Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-26 / 25. szám
6. OLDAL KULTÚRA -RIPORT 2002. Január 26., szombat fl Hangversenyek születésnapra Jandó Jenő 50 éves. Ebből az alkalomból több koncertet is ad Budapesten és Gödöllőn, a napokban a pécsi közönséget is megajándékozta egy Chopin-esttel. A kiváló zongoraművész magyar rekorder: évente 350 ezer lemezét adják el világszerte.- Ha álmából felébresztenénk egy átlagos zenerajongót, mondjon négy jelentős magyar zongoraművészt, akkor nagy valószínűséggel azt válaszolná, hogy Kocsis, Ránki, Schiff és Jandó. Pedig eltelt közel harminc esztendő, hogy önök négyen kikerültek a Kadosa-mesteris- kolábóL- Mi nagyjából egyszerre robbantunk a hazai és nemzetközi zenei életbe. Bár ma is vannak kiemelkedő tehetségek, de akkoriban a körülmények sokkal kedvezőbbek voltak.- Azonos képességű négy muzsikusnál van szó, de talán mégis Schiff futotta be a leglátványosabb karriert.- Anélkül, hogy a tehetségét kisebbíteném, Londonból vagy New Yorkból könnyebb világkarriert csinálni. Nem véletlenül ment el egy egész magyar karmester- és zongorista-generáció a múlt század első felében. Ez a kis ország nem tud eltartani ilyen mennyiségű tehetséget.- A különböző lemezcégekkel való szerződéskötéshez mi szükségeltetik? Szerencse, összeköttetések, önmenedzselés?- Sok minden szükséges, de szerencse mindenképpen. A Naxos kiadó hongkongi cég, de egy német származású úriember a tulajdonosa. Ő többek között megkereste a Hungarotont is azzal, hogy lenne bérmunka, amit annak idején egy kicsit lesajnáltak. Akkor én lemezre játszottam néhány hires Beethoven- szonátát, amelyek jól sikerültek, és aztán, mint a lavina, elindult a folyamat. Hiszen neki akkor még nem volt katalógusa, mert nemrég alakult a cég, és fel kellett építenie egy egész repertoárt.- Müyen súlya van a Naxosnak a zenei világban?- Mint üzleti vállalkozás rendkívül sikeres, s köztudott, hogy nagyon olcsóka lemezei. De ügyelnek a jó színvonalra, igen sok jó kritikát .kaptak, én is, hiszen voltaképpen én vagyok a házi zongoristájuk. Bár meg kell említenem Idil Biret nevét is, aki az összes Chopint és Brahm- sot felvette nekik.- Jól tudom, hogy eddig 150 lemezt vett fól a Naxosnál?- Nem számoltam, de most már, mindennel együtt meglehet 200 is.- Annak mi az oka, hogy Magyarországon alig ismert acég,s miközben Budapesten még hozzá lehet jutni a lemezeihez, vidéken nem? Az ön 200 lemezéből egy darabot sem lehet kapni a szülővárosában.- Erről Pécs tehet, mert a terjesztő ott is megkeresett egy csomó boltot, de nem voltak partnerek. Pedig, ha arra gondolok, hogy én éppen onnan származom, talán lenne benne fantázia.- A legutóbbi Liszt-verseny zsűrijében ön helyet kapott. Úgy tudom, hogy a részvevők technikai szempontból rendkívül felkészültek voltak, de egyébként voltak ve lük gondok- Amikor etűdöket kellett játszaniuk, nagyon technikásak voltak, de később sorra kerültek az izgalmasabb feladatok, mint például a h-moll szonáta, akkor érződött, hogy a filozófiai mélységek hiányoznak. így pedig az előadásmód könnyen triviálissá válhat, hiszen az üres technikai bravúr nagyon csábító.- Elképzelhető, hogy az egyre erőteljesebbnek tűnő technicista jellegű zenei képzés a mindent elárasztó lemezdömpingnek is köszönhető? Hiszen a zene- hallgató közönség már csak a tökéletes előadásmódot tudja elfogadni.- Ez is közrejátszik, sajnos, mert akárhogy is vesszük, az élő zenében megragadható pillanat varázsa az igazi élmény, még akkor is, ha nem sikerül minden részletet tökéletesen megoldani. Azt vallom, ha van, ami leköti a hallgatót, akkor egyáltalán nem érdekes, ha véletlenifi melléütött, hiszen végül is emberek vagyunk, és nem gépek.- Mennyire érzékeny a hangszer minőségére? ■ - Nagyon.- Akadnak zongoraművészek, akik a zeneszerzőhöz igazítják a hangszer fajtáját, mint például Schiff, aki Bösendorferen játszik Schubertét, Pleyelen Chopint, míg a művészek zöme a Steinwayre esküszik. Malcolm Bilson pedig Schuberthez a korabeü fortepianót tartja a legalkalmasabbnak.- Én élőben nem hallottam Schiff Chopin-estjét, csak a rádióban, de elég szerencsétlen ötletnek tartom. A Bösendorfemek is sok hibája van. Szerintem a Steinway mindenre alkalmas, mindent el lehet rajta ját-' szani, nem véletlenül az a vezető márka. Jandó Jenő zongoraművész 1952. február 1 -jén született Pécsett. A Zeneművészeti Főiskola zongora szakán 1968-74 között Kadosa Pál és Nemes Katalin tanítványa volt. 1974-től az Országos Filharmónia szólistája, 1975-től a Zeneművészeti Főiskola tanára. Eredményei: a versailles-i Cziffra György- zongoraverseny II. dija (1972), a Rádió zongoraversenyének I. dija (1973), a milánói Ciani-emlékverseny II. díja (1975), a sydneyi zongoraverseny kamarazenei különdíja (1977), Liszt Fe- renc-díj (1980), érdemes művész (1987), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj (1995), Kossuth-díj (1997).- Vannak még olyan művészek, akik magukkal viszik a saját hangszerüket?- Voltak, még ma is akadnak.- Ön nem viszi?- Nem. Miből?- Akkor kiszolgáltatott egyes helyszíneken.- Ki bizony, sajnos. Nagyon jelentősek lehetnek a különbségek, olyanok, mintha Dávid Ojsztrah kezébe a Stradivari helyett egy szegedi ládagyári tanulóhangszert nyomnának. Azon is kitűnően játszana, csak nélkülöznénk a nemes hangot.- Előfordult, hogy nem vállalta a fellépést e miatt?- Nem. De utána mindig szóvá teszem, hogy azért ezt nem kellett volna. CSERI LÁSZLÓ Legyen jelen az írószövetség Az új elnök, Kalász Márton a tagság egységesülésében bízik A sombereki születésű Kalász Márton visszahúzódó, elmélyült alkotó. Főképp verseket ír, de számos verseskötete mellett megjelent három regénye is. Épp egy új prózai műbe vágott volna bele, amikor először szóba került a neve a Magyar írószövetség elnökeként. Először hallani sem akart róla, végül a tagság bizalma mégis más elhatározásra késztette.- Mennyire volt fontos az életében az írószövetség, mielőtt elnök lett volna?- Többnyire egyszerű tag voltam, és akkor jártam ide, amikor volt valami érdekes program, barátaim, ismerőseim könyvének bemutatója. Aztán a 80-as évek végén rövid ideig foglalkoztam a külügyekkel is, mígnem 1991-től átvettem a stuttgarti magyar intézet vezetését, és csak messzeiről, közvetett módon értesültem róla, mi történik. Németországból 1996-ban tértem haza, és akár csak korábban, egy-egy rendezvényre jöttem el. Természeten most, hogy elnökké választottak, alapvetően megváltozott a viszonyom az írószövetséggel.- És, gondolom, attól hogy valaki jár vagy nem jár a szövetségbe, pontosan tudja a gondokat, ismeri az írótársadalom feszültségűt, nem?- De igen. Ám jelen pillanatban azt gondolom, és talán nem áltatom magam, hogy ez a feszültség emberek és csoportok között mintha alábbhagyna, az írótársak is másra vágynak. A szélsőségeket úgyse lehet megváltoztatni, azok mindig is, mindenütt, nemcsak Magyarországon, lesznek. De a tagság egységesülhet, amiben az is fontos, hogy a fiatalok is teret kapjanak, tehát nemzedéki széthúzás se legyen. Szerencsére sok üzenetet, levelet kaptam számomra fontos fiatal szerzőktől, ezért érzem úgy, hogy jó hangulat felé lehet menni...- Mennyire kétséges az anyagi helyzet?- A könyvkiadók, lapok helyzete többnyire aggasztó, olyan sovány kis pénzt tudnak csak fizetni, amivel az írói teljesítmény egyáltalán nincs megbecsülve. De azt látom, szerencsére nem csak mi törjük a fejünket, hanem azok az illetékesek is, akikkel eddig beszéltem. Aztán hogy a jószándékot mennyi pénzre lehet váltani, az idő dönti el. Az mindenesetre biztató jel, hogy a szakminisztérium tíz évre előre kifizeti a székház bérét a tulajdonos önkormányzatnak. Biztatást kaptunk pályázatokra, együttműködésre más intézményekkel, azaz az írószövetség ismét kerüljön be a kulturális körforgásba, legyen jelen. Ugyanez igaz az írókra, ismerjék őket, beszéljenek róluk. És talán sikerüljön elfogadtatni azt, hogy írni nagyon kemény munka, ne vasárnap délutáni kedvtelésüknek hódoló alakokként tekintsenek az írókra - sajnos, néhány mostanában folytatott beszélgetésből ezt éreztem ki.- Vajon mi fér majd bele három év elnöki munkájába?- A bajokat nem én fogom megoldani ennyi idő alatt, az valószínű. De azt látom, hogy át kell alakulnunk kicsit, mobilabbnak lenni, kezdeményezni. Bízom a hivatalok és a társadalom fogadókészségében. _________________ MÉHES KÁROLY Té vésztár új szerepben Az első hazai vígjáték tévésorozat, a Família Kft. egyik sztárja, Xantus Barbara hétfőn látványos táncos, zenés, showmű- sor keretében mutatja be új könnyűzenei lemezét a Pécsi Nemzeti Színházban.- Xantus Barbarának és Kárász Zénónak is a tanára voltam a Színház- művészeti Főiskolán, így én választottam ki őket a vidám tévésorozat szereplőinek - idézi a kezdeteket Szundi Miklós, a Família Kft. rendezője, aki később feleségül is vette Xantus Barbarát. A rendező szívesen emlékszik vissza a sorozat hét és fél évére, de mint mondja, ennyi elég volt belőle. Azóta lefutott már az Angyalbőrben, valamint a Privátkopó sorozata, és elkészült a Linda II. többrészes folytatása is. Szurdi Miklós tehát továbbra sem idegenkedik ettől a műfajtól, de mint kifejti, ezután már csak igényesebb, nagyobb anyagi háttérrel rendelkező változatba kezd bele. Barbara sem tétlenkedett a tévésorozat befejezése után, a fővárosi Fiatalok Színházában zenés darabokban játszott és játszik vezető szerepeket (Hair, Katonadolog), de alkalmanként más színházak előadásaiban is fellép - például az Ahogy tetszikben, a Bolond lányban, és önálló estje is műsoron van, egy énekes monodráma Edit Piairól. Mi több, egy pécsi meglepetést is tartogat: a Harmadik Színházban főszerepet játszik egy február végén bemutatásra kerülő darabban. Xantus Barbara öt évvel ezelőtt már igazolta, hogy énekes előadóként is megállja a helyét, s az akkori, inkább színészt igénylő dalokat tartalmazó CD után a múlt év végén egy kimondottan könnyűzenei lemezzel is jelentkezett. A popalbum Madonna és Britney Spears zenei világába kalauzolja el a hallgatókat, s most ezt az anyagot vitték színpadra egy másfél órás showműsor keretében. A lemez alkotói ismert fiatal szerzők: Újvári Péter az UPI- ból, Szurdi Tamás, a férj legnagyobb fia (korábbi házasságából), Szomor György és Németh Attila Az előadás koreográfiáját Seres Attila készítette, és a hattagú Seratti Társulat táncaival, valamint két vendégelőadó fellépésével egészül ki a program. A vendégek: Fehér Adrienn Emerton-díjas énekes, a Hyppolit film címdalának előadója, és Jónás Andi a Romantic együttesből. M. B. E. Új érettségi, egyre több kétellyel Lassan vége a meccs első negyedének, de a játékszabályok még nem ismertek A most elsős gimnazisták már új rend szerint érettségiznek, más tartalmi, formai követelményekkel, és a számonkérés is újszerű lesz. A diákoknak második végére már a pályaválasztásukról is dönteni kell, de az igazodást jelentő tantárgyi feltételek még nem ismertek. Pedig ezt a tanévet már az új szellemben kellett volna kezdenie oktatóknak, s tanulónak egyaránt. A 2005-től induló emelt szintű érettségi automatikusan kiváltja az egyetemi felvételi vizsgát, ennek megfelelően sokkal nehezebb lesz, mint a jelenlegi változat. Körülbelül úgy kell elképzelni, mint az idegen nyelveknél egy középfokú vizsgát. A kérdésben a kormányrendelet már 1997-ben megszületett, s azóta készülnek a tantárgyi követelmények, szülőktől az iskolákon át az egyetemekig minden szinten egyeztettek már, de a részletes szabályokat az oktatási tárca csak tavaszra ígéri.- Tele vagyok kétséggel, hogy mit és miként tanuljon a fiam, mert ő már az új módi szerint jár gimnáziumba. Neki égy év múlva már azt is tudnia kell, hogy hol akar továbbtanulni, mert harmadiktól így kell felvennie az órákat. Változik a számonkérés rendje, és tartalmilag is más lesz tantárgyanként a követelmény, ugyanakkor még a tanára sem tudják pontosan, hogy miből hogyan készüljön - mondja egy aggódó anyuka.- Az új módozatban a tanár nem lesz ott az érettségin, és idegen bizottság előtt kell számot adjon a tudásáról a diák. Nem a megnyugtató, ismert személyek kérdeznek majd, és nem is a megszokott kérdések hangzanak el. Másrészt a tantárgyi követelményeknél tudomásom szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap ezentúl a tanultak használata - ösz- szegzi a már biztos újdonságokat egy oktató.- Részt vettem a történelem tantárgy kétszintű érettségijének kidolgozásában, és éppen most kaptam meg a végleges változatot - tudtuk meg dr. Fischemé dr. Dárdai Ágnestől, a pécsi Egyetemi Könyvtár vezetőjétől. A tartalmi rész fő változása, hogy eddig az ismeretközlésé volt a főszerep, mostantól a képességfejlesztés a legfontosabb. Eddig a ténytudás sulykolását, az évszámok és fogalmak be- magoltatását az indokolta, hogy az Egyetemi felvételin ezt kérték a diáktól. Például az új rend szerint a diáknak egy képi forrást, karikatúrát, plakátot, vagy valamilyen képző- művészeti alkotást nem elég illusztrációként használni egy történelmi korszak bemutatására, meg kell fogalmaznia a szerző álláspontját is a kérdésről, és összevetni a saját ismereteivel, kiemelve az eltéréseket. A forrásoknak sokkal nagyobb szerepe lesz ezentúl, és a gyerekeknek aktívabban kell résztvenniük az anyag feldolgozásában, a tudásukat pedig mindig aktualizálni kell. Optimista vagyok - teszi hozzá, mert szerintem a jó tanár eddig is úgy tevékenykedett, hogy elemzésre, ösz- szehasonlításra és problémamegoldó gondolkodásra tanította a gyerekeket.- A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium az egyike volt azoknak az iskoláknak, amelyek véleményezhették a tantárgyi programokat - idézi a siklósi történéseket a gimnázium igazgatója, Bakóné Aradi Éva - Egységes az álláspontunk, hogy nem elég az idő az átállásra. Ha elkészülnek tavaszra a tantárgyi követelmények, legalább két év kell diáknak és tanárnak, hogy az új szemléletet elsajátítsák, s ne a régi beidegződések érvényesüljenek. Ehhez képest mínusz egy esztendőnél tartuiik, hiszen mire a program megszületik, az első tanév véget ér. A vidéki iskolák másik nagy problémája, hogy a reáltárgyakból csupán egy-két gyerek választja majd másodiktól a fakultációs plusz órákat, de erre egy-egy iskola nincs berendezkedve. Pécsett megoldható, hogy több iskolából egy helyre viszik az ilyen igényeket, de könnyen lehet, hogy a siklósi tanulónak majd a megyeszékhelyre kell utazgatnia, ha például kémiából akar továbbtanulni.- A most bevezetett kerettanterv- ben már szerepelnek momentumok az átállásra - mondja dr. Szolcsányi Jánosáé, a Leőwey Klára Gimnázium igazgatója. - Az idei év éppen arról szól, hogy a pedagógusok alkalmazkodjanak az új tantárgyi számonkérési rendhez. Én személy szerint egy tréningben gondolkozom az év második felében, ahol a tantestület célirányos módszertani és tartalmi eligazítást kap. Az emelt szintű érettségi jogi keretei is látszanak már, a gyerekeknek az utolsó két gimnáziumi esztendőben legalább két tárgyból évi 138, vagyis heti két órát kell hallgatnia. Felvehetnek három-négy tárgyat is ezen a szinten, ha akarnak, de az például még nem tisztázott, hogy mi van, ha közben meggondolják magukat, s egy másikra akarnak áttérni. A Leőweyben egyébként a most kezdők már eleve úgy indulhattak a tanévnek, hogy szabadon választható plusz órákat vehettek fel egyes tárgyakból. Tény, hogy a gyerekeknek az új rend szerint felelősségteljesebben kell készülniük a pályaválasztásra, hiszen második végére mindenképp el kell dönteniük, hol szeretnének továbbtanulni, mert eszerint kell majd felvenniük az akkortól kötelező plusz órákat. Az pedig már nem történhet meg, hogy az utolsó gimnáziumi félév januárjában gondolja meg valaki, hogy mégis más területre megy, mint ahogy addig képzelte. Tavaly például volt olyan diák, aki végig állatorvosira hajtott, aztán az utolsó pillanatban jogi karra módosított. Megjegyzem, fel is vették. Hát ez az emelt szintű érettségi bevezetésével már elképzelhetetlen. Az új rend előnye, hogy nagyobb önállóságra neveli a gyerekeket, és a tervek szerint ezentúl sokkal jobban tudják majd az életben alkalmazni a tanultakat. Az viszont biztos, hogy ez az átmeneti állapot eltart még egy ideig, és a jelek szerint csak reménykedni lehet, hogy nem az első vizsgázók fizetik meg érte a tanulópénzt. MÉSZÁROS B. ENDRE Tisztázatlan kérdések Nem lehet még tudni, hogy mi lesz, ha valaki emelt szintű érettségire készülődik, de az nem sikerül. Vajon akkor az eredményét az elért pontok alapján átszámítják-e középszintűre? Vagy újra vizsgáznia kell? Ugyanilyen talányos, hogy az emelt szintű eredményt miként különböztetik meg (pontozzák, vagy a sikeres vizsgának is több szintjét állapítják meg), mert felvételi ettől kezdve nem lesz, ha pedig sikeres volt a vizsgája, akkor mindenki inkább egyetemre menne, senki sem főiskolára.
