Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-22 / 21. szám
HI 2002. Január 22., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA PILINSZKY-DARAB A PÉCSI HARMADIK SZÍNHÁZBAN. A Pannon Várszínház és a PHSZ közös pro dukciójában Pilinszky János „Urbi et Orbi” - A testi szenvedésről című költői játékát mutatták be Ván- dorfi László rendezésében tegnap Pécsett is (felvételünkön Szakály György a fehér pápa szerepében). To- vábbi előadások még: ma, holnap és holnapután este 7 órakor.___________________________fotó, tó™ l. A média tágas műtermeiben Kismányoky Károly tanszékvezető egy új kutatási témáról A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Vizuális Művészeti Intézetének egyik új tanszéke a Mediális művészeti informatika címet viseli. Az Art Tv csatornáján látható művészeti adások hátterében eme tanszék körvonalai rajzolódnak ki, az ottani produktumok kelnek életre. A hajdani legendás Pécsi Műhely ma már kultúr- históriai érdekesség. Erőteljes alkotói közösségéből sokfelé vezettek az utak, Kismányoky Károly filmkészítő lett, majd évekig vezette a Pécsi Körzeti Televízió-stúdiót. Most az egyetem Művészeti Karának tanszékvezetőjeként is tőle kértünk tájékoztatást a Mediális művészeti informatika tanszék munkájáról.- Nagy és emlékezetes évtizedek előzményeire támaszkodik az a folyamat, amit valamennyien tapasztalhattunk, amelynek során a hagyományos, klasszikus művészet bekerült a média-térbe - mondja a művész. - Ettől jó ideig mindenki félt, holott az történt, hogy az informatikai forradalom néven ismert jelenség, a sokrétű technikai fejlődés révén a művészet zárt rendszerébe is behatolt. 1986-ban kezdődött el Pécsen az egyetemi szintű művészeti oktatás. Kismányoky Károly már akkor, filmes vendégoktatóként jelenvalóvá tette a képzőművészeti animációt az oktatásban. A hallgatók az idő tájt a Pannónia Rajzfilmstúdióban, ületve az akkori Pécsi Közösségi Televíziónál tehették próbára ilyen irányú képességeiket. A mostani új egyetemi tanszék vezetője mindkét helyen otthon volt. Filmjei készítése közben is elmélyült tanulmányokat folyatott a mozgó festészet, grafika, a mozgó képzőművészet jelenségeivel kapcsolatban. Az elmúlt évek során az időközben kialakult művészeti karon belül is minden lehetséges tendenciát sikerült kipróbálni, a képzőművészed dokumentumkészítés problémáitól a mozgó festészeti problémákig. A célt a művészeteknek a média-térbe történő bevitele, bekapcsolása képezte. Kiderült, hogy Pécsett egy országosan egyedülálló lehetőség van erre, az ezzel kapcsolatos kutatásra, mivel a művészetek rendkívül széles skálája van jelen a művészeti karon belül. Ez a zenére és a vizuális művészetekre egyaránt érvényes. A munkában résztvevők valamennyien az Ars lónga vita brevis est, azaz: a művészet örök, (minden más relatív!) alapigazságából indultak ki és ezt vallják ma is, amikor a művészetek széles körét bejuttatva a média-térbe, kutatják, vizsgálják ennek összefüggéseit, hatásmechanizmusait. Magát a média-teret is újraértelmezi ez a kutatóiművészeti nézőpont, a művészetek átmennek egymásba, áthatják egymást. Egy-egy folyamaton belül műfajváltások is lehetségesek. Uj határ- helyzetek, határértékek kerülnek a kutatás látóterébe. Ezzel szorosan összefüggésben, a megkerülhetetlen jelenségek, problémák vizsgálatára jött létre a művészeti karon belül az a média-műhely, amelynek hallgatói már rendre díjnyertesen vesznek részt az őket érintő pályázatokon. Kísnwnyaky Karoly Tv-jegyzet Fotelek, székek Ünnepségek a kultúra napján A Magyar Kultúra Napjának ünnepi megemlékezését a Megyei Önkormányzat ma délután a Baranya Ház dísztermében tartja. Itt kerül sor a nívódíjak átadására, a Baranya Galériában pedig Hanna Halinen, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete nyitja meg a finn hősi eposz, a Kalevala ihlette kiállítást, a pécsi Kós Károly-díjas faműves szobrász és grafikus Szatyor Győző munkáiból. Ugyanitt nyílik Bos- nyák Mihály mohácsi grafikus Képzőművészeti Műhelyének is kiállítása. Az ünnepséget megelőzően a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség tisztújító közgyűlést tart. Ünnepség lesz a pécsi Várko- nyi Nándor Könyvtárban is, ahol Örökségünk a világban címmel a Pécsi Olvasók Egyesülete és a Városi Könyvtár szervez megemlékezést dr. Újvári Jenő alpolgármester és Kárpáti Gábor régész közreműködésével. Sásdon az Általános Iskola aulájában Sólyom Katalin színművész Megmondom a titkát pódiumműsorát adja elő. Szigetváron a Weiner Leó Zene- és Művészeti Iskola hangverseny- termében lesz ünnepi előadás, a Városi Könyvtárban pedig könyvkiállítás nyílik. Komlón a Gyere Kata táncba! néptáncbemutató adja a fő programot ma délután a Komlói Színházban, a több korcsoportos Pöndöly együttes szereplésével. Fotelek barna magánya. Üres kerti székeké. Pilinszky elárvult, időtlen tárgyai, vagy a fény önmagával eltelt, vidám fecsegése az impresszionisták képein. Mándy Iván mozijának, liftjeinek, padjainak hódolatteli, titkokat súgó révülete, amely kallódó tehetségek álmairól, tárgyakba költözött emlékekről beszél. Nem evilági teremtmények. Az a szék viszont konkrét és súlyos alkotmánynak tetszik, melyet mostanság látni a Satelit hétvégi, 22 órakor kezdődő adásában: mélykék háttérben barna ülőalkalmatosság. Ám lehet, hogy csak illúzió, és csak attól tetszik súlyosnak, ahogyan azt Havas Henrik birtokba veszi. A kamera is gondoskodik arról, hogy a képernyőt robosztus látvány töltse ki: ám ha figyelünk, rájövünk arra is, hogy a tolakodónak tetsző, hanyagul királyi póz olyan ember „öltözete”, akit a szakmája a távolságtartás és empátia örökös váltólázára nevelt. Ezek a beszélgetések a megszólított közönséggel - legyen szó börtönről vagy halálbüntetésről - jól illeszkednek a barna fotel, a kék háttér ünnepi komorságához, a trónust ostromló „népítélet”, a közvélemény egyfajta tükreként. Itt, mi, a közönség vagyunk a másik, a „kötekedő” fél, következésképp gyakran populáris, esendő közhelyeinket hallhatjuk vissza. Az utálatos „vagy-vagy” utcasarki logikáját (lásd. még: melyik pártra szavazzunk?), néha zseniális sejtéseket is. Havas felkészült; próbál túllendülni és túllendíteni az ismert érveken; a kör gyakran mégis ördögi; és ha levennénk a képet, az éjszakai rádiós disputákat idézné. Szepesi György asztrológusnak viszont a széke nem, csak a varázsgömbje látszik. Annak is csak egy szelete. A számítógép. Ez a dramaturgiai közép. Maga Szepesi valójában soha nem kommunikál, mert azzal a csillagok munkájába avatkozna bele. A székek Mónika műsorában sorakoznak a legközönségesebben. Nem is székek: ülőkék. A színes rivaldafény kegyeltjei, mégis mindig van bennük valami bomírt egykedvűség, ahogy pácienseiket fogadják. Egészen más szék Fábryé, az asztal mögött, hogy szószék, hokedli, kakasülő, hordó, trónszék, sámli vagy tulipános láda legyen, és amely arra is jó, hogy sűrűn felpattanjon belőle: a fehér bohóc hűségét és hűtlenkedését eltűrje. A nagy, tespe- dő fotelek ott elől egészen mások: arra valók, hogy hívogató sárga kelyhükbe a pillangók, Fábry játszótársai belerepüljenek. A szék nem tud meglenni Fábry, Fábry meg fotelek és játszótársak nélkül. ______________________I BÓKA RÓBERT Ké zműves-bemutató Orfűn Pályázaton nyert pénzből felújítják az Orfűi Kézműves Egyesület egyik épületét, és ott egy 100 négyzetméter alapterületű, múzeumi jellegű népi iparművészeti bemutatót alakítanak ki. Balta, fejsze, bárd címmel rendeztek tavaly nagy sikerű kiállítást Orfűn, a kézműves egyesület gyűjteményéből. A korábbi fafaragó műhely helyén működő egyesületet Hajda Zsigmond népi iparművész, formatervező vezeti. Elmondta, hogy a telephely az önkormányzat tulajdona, velük együttműködve nyertek most fejlesztésre fordítható pályázati pénzt a Széchenyi-terv keretében. A 4,8 millió forintot a műhelynek, raktárnak és kiállítási teremnek használt három osztató, népi műemléki jellegű, parasztház renoválására fordítják. Gyűjteményükben jelentős mennyiségű tárgy, szerszám, munkaeszköz halmozódott fel. Ezek múzeumi tárolást igényelnek. A munka mellett a bemutatók folyamatos, színvonalas megrendezése is az egyesület alapcéljai közé tartozik. Jelenleg öt faragó, három fazekas, egy bőrműves, egy népi hangszerkészítő, továbbá pedagógusok, múzeumi szakemberek alkotják az egyesületi tagságot. Tevékenységükben első helyen áll a kézművesség. Az oktatás a népi iparművészettel, az ősi életmóddal függ össze. Feladatuknak érzik a múlt század eleje erdőszéli életformájának rekonstruálását és bemutatását, a természetközelséggel ösz- szefüggő, ökologikus tudás föl- élesztését. A tagok megélhetése, érdekeik képviselete és érvényesítése mindennapos teendő. Most az állandó kiállítási terem és a műtárgyraktár kialakításán dolgoznak. A kérdésre, hogy a mai magyar népi iparművészet képes volna-e nagyobb szerepet betölteni Európa ilyen jellegű piacain, az egyértelmű igen a válasz. Hajda Zsigmond elmondta még: - Mindig is a finn iparművészet és formatervezés volt az eszményképem. Az elmúlt évtizedekben tapasztaltam is jelentős elmozdulást nálunk egy európai értelemben piacképesebbnek tetsző irányba. A fejlődés ellenére a háttér még itt-ott zavaros. Szervezeti téren például köztudott, hogy több egyesület is van a megyében, de megyei szinten ezek nem kapcsolódnak egymáshoz. Mihamarabb szükség volna tehát egy megyei szervezetre. B. K. Álarcosbálok évada, farsang Báléjszakák, fölhevült táncosok, petrezselymet áruló leányok, báli naptár és táncrend. Mi minden tartozott a hajdani „farsán- gos" kelléktárba, mígnem végre a gavallér fennakadt a horgon. Ma már elképzelhetetlen, hogy valakinek csak éjfél felé esik le a kelléktárt húszfilléres: egész este a saját feleségének udvarolt... A farsangi fánk január 6-a óta rágcsálható minden szempontból teljesen megalapozottan. Jóllehet a császárvárosból, Bécsből már az elmúlt napokban báli csúcsról érkeztek híradások. Nálunk a Vízkereszt, azaz január 6-a farsang hivatalos kezdte. Ezen a napon doban- dók ki a karácsonyfák és ezzel együtt veszi kezdetét egy bolondos évada az évnek, ami a mindenkori 40 napos húsvét előtti nagyböjtig tart. Gál Éva főmuzeológussal, a pécsi Várostörténeti Múzeum mb. osztályvezetőjével a száz és a jóval több évvel ezelőtti pécsi báli helyszíneket, szokásokat, a farsang főbb színfoltjait tekintjük át. A krampampulit javában kortyolgatták ilyenkor már a férfiak. Á jókedvet sebbel-lobbal fölserkentő ital valójában cukrozott pálinka volt, amit meggyújtottak, majd a szép, kékes lángok kihunyta után fogyasztottak. Ketyegett már a báli naptár is, minden valamirevaló farsangi rendezvény foglalata. - A kellékek, maszkok szépen elkészítve várták, hogy a báli ruhák tartozékaként, kiegészítőjeként a farsang egész évadán át ott legyenek a hölgyek keze ügyében - mondja a főmuzeológus. - A Ferenc József-i boldog békeidők lenge báli ruhája még a fűzőre alapozódott. A darázsdere- kú ruhák csak derékban lévén szűkek, igen tetszetősek voltak a táncparketten. A földig érő bő szoknyák divatos pasztellszínei feledhetetlen hangulatúvá festették át a télvégi esték szürkeségét. Az anyag selyem, tafota, muszlin volt. Fodrok, csipkék, szalagok, „máslik" dekorálták a ruhát. Ilyenkor a látványos ékszerek is előkerültek az ékszerdobozokból. A hölgyek az egész alkart díszítő, ujjatlan csipkekesztyűt viseltek. Így a derékövbe rejthető táncrend - díszes kis füzetecske irónnal - is könnyen kezelhető volt. Mert a szigorú etikett elkerülhetetlenné tette a táncrend használatát, mi több: egy kis selyemből, muszlinból készült, finom csipkézetű, gyönggyel díszített báli táskát és legyezőt is előírt a hölgyek számára. A báli meghívók, a bálok körüli teendők, kiegészítő események és maguk a bálok minden részletét, mozzanatát szabályozó etikett zord és sérthetetlen előírásaira példaként Gál Éva a Pécsi Jótékony Nőegylet 1925. évi Álarcos Báljának meghívóját mutatja. Az ezen olvasható „tízparancsolat" első három pontja szerint: A jelmez nem azt akarja jelenteni, hogy elfelejtsünk felöltözni! Az álarc arra való, hogy kedvesen elrejtsük kilétünket, de nem arra való, hogy annak örve alatt szabad folyást engedjünk az ízléstelenségeknek! A nagyon udvarló férfi gondoljon az éjfélre, amikor az álarc levetésével köny- nyen kisülhet, hogy egész este a feleségének udvarolt! A múlt század eleji boldog békeidők rangosabb pécsi báli helyszínei közé tartozott például a Nemzeti Kaszinó, a későbbi helyőrségi klub épülete. Aztán a mellette lévő Hattyú ház, amelynek Hattyú termében Liszt Ferenc is megfordult. Ezt a termet egybe lehetett nyitni a Nemzeti Kaszinó nagytermével, így aztán volt hely a táncra. A Polgári Kaszinó a Mária utcában a Széchenyi tér felőli részen volt. A Jókai téren pedig a mai Elefántos házban működött a Schneckenberger, a Ferencesek utcájában pedig a Rihmer-terem. Felkapott farsangi báli színtérként volt ismeretes a Fogadó az Aranynaphoz, a Király utca középső részén. A híres megyebál, jogászbál, a különféle egyletek, a tűzoltók, a postások bálja mind másutt volt. Az etikett szerint például az 1800-as évek vége felé a gavallérnak ekképpen illet szólnia: - Szabad kémem Nagysád, egy lassúra (csárdásra, négyesre stb.)! A válasznak pedig emígyen kellett hangoznia: - Szívesen, örömmel. Esetleg: - Nagyon sajnálom, de már el vagyok ígérkezve. A rendezőség zord verdiktje szerint petrezselymet senki sem árulhatott. A báli naptár közhírré tétele után egymást követték a farsangi események. A pécsi Várostörténeti Múzeum már évek óta rendez az ilyen jellegű eseményekhez kapcsolódó kiállításokat. Kicsomago- lódnak és látókörünkbe kerülnek a féltve őrzött raktári tárgyak, hogy ha csak röpke időszakokra is megidézzék a letűnt korokat. Legutóbb karácsonykor volt- ilyen. A régmúlt elengedhetetlen báli kellékei Most a farsang következik. Lesz a gyerekeknek, diákoknak előadás, játszóház. Vitrines bemutatón láthatjuk viszont az említett tárgyakat, például a táncrendeket, legyezőket, és egyéb báli kellékeket. Megidézhetjük a régi-régi farsangokat, amikor még nem is éltünk. Száz éve már, több is talán... BEBESSI KÁROLY FOTÓ! TÓTH L.
