Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-28 / 58. szám

2002. Február 28., csütörtök KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Nagyharsány is a könyvesházban Magyaregregy után Nagyhar­sány történetéről is elkészült a kötet, mely a település ezer évét mutatja be képek, dokumentu­mok alapján. Száz falu könyves­háza címmel indították a progra­mot, melybe az ország száz olyan községe került be, amelyik az elmúlt évezred során megha­tározó szerepet töltött be kör­nyezetében. A millenniumi ün­nepségre szánt könyv kicsit megkésett, de a faluban egy hét alatt 300 példány elkelt belőle - tudtuk meg Balassa Gyula pol­gármestertől. A kiadványt dr. Szita László állította össze, és a község életének olvasmányos történeti leírása 1945-tel zárul. M. B. E. Az anyanyelv fontossága Először jelenik meg hazánk­ban olyan könyv, amely egy itt élő kisebbség életmódjá­ról közöl adatokat, lehetősé­get teremtve az összevetést a többség életmódjával. Magyarországi horvát fiatalok életmódja címmel jelenik meg könyv a napokban pécsi szerzők - Barálh Árpád, Gyúrok János, Sokcsevits Dénes - tollából. A könyv alapját képező kutatást az Országos Horvát Önkormányzat ifjúsági bizottsága rendelte meg a Pécsi Tudományegyetemtől. A több mint tíz különböző szakos fi­atalt foglalkoztató kutatócsopor­tot dr. Gyúrok János vezette. A közel 3000 oldalas kötet uni­kum jellege abból adódik, hogy a magyarországi kisebbség élet­módjáról eddig nem jelent meg hasonló munka, de mostantól egyértelműen megválaszolható az a kérdés, hogy milyen is ma ki­sebbségi fiatalnak lenni, ez a lét miben hasonlít, illetve különbö­zik a kortárs magyar fiatalok élet­módjától. A hasonlóság például abban jelentkezik, hogy legin­kább a szórakozást kedvelik, vi­szont az utolsó helyre rangsorol­ták mind a nagypolitikát, mind a kisebbségi politikát, és hátul kul­log a vallás is, legalábbis a vallá­sos rendezvényeket nem kedve­lik. Érdekes az is, hogy lehetősé­gük volt a tesztkérdésekkel kap­csolatban választani: magyarul vagy horvátul. Kétharmaduk az anyanyelvet választotta. Ugyan­akkor például az interneten nem keresik a horvát nyelvű weboldalakat, inkább a magyart vagy az angolt. Érték- és nor- marendük szinte teljes egészében a kortárs magyar csoporthoz áll közel, a sajátos etnikai szokások kezdenek elkopni. Életmódjukat leginkább a lakókörnyezet, az is­kolai végzettség határozza meg, többségük falun él. A könyv már nyomdában van, bemutatóját március elején tart­ják Budapesten. CS.L. A VALÓSÁG KÉPEKBEN CÍMMEL Takács Péter festő kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Gyöngyszem Galériában. A tárlat március közepéig látogatható._______________fotó, müller andrea Zene és tánc, egy hónapon át Minden eddiginél hosszabb és színesebb a pécsi Tavaszi Fesztivál Kétszer olyan hosszú a pécsi Tavaszi Feszti­vál, mint a budapesti, március 4-től április 3- ig tart. 27 előadás, 40 filmbemutató és öt kiál­lítás található a programban. Nemzetközi hírű dzsessz-, kamara- és táncegyüttesek adják egymásnak a kilincset, irodalmi estek, film­hét, francia napok szerepelnek a kínálatban. Csak mazsolázgatni lehet az idei pécsi Tavaszi Fesz­tivál programjaiból, mert a teljes kínálat oldalakat igényelne. Az azonban máris leszögezhető, soha ilyen jól nem indult a város kulturális évadnyitója. Két dzsesszhangversenyt emelnék ki elöljáróban. A New York-i Turtle Island String Quartet főként ko­molyzenei átiratokat játszik (március 20.], és a 17 éve együtt játszó csapat egyik tagját, Mark Summen a világ legjobb dzsesszcsellósának tartják. A másik banda, Cheick Tidiane Seek Párizsban élő afrikai jazz együttes a Frankofon Hét keretében a program­ban jelöltnél egy héttel később, március 30-án érke­zik. Az ok: ugyancsak New Yorkban lemezt vesznek fel. Nekik is van egy kirakatemberük, a dobos, Marque Gilmore a Pink Floyd együttes tagja volt. Ha már a francia napoknál tartunk, a párizsiak maguk is meglepődtek, hogy egyik legnevesebb és legkere­settebb énekegyüttesük, az Ensemble Diabolus In Musica - középkori zenét interpretálnak sajátos ér­telmezésben - elvállalta a pécsi fellépést. A komoly­zenei programokból ízelítőül kiemelnénk a Máté- passiót a Pécsi Szimfonikus Zenekarral (március 26.), a világon mindenütt turnézó, Németországban élő Szalhmáry Zsigmond orgonakoncertjét (márci­us 24.), Perényi Miklós kamaraegyüttesének márci­us 18-ai előadását. A pécsi művészek részéről az Unicum Laude énekegyüttes új területre kalando­zik, ótestamentumi zsoltárokat énekel (március 14.), Barth Ist­ván Liszt-díjas fuvolaművész pedig a Sopia­nae vonósné­gyessel ad koncertet (március 25.). Az irodalmi esteken meg­idézik József Attila, Ady és Kosztolányi szellemét, a kiállítások so­rában pedig ezúttal is he­lyet kap az Or­szágos Kerá­mia Biennálé (március 24-től tizenhetedszer rende­zik meg). Az előzetes műsoron kívül lesz egy Párizs­ról szóló, 217 képet bemutató fotókiállítás (március 21.) - mely eddig Budapesten, az Ernst Múzeumban volt látható. A fesztivált március 4-én az Állami Né­pi Együttes Táncos magyarok műsora nyitja, melyre már minden jegy elkelt, majd 5-8. között az V. La­terna Magyar Filmhét következik. MÉSZÁROS B. ENDRE Király Csaba Liszt-estjét hallhatjuk majd a fesz­tiválon FOTÓ: T. L. Régióleosztás földrajzos szemmel A tudatos egymásért lobbizás hozhat eredményt Akadémiai doktori címet szerzett dr. Hajdú Zoltán, az MTA Dunántúli Tudományos Intézet földrajzkutatója, a Pécsi Tu­dományegyetem tanára. Különösen aktuális témakörrel fog­lalkozik a szakember: az ország közigazgatási felosztásának történetével és az ebből levonható tanulságokkal. Magyarul - magyarán Csalóka hasonlóságok- Az egyetemi doktori disszertá­ciómat 1977-ben Tokaj-hegyalja történeti, földrajzi vizsgálatáról és vonzáskörzetéről írtam, de a tele­pülésigazgatási folyamatok hosz- szú távú alakulása azóta is foglal­koztat. A XX, századi magyar ál­lamhatárok változása és a közigaz­gatási területbeosztás összefüggé­sei, a közigazgatási reformtervek földrajzi elemzése a témaköre akadémiai doktori munkámnak.- Az uniós csatlakozás kapcsán rendre felvetődik a kérdés, mi a megfelelő közigazgatási egység Magyarországon: régió, járás, me­gye?- A történelmi korszakok elem­zései azt mutatják, hogy minden időszak a maga politikai rendsze­rébe integrálva fogalmazta meg a megye szerepét. A megye tehát ezer éve stabil fogalom, tartalmi­lag viszont hihetetlenül sokszor átalakult, és ezek a módosulások mindig a nagy rendszerváltozá­sokhoz kötődtek. Az unióhoz kö­zelítve mindenki közigazgatási re­formról beszél. Ám ki kell jelente­ni, hogy önmagában nincs tökéle­tes közigazgatási területbeosztás, csak célokhoz, értékekhez rendelt változatok léteznek. Koncepciók versenye folyik, és az érdekek döntik el, hogy a társadalom, vagy a politikai elit mit választ.- Nem az EU követeli az ország hét részre történő felosztását?- Az Európai Unió bár nagy ha­tással van a belső közigazgatásra, de nem ír elő kötelezően végrehaj­tandó reformot, csak elvár egyfajta szervezeti, intéz­ményi hatékony- sági harmonizá­lást. A hét statisz­tikai tervezési ré­giót, amiről napja­inkban beszélnek, a mai formájában már 1923-ban ki­találták. Princz Gyula földrajzku­tató publikálta ak­kor ezt a felosztási térképet. A triano­ni államhatáron belül a hetes fel­osztást azóta favorizálják. Földraj­zosok körében a másik fő változat a hármas felosztás. Ebben a Du­nántúl egy egységként jelentke­zik, van egy Duna-völgyi, és egy keleti rész.- Új tényező a városok harca a régiós vezető szerepért?- A megyeszékhelyek mindig versenyeztek ezért a pozícióért. Nem a Pécs-Kaposvár párharc az egyedüli, évszá­zadok óta van rivalizálás Győr és Sopron, Esz­tergom és Tata­bánya, vagy például Zala­egerszeg és Nagykanizsa között. A Dél- Dunántúlon egyébként Pécs leggyengébb hely­zete az elmúlt száz esztendőben 1949 táján volt. Előtte és utána mindenkor megkérdőjelezhetet­len volt az igazgatási szerepe.- Milyen tanulságot rejt a múlt idők közigazgatási rendszereinek elemzése?- Egy konklúzió mindenképpen levonható a helyi politikusok szá­mára: a mai három dél-dunántúli megye és székhelyük távolsága eu­rópai mércével mérve oly kicsi, hogy a viszonyukat nem a belső versengésnek, hanem a kifelé tör­ténő rendkívül tudatos egymásért lobbizásnak kell meghatároznia. MÉSZÁROS B. E. Mindenki tud példát monda­ni olyan szópárokra, amelyek csupán egy magánhangzóban különböznek egymástól, de a jelentésük eltér: bab-báb, alom-álom, teli-téli stb. Legalább ennyi azoknak az alak­pároknak a száma, amelyek egy mássalhangzóban különböznek egymástól, s ezzel a különbség­gel jelentésbeli eltérés jár. Kezd­jük egy beszélgetéssel, amely a krónika szerint Ferenc József és szárnysegédje között folyt a sza­rajevói merénylet után, amely­nek a trónörökös és felesége ál­dozatul esett. A király megkér­dezte a szárnysegédet: - Hogyan viselkedett ŐFENSÉGE? - Kato­násan, FELSÉG. - Ezt el is vártuk ŐFENSÉGÉTŐL. - Csupán egy hang (betű): az L-N fölcserélése, de híven tükröződik benne a ko­rabeli szigorú etikett (illem), amely a megszólításokban is megnyilvánult. És hol tartunk most? A királyi udvaroktól vég­képp eltávolodva, de a polgári jó ízlés határát is túllépve a néniből nyanya, a bácsiból - még fino­man szólva is - fater lett. A nyelvi illemtan további rész­letezése helyett most olyan szó­alakpárokat veszünk sorra, ame­lyek között a művelt magyar em­bernek illik vagy tudnia kell kü­lönbséget tenni. Csügg-csüng. Mindkettő használatos, az első a korábbi alak. Konkrét értelem­ben lóg, függ'. Elvont jelentése 'teljes odaadással ragaszkodik valakihez vagy valamihez'. Ébrén-éberen. Mindkettő az éber módhatározóragos alakja. Az első konkrét jelentésű 'nem alszik (=ébren van)'. A másodi­kat inkább átvitt értelemben használjuk: éberen (őrködik, fi­gyel). lng-inog. Ing= 'felfüggesz­tett tárgy lengő mozgást végez'; innen az inga(óra). A második­nak a jelentése: 'egy rögzített vagy alátámasztott tárgy billeg, ide-oda mozog': Inog alatta a szék. Belső-benső. Az első konk­rét, a második átvitt értelmű: bel­ső (munkatárs, baj, gumi, szerv, zseb, vérzés), belsőség. - A lélek­ben, az érzelmekben mélyen gyökerező, meghitt, bizalmas (barátság, kapcsolat). - Bejáratos valaki valahová, ahol bennfentes. Bejáratás pl. a gépkocsi a haszná­latba vétel kezdeti szakaszában. Az önkéntelen-önkény télén egy­aránt köznyelvi változat. A he­lyesírási szabályzat az elsőt fo­gadja el szándék nélkül történő' jelentésben. A második az ön­kény fosztóképzős változata. Eb­be a típusba tartozik még a: má­solat-másodlat, az olt-ojtj kezel- kezez, lakó-lakos-lakós. Értelme­zésüket olvasóimra bízom, fő­ként azokra, akik nem szívelik a felületes, pongyola, pontatlan szóhasználatot, mert megszívle­lik a segítő szándékú jó tanácsot. RÓNAI BÉLA Dr. Hajdú Zoltán Végardón - a település ma Sárospatak része - született 1952-ben. A debreceni egyetem földrajz-történelem sza­kán végzett, s ugyanitt a néprajz szakot is fel­vette. 1978-ban került Pécsre, az MTA Dunántúli Tudományos Intézethez, melynek jelenleg igazgatóhelyettese. Azóta folyama­tosan tanít a Pécsi Tudományegyetem több karán is. 1986 óta a politikai földrajz tanszék vezetője. Felesége, Zsuzsanna a Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban tanít, három gyermekük van. Arany-összes és Sztálin-album Az antikváriumokban megnőtt az igény a magyar történelmi témájú könyvek iránt Az antikváriumok is a világgal együtt változnak. Ma már a pi- acozó könyvárusok járnak a boltokba ponyvairodalomért, a nagy értékű könyvek pedig szinte teljes egészében a főváros­ban találnak új gazdára. Az antikváriumok afféle könyv­szentélyek, ahol ritka kincsek lel­hetők fel. Nos - már amennyiben. Ugyanis a pécsi antikváriumok kevésbé engedhetik meg maguk­nak, hogy ritkaságokat, drága so­rozatokat tartsanak - kevés a gyűjtő, áron alul senki nem akar­ja eladni a könyveket, és így egy idő után minden Budapestre ván­dorol. Csepeli Csabának, a Kimé- ra tulajdonosának most is van egy 12 kötetes Arany János összese, ami 80 ezer forintot kóstál, 70 ezerért egy Arany Bibliája, és tud­na szerezni egy 21 kötetes Oszt­rák-Magyar Monarchiát, aminek félmillió forint az ára, de nincs rá vevő, és félő, hogy előbb-utóbb egy fővárosi árverésen „szabadul meg” mégis a könyvektől. Ugyanis jó, ha az antikvárium anyaga cserélődik. Az ideális kö­tetszám valahol 3000-5000 között van, bár sok helyütt akad olyan könyv, ami 1994 óta a polcon áll. Az, hogy mi a kurrens, mit keres­nek, ha nem is napról napra, de változik. A szépirodalomban ha­nyatlóban van a Kundera- és Hrabal-láz, de viszonylag állandó kereslet mutatkozik Vonnegut, Márai, Hamvas, Esterházy kötetei után. Nádas Pétert viszont a 90-es évek első felével szemben szinte egyáltalán nem lehet eladni. Ami az egyéb kiadványokat il­leti, az utóbbi időben nagyon megnőtt az igény a magyar törté­nelem iránt, amiben, igazság sze­rint benne van az is, hogy eléggé keresett a két háború közötti, de éppenséggel frissebb irredenta irodalom is. Ami mindig elkel: Hieronymus, Bosch, Csontváry albumai, a szecesszióval és lakbe­rendezéssel kapcsolatos művek. Más kérdés, hogy mi kerül be egy-egy antikváriumba. A keres­kedők tapasztalata az, hogy több­nyire öröklés után, az 1960-1980- as évek kiadványaitól szeretné­nek megszabadulni az emberek, amik sem tartalmukban, sem ki­vitelükben nem képviselnek sok értéket. És szinte ugyanez érvé­nyes az 1945 előtti könyvekre, pe­dig sokan azt hiszik, ha van né­hány 1930-as évekbeli dohos, rossz állapotú könyvük, azzal ki­KERESETT KÖNYVEK 0 Weöres Sándor összes versei l-lll 4000 Ft Kurt Vonnegut regényei, 1000-2000 Ft Gadamer: Igazság és módszer, 2000 Ft Heidegger: Lét és idő, 2000 Ft Régi kiadású Márai-regények, 2000-3000 Ft Hamvas Béla művei, 1000-2500 Ft Vámos Miklós regényei, Szerb Antal írásai, 1500 Ft 1000-2500 Ft vételes kincs birtokosai. Ezek a kötetek többnyire az ajtó melletti ingyenes ládában kötnek ki, illet­ve most már egy tábla jelzése sze­rint 50 forintos könyvek lettek - mint kiderült azért, hogy mégse fűtéshez hordják el őket a nyugdí­jasok... Azok viszont, akik a jövőre gondolnak, most még viszonylag olcsón, 500- 1000 forintos áron hozzájut­hatnak a felosz­latott vállalati és szakszervezeti könyvtárakból kiszabadult szocialista iro- dalomhoz: mondjuk, a Sztálin- vagy Rákosi- album, vagy éppen Gerő Ernő vá­logatott beszédei most még nem tűnnek nagy fogásnak, de idővel bizonyosan ritkaságnak számíta­nak majd, mivel kevés az esély rá, hogy újból megjelentetik őket... Es még egy érdekesség arra nézve, miképp is változik a világ: valaha az antikváriusok jártak a piacra, hátha találnak egy-egy ér­dekes, ritka könyvet. Ma már gya­koribb, hogy a piaci-vásárcsarno­ki árusok jönnek, és viszik a Lő- rincz L. Lászlókat és Vavyan Fable-okat, ugyanis tudják, hogy az ő közönségük egy igazi régi- könyv-kereskedésbe soha be nem teszik a lábukat. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents