Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-27 / 26. szám
2002. JANUÁR 27. EZ VOLT A HÉT 3 Orbán Viktor miniszterelnök szombaton ünnepélyesen átadta az eszéki magyar főkonzulátust a Sztyepan Radios út 15-ben. A kormányfő sok száz fős közönség előtt mondott avatóbeszédében elsőként arra utalt, hogy ha Magyarország a Kárpát-medencében valahol konzulátust létesít, az „...azt jelenti, a magyar nemzet határokon kívül rekedt és elzsibbadt tagjaiban ismét megindulhat a vérkeringés”. A miniszterelnök kifejtette, hogy a főkonzulátus átadása történelmi elégtétel is. Horvátország túljutott a háborús nehézségeken, hazánk pedig az elmúlt évtizedben jelentősen megerősödött szellemi, kulturális és gazdasági értelemben egyaránt. .- Eljött as ideje, hogy a horvát és a magyar kormány együttműködése eredményeképpen ebből a régióból lendületesen fejlődő területet hozzunk létre. Talán ma még nehezen hihető, de nemsokára itt egy autópálya nyomvonala halad majd, nagy beruházások lesznek, megjelenik a beruházni akaró magyar tőke - mondotta Orbán Viktor, és azt a várakozását hangoztatta, hogy az EU-ba belépő Magyarország új lehetőségeket kínál a Szlavóniában élő magyaroknak is. Délután az Áprád-kori eredetű Kórogyon lélekfelemelő ünnepségen újraszentelték az 1991-ben a szerb „szabadcsapatok” által tetemes hányadában elpusztított falu anyagországi segédlettel újjáépített református templomát. Az istentiszteleten igét hirdető Tőkés László nagyváradi püspök - a Magyar Reformátusok Világszövetsége nevében is üdvözölve az egybeseregletteket - az otthonra találás és hazatérés bibliai sorsközösséget mutató megtestesítőjének nevezte Kórogyot, templomát pedig a béke és megbékélés emlékművének szánta. Orbán Viktor Kórogy áldozatos véHattárdk iölöííi m©iMg®i!^y(g§íií& delmét, a falu végveszélyt sejtető pusztulását, elnéptelenedését és talpra állásának históriáját idézte fel, majd a gondolatsort azzal zárta, hogy a falu református "temploma több mindent is hirdet az egész világnak:- Hirdeti a kórogyi áldozatok emlékét, az újrakezdés bátorságát, a bizonyosságot, hogy hiszünk abban, hosszú évek múltán is lesznek itt, akik magyarul énekelnek majd ebben a templomban. Hirdeti ez a templom mindenkinek, hogy magyar ember a magyarról nem feledkezik meg. Hirdeti, hogy hit, remény és szeretet nélkül a semmibe hullanak a legjobb szándékok is. Ilyen jó szándék vezette a magyarországi magyarokat, amikor megalkották a státustörvényt, és hozzáláttak a Kárpát-medencei magyarság határokon átívelő újraegyesítéséhez. ...Azt kívánom, hogy egyre többen értsék meg a 21. század magyar igazságát: az erősek egyesülnek, a gyengék széthullanak. Dunai I. Újból eltemetett római város? Elloptak száz évet a pécsi egyetemtől Nem ugrik elő mindennap a bokorból egy addig ismeretlen római város. Berták Gábor pécsi kötődésű fiatal régésznek tavalyelőtt sikerült ilyenre bukkannia, ahogy arról elsőként beszámoltunk. Szakcs és Dalmand között mezőgazdasági földterületről légi fotók árulták el neki, hogy ott ókori település maradványai rejlenek. A régészeti leletek törmelékként 700-szor 700 méteres területen vannak. Felszíni kutatásokkal sikerült megállapítani, hogy ez egy II—ül. századi római város, Sopianae- hez és Saváriához mérhető. A pécsi kötődésű kutató egy antik forrás által említett Iovia-val vélte azonosítani a települést. Az is felmerült, hogy Iovia csak későbbi elnevezés, és a város talán azonosítható azzal a még felfedezetlennel, amelyet egy feliratos kő Volgum néven jelez Pannónia déli részére. Csak pénz kellene valahonnan az ásatáshoz, amely válaszolhatna a tisztázatlan kérdésekre, rejtélyekre. A feltárás néhány millió forintos anyagi hátterének megteremtése érdekében a felfedező igyekezett meggyőzni a földterületek tulajdonosait, hogy hozzanak létre alapítványt, és azzal pályázzanak jelentős önerőt kívánó kormányzati támogatásokért. Háromnegyed éve még optimistán nyilatkozott Bertók Gábor a feltárás esélyeiről. Azóta azonban csönd van Iovia körül. Pedig jövőre a római korral foglalkozó jelentős nemzetközi konferencia lesz Pécsett, és a résztvevők Dél-Dunántúl témába vágó nevezetességeit is bejárják. Jó bemutatkozás lett volna Iovianak. Bertók Gábor ma már „szabadúszó” régész, és egy kicsit csalódott.- Nem sikerült támogatást szerezni - mondja. - Annyi haladás történt az ügyben, hogy már csak miniszteri aláírásra vár a régészeti lelőhely védetté nyilvánítsa. Tavaly tavaszig dolgoztam az MTA Régészeti Intézetében ösztöndíjasként. Akkor munkalehetőséget kaptam Németországba. Ez megélhetési régészkedés. Egy római kori fürdő feltárását folytatjuk tovább idén is az egyébként a PTE által „bérben” végzett ásatáson. Azóta nem sokat foglalkoztam Ioivaval, de szeretnék majd visszatérni hozzá. A Dalmand polgármesteri hivatalától kapott információ szerint az alapítvány létesítése azért rekedt meg, mert a romterület magántulajdonosoké. Az ottani föld nagyon drága ahhoz, hogy az önkormányzat kivásárolhassa: igen magas az aranykora- értéke. A tulajdonosoknak nem érdekük, hogy ott régészeti feltárás legyen. Némiképpen új helyzet áll elő a védettség kimondásával: tilos lesz minden olyan munka, amely jelentősen megmozgatja a talajt. Példádul a mélyszántás, szőlő-, fatelepítés... Dunai I. A Nagy Lajos király alapította minden magyar egyetem őséről a 20. század eleji épület aulája is megemlékezik. Azzal, hogy színes üvegablakaiban ott az alapítás évszáma - csakhogy két változatban. Immár háromnegyed évszázada diákok ezrei, oktatók százai pihentették meg szemüket az ablakcsodán, nem is beszélve a vendégek sokaságáról. Felbecsülhetetlen, hogy a teremben hányszor hangzott el büszkeséggel vagy elismeréssel egy egyetem alapításának évszáma: 1367. Igen ám, de az egyik ablak lapján kerek száz évvel megfiatalította a hajdani üvegfestő a pécsi universitást. Az áll rajta: 1467. Mivel a valódi dátum annyira nyilvánvaló és köztudott, senki nem vette észre az elírást, vagy nem akart hinni a szemének, de legalább is nem szólt róla. Jelen sorok írója 1970 szeptemberében figyelt fel e furcsaságra, de nem verte kisdobra sem. Azóta pedig egyre növekvő megértéssel tekint a nyomda ördögének csínytetteihez hasonló jelenségekre. Most azonban nagyfelújítás folyik a Rákóczi úti épületen.- Vajon belefér-e ebbe a téves dátumú üveglap kicserélése? Dr. Tóth József rektor elcsodálkozott a bakin, de méginkább eddigi láthatatlanságán.- Fel fogom vetni az egyetem vezetésének ezt a hibát. Egyébként nem vagyok teljesen biztos abban, hogy egy ilyen kuriózumot feltétlenül el kell tüntetni. Viszont egyértelmű, hogy a helyes évszám hangsúlyosabb kiemelése hozzájárul az egyetem még jobb imázsához. Mihalovics Gábor, az egyetem főmérnöke is hitetlenkedve hallgatta a bejelentést, annál is inkább, mert tudomása szerint az aula üvegablaka még eredeti. Azt mondja: kicserélik ezt a huncut üveglapot. Egyre inkább sajnálom, hogy lelepleztem a titokzatos 1467-et. Talán lesz helye az egyetemtörténeti múzeumban. D. I. MA Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából ANGELIKA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.16, nyugszik 16.39 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-000-ös telefonon. Hírszerkesztő: Dunai Imre NÉVNAP Angyali Az Angelika latin eredetű név. Jelentése: angyali, illetve angyalhoz hasonló. Számos beceneve van: Angeli, Angi, Angica, Angika, Angyalka. VÍZÁLLÁS Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dárván: Mohács 426 cm, apadó, 0,3, Őrtilos -120 cm, apadó, 0,3, Barcs -104 cm, áradó, 1,3, Drávaszabolcs -5 cm, apadó, 0,3 fok. ülesiel Mobil hívószámunk: 06-30/247-0001 INTERNET Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu Bmmk t d ti lb©lh©sagaa Mohácson már javában készülnek a február 10-i busójárásra. Egyedül arról nem lehet semmi konkrétumot tudni, hogy hazánk sajátos karneváljának főszereplői, a birkabundás, álarcos maskarák milyen meghökkentő „mutatvánnyal” rukkolnak elő idén. Titkos szervezkedésük természetesen ahhoz hasonló ötletek megvalósítását eredményezi, mint például egy korábbi farsangkor a kerekeken gördülő peep-show volt, vagyis a kukoricaszárral körbe- bástyázott sza- maras szekér. A kíváncsiskodó persze meglepetésre számíthatott, amikor bekukucskált: attól függően, hogy milyen kedvében találta a kocsiderékban lapuló busót, vagy a csupasz fenekét láthatta, vagy semmit, mert az vízzel szembespriccelte. atrocitások, mint egykoron. Ugyanis sok évtizeddel ezelőtt, amikor még nem hordtak bugyit, harisnyanadrágot a lányok, asszonyok, számíthattak rá, hogy a busók a szoknyájuk alá nyúlnak, ellenőrizve az „érettségüket”, s ha erről bizonyságot szereztek, a nemi szőrzetet alaposan megrángatták, mondván: „nőjön a kender”. Eltűnt a Fa Matyi is, a mintegy fél méteres fából faragott bábu, melyen igazán aprólékos munkát egy bizonyos testtájon végeztek. De volt hajdan „mutogatós” busó is, akinek a közeléből sikítozva futottak a lányok, amikor szétlebbentette súlyos bundáját. A termékenység szimbolikus megjelenítése mostanra meglehetősen átalakult. Tavaly például a telet jelképező, el- Mindenesetre az ősi, termékenység- égetésre szánt koporsóra mázolták a ha- varázsláshoz kötődő, máig élő népszó- talmas férfi nemi szervet. Az ötletért bő- kás látogatóit már nem fenyegetik olyan ven kapott is kritikát a busóklub. B. M. HÍREK Gyereket mentettek ■ A Baranya megyei Sáripusztán egy legyengült kerékpáros gyereket mentettek meg a siklósi és a szekszárdi tűzoltók, valamint a riasztott mentők szombaton délelőtt. Az ötödikes fiú a földutakon biciklizett, de a gépe beragadt. Annyira kimerült a biciklitolástól, hogy a mobilján kért segítséget. (cs) Diákok verekedtek ■ Pécsett a péntekről szombatra virradó éjszaka a 48-as téren egy italbolt előtt két diák pofozkodott, a lakossági értesítés után egy presszóban állították elő az egyébként egymást jól ismerő fiatalokat a rendőrök, (cs) Tűz a raktárban ■ Pécsváradon, a volt Mezőgép területén a felhagyott és erősen rongálódott raktárépületben tűz ütött ki szombat délben. A pécsi tűzoltók két járművel érkeztek a helyszínre, és fél órán belül megfékezték a lángokat. A létesítmény ablakait és ajtóit korábban szétverték vagy elhagyták, így gyerekek vagy hajléktalanok rakhattak ott tüzet. Az ügyet a rendőrség is vizsgálja. (cs) Reped a jég ■ A Dél-Dunántúl állóvizein megkezdődött a jégpáncél kásásodása és repedezése. A po- gányi tavon jelenleg mindössze 10 centis a jég. Életveszélyes tehát feljárni Baranya csaknem száz halastavára, miután az egy hete tartó enyhe idő hatására a partrészeken már kezd látszani a víz is. Több faluban polgár- és mezőőrök keresik fel a ria- násos részeket, hogy távol tartsák a korcsolyázni és szánkózni akarókat. (cs)
