Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-01 / 31. szám

6. OLDAL HITÉ LET 2002. Február 1„ péntek A „A tanítási módszerükben volt valami, ami föl­kavarta az ember szenvedélyét. Arra neveltek, hogy mindenben kételkedjünk, minden állítás­ra a bizonyítékok lehető tömegét sorakoztas­suk fel. Amikor végre bebizonyítottuk az iga­zunkat, akkor jöttek a vég nélküli ellenvetések. Ez állandó vitát provokált. Az igazságról min­denkinek magának kellett meggyőződnie a le­hető összes ellenvetésen keresztül - érzékelteti Nagy Töhötöm, milyen módon folyt az ismerét­szerzés a jezsuitáknál. - Az órák sokszor parla­menti gyűlésekre hasonlítottak. Az ember esze lassan ráállt arra, hogy rögtön analizáljon, fe­dezze fel a réseket, ahova be lehet vágni a feszí­tővasat, ugyanakkor tudjon kicsúszni az érvek szorításából, ismerje a logika járható és járha­tatlan útját.” Ez tehát a figyelem ébrentartásának kétségkí­vül aktivitásra serkentő, célravezető útja, a logi­kus gondolkodás gyakoroltatása az oktatás fo­lyamatában. De hol a vallás, amiről állítják, hogy az alapot képezi?! Mivel segít, hogyan illeszke­dik mindehhez a lelkigyakorlat?! „Csendesen kezdődött, néhány alapvető igaz­ság feltárásával: teremtvény vagyok, függök egy felső hatalomtól, tehát az ő elvei szerint kell az életemet átrendeznem. Ez a szó, hogy „tehát” nagyon gyakran előjött - állítja Nagy Töhötöm .Jezsuiták és szabadkőművesek" című könyvé­ben. - Logikára, okokra, érvekre építettek, majd kitárultak az élet legbensőbb titkai, a bűn lénye­ge. Vakító fények vüágították be a hideg logikával felépített igazságot. Esküdöztünk égre-földre, hogy küzdeni fogunk önmagunk minden hit­ványsága ellen és Krisztus nagy ügyének diada­láért." A motiváció! Egyfelől az értelmes cél, másfe­lől a lehetetlent nem ismerő lelkesedés, amely Emberformálás - 6. ______________ mi sztikus erő erejét egy természetfölötti forrásból, Istentől kapja!... Alkalmazható-e ez a "fogás" a néhai szocia­lista nehézipar ateista fellegvárában? A valami­kor virágzó Miskolc üzemeinek dolgozóit jobbá­ra szélnek eresztették. Munkanélküliség, sze­A miskolci jezsuita gimnázium génység, céltalanság. „Missziós területre" tele­pült a jezsuita gimnázium. Megtalálható-e még a hitnek az a csírája, ami­re építem lehet, és ha igen, hát hogyan? Ezt pró­báltam kideríteni első látogatásom alkalmával az új jezsuita gimnáziumban Miskolcon, 1998-ban. Mondták, hogy Pest felől közeledve messziről piroslik a szürke betonrengeteg előtt. Láttam is, csak nem hittem a szememnek. Befolyásolt, hogy Kalocsán és Pécsett fenséges, egyöntetű tömbök a hajdani jezsuita gimnáziumok épüle­tei. Ez az új, itt Miskolcon házikó-csoporttá tör- pül a mögötte magasodó toronyházak tövében... messziről. Közelről persze más méreteket mu­tat. Erődrendszer benyomását kelti. Bástyaszerű főbejárata az egyetlen rés. Időtálló, piros klinker­téglával burkolták, ettől angolos, olaszos vi­szont, hogy a déli oldalon terecskék, virágosított zeg-zugok vezetik az embert a templom, a ha­rangtorony, a rendház, a fiú- és lánykollégium meg a két iskolaépület között. Barátságos ide- kint. Odabent pedig a folyosókon, osztályter­mekben a komolyság és tisztaság érzetét kelti a gyöngyszürke-fehér színkombináció. Az iskola 1994-ben indult hetven-egynéhány diákkal. Létszámuk felmenőrendszerben szapo­rodik. Eddig három évkönyv jelent meg. Műiden fontos kiderül belőlük, még az is, hány szeplője van egy elsősnek. Róluk ugyanis fényképet kö­zölnek, pár soros nyilatkozattal önmagukról:- Válogatott kis társaság - jegyzem meg az ér­telmes arcokat, ötletes bemutatkozásokat tanul­mányozva. Bírálatot hall ki megjegyzésemből az igazga­tó:- Legtöbbjük egyszerű emberek gyereke, a környékbeli falvakból. Ami a képességeket illeti, úgy valóban. Természetesen vannak válogatási szempontjaink. Fontos, milyen bizonyítványt tudnak felmutatni, de fontosabb, hogyan állnak olyan emberi értékekkel, mint a szorgalom, be­csületesség, nyíltság, ambíció.-A vallásosság is követelmény... feltételezem.- Csak a hajlandóság. A lelki beállítottság. Többen jelentkeztek kereszteletlenül. Nem kizá­ró ok. Később, ha kérik felvételüket az egyházba, bensőséges kereszteléseket tartunk, miután fel­készítettük őket. Rezes Zsuzsa A világnak világosságra van szüksége II. János Pál pápa beszéde az assisi békeima-találkozón Assisibe érkeztünk a béke zarándo­kaiként. Különböző vallások képvi­selőiként vagyunk itt, hogy Isten előtt a béke iránti elkötelezettségün­ket vizsgáljuk, és Tőle kérjük az ajándékot, hogy egy igazságosabb és szolidárisabb vüágról tehessünk tanúbizonyságot. Szeretnénk hoz­zájárulni ahhoz, hogy eloszlassuk a terrorizmus, a gyűlölet, a fegyveres konfliktusok vészfelhőit, melyek az utóbbi hónapokban fenyegetően összetomyosultak az emberiség egén. Ezért meg akarjuk hallgatni egy­mást, mert érezzük, hogy már ez is a béke jele, már ebben is van egyfaj­ta válasz a bennünket nyomasztó kérdésekre. Már ez alkalmas arra, hogy eloszlassuk a bizalmatlanság és a meg nem értés ködét. A sötétsé­get nem a fegyverek távolítják el, hanem az, ha meggyújtják a vilá­gosság fáklyáit. Ezen a helyen minden egy Fe­rencnek nevezett emberről, a béke prófétájáról beszél, akit nem csu­pán a keresztények, hanem más hí­vők, de még olyan vallástól távol ál­ló személyek is szeretnek, akik osz­toznak az igazságosság, a kiengesz- telődés és a béke eszményeiben. Ezen a helyen Assisi szegénykéjé­nek szavai visszhangoznak. Ó min- denekfelett arra hív bennünket, hogy emeljük hálaénekünket Istenhez a világ­egyetem és a Föld szépségé­ért, az élet, külö­nösen is az em­beri élet ajándé­káért, az emberi élet sokszínűsé­géért, mely nap mint nap csodálatot ébreszt ben­nünk kultúrájának, hagyományai­nak, nyelvének és művészi meg­nyilvánulásainak sokféleségével. A történelem során mindig vol­tak olyan férfiak és nők, akik éppen hitük folytán kiemelkedtek, mint a béke tanúi. Példájuk arra tanít ben­nünket, hogy az egyes emberek és népek között hidakat lehet építeni, hogy együtt haladjanak a béke út­ján. Reájuk akarunk tekinteni, hogy ihletet merítsünk az emberiség szolgálatára, és ők bátorítanak min­ket a reménységre, hogy a nemrég kezdődött új évezredben sem hiá­nyoznak majd a béke emberei, akik a szeretet és reménység fényét su­gározzák a világ felé. Az emberiség­nek mindig szüksége van békére, igazságosságra és megbocsátásra, de most, a tragikus események után még inkább. Alázatosnak és bátor­nak kell lennünk, hogy ezen az úton elinduljunk. A mai találkozó, amely párbe­széd Istennel, alkalmat ad arra, hogy ismét megerősítsük, hogy Is; tenben találjuk meg egységünket. Ő ugyanis mindig hűséges önmagá­hoz és az emberhez, altkor is, ami­kor az emberek eltávolodnak tőle. A vallások abban az értelemben áll­nak a béke szolgálatában, hogy rá­juk és elsősorban vezetőikre vár a feladat, hogy korunk embereiben felébresszék a békeépítés sürgőssé­gének érzékét. Ismételten hangsú­lyozni kell, hogy aki a vallást erő­szak szítására felhasználja, ellent­mond annak legmélyebb és legiga­zibb ihletésének, és a vallásos em­berek, közösségek kötelessége, hogy a leghatározottabban elutasít­sanak minden erőszakot. Semmifé­le vallási indíték nem igazolhatja az embernek ember ellen irányuló erő­szakát. Az egybegyűlt vallási vezetők célja és szándéka ugyanaz, de mindegyik vallás a saját szokása szerint imádkozik, tiszteletben tartva mások vallási hagyománya­it. Ezen a napon a világ számos ré­szén sokan lélekben egyesülnek velünk, és főként a harmadik évez­red keresztény fiataljait és minden vallás fiataljait kérem, hogy legye­nek olyanok, mint Assisi Szent Fe­renc volt, az igazságosságban, megbocsátásban, irgalomban gyö­kerező béke őrszemei. A béke lám­pását mágasra tartva haladjanak a jövő felé, mert a vüágnak világos­ságra van szüksége. _________Elpusztult középkori kolostorok Baranyában (2)________ Sz ent Ferenc követői 2. A szegénység értelmezésének kettőssége miatt a rend egysége hamarosan megbomlott. Két irányzat alakult ki. Az egyik pontosan az eredeti szabályok szerint akarta követni az alapító eszméit, míg a másik az egyházi célok és feladatok fo­lyamatos megvalósítása érdeké­ben változtatni, könnyíteni kí­vánt. Utóbbiakat^ nevezték kon- ventuálisoknak. Ők nagyobb, dí­szesebb templomokat építettek, és a költségeket fedezendő, pénzt, ingatlant fogadhattak el. Ezeket pedig - eltérve Ferenc esz­méitől - mint a közösség vagyo­nát kezelték. Hazánkban a Nagy Lajos által a Temes megyei Cseriben alapított kolostorukról „cseri barátoknak” is nevezték azokat a szerzetese­ket, akik a - konventuális irány­zattal szemben - az eredeti feren- ci regulát igyekeztek megtartani, vagyis obszerválni. A XV. század nagy kolostorépí­tési hullámának már a főurak vol­tak a főszereplői, a ferences ko­lostorok ekkor már inkább a me­zővárosokban épültek és zömé­ben az obszerváns irányzathoz tartoztak. A pécsi ferences kolostor már a XIII. század második felében fel­épült: ugyanis 1280 körül a bajcsi pálos kolostor felszentelésekor Vince ferences guardián is megje­lent. A konventuálisok egyik köz­pontja volt, akik többször tartot­ták itt a tartományi gyűlésüket a XIV-XV. század folyamán. A ferencesek a török hódoltság idején is felkeresték a pécsi híveket. Az engedékenység oka, hogy a tö­rök nem foglalkozott alattvalói val­lási szokásaival. A ferences atyák amúgy is nagyon hasonlítottak az ő szerzeteseikhez, a dervisekhez. A pécsi kolostor á városfalon belül, a Szigeti kapu közelében, a mai ferences templommal csak­nem azonos helyen állott. Kárpáti Gábor tárta fel szentélyének az alapjait. Perecske Villánytól délre, talán a mai Magyarbóly területén el­pusztult középkori falu volt. Föl­desura, Korógyi Fülöp 1415-ben pápai engedéllyel építtetett itt fe­rences kolostort. Szerzetesei 1456-ban remélték, hogy az ob­szerváns mozgalom nagy alakja, Kapisztrán Szent János ideláto­gat. A török veszedelem hírére 1533-ban végleg elhagyják Pe- recskét. A perecskei kolostor a mai magyarbólyi református templom helyén állhatott. Terep- bejárásunkkor körülötte kődara­bokat és sok középkori edénytö­redéket találtunk. A sellyei ferences kolostor is va­lószínűleg a mai református temp- ,lom helyén állott. Alapításának kö­rülményeit nem ismerjük, először az 1506. évi obszerváns kolostor­jegyzékben szerepel. Elöljáróját a törökök 1532-ben kilenc szerzete­sével együtt megölték. Stengri Emanuel 1664-es térképén kéttor­nyú templomként ábrázolja. A középkori Györgyi mezőváros­ban - amely ma Mágocs pusztája - a Bodó család alapított ferences kolos­tort 1459 táján. A XVI. század elejé­ről több házfőnökét ismerjük, 1533- ban tizenhat szerzetes élt itt. A hó­doltság idején az épület romlásnak indult. A török kiűzését követően a pécsi pálosok kapták meg Mágocsot és a hozzácsatolt Görgyi pusztát. A XVIII. század folyamán ők renovál­ták és használták is a kolostort, de 1790 körül leégett. A terep bejárása­kor Mauer Mihály vadőr segítségé­vel sikerült a kolostor helyét megta­lálni. Az építmény egy hosszan el­nyúló dombháton állott, a helyét a felszínén tégladarabok jelzik. Köze­lében csordogál a „Kolostor-forrás”, amelynek vizét zárógáttal halastóvá duzzasztották fel a szerzetesek. Patton Gábor Az utolsó ítélet „Miért vagyunk hanyagok üdvössé­günk dolgában? Az ideigtartó dol­gaink alapján leszünk megítélve az örökkévalóról. Milyen gondban van valaki, amikor megy beszámolni a feladatot adó tanítónak, és az elöl­járónak megmutatni befejezett két­kezi munkáját? Mién nem törő­dünk mi azzal az órával, amikor számon kérik tőlünk az egész éle­tet?” - Szír Szent Efrém atya szavai a IV. században hangzottak el, de mondanivalója ma is aktuális. Lépten-nyomon találkozunk vé­leményekkel, gondolatokkal, ígére­tekkel, melyek a mai, pillanatnyi jó érdekében teljesen nélkülözik a holnap felelősségét, vagy mintha a mának semmi köze nem lenne a tegnaphoz. Az utolsó ítéletről szóló példabeszéd Máté evangéliumában (25,3W6 - érdemes elolvasni!) azt mondja el, ami a bevezetőben is ol­vasható Efrém atyától: szavaink­nak, belőle fakadó tetteinknek sú­lya és felelőssége van, mert ezek alapján dől el - nem csak evilági, hanem - végső sorsunk is. Figyelemre méltó, hogy Jézus az • ítéletkor például nem a hitet kéri számon, vagy a türelmet, a békes­séget... Az irgalmasság testi csele­kedetei alapján ítéli meg az embe­reket. Mert a hit mindig a szeretet- ben nyilvánul meg, s a szeretet konkrét tevékenységben realizáló­dik. Erre nagyon oda kell figyelni életünkben. Ha ellentmondás van szavaink, belső elgondolásaink és tetteink között, akkor nem az igaz­ság útján járunk. Ha csak mondjuk, hogy mi (lenne) a jó, de nem tesz- szük, amikor lehetőségünk van rá: képmutató farizeusok vagyunk. Ha másnak csak a hibáit vesszük észre és azt hangoztatjuk harsányan, ak­kor súlyos lelkiismeret-furdalásunk kínját akarjuk mások befeketítésé- vel enyhíteni. A Bibliát ismerő ember - aki nem csak saját mondandójához ke­res bibliai idézetet, azt is kénye- kedve szerint csavarva; elhall­gatva a rá nézve neheztelő dol­gokat - érti az írás üzenetét... Ahhoz, hogy a célt elérjük, ko­moly erőfeszí­tésre van szük­ség. Le kell győzni a megszokást, a közönyt, az önbecsapást. Csak így veszem ész­re, hogy ki van bajban, mire éhes, szomjas, mitől beteg, hogyan lehet rabságától megszabadítani. „Gyü­mölcseikről ismeritek fel őket.” Az ítéletben el lettek választva az emberek - mint a juhok a kosok­tól - jókra és rosszakra. Más kate­gória nincs. Aki megkapta a meg­különböztetés ajándékát, annak aszerint is kell cselekednie műid sa­ját életében, mind a rábízottak éle­tében. És aszerint is fog cselekedni - bármennyire is sugallják neki, hogy a vüág nem fekete és fehér. Ez a vüág valóban nagyon színes, csá­bító és megtévesztő, de tudjuk, hogy a krisztusi kettéválasztásban csak két rész van: jók és gonoszak, áldottak és átkozottak. A hívő em­ber a jobbik részt választja. Bodogán László parókus Emlékeztető A PÉCSI Madrigálkórus zenés áhítatot tart szombaton Gyertya­szentelő Boldogasszony ünnepén a 18 órakor kezdődő szentmisén, a pécsi Szent Ágoston plébánia- templomban. Bemutatják a XV. Missa gregoriánát. BÓKÁI ISTVÁN kozármislenyi esperes plébános vasárnap 9 óra­kor mutatja be aranymiséjét a kozármislenyi templomban. Feb­ruár 5-én, kedden 11 órakor pedig a pécsi Bazilika Szent Mór kápol­nájában. Bókái István Dombóvá­ron született, 1952. január 27-én szentelték pappá. Kurdon, Lako- csán, Ozorán, Pécsett, Berkesden, Faddon volt káplán, plébános Ten­gődön, Bogádon, Pécs- Gyárvárosban és Kozármisleny- ben. A PÉCSI Egyházmegye papjai­nak hagyományos évi tanácsko­zását február 7-én, csütörtökön tartják. A koncelebrációs püspöki mise 10 órakor kezdődik a Bazili­kában. KAPOCS. Február első vasárnap­ja a római katolikus naptár sze­rint a hivatások vasárnapja, ezért a Serra életéről tudhatunk meg többet az európai elnökség tagjá­tól, továbbá a magyar kormány­zótól és a pécsi elnöktől. A refor­mátus Kálvin kalendárium ugyanezen a napon a szeretet- szolgálati vasárnapot jegyzi, s megismerhetünk egy szociális otthon építésének tervezetét az esperes, a kuratóriumi elnök sza­vai alapján. Az ökumenikus ma­gazin vasárnap mindig a reggel 8 órás hírek után hallható a 101,7 MHz-en. A SZERETET 10 alappillére. Feb­ruár 4-én 17 órakor a Pálos temp­lomban kezdődik a témasor (1. A gondolat hatalma, 2. A tisztelet hatalma, 3. Az adakozás hatalma, 4. a barátság hatalma, 5. Az érin­tés hatalma, 6. Az elengedés ha­talma, 7. A kommunikáció hatal­ma, 8. Az elkötelezettség hatalma, 9. A szenvedélyesség hatalma, 10. A bizalom hatalma) feldolgozása. MEGÚJULÁS. Családterápiás In­tézet nyüt napot rendez a Ciszter­ci Rend Nagy Lajos Gimnáziumá­ban fiatal (5-10 éves) házasok szá­mára március 2-án 10-17 óra kö­zött. A nap folyamán szó lesz a házastársi kapcsolat fejlődéséről, a gyermekváüalásról és a minden­napi problémák hatékony feldol­gozásáról. Jelentkezni február 18- ig lehet a 72/517-075 telefonon. A részvétel a jelentkező párok részé­re ingyenes. VATIKÁNI változások. A 2002-es év során a bíborosi koüégium eset­leges pápaválasztó bíborosainak száma tízzel fog csökkenni, mivel betöltik 80. életévüket, azaz elve­szítik azt a jogot, hogy egy esetle­ges konklávén választók, vagy vá­laszthatók legyenek. A jelenlegi 128 helyett tehát csak 118 bíboros vehetne részt a konklávén. FELFÜGGESZTETTÉK a názáre­ti mecset építését. Az izraeli kor­mányzat több hónapja folyó tilta­kozások után bejelentette, hogy felfüggesztik a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika terén épülő me­cset építési munkálatait. Az utób­bi hetekben éjszaka is működő buldózerek végre elhallgattak. Magyar püspök Peruban II. János Pál pápa a San Ramon-i apostoli, vikariátus segédpüspö­kévé nevezte ki Zserdin Antal Gellért ferences misszionáriust. A Tucca Terebintin-i címzetes püspök 1950. június 11-én a szlo­véniai Csent ében Zserdin István és Bukovec Anna első gyermeke­ként. A család hamarosan Sza­badkára költözött. A teológiát Fiumében kezdte, Zágrábban folytatta és Peruban fejezte be. 1967-ben lépett be a ferences rendbe. Huszonhét éves papi és misszionáriusi tevékenységét az Amazonas folyó őserdeiben élő indiánok között végezte. Aktív te­vékenysége nemcsak a lelkipász­torkodás területén nyilvánult meg, hanem mezőgazdaságra is oktatta híveit, rádióállomást ala­pított, s megírta a chippibo indiá­nok első katekizmusát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents