Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-26 / 25. szám

H 2002. Január 26., szombat HAZAI TÜKÖR 3, OLDAL LÁTOGATÁS. Dr. Mathias Döpfner, a német Axel Springer Verlag el­nöke tegnap Budapesten találkozott az Axel Springer magyarországi kiadójának vezető munkatársaival, és ellátogatott az Europress szer­kesztőségébe. Képünkön: Mathias Döpfner, Bayer József ügyvezető igazgató és Kercza Imre főszerkesztő. fotós europress/kerék ágnes Olvadás - árvíz nélkül Nyíregyháza - Szeged Elsőfokú árvízvédelmi készült­séget rendeltek el a Krasznán pénteken, mivel a korábban szá­mítottnál nagyobb a folyón vo­nuló árhullám: a víz elérte a 470 centiméteres magasságot. A Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság nyíregyházi védelmi köz­pontja nem számít nagyobb ve­szélyre, mert már megszűnt az árhullám utánpótlása a Kraszna felső vízgyűjtő területén. Az enyhébb időjárás hatására megindult hóolvadás a Tiszán, a Szamoson és a Túron 20-50 cen­timéteres vízszintemelkedést váltott ki. Az árhullám magassá­ga még jóval a készültségi szint alatt van. A folyókon tovább vé­konyodott a jég is, több helyen megjelentek a vízsávok a jég­táblák között, csökkentve a jég­torlódás veszélyét. „Puhul” a jég az Alsó-Tiszán is, a szegedi víz­mérce 158 centimétert jelez, ami alacsony vízállást jelent. Összehasonlításul: az 1970-es árvíz idején Szegednél a Tisza legmagasabb vízszintje 960 cen­timéter volt. A hómérés legutóbbi adatai szerint a Tisza és mellékfolyói határon túli vízgyűjtő területén a dombvidékeken és a közép- hegységekben mintegy 20-30 centiméter, a Kárpátokban pedig 40-120 centiméter a hó vastagsága. A hóréteg víztar­talmát 1,7 milliárd köbméterre becsülik a szakemberek. Ennél több három éve volt a víz­készlet, de az akkor kialakult árhullámmal is megbirkóztak a szakemberek. Tavaly kevesebb volt a hó, de sok eső esett már­ciusban. MTI HATÁRÁTKELŐ. Lökösházán, a román határon átadták az átkelő­hely új épületeit. Felvételünkön Dávid Károly határőr dandártábor­nok, az Orosházi Határőr-igazgatóság vezetője ellenőrzi a mobil be­vetési irányítóközpontot. fotó: ménesi györgy Mérlegen az alkotmánybíróság Az alkotmánybírák jelenleg 933 beadványon dolgoznak, ám ennek is csupán egy részét tudják befejezni még ebben az év­ben. A hat-hét éve határozatra váró ügyek mellett évente ezer­nél is több kérelem érkezik a taláros testülethez. Németh János, az alkotmánybíróság (ab) elnöke kiemelkedőnek érté­keli a testület elmúlt évi munkáját. Budapest Több tartozását is rendezni kí­vánja az alkotmánybíróság. A testület elnöke azt ígéri, még ebben az évben megszületik a határozat az eutanáziáról, és - mint fogalmaz - időszerű lenne dönteni a nyolc éve tárgyalásra és határozathozatalra váró rendőrségi törvényről is. Az el­múlt év értékelése során Né­meth János utalt arra is, hogy csupán a köztársasági elnök in­dítványa élvez elsőbbséget, az alkotmánybírák ezen túl saját belátásuk, értékítéletük alapján veszik sorra a beadványokat. Ennek ellenére még mindig ta­lálható olyan beadvány az al­kotmánybíróságon, amelyet hét vagy nyolc évvel ezelőtt címez­tek a bírákhoz. Ma már lehetőség van arra, hogy az alkotmánybírók mellett a korábbi kettő helyett három tanácsadó dolgozzon. A mun­kateher így is nagy. Tavaly pél­dául 1188 indítvány érkezett a bírákhoz, százötvennel több, mint egy évvel korábban. A 2001-ben hozott jelentő­sebb határozatok közül néhány: az ab alkotmányellenesnek ta­lálta azt a törvényt, amely ren­deletalkotási jogot biztosít a belügyminiszter számára türel­mi zóna kijelölésére, a testület pontosította az országgyűlési biztosok hatáskörébe tartozó hatóságok listáját. Az alkot­mánybíróság nyilvánosan hir­dette ki azt a határozatát, amely szerint ellentétes az alaptörvény­nyel a mező- gazdasági szö­vetkezeti üz­letrészről szó­ló törvény, és novemberi határozata szerint az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést idézett elő az­zal, hogy nem írta elő több íté­lőtábla létrehozását. Az alkotmánybíróságra a kö­zelmúltban érkezett a Fidesz- MDF közös választási listájával kapcsolatos, utólagos norma­kontrollt kérő két beadvány. Ezekről minden valószínűség szerint még a választások előtt dönteni fog az ab, mint ahogyan a választójogi törvénnyel kap­csolatban érkezett kérelmekről is hamarosan megszületik a tes­tület döntése. HORVÁTH MAGDOLNA Érdekeltek a változásban Szolgálatra és nem uralkodásra készül a Magyar Szocialista Párt, ez a szándék hatja át választási programját, és a mai kongresszust is - mondja Kovács László. Az MSZP pártelnöke szeretné, ha pártja ötven százalék fölötti vagy kétharmados többséggel kerülne ki a választási küzdelemből - egyedül vagy koalícióban az SZDSZ-szel. Budapest- Ön aláírta már a Fidesz olim­piai felhívását?- Még nem, de nem látom akadályát. Egyetértünk, ugyanis jó lenne végre hazánkban helyet adni egy ilyen hatalmas súlyú sportrendezvénynek, de csak ak­kor, ha az anyagi fedezet bizto­sítható, és nem jelent elviselhe­tetlen terheket az embereknek. Összegezve: pártunk minden­képp népszavazást tart kívána­tosnak a játékok rendezéséről.- Az olimpiáról ezek szerint csak részben tér el a véleményük, ám a legtöbb nagy horderejű kér­désben szembehelyezkednek a Fidesszel. A kormánypárt szerint azért, hogy „hangulatot keltse­nek’’ a lakosságban.- Baloldali, szociáldemokrata érzületű pártként mások az érté­keink, és más a hatalomról alko­tott véleményünk is. Az elmúlt négy év során fokozatosan ön­töttük konkrét formába ezeket az értékeket: hadd lássa minden­ki, mire is fordítanánk az adó­fizetők pénzét. 1999-ben 150 milliárd forintot, a 2001-2002. évi költségvetés vitájakor pedig 300 milliárdot javasoltunk átcso­portosítani szerintünk fonto­sabb, nemesebb célokra, például oktatásra, egészségügyre, nyug­díj- és béremelésre. Felléptünk viszont az állami pazarlás, a Mi­niszterelnöki Hivatal, a titkos­szolgálatok vagy az Országimázs Központ támogatásának növelé­se, az MTV köztartozásainak el­engedése, illetve a magáncégek­nek szánt több tízmilliárdos ga­ranciavállalás ellen. Javasla­tainkról azonban vitatkozni sem voltak hajlandóak.- A polgárokat szinte mellbe vágja a kampányok idején rájuk zúduló ígérethalmaz, és ettől megijedve „elegük lesz” a politi­kából. Talán szavazni sem men­nek el.- Konkrét, kimunkált szocia­lista tervekről beszélek. Egy-két példa csupán: a legfejlettebb or­szágok mintájára kiemelt helyre hoznánk fel az esélyegyenlőség megteremtését biztosító okta­tást. A középiskolákban - vizsga­szintű - ingyenes nyelvi képzés járna, de a számítógépes tudá­sért és az első jogosítvány meg­szerzéséért sem kellene fizetni. A diákhitelt mi ösztöndíjemelés­sel és kollégiumi férőhely-bőví­téssel egészítenénk ki.- Ehhez azonban győzniük kellene a választásokon. Mire ez a nagy optimizmus?- Mára nyilvánvalóvá vált, hogy szemet szúr a jelenlegi, el­lenőrizhetetlen és korlátlan hata­lom, a gátlástalan uralkodni vá­gyás. A párthívek magas pozíció­ba helyezése különösen azoknak fáj, akik mindig hátul kullognak, és a szociális partnerek semmibe vétele is megbosszulja magát. A Fidesz megfé­lemlíti a mé­diát, sőt, újab­ban rendezvé­nyeinkről is igyekeznek tá­vol tartani az érdeklődőket. Mi ez, ha nem uralkodás, szol­gálat helyett.- Ezzel szemben az MSZP-t, illetve egyes politikusait útszéli hangnemmel, riogatással vádol­ja a Fidesz...- Nincs is eszközünk a rioga­tásra, legfeljebb a figyelmet hív­hatjuk fel, ha visszásságokat ta­pasztalunk. Elképesztő ciniz­mus bennünket ilyesmivel vá­dolni, miközben a Fidesz rend­szeresen nyomásgyakorlásra használja az APEH-et, nem tűri az ellenvéleményt, lásd A Viktor című könyv szerzőjének leckéztetését. Visszataszító a Medgyessy Péter lejáratására in­dított rágalomhadjárat is. Ebbe tényleg belefáradnak az em­berek.- Egy-két éve azt mondta: az MSZP rosszul csinálta végig az előző kampányt, részben tehát saját magukat okolhatják a kudarcért. Levonták a tanul­ságokat?- Le bizony! Szürke, csendes kampányunk visszaütött. Mi­közben most Orbán Viktor - ha tehetné - átugraná az elkövetke­ző három hónapot (csak dolgoz­hasson nyugodtan tovább), mi erőteljes kampányra rendezked­tünk be, hiszen a változtatásban vagyunk érdekeltek. Minden mocskolódás és műbotrány nélkül. TAKÁCS MARIANN Hírek KÉRDÉSEK. Három kérdés­körben kéri a hatályos jogsza­bályok mielőbbi értelmezését, egyértelműsítését a Fidesz és az MDF elnöke abban a közös beadványban, amelyről rövide­sen állást foglal az Országos Választási Bizottság. Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya többek között azt veti fel: helyes-e az a törvényértelmezés, miszerint Fidesz-MDF közös lista esetén a két párt egy jelölőszervezetet alkot. Mn ÍGÉRET. Az MSZP jövedelme­ző, sikeres mezőgazdaságot akar, és kiszámítható jövőt ígér a gazdáknak - mondta Orosz Sándor, az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának al- elnöke. A politikus szerint a kormány csak ígérgetett, de semmit sem nyújtott a gazdák­nak az elmúlt négy évben, mti FÜGGETLENSÉG. Solt Pál, az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke nagyrészt fogal­mi, értelmezési problémákra vezeti vissza a bírói független­ség utóbbi időben többször is előfordult megkérdőjelezését. Az igazságszolgáltatás a vád­emelést követően kezdődik - jelentette ki Solt Pál, majd hozzátette: azért, ami azt meg­előzően a rendőrségre, az ügyészségre és az ügyvé­dekre tartozik, a bíróságok nem tarthatják a hátukat, mti LEVÉL. Keller László szocialista országgyűlési képviselő írásbeli választ kér Pintér Sándor bel­ügyminisztertől a Defend Kft. tevékenységével kapcsolatban. Arra kíváncsi: „meddig folytat­hatja a rendőri szervek ellenőr­zése alá tartozó Defend Kft. tör­vénysértő tevékenységét”, ami­kor profiljába nem tartozó tevé­kenységet végez, például az autópályák és a Duna-meder lőszermentesítését, mti EGÉSZSÉGÜGY. Folyamato­san javult a magyar egészség­ügy helyzete, és a forrásai is bővültek a Fidesz kormányzati ciklusa idején - állítja Horváth Zsolt, a Fidesz parlamenti frak­ciójának szóvivője. Hang­súlyozta: a jövőben mind a bé­rek, mind pedig az eszközpark tekintetében további jelentős forrásbevonásra van szükség a szférában, mti ÚJ GENERÁCIÓ. A Szabad Demokraták Szövetsége - Új ge­neráció tagjai vasárnap reggel a Magyar Rádió épülete előtt egy idézetgyűjteményt és egy, a Vasárnapi Újság című rádió­műsor törvénysértő mivoltát ki­mondó ORTT-határozatot kísé­relnek meg átadni Orbán Vik­tornak, ha a miniszterelnök in- terjút ad a rádióműsorban, mti ■ A pártok megítélése a nyugati országrészben A Szonda Ipsos felmérései sze­rint az utóbbi hetekben észre­vehetően meglódult a válasz­tási kampány. Az élénkülés kétségbevonhatatlan jelei le­hetnek a szokásosnál gyor­sabb, radikálisabb népszerű­ség-változások. Ismét megfordult a sorrend a par­lamenti pártok népszerűségi ver­senyében országos szinten. A Szonda Ipsos januári felmérése szerint miközben az MSZP támo­gatottsága az összes megkérdezett körében 25 százalék, és ez bő egy esztendeje lényegében változat­lan, a Fideszé, illetve a Fidesz- MDF választási szövetségé válto­zékonyabb. E hónapban 5 száza­lékkal csökkent (22 százalék), így az ország egészében ismét a szo­cialistáké a vezető pozíció. A múlt havi holtverseny a biztos szavaza- tudó réteg szavazatainak 44 száza- ná, amennyiben most vasárnap tok tekintetében is az MSZP javára lékát most a szocialisták szerez- kerülne sor a parlamenti válasz­billent fel. A részvételét biztosra nék meg, 38 százalékát pedig a tásra. ígérő, egyben pártot is választani kormányoldali pártszövetség kap- A Dunántúlon ennél is látvá­nyosabban csökkent a kormányol­dal népszerűsége. Az összes kér­dezettek 19 százaléka támogatja most a Fidesz-MDF választási szö­vetséget, és ez nem kevesebb, mint 11 százalékos csökkenést je­lent egyetlen hónap során. Az MSZP tábora változatlanul 22 szá­zalék. Ezzel együtt nyugaton ko­moly elbizonytalanodás figyelhető meg, jelenleg szokatlanul magas a bizonytalanok aránya. Míg orszá­gos szinten a megkérdezettek 40 százaléka, a Dunántúlon csaknem fele (47 százalék) egyetlen parla­menti pártot sem tüntet ki rokon- szenvével. A szimpátiaviszonyok­hoz hasonló a biztos szavazatok megoszlásának aránya. A szocia­listák itt nyugaton a biztosra ígért szavazatok 44 százalékát, a kor­mánypárti szövetség 39 százalékát szerezné meg. Az SZDSZ 7, a MIÉP pedig 6 százalékos szava­zatarányt érne el a nyugati ország­részben, míg a Független Kisgaz­dapárt 3 százalék körüli ered­ménnyel végezne. A Kisgazdapárt háttérbe szorulásával mérséklődni látszik az iránta megnyüvánuló el­lenszenv is, de még mindig min­den ötödik felnőtt dunántúli pol­gár az elutasított pártok között so­rolta fel a kisgazdákat (20 száza­lék). A MIÉP ellenszenvindexe 16 százalék, az MSZP-é és a párt- szövetségé 12-12 százalék. A választói gondolkodásban élő győzelmi feltevések így most alap­vetően torz képet mutatnak, mint­egy a korábbi állapotot tükrözik. A Dunántúlon lakó megkérdezettek 39 százaléka a kormánypárti szö­vetséget, 22 százaléka az MSZP-t véli egy most tartandó választás legvalószínűbb győztesének. ■

Next

/
Thumbnails
Contents