Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-28 / 27. szám

■’ ■ 2002. Január 28., hétfő BEMUTATKOZIK A MEZŐGAZDA SÁGI SZAKOKTATÁSI INTÉZET 13. OLDAL .Szabadfogás. AZ ISKOLA TÖRTÉNELME _________ Az intézetet a Földművelésügyi Minisztérium alapította Felsőfokú Gépész Technikumként még 1963-ban. 1967-ben azonban átalakítot­ták szakmunkásképző intézetté. 1972-től szakközépiskolai képzés is folyik az intézet­ben. 1974-ben tovább bővült az oktatási struk­túra, felnőtt továbbképzési központként is működött dél-du­nántúli beiskolázási körzettel. Az alapítás óta a következő szakmákra oktatták az itt tanulókat: 1992-ig növénytermesztő gépész, 1993-ig mezőgazdasági gépszerelő, 1991/92 tanévtől mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető, 1992/93 tanévtől mezőgazdasági munkás, 1972-től szakmunkások szakközépis­kolája, 1992/93-tól mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakközépiskola, 1994-től mezőgazdasági gépésztechnikus, 1995-től vadásztechnikus, az 1991/92-es tanévtől mezőgazda- sági gazdaasszonyképző (lányok részére). Tizenöt osztályban Az iskolának nap mint nap meg kell oldania az állandóan növekvő információmennyiség feldolgozá­sát és továbbítását a tanulóknak azért, hogy a képzés célorientált és időszerű legyen, azaz tényleges szükségleteket elégítsen ki. Lehe­tőleg úgy, hogy a munkaerőpiac ér­tékesnek és alkalmasnak találja az itt végzett tanulókat a különféle munkavégzésre. Ez széles körű ál­talános műveltséget és biztos szak­ma alapokat feltételez. így az okta­tás nem más, mint „a munkaerőpi­acon (munkába állás, továbbtanu­lás) elhelyezkedni képes munka­erő képzése, aki nyitott és képes élete során az önképzésre és az át­képzésre.” Az intézmény a 2001/2002-es tanévben 15 osztállyal, összesen 353 tanulóval működik. Jelenleg két szakmunkás, hét szakközépis­kolai, három OKJ szakképző, vala­mint egy-egy növénytermesztő gé­pész, mezőgazdasági gépész és fel­nőttek intenzív szakközépiskolai osztályban folyik a képzés. A mun­kaügyi központtal együttműködve rendszeresen tartanak felnőtteknek oktatást, ebben a tanévben gyógynövényismerő, -termesztő, valamint speciális építőipari tan- folyamokat indítottak.________■ A farmtól a fogyasztó asztaláig A tanulókat felkészítik a munkaerőpiaci szakmai és emberi helytállásra Az elmúlt évtizedben komoly változáson ment át az oktatás intézetünkben - kezdi az iskoláról szóló tájékoztatást Tapazdi Sándor igazgató. - A korábbi mezőgazdasági gépész szakmunkásképzés napjainkra általános rrie- zőgazdasági és informatikai világbanki okta­tássá alakult kétharmad részben és csak ki­sebb részben maradt a hagyományos képzés. Nálunk is érvényesült az országos tendencia, hogy egyre többen ragaszkodnak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez. Iskolarend­szerű képzésünk egyik fő feladata, hogy elő­készítse a tanulókat a munkaerőpiacon törté­nő szakmai és emberi helytállásra, biztosítsa a tanulók részére a folytonos tanulás képessé­gének, kooperatív és kommunikációs készsé­gének kialakulását. A tanulóknak a szakmai tudás mellé magas szintű kreativitáskészsé­get is el kell sajátítani, így több eséllyel pá­lyázhatnak a szakmacsoportokon belüli át­képzésekre. A tantestület tagjai, intézményünk vala­mennyi dolgozója nap mint nap azon fárado­zik, hogy minél magasabb szinten képzett fi­atalok hagyják el az iskola padsorait, s az élet­ben magabiztosan állják meg a helyüket. En­nek érdekében első helyre került a minőség kérdése az iskolánkban. De nem csak tanítjuk, tanuljuk is a minősé­get. Hét fős csoport vezetésével a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program kidolgozásán fáradozunk. Munkánk során határozottan támaszkodunk a partnerek (ta­nulók, szülők, fenntartó, külső felhasználók) igényeire, s ezeket pedagógiai programunkba beépítjük. A „Farmtól a fogyasztó asztaláig” szlogent napi aktualitásként kezeljük. A második fontos kérdés, hogy a végzett diákjaink felhasználói szinten kezeljék a szá­mítógépet, ehhez rendelkezésre áll két kor­szerűen felszerelt számítógépes tanterem. A következő tanévtől beindítjuk a gazdasági in­formatikus technikusi képzést is. A harmadik kiemelt terület az idegen nyel­vek tanítása. Jelenleg angol és német nyelvet oktatunk, fakultációban horvát nyelv tanulá­sára is van lehetőség. A nyelvoktatás elmélyíté­sének érdekében part­nerkapcsolatot alakí­tottunk ki. egy horvát iskolával Eszéken és egy német oktatási in­tézménnyel Northeim- ben. Tanulóink az em­lített helyeken 8-10 na­pos cseregyakorlaton vesznek részt, ahol a A FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKON VÉGZETT HALLGATÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA Tapazdi Sándor igazgató szakmai ismereteken kívül lehetőségük van kirándulásokra, részt vesznek kulturális ren­dezvényeken is. A végzős tanulókat önálló gazdálkodásra készítjük fel, a tervezéstől a termelésen keresztül a munkafolyamatok elemzésével bezárólag. A szakközépiskolában érettségizőknek technikusképzésre, főiskolai és egyetemi ta­nulmányok folytatására van lehetőségük. Gyakorlati oktatás Az alapképzés során a szakmai tevékenységhez szükséges alap­vető munkafogásokat tanítjuk meg a tanulókkal a korszerűen felszerelt tanműhelyekben - tájé­koztat Németh Imre gyakorlati oktatásvezető. - Itt fémipari alap­képzéstől kezdve a traktorok nagyjavításán keresztül minden feltétel adott a szakma alapjainak megismeréséhez. A gépbeállítási, -szerelési gyakorlatokon megis­merkednek a korszerű mezőgaz­dasági gépek szerkezeti felépíté­sével és működésével. A tanmű­helyek mellett működik egy zárt rendszerű vizsgabázis, ahol a me­zőgazdasági gépeken túl megis­merhetik az egyéb gépjárművek műszaki vizsgáztatásának legfon­tosabb követelményeit is. A képzés második szakaszában a gyakorlatok többsége a tangazda­ságunkban folyik. A gépüzemelési gyakorlatok a tangazdaság szántó- területein, a tartástechnológiai gya­korlatok pedig az oktatófarmon zajlanak. A földterület megműve­léséhez rendelkezünk kellő számú és modem erő- és munkagépekkel. Például van 25 traktorunk, ame­lyek között megtalálható a legkor­szerűbb, nagy teljesítményű John Deer traktor is. A korszerűség mellett fontos­nak tartjuk kialakítani a gyakorla­ti oktatás életszerűségét is. Ezt úgy próbáljuk megvalósítani, hogy a gyakorlatok döntő részét az itt folyó termelőmunkához kapcsoljuk. Ennek keretében pél­dául a növénytermesztési mun­kákat végző gépeket az intézet tanműhelyében szervizlejük és javítjuk. így az alapképzés idő­szakában is jobbára produktív munkavégzés történik, ezáltal nagyobb szakmai alaposságra és lelkiismeretes munkára neveljük tanulóinkat. A tanév befejeztével a diákok összefüggő, négy hetes nyári gya­korlaton vesznek részt. Ezt vagy az iskolában, vagy tanulószerző­dés alapján a lakóhely szerinti mezőgazdasági profilú gazdálko­dó szervezeteknél végzik. Tanu­lóinkat a nyári gyakorlatok idején szívesen foglalkoztatják a kör­nyező termelőüzemek. A végzett gyakorlati tevékenységről döntő­en pozitívan nyilatkoznak a cé­gek, szövetkezetek vezetői. Országos szinten is kiemelke­dő, korszerű tanüzemmel rendel­kezünk. 2000-ben elnyertük a „Minősített tangazdaság”, vala­mint a „Bemutató gazdaság” cí­met - mondja végezetül a gyakor­lati oktatásvezető. Új, korszerű gépek, eszközök segítik a gyerekeket a tanulásban fotók, müller a. Vidéken lakóknak kollégium A számítógép elé ülnek le a legszívesebben a diákok A Bodonyi Nándor Kol­légium az intézet vidé­ken lakó tanulóinak el­helyezésére szolgál, akik napi bejárással az iskolalátogatást nem tudják megoldani. A kollégiumvezető, Ami- gya Antal elmondja, hogy külön lány- és fiú- internátussal rendel­keznek. Jelenlegi lét­számuk 147 diák, ebből 25 a lány. Az intézet a tanulók komfortérzeté­nek növelésére mindkét épületben komoly fej­lesztéseket hajtott vég­re. A régi bútorzatokat lecserélték, audiofel­szereléseket vásároltak, kialakítottak biliárd-, valamint konditermet. Az idén még egy számítógépes termet is létrehoznak. A hagyományőrző rendezvé­nyek színessé teszik a kollégiumi életet. Minden iskolaévben meg­rendezik az ismerkedési estet, a szecskaavató farsangot, a Bodonyi-napot, de az ország kü­lönböző tájait megismerő kirán­dulások is mozgalmassá teszik az itt lakók mindennapjait. A tanulás mellett a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja még a heti egyszeri sportdélután a vá­rosi sportcsarnokban, a biliárd- és az asztalifoci-bajnokság. A vá­rosi mozi téli üzemszünete miatt ilyenkor a kollégiumban minden csütörtökön videofilmeket vetíte­nek. A gyerekek részt vesznek a városi művelődési ház program­jaiban, a családsegítő szervezet munkájában is. A sokoldalú elfoglaltság mel­lett az olvasásra is jut idő, hiszen a kollégium könyvtára rendsze­rint tele van fiatalokkal. Itt az is­kolaévben több író-olvasó talál­kozót is rendeznek. ■ Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet 7960 Sellye, Zrínyi Miklós u. 2. Telefon/fax: 73/480-388. E-mail: suli257@pecs.sulinet.hu http//server.mezgazd-sellye.su- linet.hu Igazgató: Tapazdi Sándor Járművezető-képzés A jogosítvány megszerzésére 1972 óta van lehetőség az intézetben. A mezőgazdasági szakmák előfelté­tele a traktorvezetői engedély, évente 100-an szereznek ilyen ok­mányt. A tanulók tandíjmentesen vesznek részt ezeken az oktatáso­kon. A vontatóvezetői gyakorlati képzés a megyében a legsikere­sebb, a vizsgázók 97 százaléka el­ső próbálkozásra sikeres vizsgát tesz. Az iskolában tanulóknak más járművezetői engedélyek meg- szerzésére is lehetőségük van. ■ Az oldal a sellyi mezőgazdasági szakoktatási intézet támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Felnőttoktatás, szaktanácsadás Értékes tudást ad az iskola Három diák, több szempont, miért is jó a sellyei iskola. Az egyik szerint az informatika szak a vonzó, a másik a jó kollé­giumi ellátást dicséri, a harmadik meg a továbbtanulás szem­pontjai közül a minőségi oktatást emeli ki. Az intézet egyik szakfeladata - tá­jékoztat Rácz Béla műszaki igazga­tóhelyettes - a felnőttek képzése, átképzése és továbbképzése. Ugyancsak feladatuknak tekintik az agrárgazdaságban a családi vál­lalkozásoknak adott szaktanács- adást is. Az elmúlt években az agrárgaz­daság szereplőit a következő szak­mákra oktatták, illetve képzeték át: állatgondozó, baromfi- és kisállat- tenyésztő, dísznövénytermelő, dísznövény- és zöldségtermesztő, fakitermelő, mezőgazdasági vállal­kozó, növénytermesztő gépész, parkgondozó, sertés- és szarvas­marha-tenyésztő, vadász, vadte­nyésztő, virágkötő, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, falusi ven­déglátó, mezőgazdasági munkás, méhész, növényvédő- és méreg- raktár-kezelő, járművillamosság- szerelő, dízeladagoló szabályozó szerelő, szervizmester, vadgazdál­kodási technikus, mezőgazdasági technikus, mezőgazdasági gépész- technikus. Az elkövetkező idő­szakban két szakterületen kíván­nak akkreditált iskolai rendszerű, felsőfokú szakképzést indítani: mezőgazdasági műszaki mene­dzser asszisztens és vadgazdálko­dás. A családi vállalkozásoknak a következő témákban adtak eddig szaktanácsadást: szarvasmarha-te­nyésztés, tejkezelés, kisparcellás szójatermesztés, erő- és munkagé­pek gazdaságos üzemeltetése, zöld­ség- és gyümölcstermesztés lehető­sége az Ormánságban, intenzív fó- liatakarásos dinnyetermesztés, lucemaszenázs készítése, hajtatott paprika és paradicsom termesztése, kukoricatermesztés, búza fajtakísér­let bemutatása. Az idén is folytatják a szakta­nácsadói tevékenységet, a progra­mokról írásban értesítik a gazdál­kodókat. ■ Jéhn Kitti nem Sellyén kezdte középiskolai tanulmányait, az első évet szentlőrinci gimnázi­umban végezte. Ott is folytatta volna, ha a város nem úgy dönt, hogy az iskolá­ra nincs szük­ség, s bezárta. Ekkor szülei javaslatára (az informatiká­nak biztosan van jövője - mondták) ke­restek a me­gyében olyan intézményt, ahol felvételi nél­kül ilyen tudásra szert lehet ten­ni. így esett a választás a sellyei szakiskolára.- Attól függetlenül, hogy a szakot, meg az iskolát sem én választottam, nagyon jól érzem itt magam. Felkészültek a taná­rok, értékes, sok helyen felhasz­nálható tudást ad az iskola. A komlói lány még nem dön­tötte el, érettségi után milyen felsőfokú intézetben, milyen szakon fog továbbtanulni. Azt viszont már most biztosan tud­ja, hogy a tanulást nem hagyja abba. Takács Péter is informatikus, őt is ez a szak vonzotta ide, s ő sem ebben a középiskolában kezdett. A sellyei illetőségű fia­talember először a mohácsi Radnóti szakképzőben próbál­kozott, majd meggondolta ma­gát, ha már Sellyén van számí­tástechnikai oktatás, akkor mi­ért nem a szülővárosában foly­tatja a középiskolát. Szenvedé­lye az informatika, véleménye szerint a megyében a számítás- technika szempontjából az egyik legjobban felszerelt a sellyei intéz­mény. Osztály- társnőjéhez ha­sonlóan még nem döntött az érettségi utáni elfoglaltságá­ról, de hogy informatikával lesz kapcsola­tos, az biztos. Hartung Attila a kollégiumot dicséri. A messziről, mégpedig Beremendről származó fiatal­ember az ismerőseitől hallott a sellyei középiskoláról, s mivel a mezőgazdaság is közel áll el­képzeléseihez, a barátai is jó vé­leménnyel voltak az intézmény­ről, hát jelentkezett. A kollégi­umban aztán bővült a baráti kör, hiszen a szabadidős el­foglaltságok összehozzák a diákszálló la­kóit. Azt mondja, a kollégium felszereltsége minden igényt kielégít, aki spor­tolni akar, teheti, aki a művelő­dést tartja elsődlegesnek, arra is talál számtalan lehetőséget. At­tilát a gépészet érdekli, köze­lebbről a mezőgazdasági gépé­szet, ha itt végez, visszamegy Beremendre és jól felszerelt far­mon növénytermesztéssel akar foglalkozni.

Next

/
Thumbnails
Contents