Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-18 / 48. szám

2002. Február 18'., hétfő R I P ŐRT 7. OLDAL KULTÚRA­A kormánytól függ Levetné a főiskolai megjelölést a PTE EFK SZATIRKÁK Demokráciából demokreácia? Funkcionárius. Funkcionárus. Funkcióárus. Nincs mese! Hamupipike és a hétpróbás törpe. Melegen szerette a bakafántot. Édesanyja tetőtől talpig komple­xusba öltöztette. Fizetése meghaladta a havi egy­milliós lélektani határt. Cselekvő szerkezet: házasságtö­rés. Szenvedő szerkezet: házas­ságtörődés. Pró- és kontraszelekció. Unni jó az uniót. Marafkó László A LONDONI PUTNEY HIGH SCHOOL LEÁNYKARA lépett fel tegnap Pécsett, a Csontváry Múzeumban. A nagy sikerű koncertet Roger Carter karnagy dirigálta. A kórus Pécsen kívül Budapesten és Magyarszéken mutatkozik be.___________________________fotó: müller andrea „Egészségtudományi Kar”-ra kívánja változtatni a nevét a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara. Mindez még kormánydöntés függvénye. Ugyanakkor már most februárban az ország ápolói elitjének negyven tagja kap egyetemi oklevelet Pécsett. Az új tudományterületi és tudo­mányági besorolást tartalmazó ta­valyelőtti kormányrendelet az „Egészségtudományt” önálló tudo­mányágként határozta meg. A főis­kolai képzés spektruma lefedi az egészségtudomány területeit. Az Egészségtudományi Kar elnevezés fejezi ki leginkább az egészségügyi karok keretében folyó képzés sok­színűségét. Ezekkel az érvekkel lé­pett a PTE is.- A kari tanács megszavazta a névváltoztatást Egészségtudomá­nyi Karra, a PTE szenátusa pedig jóváhagyta a kar szervezeti és mű­ködési szabályzata módosítását a névváltoztatás tekintetében is - mondja dr. Tahin Tamás, az EFK főigazgatója. A szenátus tehát támogatja, de a kar névváltoztatása kormánydön­tést igényel.- Nagy kérdés, hogy a választási időszakban ez a téma kormány elé kerül-e egyáltalán. Nyüván kiadják majd a döntés előkészítését a Ma­gyar Akkreditációs Bizottságnak. Feltétlenül reménykeltő, hogy nem egyedül különcködünk: a többi egészségügyi főiskolai kar is igé­nyelt ilyen változást. Kíváncsi va­gyok, mi lesz belőle. Talán az ősi magyar konzervativizmus végre el­olvad ezen a téren, hiszen az egészségtudományi egyetemi ka­rok léte megfelel a nemzetközi gyakorlatnak.- Azon túl, hogy az új meghatá­rozás rangot jelez és szebben cseng, milyen törekvés húzódik meg a névváltoztatás mögött?- Az új elnevezés, illetve annak terve nem azt a szándékot jelzi, hogy hallgatóink mindegyikéből - vannak kb. háromezren - minden­áron egyetemi diplomást kell farag­nunk, de az egészségügyi szak­mákban is meg kell teremteni az előrejutás oktatási kereteit, az egye­temi ráképzést. Az egészségtudo­mány egyébként nem afféle kis or­vostudomány „ami maradékként csurran-cseppen a medicinából” alapon, hanem önálló jogon mű­velt, ahogy az a fejlett nyugati or­szágokban már elég régen elismert. A terveink szerint lesz a karnak sa­ját doktori iskolája is. Jelenleg teljes állású professzorként négy akadé­miai doktora van az EFK-nak. Hál’ istennek mind még csak középko­rúak, és ez is hosszú távú biztosíték arra, hogy ezen a karon és szakmá­ban is meglesznek a tudományos műhelyek. A névváltoz­tatási terv sike­rétől függetle­nül már van egyetemi okle­velet adó kép­zés a PTE Egészségügyi Főiskolai Ka­rán. Az viszont jelképnek, de határkőnek minden­képpen tekinthető, hogy február 23-án a kelet-közép-európai tér­ségben elsőként itt lesz ápolóknak egyetemi diplomát osztó ünnep­ség. Az ápolói elitből 40-en kapják meg a kiegészítő alapképzésben szerzett egyetemi oklevelüket. A most végzettek - nappali és levele­ző tagozaton - másfél évvel ezelőtt az ország minden térségéből jöt­tek Pécsre tanulni. Ők ápolásveze­tők lesznek, vagy kórház osztályo­kon dolgoznak vezető beosztás­ban. Java részüket az EFK - a maj­dani ETK - oktatóként is kívánja foglalkoztatni. _____________ DUNAI I. Sz anszkrit-magyar párhuzamok Nyelvtanfolyam indul Pécsett is Elmélyült érdeklődés tapasztalható a Távol-kelet kulturális jelenségei iránt. Ilyen a PTE-n oktatott szanszkrit nyelv is, amelynek a magyarral való föltételezett rokonságát Körösi Csorna Sándor hajdan hosszasan vizsgálta. Rövidesen szanszkrit nyelvtanfolyam indul Pécsett. A magyarokra nézve a szanszkrit tanulmányozása sokkal haszno­sabb, mint bármely más európai nemzet esetében, állította a nagy őshaza- és őstörténet-kutató, Körö­si Csorna Sándor. A magyarok dús forrást fognak találni e kultúra ta­nulmányozásában, szem előtt tart­ván nemzeti eredetük, szokásaik, viseletűk és nyelvük szempontjait, mégpedig azért, mivel a szanszkrit nyelv alkotása más indiai nyelvek­kel egyetemben nagyon párhuza­mos a magyaréval, mely különben eltér a nyugati Európa nyelveitől - tette hozzá tibeti szótára előszavá­ban. A pécsi Ifjúsági Házban rövi­desen megkezdődő szanszkrit nyelvtanfolyamot Andrássy Cson­gor vezeti, aki elmondta: - 1992- ben kezdtem szanszkritot tanulni a pécsi egyetemen Abhay Narayan- tól Komolyan érdekel az óind tra­díció, s úgy vélem, a nyelv ismere­te közelebb visz e tradíció szellemi­ségének, gondolkodásmódjának megértéséhez. Ahogyan az ember gondolatvüágát elánílja a beszéde, úgy egy nép kultúráját, mentalitá­sát jellemzi az általa beszélt nyelv. Ugyanakkor a szanszkrit nyelven lejegyzett irodalom az emberiség kulturális és szellemi örökségének fontos része. Maga a szanszkrit szó egyébként „megalkotott”, formai tökéletességre hozott nyelvet je­lent. Az Ifjúsági Házban 1998 óta vezetem a hindu filozófiával foglal­kozó klubot, s tartok előadásokat Budapesten is, a Vaisnava Akadé­mián szanszkrit nyelvről s az óind bölcseletről. bebessi k. Ahogy a költő mondja-mondta Valaha a vers volt a művészetek csúcsa. Mára az irodalom társadalmi súlya ugyancsak meg­csappant, és szinte érthetetlen módon ezen belül a versé még inkább. Azoknak, akik mindennek ellenére szavalattal, versmondás­sal szeretnek foglalkozni, azzal is szembesül­niük kell, hogy a lehetőségeik is beszűkülő­ben vannak. Vas István egy interjúban azt mondta:- A vers a világ teteje. Sok-sok évtizeden át így is tűnt, elvégre nem lehe­tett olyan jelentéktelen társadalmi megmozdulás vagy valamiféle ideológia jegyében felpumpált ün­nep, ahol el ne hangzott volna egy-egy vers, sőt párt és állami vezetők is ügyeltek rá, hogy beszédük ele­jén vagy végén legalább egyszer szerepeljen: ....vagy ahogy a költő mondja...” No s lehet, hogy manapság a költő még mondja, de alig-alig idézi bárki is. Szinte olyan, mintha nem is mondaná. Jóllehet, a baranyai középiskolákban nemes hagyománya van a versmondásnak, de a ta­nároknak is azt kell látniuk, hogy egyre-másra fogy­nak a megmutatkozási lehetőségek. Mohácson a Kisfaludy gimnázium 1971-től adott otthont a Radnóti-szavalóversenynek. Kissné Döb- rössi Magdolna arról tájékoztatott, hogy a kétéven­kénti megyei rendezvény 1-3. helyezettjei Varga Imre szobrászművész plakettjét kapták díjul, és ter­mészetesen az országosan elismert szakemberek­ből, színészekből álló zsűri felkérése ,is pénzbe ke­rült - erre idén már nem futotta a versenyt eleddig működtető Megyei Pedagógia Intézetnek, a városi pénz, illetve a saját forrás pedig szintén elégtelen lenne a lebonyolításhoz. Idén nem lesz Versblattolás sem a pécsi Művé­szetek Házában. A Versmondók Szövetségével kö­zös akciónak főképp az a része volt népszerű, ahol kortárs íróktól, költőktől való szövegeket kellett csupán egyórai felkészülés után előadni. A megyei középiskolákon túl már az egész országból, sőt a Délvidékről is érkeztek résztvevők a tavalyi Költé­szet Napjára Pécsre. Bagossy László rendező nagy álma, hogy a város­ban létrejöhessen - első lépésben - egy színházi ta­lálkozó, ahol a .versmondó-színjátszó fiatalok kap­nának fórumot, akik mégiscsak valamiféle iroda­lom körüli ügyekben szeretnék kiélni magukat (bár abban többen is megegyeztek: ez már-már devian­ciának számít a 21. század elején). Bagossy'ugyan­akkor azt tapasztalja, hogy sok helyütt lenne igény iskolai önképző vagy színkörre, csak éppen nincs hozzá megfelelő szakember, és mint minden, ez is pénzkérdés, elvégre efféle pluszfeladatot ma már senkitől nem lehet elvárni puszta lelkesedésből. Tóth Károly, a Kodály gimnázium irodalomtaná­ra évek óta „abriktolja” vállalkozó tanítványait, nem is elhanyagolható sikerrel. A tavalyi, Kultúrá­val a Nyugat kapujában című rendezvényen egyéni első helyet szerzett Mózes Balázs, ami legalább olyan figyelemre méltó, mint a negyedikes gimna­zista gondolatai versről, irodalomról:- A szavak hangulata a fontos, az sokszor nem is érdekel, mi az értelmük, amit egy mai vers eseté­ben amúgy roppant nehéz kibogozni. Ésszel nem, csak érzelmi alapon lehet megközelíteni őket. Égyébként be kell valljam, csak szavalni szeretek, olvasni nem, szinte egyáltalán nem olvasok verseket. Antal Tibort például épp az idegeníti el a verstől, ami - hin­nénk - egy költeményt azzá tesz, ami, azaz a forma, a ritmus, a rím. Ő mindezt kalodának, gúzs­ba kötésnek érzi, nem is mond mást, mint prózát. Mégis, miért fontos a 8-10 fős versmondó csapat számára ez a foglalatosság?- Bátorságot ad, rászoktat, hogy merjük kimon­dani a véleményünket, ugyanakkor tudjuk vissza­fogni a temperamentumot, megtanulunk uralkodni önmagunkon - állítják a gimnazisták. Tóth Károly biztos benne, hogy még ma is érde­mes időt szentelni az irodalomra, akár a színját­szásra is. De mivel ez utóbbi felettébb időigényes, nehéz összeszedni az embereket, nincs nagyon al­kalom az előadásokra, és 1-2 bemutató miatt pedig nem éri meg, a járható út az lenne, hogy mindezek a gyakorlatok valamiképp részei legyenek a tan­anyagnak, akárcsak fakultációs keretben. Mert ha nem így lesz, még a lelkes maroknyi csa­patok is megfogyatkoznak, ugyebár, ahogy a költő mondja, ....elhulltak legjobbjaink a hosszú harc al att.” MÉHES K. Öt gyerek, nulla szoba, négy kerék Egy Kákicson élő ötgyermekes családnak leégett a háza. Nem maradt semmijük, csak egy 18 éves autójuk. Pécsett, kénysze­rűségből, önkényes lakásfoglalókká váltak, és esélyesek a ki­lakoltatásra, s arra, hogy a gyerekeket állami gondozásba ve­gyék. Segítséget az önkormányzattól remélnek. Bognár Tibor és felesége Kákicson éltek saját házukban. Tibor kubikus vállalkozó volt, az asszony pedig ott­hon volt gyesen. Nem unatkozott, hiszen öt gyerekük van, ráadásul mindegyik fiú, a legidősebb 18, a leg­fiatalabb 3 éves. Akadtak ugyan gondjaik, de életük normális meder­ben folyt. A bajok akkor kezdődtek, amikor 2000. december 15-én le­égett a házuk. A kákicsi önkormány­zat szegény volt, segítésre nem futot­ta erejükből. Bódis János polgármes­ter írásban is nyilatkozott arról, hogy az önkormányzat szükséglakással nem rendelkezik, elhelyezésükről gondoskodni nem tudnak. Bognáréknak lakásbiztosításuk volt is meg nem is. December 5-én kötötték, de tekintettel arra, hogy a szerződésben az is benne foglalta­tott, hogy a biztosítótársaságnak 15 nap áll rendelkezésre, elfogadja-e a biztosított ajánlatát vagy sem, ezút­tal, annak ellenére, hogy az első negyedévet kifizették Bognárék, nem fogadta el. Hogy létrejött-e a biztosítási szerződés, az bírói mér­legelés kérdése, miután per lett az ügyből. Az nem kizárt, hogy a tűz gondatlanságból, szabálytalan kályhabekötésből keletkezhetett, s a gondatlanság súlyosságáról felte­hetően elvitatkozgatnak még egy darabig a szakértők, ám a szándé­kosságot kizárták. Bognáréknak tehát nem volt más választásuk, mint hogy el­utaztak Pécsre, és beköltöztek az asszony testvéréhez, a Bulgár utcai kétszoba nappalis házba. Ott azonban csak ideig-óráig le­hetett kibírni, mondja Bognár Tiborné, hiszen a húgának is van nyolc gyereke, így el lehet képzelni a négy felnőtt és a ti­zenhárom gyerek tumultuózus jeleneteit, amelyek a nap reggeli és esti szakaszában zajlottak. Elköltöztek ekkor a szőlőhegy­re, egy présházat albérletként vettek ki. Innen azonban a gye­rekek nem értek be időben az is­kolába, a késések következté­ben előállt az a sajátos helyzet, amelynek következtében kérvé­nyezniük kellett a magántanulói státust; azóta meghatározott időnként kell csak bemenniük, s akkor kizárólag velük foglalkoz­nak a pedagógusok. A pénzük azonban elfogyott, így aztán önkényesen elfoglal­ták a Pécs-Somogyon lévő Bá­nyatelep egyik éppen üresen ál­ló, kétszobás, komfortos önkor­mányzati lakását. Mindennek következménye is lett, a város jegyzőjének nevében a területi szociális központ vezetője, Bin- dis Zsuzsanna elrendelte a gyer­mekek védelembe vételét, s kö­telezte a szülőket arra, hogy te­gyenek eleget két gyermekük magántanulói jogviszonyból eredő kötele­zettségüknek, gondoskodja­nak arról, hogy a 15 éves epi­lepsziás fiú képzésben és rendszeres orvosi ellenőrzésben részesüljön, keressék fel a gyer­mek-ideggondozót a gyerekek magatartási problémáinak meg­oldása érdekében, és vegyék fel a kapcsolatot a területileg illeté­kes védőnővel és a háziorvossal, amit addig nem tettek meg. Azt is felajánlották részükre, hogy amennyiben kilakoltatásra kerül sor, segítenek nekik abban, hogy a családok átmeneti ottho­nába kerüljenek, vagy ha ez nem sikerül, akkor legalább a gyerekek átmeneti otthonba jus­sanak. Ebben az esetben nem következne be az állami gondo­zásba vétel, és a szülők bármi­kor értük mehetnének minden­féle jogi procedúra nélkül, ha rendeződnek lakásgondjaik, de ezt a segítséget, mondja a köz­pont vezetője, Bognárék vissza­utasították. A kilakoltatásra napokon belül sor kerülhet, állítja Bognárné, miután az önkormányzat ebben az ügyben hathatós lépéseket tett, és ő pedig nem hajlandó a gyerekeiről lemondani és állami gondozásba adni őket. Ilyen eset­ben, tekintettel arra, hogy az ut­cán nem maradhatnak, a Bara­nya Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálat átmeneti otthoná­ban kell elhelyezni őket 30 nap­ra, ez idő alatt születik döntés to­vábbi sorsukról: gyermekotthon­ba vagy nevelőszülőhöz kerül­hetnek. Egy fő állami gondozott lakóotthonban történő ellátása ma évente több mint egymillió forintba kerül, a nevelőszülők­höz való helyezés ennek az ösz- szegnek hatvan százaléka. De te­kintettel arra, hogy a törvény ér­telmében testvéreket nem válasz­tanak el egymástól, az nem való­színű, hogy az öt fiút nevelőszü­lő elvállalná, marad a lakóott­hon. Ez a megoldás viszont az ál­lamnak többe kerül, mint egy szükséglakás ára. A lakásügyi bizottságnak kell megtárgyalnia ezt az ügyet, mondja Tóth Mihályné képvise­lő, a részönkormányzat elnöke. Arra a lakásra, amelybe a család önkényesen beköltözött, 4-5 többgyermekes család is vár rég­óta, és abból nem lehet prece­denst csinálni, hogy önkényes la­kásfoglalók részére kiutalják. Ő azt az álláspontot képviseli, hogy tekintettel az öt gyerekre, méltá­nyosságból másutt szükséglakást utaljanak ki részükre. CSERI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents