Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-30 / 29. szám

i*| 2002. Január 30., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Gondolatok, változó színekben A Művészetek Háza tetőtéri galériájában Rajzok és papírmunkák címmel nyílt a pécsi képzőművész kiállítása fotók: t. l Egyszerre két pécsi helyszínen nyílott kiállítás napjaink egyik legismertebb baranyai képzőművészének, Keserű Iloná­nak a munkáiból. Régi és új festményeit a Múzeum Galériá­ban február 28-ig, rajzait, grafikáit, papírmunkáit pedig a Mű­vészetek Háza Martyn Ferenc Galériájában február 15-ig a lát­hatják az érdeklődők. Az volt a fontos számomra ezzel a kiállítással, hogy egy időben és egy térben egymás közelében lát­tassam a hatvanas, hetvenes évek­beli festményeimet, valamint az utóbbi esztendők alkotásait. Bár Í7 éves alkotói munka áll mögöt­tem, valójában nem az volt a cél, hogy nagy időtávlatokat fogjanak át a bemutatott képek, hanem hogy a kiállított alkotások segít­sék egymás megérthetőségét - vallja a tegnap megnyíló tárlatok­ról Keserű Ilona festőművész. Az érdeklődő közönségnek pedig kü­lön kiemelném, amire magam is most döbbentem rá a két kiállítás rendezése közben, hogy az utób­bi évtizedek mennyire megváltoz­tatták a színlátásunkat. Nem csak a festőkét, de a képnéző embere­két, a színesen megjelenő élmé­nyek befogadóiét is. Ugyanis meg­lepődve fedeztem fel, hogy amit a hatvanas években nagyon inten­zív színkombinációnak tartot­tunk, az szolid színakkord ahhoz képest, ahogy a mai látásunkkal és anyagainkkal napjainkban ki­elégítjük a saját és mások látvány­igényeit. Ebben persze a színes té­vének is biztos nagy szerepe van. Úgy tűnik, hogy Keserű Ilona korábbi képei témaválasztásban sokkal konkrétabbak, az elmúlt néhány év alkotásai ugyanakkor az idő, a tér, a kozmosz jelensé­geivel, történéseivel foglalkoz­nak. Minderről a művésznő így vélekedik: Az a tapasztalatom, hogy az ember egész életében ugyanazt a néhány témát járja kö­rül, ugyanazokat a dolgokat pró­bálja mégjobban megérteni. A gesztusok rendre visszatérnek, hiszen az ember alapvető felépí­tése ugyanaz marad. Tér-idő kér­désekkel azonban egyáltalán nem foglalkozom, nem is gondo­lok ilyesmire. A képzőművészek­nek abba a csoportjába tartozom, akiktől távol állnak az intellektuá­lis kiindulópontok. Hogy mit csi­nálok, annak az alapvető mozga­tója az a világ, amit magam szá­mára az eddigi munkáim során kialakítottam. Ez az élő és egyre gazdagabb világ pedig mind na­gyobb lehetőséget teremt az új in­venciók megjelenésének. MÉSZÁROS B. ENDRE Hírek A FINNORSZÁGI Magyar Kultu­rális és Tudományos Központ négy magyar kortárs színdarabot mutat be a napokban. Hármat finn színészek olvasnak fel, egyet pedig magyar művészek játsza­nak el - természetesen magyarul. A választás Spiró György Kvartett című művére esett, amit a Pécsi Harmadik Színházban Vincze Já­nos rendezésében mutattak be még 1997-ben. Az előadás azóta is állandóan műsoron van. Ezút­tal a négy szereplő, Váry Éva, Krum Adám, Márton András és Töreky Zsuzsa január 27-28-án Helsinkiben a Kom Teatteriben vendégszerepeit, 30-án Lahtiban játssza a Kvartettet. HALLGATÓI FELVÉTELI fóru mot tart az egyetemi magazinmű­sor, az Universitas a Pécsi Rádió­ban. A műsor február 7-én és 14- én hallható este fél héttől fél ki­lencig. Az egyetemi karok tanul­mányi osztályainak vezetőitől az 518-218-as telefonszámon kérdez­hetnek a műsor ideje alatt. AZ ÉV POLGÁRMESTERE vá lasztással egyidejűleg az idén is meghirdette karikatúra pályázatát a Szféra A mi városunk címmel. A pályázat nyüvános, beküldhető maximum 3 db eredeti rajz az 1277 Budapest 23. Pf. 71. címre. A zsűri február 14-én bírálja el a pályázatokat. (d) AZ LGT EGYÜTTES ismert szá­maira készült tánqaték a KFKI Magyar Kamarabalett előadásá­ban. A produkció különlegessége, hogy részt vesznek benne az Ope­raház szóló- és magántáncosai. Az előadást egy országos tűmé kere­tében a Pécsi Nemzeti Színházban is láthatják március 25-én. idi Tv-jegyzet Mértékegységek Tigrisbukfenccel segített rímfaragá­sért - csihi-puhival is. könnyítve - húszezer jár, a majomkenyérfa ki­találásáért harmincezer, a kény­szerleszállásért és a bagolyköpetért ötvenezer, a sivatagi róka százat hoz. Ezek a megnyerhető tételek a tv2-n látható Activityben, ha a so­rolt kifejezéseket bizonyos meta- kommunikatív jelek (mutogatás) és együttállások (bukfenc) alapján megfejtjük. Ehhez az kell, hogy ne csak Szulák Andrea, Kokó meg Cint mutogasson felgyorsult korunk színvonalán egymásnak és a ját­szótársaknak, de a megfejtés sikeré­ért árgus szemekkel drukkoló kö­zönség is formában legyen. A mostani pénteki műsor egye­nesen ajándék volt, hiszen az ex- bokszviíágbajnokot láthattuk, aki itt is kamatoztatta gyorsaságát, és az egykori énekesnő pőrén megnyi­latkozó irodalmi munkássága is újabb képernyős fejezetekkel bő­vült. Az emberben önkéntelenül fel- idéződnek ezek a régi, szép mozdu­latok a csecsemőkori homályból, amelyek csak szélütött öregkorunk­ra térnek a maguk őszinteségében vissza Érthető hát, ha ez Magyaror­szág legnépszerűbb társasjátéka a felmérések szerint. Arra is gondol­junk, hogy a kocsmában a kisfröccs is ötven forint körül van, (éppen egyezred bagolyköpet), és bizony pénteken este, azsibbasztó munká­val telt hét után, a férfiember nem mindig lohol haza iszákját szögre vetni, hogy egyeztesse álláspontját a státustörvényről és a változó koalí­ciós kilátásokról. Inkább egy kis- képemyős kocsmába szalad medi­tálni elébb (nem lévén a közelben sztúpa). Azon meditál, már csak a családi pénztárca kíméletéből is, hogy jelentkezzen-e a játékra (Ha csak egy kicsike mutogatás sztárt faragnának belőle, az már a kocs­mában elvert - uniós fogalmazás­sal protokollkiadások miatt elúszó - konyhapénzt behozná.) Hiszen ha csak a kényszerleszállást vagy a bagolyköpetet megfejti, abból már cirka ezer kisfröccs gördülhet le adó­mentesen a torkán. A műsor töme­ges kocsmai megtekintésé maga a közös meditáció egyáltalán nem za­varja ellenkezőleg. Ha valaki még­is a pult közelébe húzódik és alko­holos itallal próbálkozik, hogy a mágikus révületét a megfejtés érde­kében fokozza, akkor sincs na­gyobb baj, mert a sivatagi róka és a bukfenc csak egy négyzetméter kis­fröccs hajnalig tartó vedelése után következik be teljes bizonyossággal. Azután, amikor a negyven perces Activity már rég befejeződött. Ilyen­kor a sivatagi róka ára függ a buk­fenc helyétől és a rendőr kolléga hangulatától is. bóka Róbert BORJÁDI BERKICS. Szombati lapszámunk tárca rovatában téve­sen berkesdi illetőségűnek írtuk azt a kisfiút, aki Berze Nagy János meséjét, archaikus népnyelven mondta el a városkörnyéki vers­mondó versenyen. A legényke, a borjádi Berze Nagy János Általá­nos Iskola hatodikos tanulója. Talán azért a tévedés, mert a neve: Berkics Balázs. A hibáért elnézést kérünk. BEMUTATKOZIK A II. BÉLA KÖZÉPISKOLA. ÉLELMISZERIPARI SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM (PÉCSVÁRAD1 A piachoz igazították az oktatást Minden itt végző diák garantáltan álláshoz jut Tavaly fennállásának 35. évfordulóját ünnepelte a pécsváradi II. Béla középiskola. 1966-ban szak­munkásképzőnek alapították, mégpedig az akkori­ban nagy fejlődésnek indult agrárgazdaság szak­emberigényének kielégítésére. Ekkoriban az állat- tenyésztéssel és növénytermesztéssel összefüggő elméleti és gyakorlati képzés folyt itt, átlag 200 gye­rek tanulta meg ekkor a szakma fogásait. A 70-es években átalakult az iskola struktúrája, bár szak­munkásképzőként működtek továbbra is, ám most már a me­gyében szintén gyorsan fejlődő élelmiszeripar (húsfeldolgozó, pék, baromfihús-feldolgozó) szakmunkásigényét elégítették ki. Hosszú időn keresztül így működtek, mígnem a küencvenes évek elején bekövetkezett gazdasági struktúraátalakulás ismét váltásra kényszerítette az intézményt, ekkor indították ugyanis a kor követelményének megfelelően a középiskolai képzést. Minderre azért volt szükség, mert a hagyományos szakképzésben a munkaerőpiac átalakulása miatt bizonyos szakmák oktatására már nem volt szükség.- Jelenleg a középiskolai képzésünk három „lábon áll” - magyarázza az igazgató, Papp Gyula. - Az egyik az általános tantervű gimnáziumi képzés rendvédelmi fakultációval. Ez népszerű szak, sokan jelentkeznek. Az ide járó diákok emelt óraszámban vesznek részt testnevelési gyakorlaton, valamint idegen nyelvi oktatá­son. Éne a további előmenetel szempontjából igen nagy szükség van, hiszen az itt érettségiző tanulók többsége a Belügyminisztérium szakközépiskolájában folytatja tanulmányait. Érthető, hogy a felvételi követel­mények között első helyen szerepel a fizikai állóképes­ség, valamint legalább egy idegen nyelv kommunikáci­ós szintű ismerete. A másik, ezzel párhuzamos osztály a szakközépiskolai humán szakterületen határrendé- szeti fakultációval működik. Az oktatás itt is hasonló a fentebb említettekhez, vagyis itt is emelt óraszámban tartunk testnevelést, valamint idegen nyelvi oktatást. A szakiskolai képzés is alkalmazkodott a piaci kö­rülményekhez. Vagyis itt csak olyan szakmáira oktat­ják a tanulókat, akikre az iskola elvégzése után a bara­nyai gazdaságoknak feltétlenül szüksége van. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az innen kikerülő végzősöknek nem fájhat a fejük, hol is helyezkedjenek el, munka­helyük biztosított. Agrár szakterületen élelmiszer-ipari szakmákat oktatnak, két évig tart az előképzés, az itt tanuló diákok a 16. életévük betöltése után kezdhetik a szakmai kurzusokat, mégpedig pék, húsipari, hús- és hentesáru-eladó szakmákban. A gyakorlati képzés már nem az iskolában történik, az iskolának több olyan baranyai céggel van kapcsolata, ahol a tanulók az említett szakmák fogásait megismerhetik. A pékek­nél az Aranycipó Kft., a Baranyasüt Rt., valamint a Pé­csi Sütő Rt., a húsfeldolgozóknál a Délhús Rt., vala­mint az Agrover Rt., a hús- és hentesáru-eladóknál pe­dig a Metró, a Mecsek Füszért, valamint a Pécsváradi ÁFÉSZ a gyakorlati oktatás színhelye. A jövőre vonatkozóan az igazgató elmondja, hogy a jelenlegi oktatási formák további színesítésére törek­szenek. A tanulók érdeklődési köréhez, és a képzés­hez szorosan kapcsolódó oktatási formák bevezetését tervezik. Ilyen például az önvédelmi sportok képzése, valamint további idegen nyelvek (például az orosz, horvát) oktatása. Olyan szakmák megismertetését is tervezik, amelyek a jelenlegi szakmához kapcsolód­nak, például a cukrász. Ezen kívül a jövőben javítani szeretnék az oktatástechnikai eszközök színvonalát. Az iskola homlokzata FOTÓK: TÓTH L. Közbiztonsági, határrendész fakultáció, szakiskolai képzés Kilencedik osztályosok a számítástechnika-teremben A középiskolában háromfajta képzést indítanak az elkövetkező tanévben. Az általános tantervű, 4 évfolyamos gimnázium közbiz­tonsági fakultációban (kód 01) a következő évfolyamra 32 tanulót vesznek fel. Itt emelt szintű, vagyis heti 4-5 órában testneve­lés, ugyanennyi óraszámban pe­dig idegen nyelv (német, angol) oktatása folyik. Ugyanezek vonat­koznak a párhuzamos osztályra is, amely humán szakterületű, határrendész fakultációval (kód 02). Itt is 32 tanulót vesznek fel, a testnevelés és a nyelvi oktatás emelt szintű. A közbiztonságiak­nál a 11. évfolyamtól tanulnak speciális, a közbiztonsági szak­mához kapcsolódó szaktantár­gyakat, mint például a rendvéde­Két szakiskolai osztályt indítanak (kód 03), a felve­hető tanulói lét­szám 64. Itt pék és húsipari, vala­mint hús- és hen­tesáru eladó szak­mákra orientáló képzést folytat­nak. A képzési idő itt is négy év, a második két év a szakképzésé. Az iskolaidő alatt, a középis­kolai tagozaton a diákok ingyenes nyelvvizsga, és számítógép fel­használói vizsga felkészítésben részesülnek (a vizsgát azonban már a hivatalos nyelwizsgahelye­a Baranya Megyei Önkormányzat biztosítja. A nyelvvizsga-felkészí­tés a 11. osztályban történik, míg a jogosítvány megszerzéséhez szükséges ismereteket a 12. évfo­lyamon kapják a diákok. A négyéves programhoz tartozik az úszás-, a lo­vaglás-, valamint a síokta­tás is. Ez utóbbi gyakorla­ti megvalósítását a szlová­kiai, rimaszombati testvér­intézményhez közeli sípá­lyán végzik a hallgatók. Mindezeken kívül az idei tanévben indítottak felnőttképzésben esti kö­zépiskolát, s az iskolarend­szeren kívül az igények­nek megfelelően sütőipari munkás és számítástech­nika kezelői tanfolyamot is. Jelenleg pék mester- vizsgára való elméleti kép­zést folytatnak. lem, jogi ismeretek. A határren­dészeti fakultásban a 11. évfo­lyamtól határrendészeti szakel­méleti és pályaorientációs kép­zést tartanak. ken kell letenniük, a felkészültsé­güknek megfelelően kapnak mi­nősítést), valamint a jogosítvány megszerzésére 50 százalékos tá­mogatást kapnak. Ezt a fenntartó, Az összeállítás a pécsváradi 11. Béla Közép- és Szakiskola támogatásával készült. Szerkesztő: Békéssy Gábor Papp Gyula, az intézmény igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents