Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-06 / 5. szám

2002. JANUAR 6. GAZDASAG Hitel is lehet olcsó Ha valaki hitelt szeretne fel­venni, általában a kamatot nézi. Holott az alacsony kamatú köl­csön még nem biztosíték arra, hogy az illető olcsó hitelhez Jut. Ha valaki nem szeretne Indoko­latlanul nagy törlesztő­részleteket fizetni, nem árt rákérdezni néhány apróságra. ■ A kedvező kamat csak egy a számos szempont közül. Mosta­nában egyre több pénzintézet kí­nál mérsékelt kamatozású hitelt, amihez a kezelési költségen kívül más jogcímen - adminisztrációs díjként vagy rendelkezésre tartási díjként - is alacsony a teher. Ha ugyanis a hitel fix kamatozású, az azt jelenti, hogy mindig ugyan­annyi törlesztőrészletet kell fizet­ni. Jelenleg azonban - mivel csök­ken az infláció - kamatcsökkenési tendencia tapasztalható, s köny- nyen megeshet, hogy a ma még alacsony kamat négy-öt év múlva már horribilisnek számít. Jobban megéri tehát változó kamatozású hitelt igénybe venni, amelynek ka­matait a bank az aktuális pénz­piaci feltételekhez igazítja. A hitelköltségek optimalizálá­sának másik módja az előtörlesz­tés, amely leginkább a piaci kama­tozású lakáshiteleknél vehető igénybe. Ez akkor előnyös, ha az adós váratlanul pénzhez jut, s a futamidőn belül ki tudja fizetni a kamatok nélküli összeget. Ennek persze a pénzintézet nem örül, hi­szen elesik a futamidő hátralévő részére számított kamattól. Ezért a bankok többsége csak szerző­désmódosítási díj kifizetése elle­nében hajlandó változtatni az egy­szer már kialkudott feltételeken, sőt akad olyan intézet is, amely eleve kizárja ezt a lehetőséget. Nem árt tehát a hitel felvétele előtt tisztázni: van-e lehetőség elő­törlesztésre, s ha igen, milyen fel­tételekkel. Egyes bankoknál a kezelési költség is csökkenthető úgy, ha la­kossági folyószámláról törlesztik a hitelt. Ha valaki ezzel a lehetőség­gel szeretne élni, érdemes annál a banknál felvenni a kölcsönt, ahol a folyószámlája fut. Az áruhitel roppant népszerű hazánkban, jóllehet szakértők szerint nagyon drága. A futamidő rövidsége miatt az ügyfélnek ak­kor sem lenne lehetősége kihasz­nálni az előtörlesztésben rejlő megtakarítási lehetőségeket, ha a pénzintézetek ezt hagynák. Rá­adásul a kezdőrészlet összege is mereven szabályozott, nincs le­hetőség az egyéni igények érvé­nyesítésére, a kezelési költség pe­dig tetemes, olykor az 5 százalé­kot is elérheti. Ha valaki mégis szeretne hitelre költekezni, job­ban teszi, ha ehhez nem áru­hitelt, hanem hitelkártyát vesz igénybe. A hitelkártya tulajdon­képpen elektronizált, univerzális áruhitel, amellyel a keretössze­gen belül bármi vásárolható. Ha­vonta egyszer van elszámolási nap, amikor az ügyfél kap 8-10 nap türelmi időt. Ha ezen belül kiegyenlíti a hiteltartozásának egy részét, a fennmaradó hányad­ra havonta csak pár százalékos kamatot kell fizetnie. Ha azonban az ügyfél a teljes összeget vissza­fizeti, a kölcsön ingyenes. Az autóvásárlások jelentős há­nyada is hitelből történik. Jó tud­ni: ilyenkor minél nagyobb a kez­dőrészlet, annál előnyösebb a hi­telkonstrukció. Emellett a futam­idő hossza is befolyásolja a hitel­kamat nagyságát, azaz minél hosszabb időre kapjuk a kölcsönt, annál nagyobb az ára. A legol­csóbb megoldás, ha a vásárló hi­telt vesz fel, s így fizeti ki az autót. A hitel fedezeteként használhatja például az ingatlanát, így minden­képp előnyösebb feltételekkel tör- lesztheti az adósságát, mintha va­lamelyik lízingcéget bízta volna meg az ügylet lebonyolításával. Bealkonyulhat a CD-másolásnak ■ Fél évtizede már, hogy a hazai hanglemez- piac folyamatosan szűkül. A jelenség koránt­sem csak nálunk figyelhető meg: Franciaor­szág és Nagy-Britannia kivételével mindenhol érzékelhetően csökkent a hanghordozók iránti érdeklődés. A szakemberek ezt elsősor­ban az internetes zenei témájú letöltések­nek, illetve az illegális CD-másolásoknak tud­ják be. Magyarországon az 1996- os eladási adatokhoz ké­pest 25-30 százalékkal esett vissza a leme­zek és kazetták érté­kesítése. Ráadásul nálunk rendkívül magas közterhek is sújtják a zenei kiad­ványokat: 25 száza­lékos forgalmi adó, 2 százalékos kulturális já­rulék, valamint a kiskereske­Hanghordozók eladási adatai 2000-ben delmi árrés is jóval nagyobb az európai átlag­nál. A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (Mahasz) szerint rengeteg üres lemez érkezik az országba, s ezeknek csak elenyésző há­nyadát használják fel számítástechnikai cé­lokra - többségük az illegális másolókban köt ki. A szakemberek szerint három megol­dás is kínálkozik a kialakult helyzetre: a jogi megítélést, illetve az ahhoz kap­csolt szankciót kell draszti­kusan súlyosbítani, figye­lemfelkeltő kampányt kell indítani az illegá­lis másolások elíté­lése érdekében, illet­ve magukat a hang­hordozókat kell má­solásvédelmi techni­kával ellátni. Ez utóbbi megoldáson már dolgoz­nak is a fejlesztők. H | CD 1212 33^db ■ \MC 1618 849 db LP*~«_^395 db *2 Egyéb 309 db Összesen 2 831892 db A HP elköltözik Tarjánból? ■ Minden eddigit meghaladó árbevételt ért el az elmúlt évben a salgótarjáni Videoton VT-BRG Rá­diótechnikai Rt. Az 1 milliárd 400 millió forintos bevétel nemcsak az előző évi 200 millió forintos árbevételt sokszorozta meg, hanem a gyár fenn­állása óta eltelt évtizedekben sem akadt hasonlóan sikeres esztendő. Klug Nándor, a társaság vezér- igazgatója elmondta: a kiugróan eredményes esz­tendőt elsősorban a Hewlett Packard (HP) prog­ramjának köszönheti a társaság. Az amerikai cég számára számítógépes nyomtatókhoz optikai leol­vasó egységeket készítettek, ami egymilliárd forin­tos árbevételt eredményezett. A további együttmű­ködés azonban egyelőre kérdőjeles, a HP ugyanis Kínába telepíti azoknak a nyomtatóknak a gyártá­sát, amelyekhez Salgótarjánban készültek az al­katrészek. Nem tudni, hogy ez a változás mennyi­ben érinti a cég beszállítói tevékenységét. A 130 munkást foglalkoztató társaság jelentős létszám- bővülést tervez, amint megkezdődik az Opel Vectra személyautóhoz a kábelek gyártása, továb­bi 300 munkást vesznek fel. Részvény helyett: biztosítás GYAKRAN ALKALMAZOTTAIKKAL TÁMOGATTATJÁK MAGUKAT A MUNKÁLTATÓK A magyarországi alkalmazottak csaknem akkora összeget kénytele­nek a nekik munkát adó cégekbe fektetni, mint amennyit tőzsdei részvényekben tartanak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank lakossági megtakarításokról készült legfris­sebb nyilvántartásából. Az adatok szerint a háztartások megtakarítá­saik többségét készpénzben és bankbetétben tartják. Nő a hosz- szabb távra szóló, nyugdíjpénztárba és életbiztosításba fektetett össze­gek aránya, csökken viszont a koc­kázatos részvénybefektetéseké. ■ Az adatok közül a legmegdöbben­tőbb, hogy miképp nő a cégek bértar­tozása. A ki nem fizetett keresetek ér­téke január óta 32,6 milliárd forinttal nőtt. Az alkalmazottak november vé­gén már 153,6 milliárd forintot voltak kénytelenek munkáltatóiknak köl­csönözni. Ez csaknem eléri a magán- személyek által részvényekbe fekte­tett 185,9 milliárd forintot. Apropó, tartozás. A magyarorszá­gi háztartásoknak november végén 7312,8 milliárd forintnyi pénze volt, ugyanakkor 913,1 milliárd forinttal tartoztak a bankoknak, így pénzük nettó értéke 6399,7 milliárd forintot tett ki. A lakosság január óta 749,7 milliárd forinttal, azaz 10,3 százalék­kal lett tehetősebb, a tartozások 28,7 százalékkal nőttek. A növekvő eladó­sodás elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi időben az infláció csökkenése és a kormány lakásépíté­si támogatásai miatt egyre többen mernek hosszabb futamidejű lakás­hiteleket felvenni. Az MNB jelentéséből az is kide­rül, hogy csaknem 1000 milliárd fo­rintot tartanak készpénzben, és há­romszor ennyit forintbetétben. Ez a két konzervatív megtakarítási forma a lakosság pénzügyi vagyonának több mint a felét teszi ki. Ennél az adatnál is meglepőbb, hogy a kész­pénz és a bankbetétek aránya egy­aránt nőtt az utóbbi hónapokban. Más lakossági befektetések ará­nyai is átalakulóban vannak. Az év eleje óta csaknem felére csökkent a tőzsdei részvényekbe fektetett lakos­sági pénzek aránya. A 87,3 milliárd forintos csökkenés 64 százalékát a részvények értékvesztése, 36 száza­lékát pedig az állomány csökkenése okozta. Ezzel szemben jelentős mér­tékben megnőtt a hosszú távú, ke­vésbé kockázatos megtakarításokba - az életbiztosításokba, és a nyugdíj- pénztárakba - fektetett összegek ará­nya. A jegybanki adatokból arra is következtetni lehet, hogy állampapí­rokból befektetési jegyekbe áramlik a lakosság pénze. Tavaly ugyanis alig nőtt a háztartások tulajdonában lévő állampapírok értéke, miközben a be­fektetési jegyeké jóval az infláció fö­lötti mértékben gyarapodott. Novem­berben - vélhetőleg ennek köszönhe­tően - már egyenesen csökkent a háztartások birtokában lévő állam­papírok mennyisége. BuxA A háztartások vagyonának összetétele (2001. november végén) Értéke november 30-án (Mrd Ft) Készpénz Forintbetét Devizabetét Befektetési jegy Tőzsdei részvény Vállalati kötvény Életbiztosítás Nyugdíjpénztár IQ nem fizetett kereset Változás (%) egy hónap| év eleje +12,7 Összes megtakarítás 7312,8 +10,3 HÍREK Eltűnő Skálák és Centrumok? ■ Hamarosan eltűnnek a nagyobb elektronikai cik- j kék a Skála, valamint a Centrum áruházakból. Az j új tulajdonos Callum Rt. szerint nyereségesebb, ha a nagyobb háztartási gépek, valamint televí- | ziók helyett ruhaneműket forgalmaznak. Ha 1 ezután is veszteséges marad az S&C Áruházlánc | Rt., az áruházakat eladják vagy bérbe adják, s menesztik Karácsony András vezérigazgatót. • I Tovább terjeszkedik a Tesco ■ A brit Tesco csoport az idén 5-6 újabb áruház nyitását tervezi Magyarországon, és 2003-ban is ; hasonló ütemben folytatja a terjeszkedést. Az új áruháznyitások mellett bővítik a budapesti Fogarasi úti és a székesfehérvári hipermarketet. A hazánkban hét éve jelen lévő társaság jelenleg 21 hipermarketet működtet, s összesen 140-150 milliárd forintot fektetett be Magyarországon. Eladják a Fonyódi Ásványvíz Kft.-t ü Várhatóan még ebben a hónapban előszerződést írnak alá a Fonyódi Ásványvíz Kft. eladásáról. A jelenlegi, 92 százalékban tulajdonos Hungarian Capital Fund (HCF) magyar magánszemélyekkel | tárgyal. A HCF-et birtokló Bankár Holding a kö- zelmúltban fizette vissza annak a 15 millió dollá- f ros hitelnek az utolsó részletét, amelyet a Reorg Rt.-tői vett fel, s döntöttek arról, hogy a HCF zárt | végű befektetési alap még egy évig működni fog. | Leépítés a Danone győri gyáránál ■ Január végén 330 munkahely szűnik meg a győ­ri kekszgyárban, bár a tulajdonos Danone ezzel : egyidejűleg székesfehérvári üzemében 120 új ál­lást létesít. A leépítés nyomán megszűnnek a mindkét gyárban lévő párhuzamos gépsorok, | Győrben a töltött-, valamint a szárazkeksz- és a | cukorkagyártás marad. A leépített dolgozók egy | része áttelepülhet Fehérvárra, aki ezt nem vállal- ja, korengedménnyel nyugdíjba mehet, ha vállal- f kozásba kezd, a vállalat azt is támogatja. Konferenciaközpont a Duna fölött t; A Graphisoft nemzetközi ötletpályázatot hirde- | tett új konferenciaközpontjának megtervezésé- ( re. Az épület rendhagyó módon a Duna fölött | helyezkedne el. A Graphisoft Parkban kialakí- | tandó konferenciaközpontot a cég az építészet- | nek kívánja szentelni - ez lenne egyébként az § első épület, amelyet Európa egyik legfontosabb vízi útja fölött húznának fel. Az ötletpályázat el­ső díja 30 ezer dollár. Végleg leállt az inotai hőerőmű ■ Ötvenévi termelés után végleg leállították az ino­tai hőerőművet, mivel a Magyar Villamos Művek í Rt. a jövőben már nem tart igényt az inotai erő­mű áramszolgáltatására. Várpalotán pedig három éve új városi tömbfűtőmű épült. Már régóta tud­ták, hogy a 2001. év végén az erőműben a terme- ( lést be kell fejezni. A bezárással csaknem 200 dolgozó munkahelye szűnt meg, az alkalmazót- | taknak folyamatosan mondanak fel. Egy 30 fős | stábnak a bontás, az erőmű leszerelése még több | hónapig ad munkát. TŐZSDE Ki lesz a BÉT megmentője? Befektető legyen a talpán, aki az új esztendő első nap­jaiban biztos befektetési stratégiát képes felvázolni. Nem csoda, hiszen a pénzpiac gurui is ellentmondáso­san ítélték meg az elmúlt évet, s nem kisebb a káosz az idei prognózisok között sem. Lássuk csak, milyen volt a tavalyi év! A világ vezető tőzsdéin a 12 hónapos áttekin­tésben veszteséget mutattak az indexek. Ettől a trend­től a pesti börze sem tudott elszakadni, így az óév utol­só kereskedési napján a BUX 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. Ha ehhez még hozzászá­mítjuk azt a veszteséget, amit az infláció miatt szenved­tek el a részvényesek, akkor nincs okunk csodálkozni a panaszok hallatán. Néhányan el is verték a port a Buda­pesti Értéktőzsdén, s még több kritikát kapott a kor­mány, amely nem tett meg mindent a hazai tőkepiac fellendítéséért. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlí­tásban a magyar részvények a veszteségek ellenére is megállták a helyüket. Ha az indexeket a dollárban szá­mított árfolyamokból képezzük, kiderül, hogy a régió­ban a legkisebb veszteségek a magyar papírokon vol­tak, s a BUX dollárban mért csökkenése kedvezőbb volt az irányadó amerikai Dow Jones ipari indexénél is. A pesti tőzsde legnagyobb problémája nem az árfo­lyamok körül, hanem a csökkent üzletmenetben, a részvények fogyatkozó számában rejlik. Tavaly öt társa­ság távozott a parkettről, s az idén minden valószínűség szerint még többen követik a kivonulókat. Új jelentke­zők pedig csak a következő, fellendülő szakaszban vár­hatók. A törvény erejével senkit nem lehet - illetve nem érdemes - a parkettre vezényelni, ezt már megtapasz­talhatta a BÉT közönsége néhány évvel ezelőtt, az em­lékezetes tőzsdekényszer idején.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents