Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-20 / 50. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Február 20., szerda Hírek A MAGYAR és a román kor­mányfő megállapodása bevál­totta a reményeket: a tavaly de­cemberben elfogadott egyetér­tési nyilatkozat a határ mindkét oldalán lehűtötte a felhevült ke­délyeket, és megteremtette az ésszerű párbeszéd lehetőségét - jelentette ki kedden Kolozs­váron Németh Zsolt. A külügy­minisztérium politikai állam­titkára és Szabó Tibor, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivatalának elnöke kétnapos látogatásra érkezett Erdélybe, mti VÁCLAV HAVELT nagyon nyugtalanítják azok a kijelenté­sek, amelyeket Milos Zeman cseh kormányfő tett Izraelben Jasszer Arafatról, egyenlőség- jelet vonva a palesztin politikus és Adolf Hitler között. A cseh államfő úgy véli, hogy az ilyen megnyilvánulások csak tovább növelik a feszültséget a Közel- Keleten. Az elnök véleménye szerint megengedhetetlen a kü­lönböző történelmi tapasztala­tok kiszakítása az eredeti ösz- szefüggésekből, illetve a kollek­tív bűnösség elvének alkalma­zása. A kijelentésért a cseh kormányfőt az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága is élesen bírálta. MTl/EUROPRESS EGY ROMÁN kormánypárti szenátor „a horvátoknak szállí­tott magyar fegyverekről” szóló hírekkel sietne Milosevics segít­ségére a hágai perben - írták a keddi román lapok. Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu volt román diktátor egykori ud­vari költője, aki a kormányon le­vő Szociáldemokrata Párt (PSD) színeiben jutott be tavalyelőtt a román parlamentbe, alaposan meglepte szenátortársait, ami­kor a felsőházban elhangzott „politikai nyilatkozatában” beje­lentette: Milosevics mellett akar tanúskodni a hágai nemzetközi bíróságon folyó perben. mti IZRAELI PÁNCÉLOSOK kedd reggel a Gáza-övezetben és Ciszjordániában megöltek hat palesztint, köztük egy fiatalasz- szonyt és 14 éves kislányát. Az izraeli katonák megölték az Isz­lám Dzsihád szélsőséges cso­port rájuk lövő egy tagját. Izra­eli rakétatámadás következté­ben ugyancsak életét vesztette az illegális Hamász három tagja. EUROPRESS NEGYEDIK ALKALOMMAL hajtott végre minisztercserét az osztrák kormányban a Szabad­ságpárt: a hétfő este lemondott Monika Forstinger helyett Mathias Reichhold vette át a közlekedési tárcát. Reichhold egy évvel ezelőttig Karintia tartományi közlekedéséért volt felelős, egyúttal Jörg Haider tartományi főnök helyettesi posztját is betöltötte. Wolfgang Schüssel kancellár reményét fe­jezte ki, hogy a minisztercseré­vel nyugvópontja jut a korábbi szabadságpárti vezér Haidernek a kormányban betöltött szere­pével kapcsolatos vita. europress SZIGORÚ VIZSGÁLATOT ren delt el a berlini környezetvédel­mi minisztérium a schleswig- holsteini Brunsbüttelben lévő atomerőműben legutóbb bekö­vetkezett káresettel kapcsolat­ban. A vizsgálatban különösen érintett az üzemeltető hambur­gi elektromos művek, amely a december 14-én bekövetkezett eseményt csupán két hónap elteltével hétfőn, egy felül­vizsgálat alkalmával hozta nyilvánosságra, europress ANDREJ NYIKOLAJEV, az orosz, alsóház, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke kedden egyértelműen kiállt amellett, hogy egy Kit (Cet) típusú torpedó hibája okozta a Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiáját 2000 augusztu­sában. MTI ■ Merénylet Spanyolországban Az észak-spanyolországi Bilbao közelében fekvő baszk települé­sen, Sestaóban autóbomba rob­bant fel, megsebesítve két em­bert, köztük Eduardo Madinát, a baszk Szocialista Párt tagját. A merénylet - amelyért egyelőre senki nem vállalta a felelősséget, de föltételezések szerint a szepa­ratista ETA követhette el - két órával előzte' meg a kormányzó Néppárt és a Szocialista Párt kép­viselőinek madridi találkozóját. EUROPRESS Németországi ámokfutó A München melletti Eching nevű településen kedd reggel egy 22 éves férfi lövöldözni kezdett a helyi dekorációs áruházban, s megölte a cég vezetőjét és egy munkatársát. Ezután Freising fe­lé menekült, ahol egy csőbombá­val halálosan megsebesítette egy­kori gimnáziumi igazgatóját, és magával is végzett. Az ámokfutó minden bizonnyal elkeseredésé­ben követte el tettét, mert elbo­csátották munkahelyéről. EUROPRESS Bin Laden és társai élnek Oszama bin Laden szaúdi fő­terrorista, valamint helyettese, Eiman el Zawahari és a tálibok vezére, Mohammed Omar móllá életben van - írja az arab nyelvű Al-Hajat című lap. A tudósítás szerint mindhárman szabad­lábon vannak, biztonságban. Mindez abból a hármójuk által közösen aláírt nyilatkozatból de­rül ki, amely Zawahari Iránban történt letartóztatásáról a napok­ban elterjedt hírt hivatott cáfolni. EUROPRESS Orbán Viktor az EU-bővítésről Orbán Viktor miniszterelnök kedd délután az ír fővárosba utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson vendég­látójával, Bertie Ahemnel. Dublin A magyar kormányfő írországi lá­togatás része annak a körútnak, amelynek keretében fölkeresi az Európai Unió állam- és kormány­főit, akikkel a bővítés részletkér­déseiről tárgyal. Orbán Viktor a közelmúltban már járt Gerhard Schröder német kancellárnál Ber­linben és Londonban találkozott Tony Blair brit miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök ír kol­légájával is az uniós csatlakozás­ról, a bővítés költségeiről, illetve az uniós támogatási rendszernek csatlakozás utáni alakulásáról ta­nácskozott. A mostani villámláto­gatás napirendjén kétoldalú kér­dések nem szerepeltek, hiszen a magyar-ír kapcsolatok rendezet­tek és dinamikusan fejlődnek. Orbán Viktor Dublinből még a nap folyamán tovább utazott Brüsszelbe, ahol ma a belga kor­mányfővel, Guy Verkofstadttal, ü- letve Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével találkozik. A körút Hágában zárul: itt Wim Kok holland kormányfő lesz a tár­gyalópartner. _________________________MR/EURO PRESS Or bán Viktor Bertie Ahern Lengyel miniszter a gazdákéit Jaroslaw Kalinowski szerint van élet az Európai Unión kívül Jaroslaw Kalinowski lengyel mezőgazdasági miniszter, mi­niszterelnök-helyettes kijelentette: amennyiben az Európai Unió az EU-tagság kezdetétől nem érvényesíti a lengyel gaz­dákra is a teljes közvetlen támogatást, a kormány esetleg fel­függeszti az agrárkereskedelem liberalizálásáról a Tizenötök­kel zajló tárgyalásokat. Brüsszel - Varsó A lengyel fél, az Európai Bizott­ság és az egyes EU-tagországok egymástól eltérő álláspontja az EU-bővítés pénzügyi feltételeiről növeli a kockázatát annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem sikerül befejezni a tervezett ha­táridőre, 2002 végéig, ami meg­hiúsítaná Lengyelország 2004. évi EU-csatlakozását. Kalinowski, aki a kormánykoa­lícióban részt vevő Lengyel Pa­rasztpárt elnöke, azt mondta: tisztában van a veszéllyel, de azt nem a lengyel fél idézte elő. Ez az EU-tagországok hibája, amelyek a csatlakozási tárgyalásokat ösz- sze akarják kapcsolni a közös agrárpolitika reformjával - tette hozzá. Az a kérdés, kész-e az EU egyáltalán a bővítésre? - mondta a miniszter, aki nem zárta ki, hogy Varsó az EU-csatlakozás után is fenntartja a piacvédő vá­mokat. Közölte, hogy követeim fogja magasabb termelési kvóták megállapítását a lengyel gazdák számára, mert az EU által ajánlott felső határok a ’90-es évek köze­pének szintjére csökkentik a len­gyel élelmiszer-termelést. Az Eu­rópai Bizottság feltételeinek elfo­gadása azt jelentené, hogy a csat­lakozás utáni első évben Lengyel- ország nettó befizetővé válna, többet fizetne az uniós kasszába, mint amennyit kap’na belőle - mondta. Danuta Hübner lengyel Euró- pa-ügyi miniszter egy keddi rá­dióinterjúban kijelentette, hogy Kalinowski a vámok fenntartásá­ra vonatkozóan a saját, illetve pártja, nem pedig a lengyel kor­mány álláspontját képviselte Brüsszelben. Hübner szerint kis­sé elsietett volt Kalinowski nyilat­kozata, mert a kormány állás­pontját, amelyet a miniszterelnök által életre hívott bizottság már kidolgozott, csak a következő na­pokban, valószínűleg pénteken fogja megvitatni az Európai Integ­rációs Bizottság. . mti Február 27-én találkoznak a Visegrádi Négyek miniszterelnökei - jelentette be Martonyi János. A külügyminiszter Leszek Miller lengyel miniszterelnök hétfői nyilatkozatára reagálva jelezte: egyeztették az EU-bővítés finanszírozásával kapcsolatos visegrádi közös kormányfői nyilatkozat szövegét a'visegrádi or­szágokkal, és megkapták a beleegyezést a fővárosokból annak közzétételére. A lengyel miniszterelnök hétfői rádióinterjújában bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy előzetes egyeztetés és tájékoztatás nélkül, túl korán hozta nyilvá­nosságra a közös nyilatkozatot. Martonyi szerint azért nem tudták megvárni a miniszterelnökök találkozóját, mert az időpont egyeztetése nehézségeket ve­tett fel. „Ezzel szemben az Európai Unió tagállamainak a külügyminiszterei most találkoztak, ezért gondoltuk úgy mind a négyen, hogy miután egyetértés van a nyilatkozat szövegében, ezt tegyük közzé” - utalt Martonyi János a hét­fői brüsszeli találkozóra. Berlusconi lemondással fenyeget Megalakulása óta legsúlyosabb válságát éli át az olasz kormány Súlyos médiaháború dúl Olaszországban: a kormányzó jobb­közép koalíció halogatja a RAI1 közszolgálati televízió igaz­gatótanácsának kinevezését. Róma Silvio Berlusconi kormánya a hi­vatalba lépése óta legsúlyosabb válságát éli át. Az igazgatótanács­nak már pénteken munkába kel­lett volna állnia, de az összetétel­ről heves viták folynak. Az állami média feletti hatalomért folyó harc olyannyira megosztja a koa­líciót, hogy a miniszterelnök le­mondással és új választások ki­írásával fenyegetőzik - írja a Der Standard című osztrák napilap. A válság hátterében nem csu­pán az öt igazgatótanácsi hely és a főszerkesztői posztok elosz­tása körüli heves vita áll. Az Alleanza Nazionale és a keresz­ténydemokraták Berlusconi „mé­diakormányfő” túlhatalmától tar­tanak; attól félnek, hogy három kereskedelmi tévé birtoklása mel­lett a RAI-ra is ráteszi a kezét. A koalícióban ugyancsak részt vevő Lega Nord és vezetője, Umberto Bossi kilátásba helyezte: ameny- nyiben nem kapják meg az őket megillető helyet a tanácsban, ki­lépnek a kormányból. GYULAY ZOLTÁN Háttér Silvio Berlusconi lemondással, új választások kiírásával fenyegetőzik. Nem először teszi. Hat esztendővel ezelőtt, az 1994 márciusi választásokon került először a mi­niszterelnöki bársonyszékbe, de kormányzása az első perctől kezdve nem volt fák­lyásmenet. Akkori munkásságára a testvére, Paolo ellen fölhozott, utóbb be is bizo­nyosodott vádak vetettek árnyékot. Olyannyira, hogy ő maga is gyanúba keveredett (ez a gyanú egyébként tavaly újfent megfogalmazódott ellene). A helyzet akkor a végletekig kiéleződött, s odáig vezetett, hogy Silvio Berlusconi végül 1994. decem­ber 22-én benyújtotta lemondását. Az előrehozott választásokat pedig elvesztette. Az olasz médiacár akkor azzal vonult vissza a politikától, hogy hamarosan visszatér. Ezt tavaly májusban meg is tette. De hogy ez a mutatvány harmadszor is sikerülne neki, meglehetősen kérdéses. BÁLÁI F. ISTVÁN Egymáshoz építjük a hidat Végre épülnek a hidak. Ideje volt. Ugyanis régóta szokás - még dunai népeket is említve - közös hazáról beszélni a Kár­pát-medencében. Pedig ha a folyón nincs híd, a közös víz nem összeköt, hanem elválaszt bennünket. Nemcsak a népeket, hanem Magyarország különböző régióit is. Bács-Kiskun me­gye két folyó közé szorult, s egészen a legutóbbi időkig okkal érezhettük, hogy a Duna és a Tisza nem összekötő kapocs, hanem határvonal. Száz kilométert is utazhattunk a Duna mentén, mire egy hídra találtunk. Az én emlékeimben 1985-re datálódnak az első olyan újságcik­kek, amelyek a Szekszárd magasságában létesülő, s Bács-Kis­kun megyét Tolnával összekötő új Duna-híd küszöbön álló megépítéséről szólnak. Valószínűleg jövőre, de legfeljebb két év múlva biztosan megkezdődik a Idvitelezés - hangzott a hi­vatalos verzió másfél évtizedig. Kivéve a kilencvenes évek kö­zepét. Akkor úgy nézett ki, hogy csak koncesszióban épülhet meg a híd, reményteljes beruházó viszont nem volt a láthatá­ron. A mai helyzet szerint viszont a szekszárdi Duna-hídból hat pillér már áll, tehát ebből már biztosan lesz valami. Nem is ez a legfőbb oka, hogy most írásba kezdtem, hanem az újabb örömteli bejelentés: a közlekedési kormányzat a kö­vetkező négy évben további három híd átadását is tervezi a Dunán, s közülük az egyik ismét Bács-Kiskunt kötné össze a másik szomszédjával, Fejér megyével. így a Dunántúl és az Alföld is közelebb kerül egymáshoz. Végre tehát tényleg meg­kezdődött a hídépítés. Nemcsak határok'fölött átnyúlva, ha­nem magyart a magyarral az anyaországban is összekötve. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 _________________________ÁLLÁSPONT___________________________ LE NGYEL JÁNOS Régijó A címben közeire sikeredett egymáshoz két betű. Nem is bá­nom. Az újra ébredt régiós vita íratta így velem. Az írásmód azt is jelzi: semmit sem tanultunk, s megint nem tennivalókról be­szélünk. Még mindig sokan hiszik, hogy ott a központ, ahol azt Pestről kijelölik. Tudom, vannak, akik nem élhetnek központ nélkül. Ha mégis megpróbálnák, maguk is csodálkoznának. A dolog azonban működik. Ha nem tévedek, annak idején azért jöttek létre a megyék, hogy szolgálják e nemzetbelieket, s nem azért, hogy vitatkozzanak a székhelyéről. Akkortájt a király (jobb híján) ott emelt megyeszékhelyeket kötelességekkel, ahol ezekre a leginkább szükség volt, és a legjobban tudták szolgáim az alattvalókat. Akkor még nem volt demokrácia, csak működő rendszer. Ügyeket intéztek, feltételeket teremtettek, törvényt ültek. S mindezt a lehető legolcsóbban. Amire manapság oly sokat hivatkozunk, arra az Európai Unió­ban most - nagyon is időszerűen - azt mondják: pénzt admi­nisztratív központok nem oszthatnak. Csak olyan, választott testülettel rendelkező, strukturális szerepköröket betöltők, amelyek az adott szinten rendelkeznek a leghatékonyabb és legjobb döntések meghozatalához szükséges feltételekkel. Éppen most, amikor azt írja az újság: a régióközpont holléte „nemcsak presztízskérdés, az Európai Unióban a régiók kap­ják a legnagyobb támogatásokat, s korántsem mindegy, hol döntenek a pénzek elosztásáról”. A harc tétje tehát az: hol osz- szák a pénzt? Ezt az EU nem így tudja, és még mindig abban hisz, hogy programokat finanszíroz - már akinek van. A pén­zért pedig pályázni kell, nagyon kemény feltételekkel. Függet­lenül attól, hogy régióközpont-e. Megváltozott a világ. Az érdekérvényesítés ma már minden­napos feladat, és az információ önmagában nem forrása a hatalomnak. Csak akkor ér valamit, ha ebből új tudást építe­nek. A termékek tudástartalmát méri a piac, nem pedig azt, hogy szegfűsök készítették-e vagy narancsosok. Megmarad hát a különbség, szerencsére, de ez soha nem volt még ennyi­re emberi. Régióközpontoktól függetlenül. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. így látják az oroszok Moszkva A Nyezaviszimaja Gazeta cí­mű orosz napilap szerint a magyar kedvezménytörvény körüli vita „ismét kiélezte Magyarország és Szlovákia viszonyát, amely ígéretes fej­lődésnek indult a szlovákiai demokratikus erők 1998. évi választási győzelme után”. A cikk szerzőjének, Alekszandr Kuranovnak a véleménye szerint a nézetkülönbség döntően belpo­litikai gyökerű: Magyarországon ugyanis áprilisban, Szlovákiában pedig szeptemberben tartanak parlamenti választásokat. Kitér ar­ra is, hogy a magyar kedvezmény­törvényt csak Románia és Szlová­kia fogadta elutasítóan, Horvátor­szág és Ukrajna nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget, Jugoszlávia és Szlovénia pedig beérte „kisebb morgolódással”. Mmt a Nyezaviszimaja Gazeta írja, Budapest és Pozsony konflik­tusa immár a NATO további bőví­tésével is összefüggésbe került: miután a szlovák törvényhozás a magyar törvényt elítélő határoza­tot hozott, Orbán Viktor minisz­terelnök emlékeztetett arra, hogy a magyar parlamentnek is ratifi­kálnia kell Szlovákia esetleges NATO-csatlakozását. Ezt a kije­lentést viszont Eduard Kukán szlovák külügyminiszter minősí­tette politikai felelőtlenségnek. A lap emlékeztet arra, hogy Buda­pest a szlovák NATO-tagság egyik elkötelezett „lobbistája” volt. Kuranov szerint a két állam már régen megegyezhetett volna egymással, ha mind Magyaror­szágon, mind Szlovákiában nem közelednének a parlamenti vá­lasztások. A „meghátrálás” mind Budapest, mind Pozsony részé­ről a gyengeség jelének tűnne a választók előtt. mti

Next

/
Thumbnails
Contents