Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-04 / 34. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2002. Február 4., hétfő ÜiHHH Beiratkozás - dilemmákkal Több szülő a napokban dönti el, melyik isko­lába is írassa tankötelessé vált gyermekét. Vá­lasztási lehetőség van bőven, de mindenki más szempontok alapján határoz. A legtöbben inkább hétéves korban látják elég érettnek gyermeküket a tanuláshoz. Baranyai körkép Március 4-én és 5-én lesz idén a beiratkozási ha­táridő az általános iskolákban, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, csupán a hatéves gyermekek 85-90 százaléka kezdi majd meg ta­nulmányait szeptemberben. Ha az óvoda és szülő meg tud állapodni abban, hogy a gyermek iskolaérett-e, vagy sem, ahhoz nem fűződik különösebb eljárás. Inkább azzal van probléma, hogy sok szülő szeremé, ha gyermeke még a tanköteles kor elérése után is az óvodában maradjon egy évig, noha a fejlettsége ezt nem indo­kolja. Érdemes a nevelési tanácsadó ingyenes vizs­gálatát és véleményét kérni, amennyiben a szülő és az óvoda között e kérdésben nincs egyetértés. A szakemberek mindenképpen azt javasolják, hogyha bármilyen kis rendellenesség merül fel a gyerek magatartásában, vagy lemaradás mutat­kozik bármely képességének fejlettségi szintjé­ben, akkor jobb, ha egy évvel később kezdi meg tanulmányait a csemete, és így könnyebben ve­heti az iskolai akadályokat is. Rögtönzött közvélemény-kutatásunk alapján a legtöbb szülő úgy gondolja, az iskolaválasztás­nál az egyik legfontosabb szempont, hogy az adott intézmény dolgozóiról milyen a közvéleke­dés; az sem ritka, hogy egy adott tanító vagy ta­nár miatt választják az iskolát. Mivel többen úgy gondolják, hogy már az általánosban sok minden eldőlhet a gyerek pályaválasztásával kapcsolat­ban, a legtöbbször a lakóhely és az intézmény közti nagyobb távolság sem számít. A pécsi önkormányzat idén először minden nagycsoportos óvodásnak és szüleinek olyan is­mertetőt juttat el, amely a megyeszékhely összes alapfokú oktatási intézményét bemutatja, meg­könnyítve ezzel az iskolaválasztást. SOMLAI A. Pintémé Urbanovics Zsuzsa Pécs Varga Anikó Komló „Úgy éizem, hogy Réka lányunk még nem érett arra, hogy iskolába járjon, mert kissé szétszórt, gyakran elkalandozik. Egyébként is csak két napon múlik, hogy nem automatikusan kerül át a következő évfolyam­ba. Ha most beíratnánk, akkor ő lenne a legfiatalabb az osztá­lyában, és a barátaitól is el kellene szakadnia." „A kislányom tavaly még nem bírta volna a fizikai megterhelést az iskolában. Mivel májusi születésű, emi­att lehetőségem volt a beis­kolázás elhalasztására. Ezek után úgy gondoltam, még egy évig jobb helye van neki az óvodában. Idén ősszel viszont kezdődhet az iskola.” „Tapasztalataim szerint a kisfiam még nem képes olyan koncentrációra, amit az iskola viszont elvárna tőle. Vannak még számára olyan dolgok, amikben egyelőre nem elég önálló, így például a cipőfűzés és az öltözködés terén is elkel a felnőttek segít­sége.” Máter és filiái Ló-múlt és ló-jelen SZENTLÖRINC Friss nyomdaillatú az a szép kis ki­advány, melyet Máter és filiái cím­mel adtak ki. Mécsén István plébá­nos úr szerint a város műemlékek­ben nem gazdag, ezért amilyük van, annak hírét illik terjeszteni. Ezek közé tartozik a paraszt- barokk stílusban 1718-ban épült katolikus templom is. Belső teré­ben olyan képek és szobrok is vannak, amelyek alkotásának és alkotóinak idejét és nevét a restau­rálás során sem sikerült kideríteni. A plébániához tartozó filiák kö­zül Csonkamindszent századelőn épült, alig tíz éve felújított templo­mába annak idején Kész Ernő ké­szítette az oltárt, állította az orgo­nát, s a jeles mesternek ma is él­nek leszármazottai Pécsett. Kacsótán egészen 1992-ig nem volt templom, haranglába 1896- ban épült. Különös érdekessége a plébá­nia kiadványának a tarcsapusztai keresztről olvasható ismertető. 1808 augusztusában Maurer Má­tyás állíttatta, uradalmi juhász­ként talán egyedüli volt, áld hitét ily módon is megvallotta. m. a Baranyai körkép Csaknem félszáz lovas közös­ség működik a megyében. Az alapító kedv töretlen, pedig egy komolyabb ménért akár 800 ezer forintot is elkérnek. Pontosan nem tudni, hogy a me­gyében, főként a helyi idegenfor­galmat fellendítendő, hány lovas társaság is működik. Csizik Mihály siklósi turisztikai szakértőnek, áld a lóval foglalkozók megyei szövet­ségét szeretné létrehozni, 30-35 olyan magánszemélyről és csoport­ról van információja, akik valami­lyen formában a lovas természetjá­rás terjesztésén fáradoznak. Csak a siklósiak majdnem 40 magyar fél­vérrel rendelkeznek Egy üyen jó­szág értéke eléri a negyedmillió fo­rintot, némelyik eszmei értékét még többre taksálják. Nem egy pa­ripáért akár egymillió forintot is le­hetne kérni. Emellett, ha szerény létszámú állományban is, népsze­rűek az arab telivérek is. Vékényben és Bükkösdön, vala­mint Bólyban a vállalkozást segí­tendő komoly méntelepek működ­nek. Mégis elterjedtebb az önerős tartás és kiválasztás. Olyannyira, hogy állami támogatásért kevesen pályáznak, mert 50, sőt 70 százalé­kos önerőt kell biztosítani a siker érdekében. Egyre kevesebb a régi istálló, ahol számos állat is elférhetne egy­szerre. Nem véletlen, hogy a szál­láshelyek havi bérleti díjának az összege csak nő, jelenleg 30-35 ezer forint. Megéri tehát kiránduló­kat szállító mént ápolni. A többség hobbiból és egyfajta lokálpatriotizmustól vezetve hódol a lónak. A nagypeterdiek például kora középkori fegyveres jelenete­ket elevenítenek fel Árpád-kori kosztümbe öltözve. Hétvégi gya­korlataikat most már alkalmanként százak tekintik meg a focipályán. Hasonlót tesznek a siklósi huszá­rok, bejárva a környékbeli falvakat a nyitott túrák alkalmával. Idézik például a Tenkes-hadjáratot, gyer- gyószentmiklósi lovasokkal is együttműködve. A későbbiekben ők tervezik a szigetvári úti célt, a Dráva mentén pedig egy 150 kilo­méteres hadiösvényt alakítanak ki. CSUTI J. Nem vonzó a családorvosi pálya Ha minden marad a régiben, felkészületlenek kezelnek bennünket? Évente országosan 200 új háziorvos kellene, ám jelenleg úgy tűnik, a mind fejlettebb kép­zési formák ellenére egyre kevesebben vá­lasztják ezt a pályát, az üres praxisok száma is nő. Nem csoda: Baranya megyében is 3 és 10 millió forint között mozog a praxisjogért fize­tendő pénz. Baranyai körkép A családorvoslás fejlesztése össztársadalmi érdek, el­végre a helyben végzett, magas szintű, diagnosztikát és bizonyos terápiát is magába foglaló orvosi munka a leg­jobb a betegnek, orvosnak, közösségnek egyaránt, rá­adásul ez lenne a legolcsóbb. A képzéssel jelenleg nincs is gond, elvégre Pécsett is megalakult a PTE ÁOK Csa­ládorvostani Intézete, ahol a háziorvosok szakképzése, továbbképzése folyik. Azt is sikerült elérni, hogy a csa­ládorvostan a medikusok tananyagába is bekerüljön. Nagyobb gond, hogy a még oktatott, leendő család­orvosok száma messze nem elég a szaporodó üres pra­xisok betöltésére - tájékoztat ár. Nagy Lajos professzor. Baranya megyében 10 körüli az állandóan üres praxi­sok száma, és néhány betöltöttben is magas a fluktuá­ció. A Dráva mentén, az Ormánságban, a relatíve sze­gény területeken évekig nem találnak háziorvost. Több nyomós oka is van, amiért a fiatalok vonakod­nak ettől a pályától. Az első és legfontosabb a praxisjo­gért fizetendő összeg. Ez Pécsett, illetve a városokban 5-10 millió forint, de a falusiakért is legalább 2,5-3 mil­liót kémek. Természetesen ez csak a „munkára való jog” ára, a rendelő, a felszerelés továbbra is az önkor­mányzatok tulajdonában marad. Tény, hogy a munká­ból befolyó összeg sem eget rengető. Egy-egy praxis át­lag 1800 főből áll, így a kártyapénzekből kb. 350-450 ezer forint folyik be havonta. A háziorvosnak ebből kell állnia a fizetéseket az összes járulékkal, a közüze­mi számlákat és bizonyos gyógyszerek beszerzését. Egyszóval a jelenlegi helyzet nem ösztönöz a szakmá­ban való elhelyezkedésre, nem motiválja a benne dol­gozókat a fejlesztésre.- Az lenne az ideális, ha egy családorvos kb. 1000 betegből meg tudna élni. A finanszírozásnak is változ­nia kellene; az egyik jó megoldás, hogy legyen egy bá­zisfinanszírozás az alapellátásra, továbbá, hogy az or­vosok minden elvégzett munkáért számlát adhassa­nak. Aki tud EKG-t, ultrahangot csinálni, mert megvan a képesítése, miért ne végezhetné helyben? - véli Nagy Lajos. Ha ezek a sürgető változások nem következnek be, akkor félő, a családorvosi pálya utáni érdeklődés to­vább csökken, és egy idő után kényszerűségből szak­képzetlen, felkészületlen orvosokkal töltik be ezeket az állásokat. A Családorvostani Intézet min­dent elkövet a képzés fejlesztéséért, valamint a jobb körülmények kihar­colásáért. Ha sikerül, akkor a pécsi Honvédkórházban egy családorvosi centrumot alakítanak ki a közel­jövőben. M. K. A városokban nem gond az utánpótlás Baranyában 300 háziorvos tevékenykedik, ebből Pécsett 120 (80 a felnőtt, 40 gyerek). Évente 5-6 hely ürül, ezekre van is elég jelentkező, nagyjából kétszer ennyien. Mohácsot és körzetét 35, Siklóst és Szigetvárt 25 háziorvos látja el. A városokban nem gond az utánpótlás, de a kisebb településeken sokszor betöltetlen a házi­orvosi állás. Jelenleg a babarci és hegyszentmártoni praxist hirdetik. Hírek NAGY TERÜLETEN égő bozót tűzhöz riasztották a komlói tűzol­tókat vasárnap délután. A lángo­kat csupán ötven-hatvan méterre a lakóházaktól sikerült megállíta­niuk. Mivel a bejelentél szerint a bozót több ponton közel egy idő­ben kapott lángra, a szakemberek valószínűnek tartják, hogy szán­dékos gyújtogatás történt. MÁGOCSON az önkormányzat nyíl alakú, festett és községcímer­rel ellátott utcanévtáblákat helye­zette el a házakon. A hangulatos jelzések uralkodó színe a fehér és a fekete. Hasonló helységszépítő akciót szervez a mágocsi közpon­tú Hegyhát-Észak Térségi Egye­sület a térség falvaiban. (cs) SZÁRÁSZ községvezetősége döntően önerőből korszerűsítette a közvilágítást. A 21 lámpa most már energiatakarékosán műkö­dik. Ennek köszönhetően az évi 350 ezer forint községi áramdíj várhatóan 30-35 százalékkal csökken. (cs) ORFŰN a Herman Ottó-tó hor­gászegyesülete együttműködik a helyi önkormányzattal. A hal­őrök, horgászok és a polgárőrök együtt végeznek kömyezetszépí- tést, ügyelnek a rendre és figyel­nek arra, nehogy orvhorgászok károsítsák a halállományt. ______________________ (C8| AL APKŐ ÚJ PÉCSI LAKÁSOKNAK. Dr. Mikes Éva, a Miniszterelnö­ki Hivatal államtitkára és dr. Toller László, Pécs polgármestere rakta le az Aidinger úton a város új, 120 lakásos garzonházának alapkövét a hét végén. Ahogy az idő engedi, megkezdődik az építkezés. fot6i uwfer l. ML jelentkezőn le Hetente több alkalommal is jelentkezünk a ban tematikus, a megyei oktatási intézményeket bemutató mellékleteinkkel. Ezen a héten az alábbi oldalakkal jelentkezünk: február 4., hétfő: • PTE Mandulavirágzási Tudományos Napok, • Pécsi Kereskedelmi. Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző február 5., kedd: • PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd február 8., péntek: • PTE Közgazdaságtudományi Kar ­február 9., szombat: • PTE Művészeti Kar • Perfekt Pénzügyi Szakoktató Fit. Delfin a gyerekmellkason Divat a gyermektetoválás. A szalonokat köti a 18 éves korha­tár, a plasztikai sebész és a bőrgyógyász azonban néha alig hisz a szemének. Az oldalak teljes tartalma internetcímünkön is olvasható: www.dunantulinaplo.hu Madarak, állatok, tigris, delfin, papagáj, halak, oroszlánfej. A nyolc-kilenc éves gyerekeknél ilyesféle tetoválással találja szem­be magát az orvos. Süldő lányok­nál: színészportré, markáns profi­lok, férfiideálok dívnak mostan­ság. Meglepő viszont, hogy ke­véssé pornografikusak. Mindez persze nem úgy megy, hogy meg­fenyegetik a gyereket: ha rossz le­szel, tetoválást kapsz. A szülő úgy gondolja, kicsit „csicsázni” kell a csöppséget, javítani valamit az ál­lagán, hogy csupa bűbáj legyen, amikor fölébe hajolnak csodálói. A kamasz lány meg ettől lesz me­nőbb... Dr. Török Zoltán plasztikai se­bésszel, a pécsi Honvédkórház égési osztályának főorvosával csak sajnálkozni tudunk a szokat­lanul gyakori jelenségen. A hiva­talos tetoválószalonokban 18 év a korhatár. Szülői felügyelet, jelen­lét szükségeltetik a fiatalabbak­nál. A gyerek aztán, idővel megun­ván a „billogot”, szabadulni sze­retne az ábrától. Ez pedig csak műtéti úton lehetséges. A főorvos elmondja, hogy a legfontosabb tetoválási helyek, fe­lületek a szegycsont tája a mellka­son, a karok, lányoluiál dekol­tázs, váll, boka, has. Plasztikai se­bészeti szempontból a bokatájak és a szegycsonttájak a kritikusak, mivel ott a bőr durva hegesedésre hajlamos. A végeredmény rend­szerint az, hogy a tetoválás eltű­nik, viszont nagyjából felismerhe­tő heg formájában végül is ott ma­rad az ábra. Meglepően sok a kiskorú a te­továltak között. Gyakori a házila­gos, amatőr „munka”. Battyányi Rita, a PTE Bőrgyó­gyászati Klinikájának docense számos eset alapján emlékeztet arra, hogy többféle veszélye is le­het a tetoválásnak. Az idegen anyagok a szerve­zetbe jutva gyulladást, allergiát okozhatnak. Mivel a színező anyagokat a bőr hámrétegének al­só sejtjei alá, a kötőszövetbe jut­tatják be, a tetoválás eltávolításá­hoz az egyszerű, felületi műtét nem elég, bőrátültetésre is szük­ség lehet. A lemosható, könnyen lekopó tetoválások volnának ajánlha­tók, de ezek nem maradandóak. Akik viszont tetováltatják magu­kat, a tartósságot is fontosnak tartják. Dr. Filó Erika, PTE Jogi Kará­nak családjogi tanszékvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a gyermekek jogairól szóló New York-i Egyezmény a kiskorú gyer­mekek „mindenek felett álló érde­keit” hangsúlyozza. Az 1997. évi magyar gyermek- védelmi törvény is tartalmazza ezeket, és eme jogok védelme­ként kimondja többek között, hogy a gyermeknek joga van ah­hoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben része­süljön. A részletes szabályozást egy­előre az egészségügyi törvény sem tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents