Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-03 / 33. szám

HÍREK Győzött a Statisztika ■ ASZTALITENISZ - A Statisztika női csapata ide­genben 7-0-ra legyőzte az osztrák Wien együtte­sét a Klubcsapatok Szuper Ligájában. Sávolt és Bardóczky a döntőben ■ TENISZ - Sávolt Attila és Bardóczky Kornél jutott a döntőbe a Szépvölgyi Teniszcentrumban zajló Magyar Grand Prix első állomásán. Az elődöntő­ben: Sávolt-Kisgyörgy 6:4, 6:2, Bardóczky-Hultai 6:4, 6:3. A finálét ma 13 órakor játsszák. Tyson Kaliforniában ■ ÖKÖLVÍVÁS - Kaliforniában próbál licencet sze­rezni Mike Tyson, hogy kiállhasson a Lennox Lewis elleni profi nehézsúlyú ökölvívó világbaj­noki címmérkőzésre. „Február végén meghall­gatjuk Tysont, és ha a hattagú bizottságból né­gyen igennel szavaznak, megadjuk neki az en­gedélyt” - mondta a testület vezetője. Bush kihagyja a Super Bowlt ■ AMERIKAI FUTBALL - George W. Bush, az USA el­nöke a szigorú biztonsági intézkedések ellenére sem vesz részt a mai Super Bowlon (vagyis a sorozat döntőjén). A terrortámadások miatt a né­zők csak gyalog, három ellenőrzési ponton köze­líthetik meg a New Orleans-i stadiont. Vitray visszatér Az papírforma volt, hogy Knézy „Jóestétjószurkolást” Jenő a futballvébét közvetítő Ml frontembereként újabb világeseményről tudósítja a közt. Az viszont már meglepetés, méghozzá kapitális, hogy Vitray Tamás is visszatér korábbi munkaadójához, az MTV-hez, és a koreai-japán közös rendezésű vb-n a Telesport utazó csapatának tagja lesz. ■ - Miként élte meg, amikor elő­ször került szóba a lehetőség, mi­szerint újra beveszik a keretbe? Örült, meglepődött, esetleg meg­döbbent?- Megdöbbeni semmiképp nem döbbentem meg, sőt: szíven sem ütött. De tény, meglepett a felkérés.-Miért?- Bárhogy nézzük, hat éve saját elhatározásból nem közvetítek focit, s ez az ajánlat kétségkívül meglepő gesztus volt.- Mikor kérték fel? Hivatalo­san, vagy előbb csak félhivata­losan keresték meg, tudakol­ván, hogy miként reagál majd?- A téli olimpia sajtó- tájékoztatóján az MTV elnöke, Mendreczky Károly vetette fel a lehe­tőséget.- Azonnal igent mondott?- Nem döntöttem rögtön. Később aztán Nyári Zsolt Telesport-főszerkesztő keresett meg, s mondta, hogy á nyitómeccsen szá­mítana rám. Erre azt válaszoltam, hogy egy meccsért az én koromban már nem utazom el se Koreába, se sehova. Innen indultunk el, s végül odáig jutottunk, hogy több mérkő­zést kapok. De hogy pontosan mennyit, még nem tudom, mivel csak most fogjuk pontosítani a prog­ramot.- Elképzelhető, hogy ön után a többi „régi” nagyágyút is fel­kérik majd a különböző szerkesz­tőségek?- Erre nem tudok válaszolni. De esetem annyiban különbözik a töb­biekétől, hogy engem a TS a Sydney­ben rendezett olimpiára is felkért.- A mostani vb-t hova helyezi a sorban?- Tekintve, hogy ez lesz a kilencedik foci-világbajnokságom, mindig emlékezetes marad. De az él­mény nagysága nálam mindig a ma­gyar csapat szereplésétől függ. Ilyeténképp 1966-ban, Angliában éreztem magam a legjobban. Tizen­két meccsről tudósítottam, amíg par­tiban voltunk, természetesen én közvetítettem az összes magyar összecsapást is. A legkellemetle­nebb élményem viszont Mexikó­hoz fűződik. Ugye nem kell ma­gyaráznom, miért?- Mexikó fogalom lett, ahogy ön is. De megfelel majd a korábban önmagával szem­ben támasztott követelmé­nyeknek is?- Hogy megfelek-e vagy sem, a néző dönü el. Én annyit tehetek, hogy ugyanolyan lelki- ismeretesen ké­szülök fel, mint eddig.- Hat éve az­zal állt fel a Névjegy Született: 1933. november 5. Iskolái: Idegen Nyelvek Főisko­lája, ELTE (angol-sajtó szak), TF (sportszervező) Pályája: 1955-56: fordító a HM-ben, ’57-58: rádióriporter, ’58-68: az MTV sportosztályá­nak munkatársa, '68-75: főmunkatársa, '75-80: szó­rakoztatóosztály vezetője, ’80-88: drámaosztály vezetője, '88-90: a sportorsztály vezető­je, '99-2000: a Napkelte mű­sorvezetője Hét riportkönyv szerzője Televíziós sorozatai: Ötszem­közt, Csak ülök és mesélek, Sok van, ami csodálatos, Siker, Tele- fere, Apád, anyád ide jöjjön!, Töltsön egy órát velem riporteri székből, hogy soha többé nem ül vissza. Most mégis...- Valóban, így rajtam beteljese­dett az angol mondás, hogy sohase mondd, hogy soha. Pedig akkor va­lóban úgy gondoltam, hogy soha.- Miért?- Egy majdnem üres lelátók előtt . zajló bajnokit közvetítettem, amikor a félidőben egy helyet változtató kis csapat megállt tőlem három-négy méterre, és minősíthetetlen hang­nemben szidni kezdett. Ez persze nem lett volna baj, egy idő után meg lehet szokni, s aki mikrofon mögé ül, annak számolnia kell avval, hogy az egyik tábornak tetszik, a másik­nak meg nem. Azt viszont nem bír­tam elviselni, hogy eközben a kollé­gáim a kezüket sem emelték fel. Egy hét múlva egy másik meccsen pedig a mosdóba is egy biztonsági ember követett, aminek az volt az üzenete, hogy kollégáim úgy vélték, engem meg kell védeni. Azután éreztem, hogy már nincs miről beszélni. Vincze Attila Ez nem a mosolyok országa A TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉS UTÁN IS FURULYÁS JÁNOS MARADT A FERENCVÁROS ELNÖKE A ferencvárosi közgyűlés egyik hiteles szemtanúja váltig állítja, hogy sokkal több volt az idegesség, mint a mosoly, amikor eldőlt, hogy Furulyás János marad a Ferencváros ügyvezető elnöke. Nem biztos, hogy ez a vélemény személyeskedést takar, inkább azt tükrözi, hogy az elmúlt hónapokban eléggé zilált volt a légkör az Üllői úton, és csak a legoptimistábbak hittek a gyors változásban. Szokás szerint néhány tős­gyökeres franzstadtit szólaltatunk meg szívügyükről, a Ferencvárosról. Nemcsak legendák fordítottak hátat az Üllői útnak, hanem focisták is: például Tóth Dalnoki Jenő, az 1952- ben helsinkiben olimpiai bajnokságot nyert labda­rúgócsapat tagja: P- Nekem nincs véle­ményem. Már koráb­ban kifej- tettem, hogy a Fe­rencváros kulisszatit­kai nem érdekelnek, a belső harcok hidegen hagynak. De megragadnám az alkal­mat, hogy szeretettel kö­szöntsem a ferencvárosi szurkolókat és egyben üzennék is: ne veszítsék el hitüket, ez a klub sok min­dent kibírt az elmúlt több mint száz eszten­dőben. Min­dig talpra tudott állni, hiszen a pillanatemberek, a politikusok, a nagy hatalmú vezetők vagy a méregkeve- rők sohasem tudtak hosszú távon ártani az FTC-nek. - Dr. Géczi István olimpiai ezüstérmes, volt váloga­tott kapus:- A közgyűlés döntése a szakosztályok véleményét tükrözi. Ők így alkottak íté­letet az elmúlt hónapok vi­tája felett, vagyis Furulyás János iránt van bizalmuk. Ezek szerint a volt és a je­lenlegi ügyvezető elnök ké­pes az erőket koncentrálni, konszenzust teremteni. Novák Dezső kétszeres olimpiai bajnok labdarúgó:- Korábban is elmond­tam, hogy a közgyűlésen semmiféle változást nem le­het várni, vannak, akiknek ez a pillanatnyi helyzet túl­zottan ideális ahhoz, hogy az orruknál tovább lássanak. Rudas Ferenc, a legendás válogatott hátvéd:- Megnyugtatóan alakult a közgyűlés, és azt hiszem, reális döntés született. Ak­kor lehetne a változta­tás mellett kardoskod­ni, ha valaki 1 e t e n n e mondjuk öt­milliárd forintot, vagyis visszavásárolná Várszegitől a Labdarúgó Kft.-t. De ilyen nincs, úgyhogy a szemem­ben mostantól az új tulajdo­nos igenis megmentő, aki súlyos likviditási gondok közepette érkezett a Fradi­hoz, s az ismert problémák közepette is látott fantáziát a zöld-fehér csapatban. Nem értem az elégedetlen­kedőket, azokat, akik kibé­kíthetetlen dühvei és gyűlö­lettel viselkednek a jelenlegi vezetéssel szemben: nyuga­lom kéne, olyan légkör, amelyben valóban alkotni lehet. Ambrus Miklós, az 1964- es tokiói olimpia arany­érmes vízilabdacsapatá­nak kapuvédője:- Körülbelül fél évvel ezelőtt eldöntettem, hogy vége a torzsalkodásnak, annak az icjőszaknak, hogy a Fradi belső ügyein az el­lenlábasaink csámcsogja­nak. Pontosan ezért nem vagyok hajlandó semmiféle provokációnak felülni, ne­kem az az álláspontom, hogy ha a jelenlegi vezetés jó a Ferencvárosnak, és előrébb viszi a klub ügyeit, akkor annak szívből örü­lök. Ami jó a Fradinak, az jó nekem is. Ha mégsem, arról majd rövidesen az élet mond ítéletet. Mucha József volt váloga­tott labdarúgó:- Annyira nem vagyok jól értesült, hogy bővebb véle­ményt mondjak. A papírfor­ma érvényesült. Az, amiről hetek óta sustorogtak, most valóság lett. Furulyás János­nak amúgy nem volt al­ternatívája. Dr. Páncsics Miklós olim­piai bajnok labdarúgó:- A Vasárnap Reggelnek korábban adott nyilatkoza­tomat to­vábbra is fenntar­tom, a mos­tani köz­gyűlés sem­mivel sem befolyásol­ta a véle­ményemet. A labdarúgás nélkül a Ferencváros elnö­ki pozíciója nem ér annyit, hogy ezért rendkívüli köz­gyűlést kellett összehívni. Lehet, hogy inkább az volt a mostani tanácskozáson a legfontosabb, hogy né­hány embertől meg tudja­nak válni, gondolok itt például Takács Tibor al- elnökre. (gyenes) Ami jó a Fradinak, az jó nekem is...” Mennyi? Nyolcvan! SZEPESI GYÖRGY SZÜLETÉSNAPJÁRA ■ A gólöröm Pavarottija. ■ A hangulatteremtés utolérhetetlen ceremónia­mestere. ■ A sport fanatikusa. ■ Az atlétika, a vízilabda, no meg A-tól Z-ig vala­mennyi sportág hivatásos drukkere. ■ Szerelmes kamaszként udvarlója, imádója, hiszé­keny rabja a magyar focinak. ■ A sport hűséges jegyese. ■ A legszebb hősköltemények alkotója, amelyeken generációk nőttek fel. ■ Az éter bonvivánja, aki amikor kivágta azt a bizo­nyos gólnagyáriát, szem nem maradt szárazon. ■ A sztárolás nagymestere. • A szeretet világ- és Európa-bajnoka. ■ Valaki, akit jó volt, és jó ma is hallgatni. ■ Egy ember a múlt századból, akinek elhittük mind­azt, amit csak ő látott. ■ Egy senkihez sem hasonlítható hang, aki hét oktá­von volt a sporttörténelem krónikása. Akiről mindez eszembe jutott, a 80. születésnapját ünneplő Szepesi György. Gyenes András

Next

/
Thumbnails
Contents