhez a nagyválla­latok csak akkor fordulnak, ha fel­sőbb vezetők, igazgatók pótlására kémek ajánlatot. Knezevics Irina úgy fogalmaz, hogy nincs tökéletes jelölt, munkakör- és helyzetfüggő, hogy ki a legalkalmasabb jelentkező. A leggyakoribb hibák, hogy igénytelenül készítik el az írásbeli pá­lyázatot. A gépelés nem kötelező, de a tartalomnak lényegre törőnek, ta­goltnak kell lennie. Az elbeszélő jel­legű „irodalmi remekeket” nem dí­jazzák. Többet ér, ha a jelölt kitér az egyéni ambícióira, az iskoláit, a szak­mai múltját részletesen leírja, és ki­fejti a munkakörrel kapcsolatos el­képzeléseit, elvárásait. Riasztó, ha az interjú során sugárzik a jelentkezőről az érdektelenség. A hanyag megjele­nés, a flegmaság sem előnyös, de a gyakorlatban a pályázók ritkán kö­vetnek el ilyen alapvető hibát, általá­ban a legjobb formájukat hozzák magatartásban, öltözködésben. Szóval nem a ruha teszi az em­bert, de a legjobb tartalmat is tálalni kell. A tálaláson viszont minden el­dőlhet. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents