Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-20 / 50. szám

2002. Február 20., szerda R I P ŐRT 7. OLDAL K U L TÚR A ­RITMUS CÍMMEL a Lantos Ferenc vezette Káosz csoport tíz alkotójának műveiből nyílt kiállítás az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ Művelődési Házának Kapocs Galériájában. A tárlat március 11-ig látható. ___________________________________________________________fotó: tóth l Ős történet zenei nyomvonalon Csajághy György tárogatóművész, zenetanár és népzenekutató új könyve Most jelent meg a Pécsett élő Csajághy György A magyar őstörténet egyes zenei emlékeiről című, szám szerint negyedik kötete, amely az ősmagyarság kultúrájával foglalkozik a zenei emlékek tükrében. Aki Csajághy György legújabb CD-jéről ír, zenemű­vészként említi, aki viszont a zenetörténeti kutatásai eredményeit időnként közreadó könyveivel foglalko­zik, ősmagyarság-kutatóként közeledik hozzá. Ma­napság se szeri se száma az ősmagyarság-elméletek- nek, ideértve az elhíresült sumér-magyarológiát is. A választóvonal a valódi és a ködlovaglás között dr. Lász­ló Gyula, dr. Bakay Kornél és dr. Erdélyi István neve, akik munkásságukban a legszigorúbb tudományosság feltételei mellett, régészeti megalapozottsággal vizsgálták a hungarológia emez alapkér­déseit. A Pécsett élő zeneművész, ősmagyarság- és zenekutató munkásságát is ez a megala­pozottság jellemzi. Nemcsak első számú hangszerszakértő­ként ismerik, hanem azok megszólaltatójaként is. Az „ásatási anyagot” vagy annak rekonstrukcióját „szóra is bír­ja”, azaz játszani tud rajta. A zene megidézése így amolyan hangrégészetnek is felfogható. Tanulmányai vezérfonalának azt tekinti, hogy a magyarok ősi zenéje, dalai, hangszerei i, szoros kapcsolatban állnak a magyar őstörténettel. Magam, írja legújabb kötete elő­szavában, más nézetekkel ellentétben egyenesen azt vallom, hogy a magyar muzsikusnak, aki az összeha­sonlító vizsgálódás tudományos munkájával foglalko­zik, azt meghatározó elsődlegességgel a (magyar) ős­történet-kutatás szolgálatában és annak szemszögéből érdemes végeznie.- Sokan lebecsülték, holott egyáltalán nem lebe­csülendő az a kultúra, amely a hajdani lovasnépeket jellemezte, akik közül a magyarság is kikerült - teszi hozzá. - A „lenomádozás” afféle hazátlan, csavargó életvitelre utaló pejoratív megjegyzéssé vált, ami per­sze sokakat bántott. Az antropológiai és a nyelvi hova­tartozás kutatást is figyelemmel kísérem. Meggyőző­désem, hogy minden nép több gyökerű. így a magyar­ság is. Homogén népek nin­csenek. A pusztai lovasnépek eredeti származási helye a Körösi Csorna Sándor által is feltételezett, Stein Aurél és Sven Hédin révén még inkább a látókörünkbe került Belső- Ázsia lehetett. Ezt erősítik meg azok a zenei anyagok, ré­gészeti leletek, ősi hangsze­rek is, amelyek az eddigiek­ben a részemről való analízist és összehasonlító vizsgálódás tárgyát képezték. Erről szól­nak eddigi könyveim. Most viszont már az ötödik kötet fekszik az asztalomon. Ebben a Lehel-kürt problematikáját dolgozom fel. BEBESSI K. Filmterápia családi bajokra Hangfelvétel felsőfokon Különleges filmsorozat ké­szül Pécsett: az ötrészes alko­tás pszichiáterek bevonásával családokat és háziorvosokat készít fel az élet néhány spe­ciális helyzetére, mint példá­ul a gyermekszületés, a szen­vedélybetegségek, a halál. A 35-50 perces összeállításokban a Pannon Pszichiátriai Egyesület szakemberei adnak tanácsokat dr. Stark András vezetésével, és ez a társaság fogja majd a február végé­re elkészülő sorozatot terjesztem is - tudtuk meg a film szerkesztőjé­től, Varga Évától A pécsi Playback Színház közreműködésével szitu­ációkat is bemutatnak a családok életéből, és ezt kommentálják a pszichiáterek. Helyzetmegoldó ta­nácsadásról van szó, olyan család­ciklusokban, mint a házasságkö­tés, gyermekszületés, a serdülő­kor, amikor a gyermek kirepül ott­honról, vagy haláleset történik a családban. Az öt rész tartalma sor­rendben: Alapfogalomtár; Pár- kapcsolatok - intimitás, szexuali­tás; Gyermekvárás, csecsemőkor, gyermekkor; Szenvedélybetegsé­gek, függőségek, pszichiátriai be­tegségek; Időskorúak kapcsolata, betegek ápolása, öregkor, halál. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium támogatásával készü­lő film a családra vonatkozó egészségügyi képzéseket foglalja egységbe. Bár elsősorban a család­orvosok használhatják a gyakor­latban, a családoknak is útmutatót jelent különböző konfliktusok ke­zelésére, sajátos helyzetek megol­dására. M. B. E. A hangfelvételi és lejátszási technikák tökéletesedése minden korábbi elképzelése­ket felülmúló tempóban halad előre. S miközben a ma már általánosan elterjedt CD felett a szakma kimondta a halálos ítéletet, kapkodhatjuk a fe­jünket, hogy lemezgyűjtemé­nyünket mire is kell lecserél­nünk néhány év múlva. Bach cselló szólószonátáinak Msztyiszlav Rosztropovics-féle CD- felvételén tisztán hallani, ahogy a művész lélegzetet vesz. Nagyon finoman, korántsem zavaróan, de a hangzást élővé varázsolva. Az igazán vájt fülű szakemberek szerint azonban a CD mégsem az igazi hanghordozó, lényegesen jobb a hagyományos, kihaltnak hitt fekete bakelitlemez, az LP. A bakelitlemez az ötvenes években forradalmasította a hang­lemezipart, majd a nyolcvanas évek második félében hunyt ki. Most azonban újabb reneszánszát kezdi élni, s nemcsak a remek hangzás miatt, hanem az analóg felvételtechnikában rejlő esztéti­kai előnyök miatt is, és a „gyorsét­terminek” csúfolt digitális zenefo­gyasztás helyett a bakelittel együtt járó szertartás (tisztogatás, tűrá- helyezés, forgatás) élménye okán is. A német Speakers Corner Re­cords ugyanis a kifinomult ízlésű zenerajongók számára kitűnő mi­nőségű, úgynevezett audiofii LP- lemezeket dobott piacra, eddig több mint százötven lemez jelent eddig az elmúlt néhány évben, és már Magyarországon is hozzájuk lehet jutni. Lejátszásuk elvileg bármilyen lemezjátszón lehetsé­ges, de az NDK és cseh lejátszók­tól a korongokat kímélni kell. A CD-k forgalmának vissza­esését persze nem az LP újabb térnyerésének lehet betudni, ha­nem a zenei anyagok internetről való letölthetőségének: a bárki számára hozzáférhető MP3-as technológia és az Internet talál­kozásával teljesen új helyzet állt elő. Egy MP3 fájl mindössze ti­zedannyi helyet igényel, mint egy megfelelő, tömörítetlen hanganyag, és a hosszú pereske­dés során nyilvánvalóvá vált, hogy jogi úton nem lehet teljes egészében megszüntetni a védett zenék Interneten keresztül törté­nő másolását. A Sony és a Philips viszont most egy radikálisan új formátu­mot fejlesztett ki, amely a digitális felvételkészítés és lejátszás telje­sen új megközelítését jelenti. A Super Audio Compact Disc-nek (SACD) nevezett digitális formá­tum a korszerű Direct Stream Di­gital (DSD) hangfelvételi techno­lógia, melynek a kivételes, az LP- nél is tökéletesebb hangminőség köszönhető: a legapróbb zenei nüánszok és a szinte hallhatatlan akusztikai részletek visszaadására is képes. Művészek szerint min­den egyes hang külön hallható a zenében, és a hangszerek hangja is tisztábban szól, mivel az elfedé­sek jelentősen csökkentek. Rosztropovics felvételein ezen­túl tehát nemcsak a lélegzetét hallhatjuk, hanem talán vére csör- gedezését is az ereiben. csj. Bábeli zűrzavar a nyelvvizsgaközpontok körül Már nem csak a Rigó utcai bizonyítvány adhat felmentést a gimnáziumi nyelvórák alól Sokan panaszkodnak a Rigó utcai nyelvvizsgák keménysége miatt, és bár az elmúlt három évben tucatnyi újabb vizsgaköz­pontot akkreditáltak hazánkban, még mindig ez a legnépsze­rűbb. Bizonyos kedvezményeket csak ennek révén lehetett el­érni, de a kiváltság már nem kizárólagos. A szakemberek most az értékrend szétesésétől tartanak.- Szerintem felháborító, ami a Rigó utcai nyelvvizsgákon megy. A szó­belit elsőre megcsinálja mindenki, aztán van, hogy ötször sem sikerül az írásbeli - panaszolja egy pécsi egyetemi hallgató. A fiatalember hozzáteszi, elsőre éppen nem érte el a megfelelthez szükséges 60 száza­lékot, azóta meg volt, hogy még 40 pont sem jött össze, pedig egyre többet tanult rá.- Bolond vagy, ha ott erőlködsz - mondja egy másik hallgató. - Ott mindig a kivételeket kérdezik, arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz. Ráadásul csak itthon használhatod a végzettséget, kint külön honosíta­ni kell. Bármely nemzetközit simáb­ban megcsinálhatod.- Könnyű annak, akinek csak a diplomához kell a papír - kapcsoló­dik be egy gimis lány a beszélgetés­be. - De amikor a gimnáziumi nyelvórák, vagy az érettségi alóli fel­mentés a tét, akkor kizárólag a két­nyelvűt, vagyis a Rigó utcait fogad­ják el. Az egyetemi felvételiknél is többnyire csak az ilyen fordítási ele­meket is tartalmazó kétnyelvű vizs­gát ismerik el. Jogilag tehát ugyan 1998-ban megszűnt ennek a nyelv­vizsgaközpontnak a monopolhely­zete, de mert a középiskolások ad­ják a vizsgázók többségét, a gyakor­latban még őrzi vezető szerepét.- Mintegy húsz akkreditált nyelv­vizsgarendszer létezik ma hazánk­ban, de a vizsgaközpontok nagy ré­sze a fővároshoz kötött. A középis­kolai nyelvoktatásban valóban csak a kétnyelvű vizsgák jelentenek fel­mentést - mondja Schmidt Erzsébet, a Pécs-Baranyai Tudományos Isme­retterjesztő Társulat igazgatója. Pé­csett ilyen középiskolai felmentése­ket eddig valóban csak a Rigó utcai­nak, a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárságára akkredi­tált vizsgám lehetett szerezni. A má­sik megoldás az volt, hogy egy elfo­gadott nemzetközi egynyelvű vizs­gát honosítottak, ám ezeket a minő­sítéseket is a Rigó utcaiak csinálják. Az egynyelvű-kétnyelvű vita aztán a múlt héten megoldódott az­zal, hogy a TIT ELC/ICC angol vizsgáját is két­nyelvűnek fo­gadta el a Nyelv­vizsga Akkredi­tációs Tanács. Az ELC-vizsgá- nak további elő­nye, hogy nemzetközi. A Rigó utca­it viszont külföldön honosítani kell. Ami Baranyában a nyelvvizsgák közül elérhető, az a fentieken túl három egynyelvű nemzetközi válto­zat, a Pitman, a Goethe, az ECL, ez utóbbit ugyancsak a PTE Idegen Nyelvi Titkárságárf szervezik, vala­mint a PTE Általános Orvostudomá­nyi Karán szakmai orvosi angol sze­rezhető és ugyancsak szakma an­golért lehet harcba szállni a Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karán. Schmidt Erzsébet azt is kifejti: az ITK Origó vizsgáról nagyon leegy­szerűsített vélemény, hogy csak a tanuló nem tudását akarja mérni. Inkább arról van szó, hogy kevésbé életszerű a számonkérés, és kevés­bé célirányos a felkészítési rendsze­re. A nemzetközi. nyelvvizsgakur­zusoknál folyamatos a tudásszint­felmérés, és erre épülnek az éles vizsgát szimuláló felkészülési állo­mások. Mindenesetre az új nyelv­vizsgatörvény (1998) a kezdeti ne­hézségek és a különféle értelmezés ellenére lehetővé tette, hogy napja­inkra igen sokrétűvé váljon a nyelv­vizsgarendszer.- A Rigó utcai még mindig messze vezeti a rangsort a vizsgá­A nyelvvizsga értéke zók számában. Ez a vizsga fogalom lett itthon, még akkor is, ha az új akkreditációk lassan átírják a piacot - vélekedik dr. Háry László, a PTE Idegen Nyelvi Titkárságának igaz­gatója. - Sokkal nagyobb probléma, hogy a különböző vizsgaeredmé­nyekről nem készül érdemi össze­hasonlítás. A Rigó utcai például le­het, hogy bizonyos területeken nem korszerű, de módszereivel kimon­dottan jól mér. Állításomat arra ala­pozom, hogy mi összevetettük a nemzetközi ECL-t az ITK Origóval, ugyanazon személyek levizsgáztak A kétnyelvű vizsgák közül az Idegennyelvű Továbbképző Központ Rigó utcai nyelvvizsgájának díja 9600 forint, a TIT ELC vizsgája 23 ezerbe kerül. Az egynyelvű nemzetközi nyelvvizsgák legolcsóbbika az ECL (18850 Ft), a többi 30-40 ezer forint körül mozog. A ho­nosítás két-háromezer forint, de valójában az utazás a drága, ugyanis jelenleg csak a fővárosban lehet ilyen minősítést szerezni. A nyelvtanfolyamok óradíja kiscsoportos oktatásban (5-10 fő) 3-400 forint, nagyobb társaságban még olcsóbb, de 12 fő fölött a hatékonyság csökkenése miatt értelmetlenné válik a tanulás. Egyé­ni képzésnél 1200-1500 forint a tanár óradíja, de a célirányosabb képzések (szakmai közép vagy felsőfok) elérhetik a 2500 forintos óradíjat is. Másrészt az áregyezségnél nem mindegy, hogy valaki kínaiul vagy angolul akar megtanulni. egymásután mindkettőből. Az egy­beesés 80 százalékos volt, holott az ECL-nél egyáltalán nincs fordítás. Tény az is, hogy a Rigó utcában a megfelelési arány 50 százalék alatt van, az ECL-nél viszont 80 százalék körüli, ami a jól megválasztott vizs­gaszintnek köszönhető. Ennél is na­gyobb gond, hogy nálunk túl­hangsúlyozzák a nyelvvizsgák szerepét, és ke­vésbé erőltetik magát a nyelvta­nulást. A közép­fok elérésével csaknem min­denki leáll. A használható nyelvtudás pedig a fel­sőfoknál kezdődik. Olyan ez, mint az autóvezető a 30 órás tanfolyam után, vizsgája van, de rutinja még semmi. Ez a rengeteg nyelvvizsga­változat oda fog vezetni, hogy hígul a színvonal^ mert a piac diktálja a feltételeket. így oda juthatunk, hogy egyre több nyelvvizsgáról születik majd bizonyítvány, de beszélni ugyanúgy igen kevesen fognak, mint néhány esztendővel ezelőtt. MÉSZÁROS B. ENDRE Kiemelt városfejlesztés Településmémöki képzés indul, egyetemi szinten A törvény szerint öt év múlva már csak egyetemi szintű tele­pülésmérnöki diplomával lehet városfejlesztési munkákat vé­gezni. Az országban még mindenütt csak főiskolai kurzus lé­tezik, és Pécsnek igen nagy esélye van, hogy elsőként itt indul­jon a magasabb szintű oktatás. Egyetemi rangot kaphat a település- szágos akkreditációs bizottság elé. mérnök-képzés egy múlt év végi A nappali oktatás leghamarabb kormányrendeletnek köszönhető- 2003 szeptemberében kezdődhet, en. Az oktatás indítására ketten pá- de a posztgraduális kurzus már eb- lyáznak az országban, a Pécsi Tu- ben az esztendőben elindulhat, dományegyetem Építész Intézete a Eddig településmémöki diplo- Pollack Mihály Műszaki Főiskolai mát csak főiskolán (Győrben, Deb- Karról, valamint a gödöllői Szent recenben, Pécsett és a budapesti István Egyetem, tudtuk meg Hüb- Ybl Miklós Főiskolán) lehetett sze­tter Mátyás rektorhelyettestől. A rezni, de egy új jogszabály szerint szenátus a múlt héten már elfogad- öt év múlva már csak az foglalkoz­ta az egyetemi szintű településmér- hat településtervezéssel, akinek nök-képzés indítási kérelmét, és a egyetemi végzettsége van. Tervező­pályázat márciusban kerül az or- vállalatoknál, önkormányzatoknál, építési hatóságoknál, városfejlesz­tési osztályoknál lehet ezt a tudást hasznosítani, ahol ma építészmér­nökök végzik az ilyen feladato­kat, de pillanat­nyilag nekik is külön jogosult­ságot kell sze­rezni. Az új szakot a PTE Építész In­tézetében indít­ják és 3 knráhhi főiskolai képzés sokkal több gya­korlati elemmel egészül ki. Emellett tervező műhelyekbe, városfejlesz­tési teamekbe helyezik ki a hallga­tókat, hogy élesben ismerkedjenek a szakmával. mészáros b. e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents