Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-15 / 14. szám

2002. Január 15., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTURA­PANDUR JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ tárlata várja az érdeklődőket Komlón, a Színház- és Hangverseny- teremben. A kiállítás január22jeig2átogatható. ___________________ fotó: müller andrea Mo dem művészetpártolás Új kiállítóterem Pécs belvárosában Barbakán-kert A Közelítés Művészeti Egyesület 50 fiatal mű­vészből álló alkotói jutnak új, rangos kiállítá­si lehetőséghez azáltal, hogy a pécsi Király ut­cai, volt Belvárosi Áruház emeletén kiállító­termet rendeznek be. Az ötlet a modem művészetpártolás jeleként is fel­fogható. Pál Zoltán szobrászművész és a hajdani Belvárosi Ámház tulajdonosa, Bencze Géza gondo­lata valósul meg a képzőművé­szetnek egy újabb belvárosi fóru­mot nyújtó kiállítóterem közeljö­vőben történő megnyitásával.- A Közelítés Egyesület tagjai kö­zött számos tanítványom is van, akikkel még az egyetemen foglal­kozhattam. Figyelemmel kísérem a munkájukat, egyben azt is látom, hogy elég szűkösek, korlátozottak a pécsi belvárosi kiállítási lehetősé­gek - mondja Pál Zoltán. - Ezért ta­nácsoltam régi kedves barátomnak, Bencze Gézának, hogy adjon he­lyet egy képzőművészeti fórumnak üzlete emeletén. Nem kellett külö­nösen győzködnöm, hiszen a Kö­zelítés vezetőjének, a pécsi egye­tem festő szakán végzett Varga Ritának és Bencze Gézának nyomban egyaránt megtetszett az ötlet. Most, amikor sokak előtt nyilvánvaló, hogy a képzőművészetre nemigen jut állami pénz, minden ilyen kísérlet, lehetőség nagymértékben felértékelő­dik. Pál Zoltán szerint a Közelítés Egyesületben dol­gozó fiatal képzőművészek sokszínű tevékenysége eleve is megérett arra, hogy a már ismert kis belvá­rosi galériájuk mellett egy hangsúlyosabb bemutat­kozási lehetőséghez jussanak. A szobrász már nem tanít az egyetemen, fiatalokkal viszont szívesen foglalkozik, ezért minden segítséget megad nekik művészként és városi önkormányzati kulturális bi­zottsági tagként is. Hírértékű az önkormányzatnak az a gesztusa is, hogy a pécsi Verseny utcai hajdani IFOR-bázison ki­alakított szobrászati műtermet most azok a szobrá­F0NT0SABB KIÁLLÍTÓTERMEK PÉCSETT Modern Magyar Képtár Modern Magyar Képtér Janus p u • parti Galéria % Mecseki! Fotóklub Széchenyikor * Nagy Pincegaléria Mííhelygatéria mjtlík ^.Halász Rezső Terme Belvárosi Aruház emelete • ...ttA). perce' ü­% Ferencese*» $ Közelítés Galéria fl! tg Kossuth tér Ml SfgiáoB® szók kapták meg használatra, akik Pál Zoltánnal a Jókai tér kivitelezésében részt vettek. így mostan­tól 7-8 ifjú szobrász tekintheti kollektív műtermé­nek a Verseny utcai objektumot. Olyan színvonalú és mennyiségű munkát tettek az asztalra, hogy idén már csoportos kiállítást is rendezhetnek alko­tásaikból. Erre szintén az új belvárosi kiállítóterem­ben kerülhet sor. bebessi k. Tv-jegyzet Esti mese A testi szenvedésről a Harmadikban Pilinszky János Urbi et Orbi - A testi szenvedésről című költői játéka látható a Pécsi Harmadik Színházban Vándorfi László rendezésében. A darab cselek­ménye szerint a pápa halódik. A lét és nemlét határán, e meg­nyúló pillanatban kerül közel az ember végtelen esendőségéhez, a szeretethez, önmagához. Fel­villanó emlékképek, hangok, il­latok, látomások döbbentik rá, mi is az ember, mi is a létezés. Mozdulatok, zene, sokoldalú színészi eszközök teszik teljessé Pilinszky költői sűrűségű játé­kát. A fehér pápa szerepében Szakály György Kossuth-díjas művészt láthatjuk január 21-én és a követő három estén zajló pécsi előadások során. m. k. Kusturica ideje Emir Kusturica nem készített olyan filmet, amelyik ne nyert vol­na nemzetközi fesztiválon díjat. A velencei győztes Emlékszel Dolly Belire? alkotásával Pécsett a Mű­vészetek Házában a múlt héten úrnak indítottak egy Kusturica-so- rozatot, melynek ma egy Cannes-i nagydíjas társa következik, A pa­pa szolgálati útra megy. Ennek a fiinmek, és a jövő heti Cigányok idejének külön érdekessége, hogy 3-4 részes tévésorozat-változat­ban is elkészítették. A Kusturica- művek közül a hó végén a fiatalok körében kultuszfilmnek számító Macska-jaj zárja a sort. w. b. e. Mi van, ha egy pomószínésznek nincs kedve dolgozni? És még csak nem is keres igazán jól? A korábban méltatlanul elnyomott filmes szak­ma bemutatására, szakszervezeti képviselőik interpellációira és halk nyögésekkel kísért protestálására vasárnap az esti mese meg (vagy) az esti sör idején került sor. Hét óra körül. Valaha Öveges tanár úr is ez idő tájt magyarázta a negativ meg a pozitív töltések fizikáját, most az RTL Klub is végre elejét vette annak, hogy a gyerekek ne éjszaka rostokol­janak a tévé előtt, visszatért a köz­oktatási műsorok példás hagyomá­nyához, hogy a sóhajtásokkal kí­sért, kemény, izzadságos szakma gondjai testközelivé váljanak szá­mukra is. Az ember meg csak azon veszi észre magát, hogy egyre szomorúb­ban nyakalja a sört, hogy egy újabb álmot temessen el magában: hiába tűnik testhezállónak a pálya, ma már a pomószínésznek se könnyű. Hiába az egyesülés, bérharc oskja meg soraikat. A ruháikat levethe­tik, a láncaikat nem. Különösen a szado-mazo pozitúrákban. Állan­dósuló szakmai ártalom, hogy a színész nem mindig azzal űzi, aki­vel szeretné - panaszolja az egyik szőke szakszervezetis szép, melan- kótikus szempilláit leeresztve, pop­sijával macskásán a kamera felé to­latva. Válogatás nélkül mindenki­vel még a szakma krémjének se megy - nehéz kenyér. Egy ékesebb ­föltehetően sörbarát - férfi panaszát munkaadói részről is megerősítet­ték. Ezek szerint a szerszámok sem áünak mindig és azonnal rendelke­zésre - vasúti szakszóval menetké­szen. Ilyen erotikusán felemás hely­zetbe a koalícióra készülő pártok kerülhetnek majd a választások után, hogy a hasonlatot ne közvet­lenül a vasút, vagy a szerszámok vi­lágából, de még a kőkemény való­ságból vegyük. A bérek a pomószakmában is alacsonyabbak, mint hisszük, nincs kéjpótlék, holott a kezdők­nek kétszer annyit kell teljesíteni­ük, amitől aztán sokan kiégnek, megutálják a zellerfőzeléket és egé­szen fiatalon nyugdíjba mennek. Ráadásul néha a pornószínész is házas, cipelheti haza a munkát, amit otthon grátisz kell elvégeznie, szorgalmi feladatként. Ennek is a férfiak a kárvalbttjai, ugyanis a nők szerint az igyekezet otthon még úgy-ahogy respektálható, de a profi filmes világ az imitációt már nem tűri. Ha a film után rögvest átkap­csoltunk a tv2-re, az alagút végén megcsillant a fény; láttuk Stdler Ilonát, aki Kőbányára költözik. Most új találgatás játék kezdődik: alkalmas-e a képviselői szerepre. Ezt a kérdést önmaguknak ma sem teszik fel sokan. 0 mindenesetre már nyilatkozott: nem beszélni, hanem csinálni kell. BÓKA RÓBERT Szoborkeit: egyelőre fából A városból Németországba elszármazott szobrász kezdemé­nyezésére alkotótábor létesítésének ötlete foglalkoztatja Pécs- várad Önkormányzatát. A táborban születő műveket a vár kö­rüli ligetben helyeznék el. Az elképzelés még képlékeny. Idén nyáron a fafaragó művészek nyitnák az alkotótábort. A millennium megünneplésére egyebek között azzal az öüettel készült Pécsvárad, hogy emlék­parkot hoznak létre a várkertben. A terv azonban nem kapott köz­ponti pályázati támogatást. A park megvalósítása elmaradt. A Pécsváradról elszármazott, most Németországban élő Kardos Bo­torul szobrászművész azonban ta­valy letett az önkormányzat aszta­lára egy elképzelésvázlatot a szo­borparkról. A fémből kovácsolt, hegesztett alkotásairól nevezetes, csak Botond művésznevet haszná­ló szobrász elképzelése szerint al­kotóművészek jönnének Pécsvá- radra, eltöltenének ott hosszabb- rövidebb időt a létesítendő alkotó­táborban, az elkészült művek pe­dig kikerülnének a várkertbe. Az elképzelést a Pécsváradon és a város környékén élő, dolgozó mű­vészekkel tavaly többször is megvi­tatta az önkormányzat, a képviselő- testület is tárgyalta a témát. Az ötlet nagyszerűnek találtatott, hiszen a szoborkert öregbíthetné Pécsvárad hírét, növelhetné idegenforgalmi vonzerejét. Botondot felkérte az ön- kormányzat, hogy az ősz végére részletes tervet dolgozzon ki.- Mire jutottak az ötlet megva­lósításával? Lesz-e idén szobor­park? - érdeklődtünk Pécsvárad polgármesterétől.- Részletesebben kidolgozott terv egyelőre nincs, mert amikor a tervről újra tárgyaltunk, ezen Botond külföl­di elfoglaltságai miatt nem tudott •részt venni - mondja Zsák János. - Abban marad­tunk, hogy idén nyáron egy fafa­ragó alkotótá­bort rendezünk öt művész rész­vételével. Szabó László pécsvára- di faszobrász dolgozna itt négy meghívott társával. A munkához már kértünk nagy tölgyfarönköket az erdőgazda­ságtól. Az elképzelés szerint az öt műből négyet a várkertben, egyet pedig a nyíltabb közterületen helye­zünk el. Szoborapyagként elsőre azért esett a választás a fára, mert az alkotások könnyebben mozgatha­tók egy későbbi szoborpark-átrende­zéskor, ha majd formába rögzül az elképzelés. _________ dunai i. Ne m ezer éve jöttünk a Kárpát-medencébe Bakay Kornél, a magyarság őstörténet-kutatója nem csak magát tartja fekete báránynak Csajághy György zenetörténész szervezésében, a magyarság ős­történetét kutató, sikeres előadás-sorozat nagyon várt vendége volt az óév utolsó előadásán Bakay Kornél. A kőszegi Jurisics Múzeum igazgatója, a miskolci Nagy Lajos Király Egyetem tan­székvezető professzora, a nemzeti-konzervatív történész isko­la kiemelkedő képviselője. Hajdan László Gyula tanársegéde, hívei ma őt tekintik korunk László Gyulájának. Bakay nem fo­galmaz olyan óvatosan, szókimondóbb, mint iskolateremtő mestere volt. A hivatalt viselő, mérvadó, akadémikus történé­szek a minimális támogatást is- Professzor úr! Miért fekete bá­rány ön a mérvadó történész kö­rökben? Bakay Kornél: - Elsősorban ré­gész. vagyok. Munkámhoz nélkü­lözhetetlen bizonyos antropológi­ai, néprajzi, művészettörténeti jártasság. A forrásmunkákat sem szelektáltan tanulmányozom. Az én hipotéziseim több tudomány­ág eredményei nyomán szület­nek, s nem egy nyelvtudományi tévedésre alapozom, amit hirde­tek. Nem csak én vagyok fekete bárány, hanem a nemzeti-konzer­vatív iskola minden képviselője. Tóth Tibor embertani vizsgála­tai során világossá vált, hogy a finnugor népek morfológiai sajá­megtagadják tőle. tosságai nincsenek meg a honfog­laló magyarság embertani anya­gában. Sőt a mongoloid kompo­nens is jelentéktelen. Ám a Feke­te-tenger vidéki és nyugat-ka­zahsztáni szarmata emberanyag mutatja a legnagyobb hasonlósá­got az ősmagyarokkal. A párizsi Sorbonne számítógé­pes nyelvi vizsgálata kutatta, hogy melyik nyelvben maradt meg a legtöbb ősműveltségi elem. Az angolban ez a szám 4, a ma­gyarban 68 százalék. Sára Péter kimutatta, hogy törökös szavaink száma nem 2-300, hanem 2000. Ezek sem jövevényszavak, ha­nem közös eredetűek. Az arab források a kaukázusi hunokat mindig kazárnak nevezik. Gumil- jov szerint a kazárok a hunok le­származottai, szarmata asszo­nyokkal éltek Barsziliában, majd egybeolvadtak .a barszil-bulgárok törzsével. Folytathatnám az érde­kes példákat, amikben egy a kö­zös: a marxistából lett liberális történészek egyike sem méltatta figyelemre ezeket az adatokat. Belső-Ázsia történelmét nem tanítják, nem is ismerik. Őseinket a pusztán nyargalászó félvad nép­nek mondják, míg tények sora bi­zonyítja, hogy egy magas kultúra továbbvivői voltak. írásuk, ötvös- művészetük, harcművészetük, ál­lattenyésztési és földművelő kul­túrájuk, csillagászati ismereteik, viseletkultúrájuk, államszervező képességük bizonyítja.- A magyar és finnugor nyelvek rokonságát is tudományos érvek­kel bizonyítják.- A nyelvrokonságot, de nem a néprokonságot. Képzelje el, hogy egy angol szobatudós, kellő törté­nelmi ismeret híján, előállna új el­méletével, miszerint az angolok a ghánai népektől származnak, őseik szudáni négerek voltak, csak északon kifehéredtek, mert Ghána hivatalos nyelve ma is az angol. Ugyanilyen abszurd lett volna, ha a középkorban, amikor még élt a magyar népben a szár­mazástudat, amikor a magyar és külföldi krónikák, minden forrás világosan megírta, hogy szkíta származékok vagyunk, valaki a finnugor népek családjába sorol bennünket. A nagy lovas-nomád kultúrákkal érintkező kis népek alakítottak ki közlekedő nyelve­ket, de sosem a többség vette át a kevesebbek nyelvi sajátosságait. A hun-magyar folytonosságot a nyugati krónikások is bizonyítják.- Mi a legfontosabb, amit ön szerint tanítani kéne?- Amit régen is tudott a nép, s amit magas tudománytól elszige­telt csoportjai ma is tudnak. Nem ezer éve jöttünk a Kárpát-meden­cébe. Már a Képes Krónika is a 677. évet emlíü, amikor III. Konsztanti- nosz császár idejében újból bevo­nultak a magyarok Pannóniába. Kézai Simon a 700-as évszámot te­kinti honfoglalásnak. Még Páz­mány Péter is azt írja 1606-ban, hogy „Mikor azért a magyar nem­zet másodszor is kijőve Stkítiából Krisztus Urunk születése után 744- ik esztendőben, Attila halála után 303 esztendővel...” Az első fogla­lást mind Attilához kötik. Ők nem álmodozók voltak, hanem a kor legképzettebb klerikusai. A hely­nevek közel 90 százaléka magyar eredetű a Kárpát-medencében. Már a szarmatákkal letelepedtek itt előmagyart beszélő népek, az avarok első foglalásával is, az úgy­nevezett második avar hullám, a griffes-indás nép is nyelvünket be­szélte. A felsoroltakból kisebb-na- gyobb populációk megérték az Ár­pád-féle honfoglalást. Minderről a krónikák világosan tudósítanak.- Miért jött divatba a források hitelét kétségbe vonni?- Nyugati hatalmak érdeke volt, hogy történelmünket elvitassák, primitív, gyökértelen népnek tün­tessenek föl bennünket. Később a nagy szovjet testvérnek is jól jött, hogy civilizálatlan népek rokonai vagyunk. A finnugor nyelvrokon­ság elmélete terrorizálta a történe­lemtudományt. Sajnos ma is. A kétségbeejtő az, hogy miután amúgy is törvényen kívüliek va­gyunk, jóindulatú dilettánsok part­talan elmefuttatásai is a mi tábo- nmk termékeiként jelennek meg. Őket könnyű tudományos eszkö­zökkel kigúnyolni, s ezen a jogcí­men a tudósokat is elmarasztalni. Nagyon káros, amit a hivatalos történettudomány erőszakosságá­val véghez visz. De szerencsére egyre több az országban a pécsi­hez hasonló kis közösség, ahol a valódi kutatók, történelmünk va­lódi kérdéseiről és a kutatások eredményeiről számot adhatnak. Nincs messze az idő, amikor a magyar nép hiteles történetét is megírhatjuk, az őskortól az utolsó államalapításig. K. B. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents