Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-11 / 41. szám
2002. Február 11., hétfő KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL FOTOGRAMOK, TŰZZOMÁNCOK, TEXTÍLIÁK, GRAFIKÁK. Tíz éve rendszeresen bemutatkozhat nak a pécsi Apáczai Csere János Nevelési Központ Művészeti Iskolájának vizuális műhelyei az intéz- mény folyosógalériájában. _______________________ fotó. tóth l. Ro sszabbodó munkakörülmények A Pécsi Iskola a dél-dunántúli régió pszichiátriai központja A Pannónia Pszichiátriai Egyesület Dél-Dunántúl regionális szakmai, érdekvédelmi fóruma, amelynek munkájában több száz szakember vesz részt. Legutóbbi közgyűlésükön ismét a Pécsi Iskolaként ismert intézmények köre kapott hangsúlyos szerepet. Pécsett, a Művészetek Házában rendezte meg küldöttközgyűlését a Pannónia Pszichiátriai Egyesület, amely a dél-dunántúli régió, Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye pszichiátriai szakembereit, pszichiátereket, pszichológusokat, szociális gondozókat, szakdolgozókat, segítő' foglalkozásúakat fogja össze. A közelmúltban megtartott közgyűlésén ismét dr. Stark András pszichiátert választották meg elnökké, aki a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnöke is. Emellett megszavazták dr. Kézdi Balázs örökös vezetőségi tagságát. Kérdésünkre az elnök elmondta, hogy több, mint kétszáz szakember vesz részt az egyesület csaknem két évtizedes fennállása óta a tudományos rendezvényeken, a vándorgyűléseken. A fő értéket a regionalitás- ban látják. Ebben pedig központi szerepe van a magyar pszichiátriai közéletben elismert Pécsi Iskolának, amelynek az immár negyedszázados hagyománya a Pécsi Pszichiátriai Klinikán, a Honvédkórház pszichiátriai osztályán és a Mentálhigiénés Intézetnél, majd a nyolcvanas évek második felében megújult bölcsészkari Pszichológiai Tanszéken teremtődött meg a felsoroltak jóvoltából. Elsősorban prof. dr. Ozsváth Károly, prof. dr. Trixler Mátyás, prof dr. Kézdi Balázs, dr. Pörczi József dr. Kóczán György, dr Gyenge Eszter vezetésével jött létre ez a szakmai-szellemi műhely. Alaptörekvésként az egyesület a szociálpszichiátriai, pszichoterápiás szemlélet jegyében a pszichiátria, a társadalom, a kultúra kapcsolatát tartja szem előtt. Ezzel együtt keresi a választ a mindennapokban folyamatosan változó egyéni, családi és közösségi lélektani problémákra, betegségekre, a hozzájuk forduló, évente több százezer páciens hatékony segítésének, gyógyításának szolgálatában. Egyre fontosabb és nehezebb kérdés a szakmai érdekképviselet, mivel a pszichiátriai gondozókban és a fekvőbe- tegosztáíyokon dolgozók munkakörülményei, anyagi elismertsége évről évre rosszabb. Ezt jelzi például a nagy érzelmi-szellemi igénybevétellel járó hivatás differenciált munkahelyi pótléknak az elvétele a pszichiátriai osztályokon, diszkriminatív meg nem adása a gondozókban. Az egyesület tagsága támogatásáról biztosította a kaposvári kollégákat, akik a fenti problémák megoldását kérve levelet intéztek a miniszterelnökhöz. BEBESSI K. Együtt a termálturizmusért A PTE idegenforgalom és egészségügy terén egyaránt jártas hallgatói segíthetik Zalaegerszeg fejlődését - erről írtak alá pénteken szándéknyilatkozatot Pécsett. Dr Tóth József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, dr. Tahin Tamás, a PTE Egészségügyi Főiskola Ka (EFK) főigazgatója, dr. Peterka Gabriella, az EFK Zalaegerszegi Képzési Központjának igazgatója, illetve dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá tegnap arról, hogy az EFK Zalaegerszegi Képzési Központja eddigi munkájára alapozva még hatékonyabban vegyen részt a város életében, még nagyobb szerepet vállaljon fejlődésének elősegítésében. Zalaegerszeg Önkormányzata elismeri a képzési központ eddigi városérdekű tevékenységét, ezért a jövőben hatékonyabban segíti a központ fejlődését. A zalai megyeszékhelyjelentős termálfürdőprogram megvalósítását kezdte el, amely speciálisan képzett, az idegenforgalomban és az egészségügyben egyaránt felkészült szakembereket igényel. A fürdő következő ütemének fejlesztési terveihez a Zalaegerszegi Képzési Központ már kidolgozta fejlesztési javaslatait. Az EFK támogatja, hogy a Zalaegerszegi Képzési Központ a gyógytomászképző bázisra alapozva a képzés programját ki- dolgozza és megvalósítsa. p.l Ami látható és ami tudható Kollár Krisztián esete szerepel a szemészeti tankönyvekben Kollár Krisztián 26 éves, mégis annyi fordulatot élt már meg, Külügyminisztériumba, amikor ami másnak egy életre is elég lenne. Megvakult, majd vissza- arabszakértőt kerestek, de eddig nyerte a látását; kikerült az arab világba, ahol egy új életmi- még nem igazán találta meg a nőséget tanult, majd visszatért Pécsre. Amit tanult, tapasztalt, számítását. Jelenleg az 500-as szeretné mások javára kamatoztatni, de mintha nem nagyon Szakközépiskolában tanít angolt lenne rá igény. és egy nyelviskolában öt fő számára arabot. Hétéves volt, amikor előbb a táblára írt betűk homályosodtak el előtte, majd kiderült, oly súlyos, immunrendszeri betegséget kapott, amitől három hónap alatt gyakorlatilag megvakult, csak némi fényt érzékelt. Az orvos szülők (édesanyja szemorvos!) természetesen minden követ megmozgattak, hogy Krisztiánt meg- gyógyíttassák, de akkor, 1982- ben erre csak Svájcban, illetve később Svédországban volt lehetőség. A hét éven át tartó procedúra, a tíz műtét (köztük pl. szemlencse-eltávolítás), nem csak időbe, de temérdek pénzbe is került, így nem csoda, hogy édesapja úgy döntött, az akkori viszonyoknak megfelelően a „baráti” Líbiában vállal állást - ahová szovjet hadihajó kísérte a családot, Tripoli épp blokád alatt állt... A lényeg viszont az volt, hogy 1989- ben, az utolsó stockholmi operáció után Kollár Krisztián kinyitotta a szemét, és a kórterem ablakán át meglátott az égen egy repülőgépet. Esete szerepel a szemészeti tankönyvekben is.- „Vakságomból” maradt meg, hogy rendkívül kifinomodott a hallásom, hiszen éveken át így, beszéd után tanultam, és a memóriám is sokat élesedett - mondja Krisztián, aki látása visz- szanyerése után valósággal belevetette magát a tanulmányokba. A Londoni Egyetem máltai kirendeltségén angolul leérettségizett, de közben már elég jól beszélt franciául, a Tripoliban dolgozó sok bolgártól megtanult bolgárul is, majd beiratkozott egy arab kurzusra. Két év után tudott any- nyira arabul, hogy elkezdhette politológiai tanulmányait az egyetemen, ahol végül 1999-ben végzett. Mindeközben félig-med- dig sztár lett belőle, mivel csatlakozott a Tripolis zenekarhoz, ahol először csak angol szövegíróként működött közre, de utóbb énekesként is debütált. A reggae-zenét játszó együttes nagy népszerűségre tett szert az országban, egy-egy koncertjükre ötezren is összegyűltek. Mégis hazavágyott, abban a reményben, hogy mindazt, amit megtanult, tapasztalt, itthon is hasznosíthatja. Egy évvel később, 2000-ben tért vissza szülővárosába, Pécsre. Időközben szerepelt különböző tévéműsorokban, jelentkezett a- Szeretnék Magyarországon is zenélni, megnyilvánulni a médiában, jóllehet csöppet sem vágyom arra a sztárkultuszra, ami nálunk divatozik, és Líbiában teljesen ismeretlen volt a számomra. Az is jó lenne, ha az arab világról adhatnék a mai, meglehetősen negatív előítéleteket cáfoló benyomásokat. Bízom benne, hogy előbb-utóbb sikerül. M. K. Albumok, fotótárlatok A Mecseki Fotóklub az elektronikus szupersztrádán A digitális fotografálás révén az elektronikus fejlődés eredményei és a hagyományos fényképezés szinte naponta szembesülnek egymással. Az interneten is elérhető Mecseki Fotóklub első negyedéves programja nagy teret szentel ennek a tárgykörnek. Legutóbb egy országos pályázaton „Az év természetfotója” díjat elnyert Dékány Zsolt diavetítéses és papírképes bemutatója érzékeltette, milyen különleges technikai-műszaki fejlődés, átalakulás zajlik többek között a fotográfiában is. Hámori Gábor, a Mecseki Fotóklub elnöke a következő negyedév többnyire nyilvános programjairól elmondta, hogy továbbra is az albumok, a pályázatok és a fotókiállítások képezik a hagyományos kedd esték klubprogramjait, de az új technikai eljárások és azoknak a hagyományosakkal való kombinációi is tág teret kapnak. Nagy az érdeklődés a digitális fotótechnika és képfeldolgozás iránt, ami alapvető konstruktív változásokat is jelent a fotográfusok munkásságában. A nemzetközileg ismert fotóművészek, a klub tagjai újabb és újabb eljárási technikákat, módszereket, lehetőségeket tárnak a közönség elé a klubesteken is. Minderre, mint az elnök elmondta, serkentőleg hat a klub. által pályázaton nyert számítógépes konfiguráció, amely lehetővé teszi az adatok új rendszerű regisztrálását, az évről évre vaskosabb tételt képező fotóanyag archiválását és a számítógépes-digitális, grafikai eljárások közvetlen bemutatását. Az utolsó negyedévben Csonka Ká- rolynak és Mánfai Györgynek jelent meg albumuk, amelyeket bemutattak a klubesteken. Továbbra is gyakoriak a pályázatok, ahol a képek köz- gNÜH vetlen értékelé- sére is sor kerül. Az első negyedév prog- B ramjában szerepel Dékány ‘ 2 Zsolt bemutatója, Boda Miklós kiállítása, Csonka Károly ismertetője jelenlegi munkájáról. A következő hónapokban kerül sor az Észak-Amerika nemzeti parkjairól tartandó diavetítéses előadásra dr. Nagyváradi László docens közreműködésével. Bemutatkozik a klubban egy új digitális labor is. A klubtagok fotóalbumainak leggyakoribb kiadója, a pécsi Alexandra Könyvkiadó estjén pedig Matyi Dezső igazgató ad tájékoztatást a kiadó munkájáról, terveiről. A közönség rendszeresen megismerkedhet a fotóművészet művelőinek fiatalabb korosztályával is. Ebben a negyedévben Szentgyörgyvári Kristóf mutatkozik be egy tárlattal. ______ BEBESSI KÁROLY Me gmérgezett életek Több mint 2000 tonna gyógyszert dobunk ki évente a szemétbe Évek óta nem sikerül a környezetvédelmi és az egészségügyi tárcának tető alá hoznia a lakossági gyógyszerhulladék visz- szavételére, megsemmisítésére vonatkozó közös rendeletét. Az egyre dráguló orvosságok kidobása pedig nemcsak pazarló, de közegészségügyi szempontból komoly veszélyekkel fenyegető gyakorlat. A kórházak sürgősségi osztályain most már megjelennek olyan betegek is, akik a kommunális hulladékból kiguberált gyógyszerektől lesznek rosszul. A gyógyszer is veszélyes hulladéknak számít, s problémát jelenthet, ha kikerül a hagyományos kommunális hulladéklerakóba. Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program egyik alfejezetében a lakossági gyógyszergyűjtés az egyik megcélzott terület, mondja dr. Antal Ilona, a Baranya Megyei ÁNTSZ igazgatója. Nagyon jó lenne, ha a lakosságtól össze lehetne gyűjteni a felesleges, lejárt szavatosságú gyógyszereket. Ezen akcióba, amely a tervek szerint a megyei ÁNTSZ-ek égisze alatt bonyolódna, szeretnéd bevonni a háziorvosokat és a gyógyszertárakat is. Dr. Túróczy Eszter, a tisztiorvosi szolgálat munkaegészségügyi csoportjának vezetője érdeklődé- sünlu-e elmondta, hogy a mérgezések zöme gyógyszer eredetű. Az erre vonatkozó adatokat kizárólag Budapesten gyűjtik, ahonnan most először kaptak adatokat a megyei helyzetre. Ezek szerint 2001 első három negyedévében 659 mérgezés történt, amelyből 495 a gyógyszeres. Ezek zöme, 410 öngyilkosság volt, köztük hat halálos. A felnőtt lakosság, főként az idősebbek tekintélyes hányada szívvagy cukorbeteg, esetleg magas vérnyomásban szenved. Sokan nyugtátokat szednek és altatót, nem kevesen depresszió elleni szereket. Ezek a betegségek hosszú gyógyszerlistát eredményeznek. A szívgyógyszerek rendkívül köny- nyen okoznak mérgezést, mert az optimális adagolásuk is igen szűk határok között mozog. Uralhatat- lan szívritmuszavarok lépnek fel hamarosan, és a szív meg is állhat. Régebben sokan haltak meg ily módon, de ma már létezik egy speciális ellenanyag, amely időben és megfelelő mennyiségben beadva esélyt ad a túlélésre. A depresszióellenes gyógyszerek okozta mérgezések a legveszélyesebbek közé tartoznak, gyakran halálos kimenetelűek. Speciális ellenanyag nincs. Adódott olyan eset is, hogy csak pészméker beültetésével tudták megmentem azt a gyermeket, aki beszedte, ezek a készítmények ugyanis szívritmuszavarokat, súlyos görcsöket, szívhalált okozhatnak. A nyugtatok és altatók nagy mennyiségű beszedése pedig olyan mértékű légzési elégtelenséghez vezethet, hogy a természetes légzést csak mesterségesen, géppel tudják átmenetileg pótolni, amíg a méreg kiürül a szervezetből. Ha a beteg ellátására későn kerül sor, a tartós oxigénhiány maradandó károsodást okozhat az ideg- rendszerben. Arról, hogy milyen mennyiségű gyógyszert tartunk otthon, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézete által történő több évtizedes felmérések alapján vannak információink. Gyakori, hogy bedobják a szükségtelen gyógyszert a szemetesedénybe, a vegyeshulladékok közé, vagy különválasztják a gyógyszert a csomagolástól, és magát a gyógyszert a WC-lefolyóba dobják, illetve ön- tik. Jogszabály ma még nem rendezi ezt a gyakorlatot. A lefolyóba juttatott gyógyszerek megjelennek a folyékony hulladékok között, mérgezik a felszíni vizek élővilágát, és bizonyos koncentráción túl megoldhatatlan feladatot jelentenek a folyóvizekből történő ivóvíz-előállítás során. A probléma nagyobb mértékben közegészségügyi jellegű, ekként kell rá megoldást is keresni. A 2000 nyarán elfogadott hulladékgazdálkodási törvény előírja az egészségügyi miniszter számára, hogy rendeletben állapítsa meg „a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékai kezelésének részletes szabályait”. Magyarországon mintegy 4,2 millió tonna (21 millió köbméter) szilárd kommunális hulladék képződik évente. Ennek 60%-a, 2,5 millió tonna származik a háztartásokból. Mérések szerint a háztartási hulladékban átlagban 1%-nak vehető a veszélyes hulladék (festékek, növényvédőszerek, gyógyszerek, gépjármű-akkumulátorok, kimerült szárazelemek, kiégett fénycsövek), és ezeknek mintegy 10%-át teszik ki a kidobott gyógyszerek. Vagyis a 2,5 millió tonna háztartási hulladék 1 ezreléke, országosan 2500 tonna gyógyszerhulladék kerül a vegyeshulladékba. Amennyiben a rendszeressé váló begyűjtés első évében a lakosság 10%-a elvinné szükségtelenné vált gyógyszereit a gyűjtőpontokra, úgy legalább 200 tonna hulladékgyógyszer átvételét, tárolását, majd továbbszállítását és megsemmisítését kellene megoldani. CSERI LÁSZLÓ
