Új Dunántúli Napló, 2002. február (13. évfolyam, 31-58. szám)
2002-02-10 / 40. szám
RIPORT 2002. FEBRUÁR 10. Kettészakadt az ország? Két hónappal a parlamenti választások előtt a politikai térfél túloldalán állók nincsenek egymással beszélőviszonyban, viszont mintha ez a harctéri idegesség átragadt volna a hétköznapi emberekre is. Sőt, családokon, baráti társaságokon beiül is kezd kialakulni a kemény politikai szembenállás, a kocsmai vitákról nem is beszélve. Van például olyan ismert újságíró testvérpár, illetve neves ügyvéd apa és fia, akik nem politizálnak egymással, mert olyannyira eltér a véleményük egymástól; s ez igaz olyan művészekre is, akik egy csapatban dolgoztak korábban évtizedekig, de már szóba se állnak egymással. A hét legfőbb belpolitikai eseményei is ezt támasztják alá, volt itt hazaárulózás a parlamentben, s országértékelőt tartott az ellenzéki beállítottságú Otthont Magyarországból Összefogás civil mozgalom, illetve a kormányfő. Orbán Viktor miniszterelnök vigadóbeli beszéde pedig arra is jó példa, hogy a pártállástól, politikai beállítódástól függően ugyanazt a szöveget is sokféle füllel lehet hallani. Újra beigazolódott tehát az a politikai alaptétel, hogy az üléspont határozza meg az álláspontot. ■ A Pesti Vigadóban a konzervatív politikusok mellett több, velük szimpatizáló művészt, közéleti személyiséget lehetett a padsorokban felfedezni, például Eperjes Károlyt, Szenes Andreát. Orbán Viktor egyedül vállalkozott arra, hogy az ország elmúlt négy évét értékelje. Beszédének legnagyobb érdekessége az volt, hogy szokatlanul rövid volt. A kormányfő tényekről, adatokról, tendenciákról beszélt, más kérdés, milyen megvilágításban. A miniszterelnök az áttörés évének nevezte 2001-et, és hosszasan sorolta a sikereket, sőt felvázolt egy 2006-ig szóló . nagyívű programot, egy olyan modern, gazdag és fejlett Magyarország képét, ahol boldog és elégedett emberek élnek. Pokorni Zoltán úgy fogalmazott, szikár, fegyelmezett beszéd volt, amiből szerinte kiderült, nem kellenek retorikai fordulatok, elég a valóság számbavétele ahhoz, hogy látni lehessen, mekkora munkát végeztek a magyar emberek az elmúlt négy évben. Emellett - közölte a Fidesz elnöke - a kormányfő rögzítette a következő négy esztendő céljait is. A MIÉP hű maradt a se nem kormánypárti, se nem ellenzéki státusához, Balczó Zoltán kijelentette, egysíkú beszédet tartott a miniszterelnök, amely nem országértékelés, mérlegkészítés, hanem a részben megkérdőjelezhető Számítani lehetett a mocskos kampányra, s 60 napig még újabb őrültségekre kell felkészülni eredmények ismertetése volt. A politikus szerint az ígéretek helyett új stratégiát kellett volna felvázolni. Az ellenzéki politikusok véleménye természetesen lesújtó volt. Kovács László (MSZP) szerint a beszéd országértékelésnek hamis, kampánynak erőtlen volt, de mindenképp olcsó, mert a köz- szolgálati tévében hangzott el. Kuncze Gábor pedig Orbán Viktor mindössze egyetlen megjegyzésével értett egyet, azzal, hogy egy vasárnap délelőtt megér négy nyugodt évet, el kell menni szavazni. De persze azzal folytatta a szabaddemokraták elnöke, hogy akkor le kell váltani a kormányt. A társadalmi folyamatokat hivatalból figyelők is nagyon megosztottak. Török Gábor politológus például úgy véli, Orbán beszéde a bizonytalanokra nem lesz jelentősebb befolyással, kollégája, Lánczi András viszont állítja, sok ilyen töprengő szavazót megszólíthat a miniszterelnöki értékelés. Kéri László pedig azt mondta lapunknak, nem nagyon szeret a napi belpolitikai fejleményekre reagálni - mert ez Kövér László: megkövetem az MSZP politikusait, akiknek a parlamentben azt mondtam, hogy hazaárulók, ugyanis akkor pontatlanul fogalmaztam: valójában hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája... nem a politológusok dolga -, de az a véleménye, számítani lehetett erre a megosztottságra, az ilyen mocskos kampányra, ezért őt az egész marakodás hidegen hagyja. S kijelentette, 60 napig még újabb őrültségekre kell kell felkészülnünk, hiszen hatalmas a választás tétje. Ugyanakkor úgy véli, hasonló volt a helyzet az előző kampányok idején iS, csak az emberek feledékenyek, már nem emlékeznek az akkori ocsmányságokra. Végül a hazaárulózás kapcsán azt mondta, a fejlődésünk során mindannyian átesünk különböző szakaszokon. Óvodásként a fiúk például azon versenyeznek, hogy melyikük tud messzebbre pisilni. Ezt azonban általában ki szokták nőni az emberek. De akik mégsem, azokból lesznek a pártvezérek. Tamás Pál a VR-nek úgy fogalmazott, szembetűnő a politikai elit megosztottsága, s rossz hatással van az ország hangulatára, hogy ilyen ellenséges a viszony a szembenálló erők között. A szociológus azt tartaná rendkívül veszélyesnek, ha az ország közvéleményében is hasonló állapotok uralkodnának, mindez átterjedne a lakosságra. S bár vannak erre utaló jelek, attól még nem kell tartanunk, hogy az emberek lövészárkokba készülnének. A cseresor is erős, Keller László (középen), az MSZP ostora felszólította a miniszterelnököt, hogy kérjen bocsánatot a hazaárulóktól, majd az utolsó napon már be sem tette a lábát párttársaival a Tisztelt Házba JANCSÓ MIKLÓS filmrendező a Bibliát idézte: „A gonoszok útja pusztulásba visz.” Jancsó lapunknak elmondta, hogy három és fél éve kis híján a Fideszre szavazott.- Akkor azt mondtam, jöjjenek a fiatalok. Sajnos, azóta óriásit csalódtam a fiúkban. Idén már biztos, hogy nem rájuk voksolok. Persze, valószínűleg ők nem is az én szavazatomra számítanak... ÉLES ISTVÁN humorista feltűnő jókedvvel sétált a konferenciaközpont aulájában.- Minden okom megvan az örömre, hiszen sokáig azt hittem, elveszítettem egy hangomat. Ám hála az égnek, feltámadt haló poraiból az én Józsim... - mondtaTorgyán József „nem hivatalos magyar hangja". - Sajnos az utóbbi időben a civil szervezetek hangja csak valamilyen párt torzító erősítőjén jut el a közvéleményhez. Ezen a mostani találkozón valóban eredeti, civil gondolatok és vélemények hangzanak el. S hogy miért vagyok itt? Sajnos a Vigadóba nem kaptam meghívót, ide viszont bárki bejöhet... HORVÁTH ALADÁR, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint a Fidesz egy kisebbség akaratát kényszeríti rá a többségre.- Sajnos tovább mélyült a szakadék a szegények és a gazdagok között. Csökkent a szolidaritás, valamint nőtt a közönyösség és a kirekesztés. Nem az a baj, hogy amikor a Fidesz a Lungo Drommal választási szövetségre lépett, tulajdonképpen önmagával kötött koalíciót, hanem hogy mindeközben továbbra is működik az az általuk gerjesztett cigányellenes közbeszéd, amely csak mélyíti az előítéleteket. BRÓDY JÁNOS úgy véli, nagy most a kakofónia. A nemzeti egység korszaka helyett a nemzeti kétségek idejét éljük.- Ezt jelzik az egymástól teljesen független országértékelések is - jelentette ki. - Ahelyett, hogy a vélemények a parlamentben ütköznének, a különböző szekértáborok elbeszélnek egymás mellett. Nyerjen bármelyik párt, ez a helyzet a választásokkal sajnos nem oldódik meg. A következő kormány első feladata mindenképp az legyen, hogy betemeti a lövészárkokat, különben csak álmodhatunk a szebb jövőről. ■ Az ellenzéki pártokkal szimpatizáló, sokak szerint a Demokratikus Charta utódjának tekinthető Otthont Magyarországból Összefogás rendezvényén az volt a feltűnő, hogy csupán egy-két politikust lehetett felfedezni. A legnagyobb sztár Kende Péter volt, bár A Viktor című botrányosan sikeres könyvéből nem hozott magával, de szívesen fotóztatta magát Jancsó Miklóssal. Bródy János dalaival kezdődött az országértékelő. Az MSZP-s politikusként és szociológusként is ismert Vitányi Iván a demokrácia lényegét oktatta, s azt mondta, a kormány nem ura, hanem első számú alkalmazottja az országnak. Majd kifejtette, a társadalom az emberek egész közösségét jelenti, s hatalmas hiba két részre szakítani az országot: vesztesekre és nyertesekre. Iványi Gábor lelkész az egyházak szemére vetette, hogy a több tíz- milliárdos állami támogatásukból keveset adnak a szegényeknek, a perifériára kerülteknek. S szerinte az egyházak hatalmi ággá akartak válni, de csupán virgácsok lettek, amelyek fenyegetnek. Ezért az egyház teljes megújulására lenne szükség. Inotai András közgazdász azt próbálta hallgatóságának bebizonyítani, hogy a kormánypropagandával ellentétben koránt- sincs minden rendben a ma; gyár gazdaságban. Szerinte elmaradtak az alapvető reformok - az egészségügy, intézmények, regionális politika, oktatás területén -, a nyugdíjreformot pedig visszafordították. S elhibá- zottak azok a lépések - árbefagyasztás, bérszabályozás, mesterséges élénkítési kísérletek -, amelyekkel az állam beavatkozik a gazdaságba. A professzor akkor aratta a legnagyobb ovációt, amikor azt állította, a gazdaságpolitikát nem helyettesítheti a pr-kampány. A legmegdöbbentőbb előadást Ferge Zsuzsa szociológus tartotta. Az ismert szociológus a „kormánytól nem távoli” Tárki jelentéséből idézett. Az intézet szerint az elmúlt három évben tovább fokozódott az idősek lemaradása anyagi tekintetben rosszabbul élnek, mint azelőtt, csökkent a munkahelyek száma, egyre többen vannak azok az álláskeresők, akik nem regisztráltatják magukat. A gyermekek száma továbbra is a szegénység legfontosabb meghatározó elemét jelenti, s a szülők helyzete tovább romlott a Fidesz uralma alatt, különösen a három- és többgyermekeseké. A szociológus a legnagyobb hibának azt tekinti, hogy mindez szántszándékkal történt, az Orbán-kormány szociálpolitikája tehát tökéletes kudarcként jellemezhető. Érdekes volt Túrái Gábor jogász hozzászólása, aki bizonyítottnak vélte az igazságszolgáltatás függőségét a hatalomtól, különösen ami a rendőrséget és az ügyészséget illeti, Horváth Aladár pedig nemes egyszerűséggel „leműcigányozta” azokat a „karrierista, öngyűlölő, gátlástalan” Lungo Drom-vezetőket, akik a Fidesszel kötöttek választási szövetséget. S a sok szakmai előadást jól oldotta’a végén a show, amelynek első részében Franka Tibor újságíró volt a főszereplő: a MIEP-es képviselőjelöltnek az egyik helyi kábeltévében tett nyilatkozatából idézték videóról, ahol a „csöpögő orrú, nagy fülű” honfitársainkról beszélt, azaz kőkeményen zsidózott. Éles István - Orbán Viktorként - pedig élőben szórakoztatta a nagyérdeműt. Csurka álma: Ádám és Éva bocskaiban? ■ Az Otthont Magyarországból Összefogás rendezvényén Koltai Tamás kritikus stílszerűen értékelte az ország helyzetét, megfogalmazása szerint korunk kultuszdrámájának rendezői szinopszisaként terjesztette elő. Címe: Madách Imre Az ember tragédiája, avagy merjünk nagyot álmodni. A kritikus aktualizálta a drámát, s módosította a szöveget. (A beszédből alább idézünk, a „Tragédia” teljes terjedelmében a 168 óra következő számában lesz olvasható.) A történelmi színek jelmezeit, mivel az egész világtörténelem a sumér-ma- gyar rokonságra épül, Grespik László és Csurka István tervezi, Ádám és Éva végig lehet bocskaiban, az ezért kifizetett 28 millió még mindig a töredéke annak, amibe ugyanez a Nemzeti Színházban kerül. Az egyiptomi színben a fáraó a kiváltságos egyéneknek, kiket „a tömeg fülébe tol”, nem láncot, hanem Corvin-lán- cot ad. A jelenet végi színpadi effektushoz, amikor a piramisoknak szempillantás alatt el kell tűnniük a láthatárról, technikai tanácsadóként föl kell kérni Schlecht Csabát. Athénban a „kiáltsatok, vagy bérletemből hurcolkodjatok ki” szöveget az Első polgár az országos műszaki szakkönyvtár képviselőjének mondja. Rómában „az istenszobrok szétporladnak" instrukcióra ledől Torgyán, Kövér, Szabadi és Dávid ibolya büsztje. A jelenet végén Madách színiutasítására „a csúcsokról félvad csapatok szállnak alá”, de Demszky Gábor nem engedi be őket.
