Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-29 / 28. szám

6. OLDAL B E MUTATKOZIK A PTE Á LTALÁNOS ORVOSI KARA 2002. Január 29., kedd fllHH Akar TÖRTÉNELME Az 1918-ban, még Pozsony­ban alakult Er­zsébet Tudományegyetem­nek természetszerűleg volt orvosi kara, ami a Pécsre 1923-ban átköltöztetett intéz­ménynek is egyik erőssége maradt, itt dolgozott - többek között - Heim Pál gyermek- gyógyász- vagy Bakay Lajos sebészprofesszor is. A hábo­rú után, 1951-ben a néhai egyetem szétforgácsolásá- nak állomásaként létrejött a Pécsi Orvostudományi Egye­tem. Ám nagy nevű orvosok­ban ezek után sem volt hiány, mások mellett Szentágothai, Romhányi, Kerpel-Fronius professzorok öregbítették a pécsi orvosképzés hírnevét. Az 1960-1970-es évek épít­kezései, fejlesztései tették le­hetővé, hogy 1973-ban bein­dulhatott a fogorvosképzés a POTE-n, majd 1984-ben az ún. angol program, a külföldi hallgatók számára. A leg­utóbbi nagy szervezeti válto­zás 2000. január 1-jén követ­kezett be, amikortól a meg­alakuló Pécsi Tudomány- egyetem általános orvosi ka­raként folyik tovább az okta­tás az orvosegyetemen, egyúttal kiegészülve az új gyógyszerészképzéssel. Az elmúlt 80 év alatt több, mint tízezren szereztek diplomát a pécsi orvoskaron, ahol jelen­leg az oktatás magas színvo­nalát 6 akadémikus és 143 professzor, illetve docens is garantálja. Tradíciók és változások A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostu­dományi Kara három szakára a következő tan­évre is mintegy 220 új hallgató nyerhet felvételt, akik majdan az ország egyik legjobb elméleti és gyakorlati oktatást nyújtó intézményében vál­hatnak orvosokká, fogorvosokká és gyógysze­részekké. A felvételiről, a reménybeli egyetemi polgári életről és a feladatokról dr. Nagy Lajos oktatási dékánhelyettes adott tájékoztatót.- A felvételi a szokásos tárgyakból, biológiából (nem gimnáziumból érkezőknek belgyógyászat­ból), illetve választható módon fizikából vagy kémiából áll. A tapasztalat az, hogy egy jól meg­írt írásbeli nagyon sok mindent eldönt, de persze a szóbeli felvételi vizsgával kiegészülve adja ki a végeredményt. A szóbelin 16 felvételiztető cso­portot alakítunk ki, és csak a felvételi vizsga reg­gelén dől el, ki melyik csoportba kerül. Innen a felvételizők már úgy mennek el, hogy tudják, mennyi pontot kaptak aznap a feleletükre. A bu­dapesti, egyetemek közötti úgynevezett „vonal- húzó konferencia” júliusban lesz, itt derül ki, ki kerül be az államilag finanszírozott keretbe. Ettől fogva tudjuk, kik az orvoskar új gólyái, és őket augusztus végére a Hallgatói Önkormányzat szer­vezésében egy néhány napos balatoni táborozás­ra invitáljuk. Itt aztán mindent megtudhatnak az előttük álló feladatokról.- A pécsi egyetem orvosi karán miképp néz ki a hat év képzés?- Három szakaszra lehet osztani ezt az idő­szakot. Első és másod éven az alapozó, teoreti­kus tárgyakkal kezdünk. Ide tartozik többek kö­zött az anatómia, az élettan, az orvosi biológia, a kémia, a biofizika és a latin nyelv is. Harmadik évben a pre-klinikai tárgyak kerülnek sorra, azaz a gyógyskertan, a mikrobiológia, az általános be­tegvizsgálat, az orvosi pszichológia, a patholó- gia, a kórélettan. A negyedik, az ötödik és a ha­todik év teljes egészében a klinikumé: ekkor jön a sebészet, a belgyógyászat, a gyermekgyó­gyászat, a szülészet-nőgyógyászat, természete­sen gyakorlatban, amit a szigorló év végén a dip­lomamunka, majd a záróvizsga zár le. Összessé­gében a hat év alatt 45 tantárgyat tanulnak a hallgatók, ezekből 32 szigorlatot tesznek, a töb­bi kollokvium, és bizonyos tárgyakból pedig gyakorlati*jegyet kapnak.-Ez az, ami az idén kezdő hallgatók tanulmá­nyi ideje alatt változhat is?- A tervek szerint igen. A kreditrendszer beveze­tése után ugyanis csökkenni fog a szigorlatok és kollokviumok száma, s ugyanakkor megnő a félév­közi ellenőrzések jelentősége. Ezzel azt szeret­nénk elérni, hogy a részjegyek a folyamatos készü­lést segítsék elő. Tíz alá csökkenhet a hat év során a kötelező nagy szigorlatok száma, és egy vizsga­szünetben a kollokviumok száma sem lehet több, mint 7. A hat év alatt 360 kreditpontot kell majd összegyűjteni, ennek 80%-át a kötelező tárgyakból, de 20% ma­rad arra, hogy a hallgató egyéni érdeklődésének megfelelő órák során gyarapítsa a pontjait.- Milyen stratégiai feladatok állnak ma a PTE orvosi kara előtt?- A kreditrendszer bevezetése mellett meg kell kezdeni a tan­anyag korszerűsítését. Nagyobb súlyt kell kapjon oktatásunkban pl. az informatika, a genetika, a preventív medicina. Az új követelmé­nyeknek megfelelően új tárgyakat kell beilleszteni a képzésbe - itt említhetném az klinikai onkológi­át vagy az orvosi rehabilitációt. Szeretnénk még in­kább javítani a klinikai gyakorlatokon, magas szin­ten összhangba hozni a képzést a szakképzéssel. És hát mindennek meg kell teremteni a biztos pénzügyi hátterét, tehát a hosszú távú finanszíro­zás biztosítása ugyancsak elsőrendű feladat.- Mi lehet a pécsi orvoskar legnagyobb vonzere­je?- Pécsre ma is jellemző az elméleti és pre-klini- kai tárgyak tradicionálisan magas szintű oktatása és a tananyag megkövetelése, ami nagyon biztos alapot jelent a későbbiekben, és számos klinikán­kon kiváló oktatás folyik. Erős a nyelvi képzésünk, saját nyelvvizsgaközpontunk van. Az egyesült egyetem karai között jó együttműködés alakult ki, így a medikus hallgatók más egyéb érdeklődésük­ben is ki tudnak bontakozni. Mindennek eredmé­nye az eleven diákélet is. dr. Nagy Lajos MEDIKUSOK GYAKORLATON FOTÓ: MÜLLER ANDREA A Dunántúlon csak itt A 2000-ben beindult pécsi gyógyszerészképzés helyze­téről, a hallgatók és a leendő gyógyszerészek lehetőségei­ről dr. Perjési Pál, a PTE AOK Gyógyszerészi Kémiai Intéze­tének megbízott vezetője adott tájékoztatót. A gyógyszerészképzés a PTE ÁOK Gyógyszerész Szakán 2000 szep­temberében indult meg. A szak ve­zetője dr. Szolcsányi János akadé­mikus, egyetemi tanár, a PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója. A képzés interdiszciplináris jellegéből adó­dóan a gyógyszerészhallgatók ok­tatásában részt vesz a TE Termé­szettudományi és Közgazdasági Karának több intézete is. így a gyógyszerészképzés szakmai igé­nyeinek kielégítése egyidejűleg elő­segítette a három kar közötti szoro­sabb együttműködést is. A Dunántúlon egyedül a PTE-n folyik gyógyszerészképzés. A kép­zés első két éve a PTE ÁOK és TTK tanszékeinek együttműködése eredményeként a társegyetemeken (STE, SZTE, DTE) folyó gyógysze­részoktatás tematikájával össz­hangban folyik. Ugyanakkor a pé­csi gyógyszerészképzés két, a gyógyszerészképzés nemzetközi tendenciáival is összhangban .lévő, már az akkreditációs kérelemben is megjelölt specialitással rendelke­zik. Ezek egyike, amely már az első két év tematikájában is részben megjelenik, hogy a képzésben az orvos-biológiai/farmakológiai jelle­gű tárgyak a társegyetemek oktatá­si programjaihoz képest hangsú- lyozottabb szerepet kapnak. A kép­zés másik specifikuma az informa­tika és a közgazdasági ismeretek hangsúlyozott megjelenése a kép­zés 10 féléves tematikájában. A végzett gyógyszerészek az utóbbi évek tapasztalatai alapján több állásajánlat közül választhat­nak. A több mint 2000 gyógyszer- tárban dolgozó gyógyszerész közül sokan túl vannak a nyugdíjkorhatá­ron. Ennek következtében a köz­forgalmú gyógyszertárak szinte fo­lyamatos álláslehetőséget kínálnak a végzett gyógyszerészeknek. A Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerész Szak vezetése a ha­zai és az európai oktatási tendenci­ák figyelembevételével dolgozta ki a gyógyszerészképzés kurrikulu- mát, ami garanciáját jelenti az itt végzett gyógyszerészek modern szakmai képzésének és Sikeres el- helyezkedésének, _____________■ PT E Általános Orvostudományi Kar Dr. Fischer Emil egyetemi tanár, dé­kán, dr. Szabó István egyetemi ta­nár, klinikai dékánhelyettes, dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, oktatási dékánhelyettes, dr. Tóth Gyula egyetemi tanár, tudományos dé­kánhelyettes, dr. Pintér Éva hivatal- vezető. Látogatási cím: Pécs, Szigeti út 12. ÁOK Elméleti Tömb 1. eme­let. Levelezési dm: 7601 Pécs, Pf.: 99. Tel.: 72/536-103, 72/536- 000/5412 mellék. Fax: 72/536-104. E-mail: dekani2@main.pote.hu. In­ternet: www.aok.pte.hu Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Méhes Károly PTE ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR - JELENTKEZÉSI ÉS FELVÉTELI ADATOK Köszöntő A Pécsi Tudományegyetem Álta­lános Orvosi Karán a 2002/2003- as tanévben is már szókásos há­rom képzés, általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészképzés | indul. A beiskolázható létszám- keret várhatólag az előző éviek­hez képest nem fog lényegesen eltérni, azaz az általános orvosi karon 150, a fogorvosin maxi­mum 25, a gyógyszerésze tin 40 hallgató kezdheti meg tanulmá­nyait a sikeres felvételi vizsga után. Természetesen idén is mód lesz térítéses hallgatóként tanul­ni, illetve folytatódik a másfél év­tizede sikeres angol programunk is. A pécsi orvoskar, amint ez hosszú évek során a nemzetközi összevetésben is kiderül, jó kép­zést ad - csak hogy egy példát mondjak, végzett orvosaink min­den különösebb nehézségek nél­kül teszik le azokat a különböze­ti vizsgákat, mondjuk az Egye­sült Államokban, amik az ottani orvosi működéshez elengedhe­tetlenek. Ami a most kezdő orvostanhall­gatóknak már új lesz, az a kredit alapú oktatás. Ez nem csak azt teszi lehetővé, hogy az euró­pai normáknak megfelelően összemérhető le­gyen az oktatás az egyetemek kö­zött, hanem helyileg is nagyobb teret enged a kötelező tárgyak mellett az egyéni érdeklődés ki­bontakoztatására. Dr. Fischer Emil dékán m Elsődleges a jó gyakorlat A pécsi orvoskaron 1973 óta működik szakosított fogorvos­képzés. A korábbi évek gya­korlatának megfelelően 2002- ben is 20-25 (a pontszám hatá­rától függően) kerülhetnek be erre a szakra a hallgatók. .- A képzés az első kél év során alapvetően közös az általános or­voskari hallgatókéval - mondta dr. Szabó Gyula professzor, a fog­orvosképzés vezetője. - De már ezen időszak során is jelen van­nak a speciális fogorvosi tantár­gyak. Azt, hiszem a jövőt tekint­ve mindenképpen az lesz a fejlő­dés iránya, hogy már az alapozó elméleti tantárgyakban is a fog- és szájbetegségekre koncentrá­lunk, vagyis az anatómiában, az élettanban, a kórélettanban.- A gyakorlati feladatok külö­nös súllyal esnek a latban a fo­gászképzésben?- Természetesen, hiszen ez kézügyességet kívánó szakma. Korábban volt is manuális szű­rés, ma azonban a harmadévi I pre-klinikai gyakorlatok során van lehetőségük a hallgatóknak, hogy megfelelő módon felkészül­jenek a negyedik évi klinikai gya­korlatra. A hallgatók először két féléven át szimulált körülmények között tanulnak fogat preparálni, és a jellemző az, hogy ezen idő alatt azok is megfelelő szintre fej­lődnek, akik eleinte kicsit ügyet­lenebbek. Egyébként a képzés, úgy vélem, valóban gyakorlat­centrikus, és külön előny, hogy a III. évre kialakuló 20 fő körüli csoportot minden oktató ismeri, jobban tudnak figyelni rájuk. Jel­lemző az is, hogy a gyakorlati ok­tató munkában részt vesznek praxisban már 10-15 dolgozó, szakmai fejlődésükre igényes kollégák is, és a velük való együttműködés során a hallgató­ink megismerhetik egy fogász mindennapjait, az életvitelét és saját maguk számára is ki tudnak alakítani egy életképet.- Milyen le­hetőségek áll­nak ma egy ifjú fogorvos előtt?- A diploma megszerzése után önállóan kell tudni fogat tömni, húzni, érzésteleníteni, érteni a fogágy- kezeléshez. Am ettől még nem lesznek automatikusan szakor­vosok. A végzés után rezidensi rendszerben, egy tutor mellett két éven át kell dolgozni (a keret­számot általában a friss diplomá­sok számához igazítják), ekkor lehet letenni az alapszakvizsgát. Ha ez megvan, a fogszakorvos praxisjogot kaphat, és kialakít­hatja önálló egzisztenciáját. Ter­mészetesen lehetőség van az ál­landó továbbfejlődésre, ráépített szakvizsgák megszerzésével szájsebész, fogszabályzó vagy gyermekfogász válhat az ifjú fog­orvosokból. Mit ér a diploma külföldön? Azt tartják, senki se lehet pró­féta a saját hazájában, de vajon lehet-e külföldön? Ma, amikor az orvostudomány a laikus számára már szinte követhe­tetlen ütemben fejlődik, vajon a magyar, a pécsi képzés során megszerezhető tudással felve- hető-e a verseny a nagyvilág­ban. A válasz: egyértelmű igen. Dr Lakatos Anita 1995-ben ka­pott diplomát a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetemen, majd ezek után nem sokkal alkalma volt ki­próbálni, mit tud, mire képes az­zal a háttérrel, amire Pécsett tett szert. 1999-től három éven át egy atlantai molekuláris-biológiai in­tézetben dolgozott.- Az első és legfontosabb: az angol nyelv minél tökéletesebb, azaz nem csupán társalgási szin­tű elsajátítása - mondta hazaér­kezése után néhány nappal. - Ma orvosi pályán enélkül megmoz­dulni sem lehet. Ahhoz, hogy kö­vetni tudja valaki a szakirodal­mat, tágabb és szűkebb szakterü­letének eseményeit, tökéletesen kell tudnia az angolt. Amikor vi­szont ebbe belerázódtam, és bár­kivel, bármikor képes voltam kommunikálni, azt kellett lás­sam, hogy a pécsi egyetemi évek alatt egy rendkívül masszív ala­Dr. Lakatos Anita pót kaptunk. Ki merem jelenteni, hogy bármilyen intézetbe is ke­rültem volna, tudtam volna, hová kell nyúlni, alapvetően nem ijed­tem volna meg, hogy hűha, én itt semmit sem tudok. Ez az „általá­nos orvosi tudás” bizonyos érte­lemben még feltűnő is volt, hi­szen ifjú kelet-európai ösztöndí­jasként hozzá tudtam szólni, mondjuk, immunológiai vagy ne­urológiai kérdésekhez is. Kérdés, mi jobb, mi az időtakarékosabb, a sikerorientáltabb: mindenhez érteni egy kicsit, avagy jóformán minden egyebet kizárva specia­listának lenni? Egy biztos, a pécsi orvoskaron kapott indítással se­hol a világon nem kell szégyen­kezni!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents