Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)

2002-02-12 / 42. szám

6. OLDAL B E MUTATKOZIK A PTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARA 2002. Február 12., kedd Hétmérföldes diploma A világ a globalizáció korát éli, önkéntelenül adódik a kérdés, az egyetemek ehhez milyen tudást nyújtsanak, mondja dr. Gábriel Róbert dékán. Hangsúlyozza: a PTE Természettudomá­nyi Kar nemzetközileg is konvertibilis tudással vértezi föl hallgatóit.- A pécsin szerzett diploma bár­hol a világon arra képesíti gazdá­ját, hogy a szakmáját ennek meg­felelő szinten gyakorolja - szöge­zi le a dékán. - A tanárképzési profil mellett arra törekszünk, hogy minden a szakterületen nem tanári diplomát is szerez­hessenek a hallgatóink. A böl­csészképzéstől mi abban külön­bözünk, hogy már az elején kije­löljük, hogy valaki tanárnak ké- szül-e vagy sem. Egyébként meg­jegyzendő, a régióban éppen a természettudományos tárgyakat oktató tanárok hiánya kezd jel­lemzővé válni, Zalában néhol már nincs érettségiztető matekta­nár, hasonló a helyzet fizikából, kémiából is. Mi a fizikán, biológi­án át a testnevelésig és a környe­zettanig egyetemi szintű képzést kínálunk, és a főiskolai szintű „matek” akkreditációja is folya­matban van, elismerése várható­an 2003-ra meg is történik. Óriási az igény végzős tanáraink iránt, és ugyancsak akkreditálásra váró új szakunknak, a programozó matematikának is már most nagy a piaca.- A „tétékás” diploma konverti­bilitását kiváló nemzetközi kap­csolataink, külföldi tanulmányút­jaink sokasága is jelzi, és a kuta­tóink, PhD-s hallgatóink vissza is térnek hozzánk! Ausztrália kivé­telével minden kontinenssel élő, gyakorlati kapcsolatban vagyunk! A példa kedvéért említhetők itt olyan műhelyek, mint a Földrajzi Intézet, ahol a Tóth József pro­fesszor nevével is fémjelzett tele­pülésfejlesztési, urbanisztikai ku­tatások folynak indiai, dél-ameri­kai, dél-afrikai kapcsolatokkal; a Borhidi Attila akadémikus irányí­tásával zajló növénytani ku­tatások külföl­di bázisai Me­xikóban, Brazí­liában vannak, a Hámori Jó­zsef akadémi­kus által elindí­tott neurobio- lógiai kutatása­inknak német- országi, egye­sült államok­beli partner­egyetemei; míg például Kilár Fe­renc professzor kémiai műhelye főként svéd - uppsalai - kötődé­sű. Hogy milyen szellemi bázis épült ki az elmúlt évtizedben ná­lunk, azt a nemzetközi publikáci­óink számának gyarapodása be­szédesen jelzi. 1992-ben 23 jelent meg, 2001-ben pedig már 68! Hozzá kell tenni, itt csak olyan szaktanulmányok megjelenéséről lehet szó, amely a világ tudomá­nyossága számára is újdonságér­tékű tartalmakkal, új szempon­tokkal bír, esetleg meghatározó jelentőségű újabb kockája annak a mozaiknak, amely egy-egy szakterületen az ismeretek kitel­jesedéséhez, vagy új felismeré­sekhez vezet. A Kémiai és a Bioló­giai Intézetben akadémiai kutató- csoport is működik. A fejlesztése­ket is szolgáló kutatások ösztön­zésére jött létre 2001-ben a Dél­dunántúli Kooperációs Kutatási Doktoranduszhallgatók a kémiai kutatólaborban Központ. Nagyon fontos az inno­vációs és technológiai transzfer, az ipari partnerekkel való együtt­működés is. Ezt a Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatunk - a Nemzetközi Kutatási Fejlesztési Dr. Gábriel Róbert, a kar dékánja Programon belül 3 éves futamidő­vel kapott 500 millió forint - is se­gíti, a legnagyobb pécsi vállalatok és számos ltisebb cég csatlakozá­sával. A rendszerváltást követő válság után most jutott el az ipar oda, hogy megrendelőként ko­pogtasson a tudományoknál.- Képzésünk nyitott más ka­rok felé, sok más közt a gyógy­szerészek, a pszichológusok vagy az építőmérnökök egyetemi szintű képzésében is részt ve­szünk. Célunk az informatikai képzéseket főiskolai és egyetemi szinten is minél eredményeseb­ben megvalósítani - ez érvényes az új programozómatematikus­képzésünkre is. Az uniós csatla­kozással is harmonizáló másik fejlesztési irány az ember és kör­nyezet viszonyával foglalkozik - ennek jegyében a terület- és tele­pülésfejlesztési szakot és a kör­nyezettudományi szakot is indí­tunk a közeljövőben. A Testne­velési és Sporttudományi Inté­zetben a sport, egészség, rekreá­ció szakirányok jelentenek majd újdonságot. A sportlétesítmények kifelé is nyitottak, az uszodában tanfolyamokat is rendeznek Hallgatók a tudományok műhelyeiben A minden „vben meghirdetett tu­dományos diákköri pályázatokra általában a harmadik évfolyamtól kezdődően kapcsolódnak be aktí­vabban a hallgatók. A PTE Termé­szettudományi Karának hallgatói kimondottan jó eredményeket ér­nek el a kétévenként megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, melyeket ezentúl - a páros években - Országos Kör­nyezettudományi Diákkonferenci­ák egészítenek ki. A diákok nem­csak konferenciákon vesznek részt, hanem a gyakorlat szerint ál­talában publikálnak is. A közel­múltra visszatekintve, 1997-ben nyolc első, négy második és hét ha­todik helyezéssel tértek vissza a pé­csi hallgatók az országos konferen­ciáról, 1999-ben öt első, ugyaneny- nyi második és négy harmadik he­lyet érdemeltek ki tudományos dol­gozatukkal, előadásukkal. A 2001- es esztendő a korábbiaknál is jobb eredményekkel zárult - országo­san nyolc első, hat második és hat harmadik hellyel. A Pro Scientia Pályázatot 2001-ben egy pécsi ké­mia-biológia szakos hallgató, Jánosi László nyerte, tanára, dr. Kol­lár László professzor a „mesterta­nár” kitüntetést érdemelte ki. ■ AZ ISKOLA TÖRTÉNELME Tízéves jubileumára készül a PTE Természettudományi Kara. A neves egyetem egyik legjelentősebb, szinte va­lamennyi tudományterületet felölelő kara 1992 óta önálló, amely a tárgyi feltételek folyamatos bővítésén túl szakmailag is óriási lépéseket tett fejlődéséért az elmúlt évtizedben, nemzetközi tudományos kapcsolatait, ku- _ tatómunkáját is a lehető legszélesebb bázison alapozta meg. Az április 22-26-ig zajló, nevezetes „tétékás” napokon azzal is sze­retnék emlékezetessé tenni jubileumukat, hogy megjelennek eredmé­nyeikkel a város, a megye társadalma előtt is. „Az Ifjúság útja 6.” címmel 2002 szeptemberében indítandó programjukkal környezetükre is hatni szeretnének. Ennek jegyében tudományos előadás-sorozatokat, rendez­vényeket tartanak, hogy önálló szellemi arculatukra, értékeikre rámutas­sanak. Mindezt ingyenesen, oktatók és hallgatók közreműködésével. Szakok, felvételi rend Korszerűen felszerelt kísérleti munkahelyek várják a diákokat Egyre szélesülő palettával kí­nálja képzéseit a PTE Termé­szettudományi Kara a nem tanári szakokon is. A nem tanári szakok közül - főis­kolai szintű nappali képzésre - alkalmazott fizikus szakra lehet jelentkezni, a képzési idő 8 félév. Választható a főiskolai szintű la­boratóriumi operátor képzés is. Ugyancsak nem tanári szakként indul egyetemi szintű biológus-, geográfusképzés. A geográfus ki­vételével ugyanezek (biológia, valamint vegyész-fizikus) indul­nak levelező formában is. A tanári szakok a természettu­dományos tantárgyak szinte tel­jes körét átfogják. A tanári sza­kokon matematikából, számítás- technikából az idén még csak fő­iskolai szintű képzés indul - a matematika és tervezett informa­tikai szaktárgyak egyetemi szintű akkreditációja folyamatban van. A felvételi tájékoztatóban fel­sorolt szinte valamennyi szakból újabb diploma is szerezhető leve­lező formában. A felvételi eljárási díj összege jelentkezésenként 2800 forint. A karon szak(ok)ra, szakpárra le­het jelentkezni. Nappali képzés­ben az egyetemi szintű tanári sza­kokra (fizika, földrajz) jelentke­zők a jelentkezés sorrendjében két szalun is felvételt nyerhetnek. Ebben az esetben a felvételt kü­lön bírálják el. Ily módon az emlí­tettek mellett felvétel nyerhető a PTE-BTK ilyenként meghirdetett szakjaira is. (Ld.: a PTE-FEEFI-nél meghirdetett szakpárokat!) A kar a szakos és a szakpáros képzést a jelentkezéstől a tanulmányok be­fejezéséig megkülönbözteti. Kiegészítő képzésre a szakkal megegyező nevű szakon szerzett főiskolai szintű tanári oklevéllel rendelkezők (a testnevelő tanár szakra SE-TSK (TF)-en szerzett szakedzői oklevéllel rendelkezők is) jelentkezhetnek. Környezet- tan tanári kiegészítő képzésre ha­sonló, természettudományos végzettséggel jelentkezhetnek. Felsőfokú oklevéllel rendelke­zők számára hirdetett főiskolai szintű technikatanári és számítás- technikai szakra természettudo­mányi végzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek. Költségtérítéses képzések csak kellő érdeklődés és létszám esetén indulnak. PTE Természettudományi Kar A kar dékánja: dr. Gábriel Róbert. A természettudományi kar címe: 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. telefon: 72/501-567. E-mail-cím: gabriel@ ttk.pte.hu; honlap: www.pte.hu fel­vételizőknek és www.ttk.pte.hu/to. Felvételi felvüágosítást ad: Heisen­berger Zsolt tanulmányi osztályve­zető, tel.: 72/251444/4517. Az oldal a PTE támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Utak, világtájak A kar külföldi kapcsolatai tanszékenként is szerteága­zók, egészét nézve követhe­tetlenül sok tanulmányúiról van szó. A hallgatók útjai programokhoz kötődnek, tudom meg Trócsányi Balázstól, a kar külügyi pályázati referensétől. A legnagyobb moz­gást a „Socrates”-program „Eras- mus”-akciója kínálja az európai uniós és a társuló országok számá­ra. Az „Erasmus” keretében a hall­gatók tanulni ülnek be egy-egy kül­földi egyetemre, ez legalább három ösztöndíjas hónapot jelent. Kikül­désükre és az uniós finanszírozásra az egyetem nyújt be pályázatot. A támogatás mértéke a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a hallgatónak hozzávetőleg annyiba kerül, mint­ha itthon végezné tanulmányait, és persze egyetemi jogviszonya is fo­lyamatos marad. Svédországtól Portugáliáig huszonegy nyugat-eu­rópai egyetemmel van ilyen jellegű kapcsolatuk. Az elmúlt tanévben 25 tanulót tudott kiküldeni a Ter­mészettudományi Kar, főként né­met és angol nyelvterületre, első­sorban a hallgatói létszámát tekint­ve is nagy szakokról, a földrajzról, a testnevelésről vagy a biológiáról. A külföldi utak színképét messze ki­bővítik a doktori iskolák lehetősé­gei, a Magyar Ösztöndíj Bizottság, a British Counril és más nagy alapít­ványok által finanszírozott utak. Természetesen a komoly ambíció­val rendelkezők utaznak, akiknek idegen nyelvet is tudniuk kell. A külföldről érkező hallgatók egyelőre még kevesebben vannak, de növekszik az érdeklődés a pécsi alma mater iránt, ahol már minden természettudományi szakterületen vannak idegen nyelven is meghir­detett kurzusok. TAVASZ A TÉLBEN. A kar botanikus kertjének üvegházai különle- ges virágoknak, növényeknek adnak otthont. fotók, laufer l. Doktori iskolák A Pécsi Tudományegyetem egyre erősödő, jó hagyomá­nyához hiven 1994-ben az el­sők között a TTK-n született doktori iskola. Az első PhD-s képzés Földtudomá­nyok Doktori Iskola néven indult, mondja dr. Wilhelm Zoltán, társa­dalom- és természetföldrajzi irány­ba tagozódva. A két irányon belül is rendkívül széles a skála, hiszen a természetföldrajzba beletartozik például a geológia is, míg az előbbi olyan témákat ölel fel, mint a né­pesség- és településföldrajz, a terü­let és településfejlesztés, a közleke­désföldrajz vagy a turizmus. A ter­mészetföldrajzhoz felsorakozik még a környezet- és természetvé­delem, a vízföldrajz vagy a tájföld­rajz. Már önálló turizmus tanszék is van az egyetemen, és igen nagy az érdeklődés a környezetvéde­lemmel foglalkozó tudományok iránt, amelyhez kitűnő gyakorlóte­repet, tudományos tapasztalatot és együttműködést kínál például a Duna-Dráva Nemzeti Park. A doktori iskolába évenként 5 nappali tagozatos hallgatót tud az egyetem felvenni, és noha több mint félszáz levelezőjük van, közü­lük nagyon sokan abba is hagyják tanulmányaikat. A hároméves PhD-képzésre két idegen nyelvi vizsgával, rangos publikációs tevé­kenységgel lehet jogot szerezni. Igaz ugyan, hogy sokuknak a PhD megszerzése után sem jut, nem jut­hat a szakirányú tanszéken hely, de biztos, hogy a szakmájukban el tudnak helyezkedni. A földtudo­mányi mellett működik a karon Bi­ológia Doktori Iskola, és az Általá­nos Orvostudományi Karral közö­sen a Kémia Doktori Iskola is. Megrohamozott sportpályák t aránt képeznek szakembereket. A gyógytestneve­- lést erősítve „sport, egészség, rekreáció szakirány”- indítását tervezik jövőre, s a közeljövőben sportme­nedzserit is. Erre az intézetre is jellemző, hogy ma­gától értetődő kutatói és munkakapcsolatok kötik 5 az Általános Orvostudományi, a Bölcsészettudo- : mányi vagy a Természettudományi Karhoz, hiszen i az egészségtan, a biológia, a pedagógia vagy pszi­- chológia az ismeretek és a tantárgyi szerkezet szer­- vés részét képezik. A Budapest után 1991-ben elsőként Pécsett megvalósuló egyetemi szintű testnevelő taná­ri képzés nagy áttörést jelentett a régió szá­mára is. Az 1996-os akkreditációs ellenőrző vizsgálat is megfelelőnek minősítette a képzést, tudom meg dr. Papp Gábortól, a Testnevelés- és Sporttudományi Intézet igazgatóhelyettesétől. Az intézet a Termé­szettudományi Kar egyik legnagyobb, legtöbb hall­Az osszegyetemi feladatokat is ellátó Testnevelési és Szabadidő Sportközpont pályái, létesítmé­nyei - Sport, Boszorkány és Ifjú­ság utca - az úszástól a kosárlab­dáig minden sportág művelésére lehetőséget adnak. Nagyszerűen működnek, élettel teltek a nyári sportnapközik is. A szabadidő- I sportok iránt rohamosan növekvő I érdeklődést is jelzi, hogy a létesít- I mények már 120 százalékos ki- használtságúak, de a szakokra is két-háromszoros a túljelentkezés. Az egyetem jó okkal reménykedik I a feltételek hathatós javításában. Olyan nagy bajnokok fordultak meg, mint Kovács Antal - azaz „Atom Anti , aki cselgáncsban, vagy Martinék Ja­nos, aki öttusában ért el világraszóló eredménye­ket. De itt tanult Farkas Sándor, a Soproni GYSEV női kosárlabdacsapatának edzője, hallgatónk Sugár Tímea, a női kézilabda-válogatott kapusa és Knock Balázs gyorskorcsolyázó is. gatót fogadó intézete, ahol csak nappali tagozaton 400-an tanulnak. Többségében egyszakos hallga­tók, számuk a levelezőkkel, az újabb diplomát szer­zőkkel együtt eléri a 600-at. Kihelyezett tagozatuk van Szegeden, Kaposváron és Nyíregyházán is. A szakoktatók közel kétharmada PhD-végzettségű, akik az általános és a középiskolák számára egy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents