Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-19 / 18. szám

2002. Január 19., sz> 5. OLDAL í? DARÁZSKÜLÖNLEGESSÉG HOSSZÚHETÉNYBŐL. Meggémberedett kék fadarazsakat találtak a helybeli Miszlang Lajosék a közelmúltban. A nagyméretű rovarkülönlegesség érdekessége, hogy elter­jedési helye Kelet-Európa és a Kárpátok. Elképzelhető, hogy a rovarok, melyek a fagyban végül elpusz- tultak, egy faszállítmánnyal érkeztek a hegyekből a közeli fűrésztelepre. ____________fotó: laufer László Sü llyednek a toronyházak a robbantások miatt? Komló Hírek A DÉLrZSELICBEN néhol 15-20 centi mélyen átfagyott a talaj, ezért az őszi mélyszántással jócskán megkésett gazdák várnak még az erőgépek munkába állításával. At­tól viszont tartanak a földműve­sek, hogy az olvadó hóié bejut a lassan lazuló felső talajrétegbe, és megfagyva - jégszegecsek sokasá­gaként - roncsolhatja a már elve­tett búza és repce gyökérzetét, (cs) A DUNA MENTÉN nyári ludak többezres csapata tanyázik, mivel csak itt van megyénkben jégmen­tes vízfelszín. Érdekes, hogy a Drá­vánál nem jönnek össze éjszakán­ként a vándormadarak. Amúgy a nagyobb tavak partjainál pihenné­nek, ha azokat nem fedné jég. Kis területre csoportosulva a vadludak veszélyeztetik a vetéseket. A ván­dormadarak áttörik a vékony jég­borítást is, feltépik a vékonyodó hóbundát a sarjadó gabonák és repcék felett. A természetvédelmi hivatal engedélyezte, hogy a bajba jutott gazdák zajkeltéssel riasszák el a madarakat, de a kilövés tilos. Sokan karbiddal, mások karikás ostorral durrogtatnak, van, aki ke- repelőt haszná. Egyelőre nyitott annak a lehetősége, hogy kártérí­tést kérhetnek-e a súlyosan káro­sodott földtulajdonosok, ha tovább tart a lúdvész. (cs) A KOMLÓ Térségi Kábítószer Egyeztető Fórum holnapi ülésén tervezik meg az éves munkaprog­ramot, valamint megalakulnak a szakbizottságok. Az ülés 9 órakor lesz a városházán. ikzi A város első két „toronyháza”, a Városház téri kilencemeletesek több lakó szerint a szénosztályo­zó decemberi sorozatrobbantása óta újabb károkat szenvedett Az egyik lakásban december óta szorulnak az ajtók, a másikban ép­pen ellenkezőleg: szinte lengedez­nek a keretben. Másutt szélesedtek az eddig is meglévő repedések - vall­ják a Városház tér 19. és 20. számú társasházak la­kástulajdonosai. Az egyik épület első emeletén Mikolasek Ad­taíné mutatja, az ablakkeret alatt az utcára látni. Az ötödi­ken, dr. Kőfalvy Ede lakásában a konyha és a kisebb szoba falát ha­rántrepedés „díszíti”, a múlt hónap óta az ajtók nem passzolnak a keret­hez, lazult a „kapcsolat”. A másik épület hetedik emeletén, Kovács Gáspáréknál a konyhaajtót nem le­het becsukni egy hónapja, ahogy a másodikon Csaba Lászlómé nyílás­zárói is megszorultak, nem is be­szélve arról, hogy az ajtókeretek és a fal közötti hézagok közé már lassan egy ceruzát is be lehetne dugni. Efféle tapasztalatokról mások is beszámoltak. A lakók egy része állít­ja, a robbantások felgyorsították a házak egyébként is nyilvánvaló süllyedését, így félő, hogy a helyzet kritikussá válhat.- Az 1964-ben és 1965-ben át­adott bauxitbeton épületek, mint a belváros összes háza, a korabeli fa­lun átfolyó Kaszánya-patak árterüle­tén épült, viszonylag lapályos tala­jon - mondja Folks József, a város­üzemeltetési iroda vezetője. - Építő­mérnökként elmondhatom, hogy a repedések csupán esztétikai „ké­nyelmetlenséget” okoznak, a házak statikailag megfelelő állapotban van­nak. Erre utalnak a jó 12 éve végzett vizsgálatok, melyek jegyzőkönyvé­ből kitűnik, hogy nincsenek az épü­letek állékonyságát veszélyeztető körülmények. Nem elképzelhetet­len, hogy a robbantások óta történ­tek változások, de ezek nem bizo- nyíthatóak, akár a páratartalom mó­dosulásának következményei is le­hetnek. Különösen úgy, hogy az épületek állapotában szemmel lát­ható változás nem állt be. ' Az irodavezető hozzátette: ha a lakók úgy gondolják, kárigényt je­lenthetnek be a robbantási terület gazdájának. A robbantásokat végző cég veze­tője, Lévai Albert Csaba szerint el­képzelhetetlen, hogy a detonációk bármilyen kárt okoztak volna. Az engedélyezettnél is kevesebb robba­nószert használtak, így a szeizmi­kus mozgások mértéke nem volt na­gyobb, mint egy teherautó okozta rezgés. DEÁK G. Elvárás: havi százezer fixszel... A nyelvtudás alapvetően meghatározza a remélt fizetést A pályakezdő egyetemisták és főiskolások fi­zetési elvárásai meghaladják a havi bruttó 100 ezer forintot. Egyes szakmákban, és főleg a fő­városi állásoknál ezen összegnek akár a több­szöröse is lehet az „elvárt” kereset. A diákok ugyanakkor tudatában vannak értékeiknek: a piacképesebb szakok hallgatói magasabb fi­zetést akarnak, főleg, ha nyelvismeretük jó. Pécs-Budapest Az utóbbi időben slágertéma lett az egyetemi-fő­iskolai hallgatók életviszonyainak, elvárásainak kutatása. Korábban az Ifjúsági és Sportminisztéri­um készített felméréseket a fiatalság körében, tu­domásunk szerint a közeljövőben a Pécsi Tudo­mányegyetem is tervez hasonló kutatást. A na­pokban a Candidate Állásbörze végzett ilyen jelle­gű vizsgálatot. A felmérés lényege, hogy az állást kereső, kü­lönböző egyetemi-főiskolai szakok, karok hallga­tóinak véleményét firtatták fizetési elvárásukról. A minta 1600 fős volt, földrajzilag és fakultások szerint is súlyoz a tanulók között. Az egyetemis- ták-főiskolások feltehetően több forrásból is tuda­kozódtak a bérlehetőségekről, a válaszok a külön­böző végzettségek közötti eltéréseket és a piacké­pességet is mutatják. A legnagyobb elvárások jelenleg az informati­kai területen vannak (itt a bruttó remélt kezdő fi­zetés átlaga csaknem eléri a 200 ezer forintot), a gazdasági és műszaki területek is próbálnak „fel­zárkózni” a magasabb igényekhez. Érdekesség ugyanákkor, hogy a felsőoktatási felvételi adatok alapján slágerszaknak számító jogi képzésnél a fi­zetési elvárás (bruttó 116 ezer forint) még a böl­csészképzésnél is alacsonyabb. Az persze más kérdés, hogy a magánpraxis lehetősége a jogi pá­lyán adott, míg a bölcsészeknél erre kisebb az esély. A remélt fizetések között egyébként a se­reghajtó az oktatás, kultúra köre, itt a havi bruttó fizetési igény alig haladja meg a 100 ezer forintot. A fejvadászok egyik alapvető jelszava, mely szerint a diploma léte, és nem fajtája a meghatá­rozó nagyon sok ágazatban, a felmérés szerint is igazolódik. Az oklevelek birtokosai ugyanis szin­te azonos mértékű bért kértek egy-egy területen, a különbség mindössze néhány százalék. Ennél lényegesebb eleme a majdani fizetésnek - sőt akár annak nagyságrendjét is meghatároz­hatja - a nyelvtudás. Á kimutatás szerint a diákok tisztában vannak azzal, hogy a nyelv érték. Azok a hallgatók, akik nem beszélnek idegen nyelvet, mindössze 121 ezer foript havi bruttóra számíta­nak, míg a két nyelvet ismerőknél már 145 ezer a kívánt összeg. (A három nyelven beszélők átlago­san 170 ezret kérnének.) A fizetési viszonyokban érződik a vidék-fővá­ros különbség. Egy budapesti állásra legalább ne­gyedével több pénzt kérne a hallgató, mint egy vi­dékire. NYAKA SZABOLCS A családi gazdaságokról Vajszló Fórumon találkozhattak tegnap délelőtt Vajszlón, délután Siklóson a családi gazda­ságokat működtetni szándékozók Kékkői Zoltánnal, a térség országgyűlési képviselő­jével. Az FM politikai államtitkára tájékoztatójában a 2002. évi agrártámogatásokról is szó esett, de a vajszlói hallgatóságot inkább az érdekelte, mi­lyen feltételekkel működtethetnek családi gaz­daságot. Ami talán a legfontosabb: a családi gaz­daságok plusz agrártámogatásban részesülnek. Amennyiben a családi gazdaság megszűnik, ezeket a plusztámogatásokat vissza fel fizetni. Egyelőre azonban a jövő gazdái számos te­rületen tanácstalanok. Vannak a földtörvény­nek olyan rendelkezései, amelyekkel nem ér­tenek egyet. Ezek közé tartozik például, hogy a vő, a meny, de még a testvér sem szerepel a családi gazdaság törvényben felsorolt tagjai között. Többen is kíváncsiak voltak arra, lehet-e nyugdíjasnak családi gazdasága? Lehet, a törvény ugyanis az egyik feltétel alól haladé­kot adott, s e szerint 2005-ig nem elvárás, hogy a családi gazdaságban lévők közül leg­alább egynek főfoglalkozásúnak kell lennie. M. A. Csiperkegomba terem a Templom-domb alatt Mágocs Az elmúlt években csak­nem 30 millió forintot köl­tött az állam és a helyi ön- kormányzat a Templom­domb alatti középkori ala­gutak és tárolók megerősí­tésére, illetve a lezárásuk­ra. Főként ott tömedékel- tek, ahol nagy forgalmú út vezet a felszínen, és a be­ázások miatt idővel meg­rogyhat. Attól is tartottak, hogy a felhagyott több év­százados temető sírjai ki­mosódhatnak, netán a napvilágra kerülnek. A re­konstrukció és az alagút- befalazások'után megme­nekült a műemléki temp­lom, amely már repede­zett, és nem rongálódnak tovább a házak sem. A dombból - a néphit sze­rint - járatok vezetnek Döbröközig. Nem vélet­len, hogy a község más pontján is alagútszakaszo- kat zártak el. A boltozást követően még páradúsabb lett a föld alatti létesítmények klímája, főleg azé a háromé, amelyik a ma­gaslat alatt húzódik vagy kétszáz méter hosszan. Az idősek állítják, régen is jó volt itt a légkör. Nem vélet­len, hogy az egyház ehelyütt alakította ki a gabonatároló­it. A kitűnő adottságokat is kihasználva egy vállalkozó gombatenyészetet alakított ki három helyen is, a meg­erősített boltozatok alatt. Csiperkegomba-telepe nagy népszerűségnek örved a ka­posvári, valamint a dombó­vári piacon. Helyben azon­ban nem kelendő a portéka. Amit az önkormányzat re­mélt, hogy követői akadnak a gombásznak, nem követ­kezett be: újabb pincét senki sem vesz bérbe. Az első bérlő is, mivel a Hegyháton nem kelendő a csiperke, két pincéből ki­vonult. CSUTI J. Interjú: Farkas Flórián - a cigányság jövője „Ez már egy új társadalmi dimenzió” Ma tartja az ország legnagyobb cigány egyesülete, a Lungo Drom megyei nagygyűlését Pécsett, melyre elvárják a szervezet alapító el­nökét, Farkas Flóriánt is. Farkas a Fidesszel kötött megállapodással politikai karrierjének újabb állomásához érkezett. DN: - Ön várhatóan parlamenti székhez jut. Mire számít a vá­lasztásokon?- Természetesen győzelemre. És arra, hogy velem együtt többen is ott lesznek a törvényhozásban. DN: - A Fidesszel való parola a viták kereszttüzébe került.- Pedig nem az egyéni romaam­bíciókról szól. Hosszú távú együtt­működésben gondolkozunk, meg­célozva égy olyan nemzeten belüli cigány-integrációs programot, mely a cigány középosztályt teremtheti meg. • DN: - Több romaszervezet felhá­borodásának adott hangot ak­ként is, hogy az ellentáborba, az MSZP-hez állt át.- A cigányság van olyan hetero­gén, hogy közülük néhányan más­képpen gondolkodnak. De ne felejt­sük el, hogy a Lungo Drom tömörí­ti a hazai romák zömét, mindazo­kat, akik a mindennapok politikájá­ra érzékenyek. DN: - A kritika mégiscsak kri­tika.- Csupán néhány személy pörle- kedik, olyanok, akik a cigányság fel- emelkedéséért soha nem tettek és nem is vállaltak semmit. De ha job­ban figyelt volna a dologra, már régen nem a Lungo Drom belügyéről van szó, hiszen hozzánk csatlakozott va­lamennyi meghatározó haza cigány- szervezet. Összesen tizennégy. DN: - Miért álltak Ön mellé?- Mert felismerték a megállapo­dás lényegét, társadalmi üzenetét. Azt, hogy nem egyszerű választási együttműködésről van szó, hanem hosszú távra szóló programról, a ci­gányság jövőjéről. Erről szól a pécsi szombati összejövetel is. DN: - Százezer választót ajánlott a paroláért cserébe.- Nem tudom, hogy pontosan mennyit, de az biztos', hogy a vá­lasztásokra figyelő és az urnákhoz járuló magyarországi cigányok zö­me ebben a körben van. Bízom a bölcsességükben. DN: - Esély ez arra, hogy a sokfe­lé aprózódó cigányszervezetek ve­zetői egy tűz köré telepedjenek végre?- Nézze, a Lungo Drom önmagá­ban lefedi a hazai cigányság kilenc­ven százalékát. Akik mellénk áll­nak, azokat örömmel fogadom, de akik kívül akarnak maradni, azokat nem is várom. Ám ellenfélként is azonosak az érdekeink... DN: - Pedig az összefogás soha­semárt.- Lehet, hogy igaza van, ám teljes konszenzusig nem lehet várni. Hogy is fogalmazzak... Szerintem mindenki, aki a kormányzópárttal kötött megállapodásunk ellen van, az a cigányság ellen van. Ezért bí­zom benne, hogy a közeljövőben még többen állnak majd mögénk. Cigányok és nem cigányok egy­aránt. DN: - És miért éppen a Fidesszel kötöttek választási együttműkö­dést ?- Mert ez az egyetlen párt, ame­lyik a polgári középosztályok pártja. De ha körülnéz, rájön, hogy nincs is más alternatíva. DN: - Tavaly önálló cigány párt alakult: a Romák Demokratikus Pártja.- A cigányság nem különülhet el a nemzettől. Mi itt élünk, ez a hazánk, ide kötnek gyökereink. A nemzeten belül kell mindenna­pos gondjaink orvoslására gyógy­szert találni. Szeretném azt, ha mindenki megértené, hogy ez már egy új politikai dimenzió. Tartós politikai érdekképviselet csak így teremtődhet. DN: - Miközben óriási mérete­ket ölt a kivándorlás. Kanada ezért akasztott vízumkényszert a nyakunkba.- Én mégsem beszélnék töme­ges kivándorlásról. Sőt. A folya­mat lelassult, megállt. DN: - A Lungo Drom magyarra fordítva azt jelenti, hogy Hosz- szú Út.- Ezen az úton alig tettünk né­hány bátortalan lépést. Én abban bízok, hogy most fogja elérni a magyarországi cigányságot is az igazi rendszerváltás, amely nem­csak kulturális vagy egyesületi formákban ad mozgásteret, ha­nem politikai, sőt kormányzati képviseletet is nyújt. DN: - Nagyon elszántnak tűnik.- Hasonlóképpen, mint a ve­lünk együtt lépdelő cigánytársa­dalom tagjai. KOZMA FERENC Farkas Flórián Tiszaroff településen született 1957- ben, nős, gyermekei Melinda, Clau­dia és Flórián. 1983-tól vesz részt a roma közéletben. Dolgozott az építő­iparban, majd a nyolcvanas évek ele­jén Szolnokon, a városi tanács alkal­mazottja cigány családok segítője­ként. A Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség alapítója, az Orszá­gos Cigány Önkormányzat elnöke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents