Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)
2002-01-03 / 2. szám
6. OLDAL HITÉ LET 2002. Január 3., csütörtök Kövek a sírokon Ha régi zsidó temetőbe látogatunk, azt látjuk, sok minden málladozik, a sírok egyenletlen sorokban húzódnak, de felejthetetlen az örökkévalóság megérzése. Titokzatos hangulata van a temetőnek. A düledező sírkövek az elhanyagoltság képét mutathatják ugyan, de valójában a tisztelet maradványai: a holtak nyugalmát zavarni tilos. Felejthetetlen élmény felkeresni azokat a zsidó temetőket, ahol a kultúra nagyjai nyugosznak. Sok európai történelmi nagyvárosban az évszázados fejlődés eredményeként ma is a város közepén fekszenek. Tiszteletből érintetlenül hagyták őket Prágában, Krakkóban, Wormsban... Zsidó temetőben nem tesznek friss virágokat a sírokra. Feltűnő viszont, hogy több-kevesebb kő, kavics borítja őket. Ez azokat az időket idézi, amikor a sírokat nagy kőrakásokkal kellett megjelölni. Régi szokás az is, hogy amikor a látogató ellép a sírtól, kavicsot tesz rá, jelezve: „Itt voltunk, nem felejtünk el”. Radnóti Ibna pécsi muzeológus a pécsi és baranyai zsidóság temetkezési szokásait kutatva rámutat: a zsidó vallás a halál és a gyász esetében nem hagy szabad teret az egyéni megoldásoknak. A vallási előírások betartására, a halott körüli teendők elvégzésére, a temetésre, a temetőkre a legősibb intézmények egyike, a Chevra Kadisa (Szent Egylet) szerveződött. Tagjai csak feddhetetlen jellemű, vallásos férfiak lehettek. Baranya zsidó közösségei már igen korán létrehozták Chevra Kadisaikat: 1840-ben a pécsiek és a siklósiak, 1846-ban a mágocsiak, 1848-ban a mohácsiak. Az egyletek gondoskodtak koporsóról, a fehér vászonból készített halotti ruháról. Megszervezték a halottak kiszállítását a temetőbe, gondoskodtak arról, hogy a kíséretben legalább tíz zsidó felnőtt férfi legyen. A temetések egyszerűek és komorak voltak. A század 80-as éveitől kezdve azonban némi engedményekkel lehet találkozni: Siklóson és Pécsett megengedték a gyászszertartásokon a hitközségi kórusok közreműködését, négylovas halottaskocsik igénybevételét, magyar nyelvű gyászbeszédek tartását, a temetéskor szolgálatot teljesítők számára fekete öltönyöket készítettek, de határozatban rögzítették: a kegyelet nem nyilvánulhat meg fényűzésben, koszorúözönben és fényes ravatalozásban. Az ilyesmi idegen a vallás szellemétől. Viszont emlékkönyveket rendszeresítettek, amelyekben a gyászolók a koszorúra szánt összegeket jótékonysági adományokra jegyezték be. A zsidó vallás hitelvei szerint a test múlandó, de a lélek halhatatlan. Ez a felfogás tükröződik a temetők _ elnevezésében - „Örök Élet Háza” - és a sírkövek héber feliratának záró sorában: „Lelke legyen bekötve az élet örök kötelékébe”. A mágocsi temetőben már a XVIII. század végén temetkeztek. Néhány korai sírkő ma is áll. A pécsi zsidó temető keletkezésének pontos ideje nem ismert, a városi tanács 1816 és 1827 között adott engedélyt a pécsi zsidók helyi temetkezéséhez és hozzájárult a temető bekerítéséhez. A siklósi temetőt a betelepüléssel azonos időben 1840 körül, Mohácson a két zsidó temető közül az elsőt 1840-es évek végén, a másodikat - miután az betelt - 1892-ben nyitották meg. A zsidóság számára igen fontos volt halottaik hábonthatatlan nyugalmának védelme, azért temetőiket fallal körbekerítették. Az őrködés, a rend kialakítása és betartatása a Chevra Kadisa feladatát képezte. A temetőket parcellákra osztották fel. Más-más parcellába kerültek a felnőttek, a gyerekek. A díszsírhelyeken általában rabbikat, hittudósokat, hitközségi és Chevra- elöljárókat temettek. Kimondták, hogy rang és állás tekintetbe vétele nélkül, sorrendbe kell temetni. Az évek folyamán aztán lehetővé tették a választott helyre történő temetést, de csak a kijelölt parcellán belül. Síremlék egyszerű kő vagy márványtömb lehetett. A sírkő formáját és feliratát jóváhagyás céljából a Chevra elöljáróságának be kellett mutatni. Az ábrázolási tilalmak miatt a korai sírkövek többsége dísztelen. Csak később jelennek meg a drága anyagból, többnyire gránitból készült obeliszkek, csSádi sírboltok. A feliratok többsége az 1860-as évekig héberül készült. A 70-es években megjelenik a német szöveg, a század utolsó harmadában a magyar. Esztétikai szempontok vezérelték a temetők parkosítását. Virágok továbbra sem jelenhettek meg a sírokon, de örökzöldek, fűzfák ültetését engedélyezték. Megyénkben sajnos egyre több elhanyagolt temetővel találkozunk. A kései utódok szétszóródtak, nem találhatók, az önkormányzatoknak pedig nincsenek meg a rendben tartás anyagi forrásai. 1998-ban a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesületének (UJS) Pécsi Csoportja vállalkozott a dunaszekcsői temető rendbetételére. Tizenketten öt napig dolgoztak. A költségeket a MAZSIHISZ, az UJS és a dunaszekcsői önkormányzat vállalta. A sírokat sűrű növényzet borította a tízméteres ecet- és akácfák, valamint indákkal benőtt orgonabokrok alatt. A fáradságos munka után az aljnövényzettől megszabadított sírok kezdték körvonalazni a temető képét. Krausz István, a pécsi hitközség elnöke szerint jelenleg a pécsi, a siklósi, a mohácsi és a komlói zsidó temetőben van lehetőség a hagyományos vallásos temetkezésre. A pécsi temető ápoltságával, rendezettségével, szépen kialakított zöld környezetével az egyik legszebb zsidó temető az országban. Természetesen ez is két részre oszlik: egy régebbire, ahol az idő múlásával a sírkövek már igen rossz állapotban vannak és a közelmúltban kialakított új parcellákra. A régi sírokat épp úgy óvják, mint az újakat. Az ország különböző részeiből jelentkeznek olyan kéréssel, hogy itt temethessék el hozzátartozóikat. Erre nincs lehetőség. A temetőben Pécs és a közvetlen környék igényeit elégíthetik ki, hogy a 3 hektáros temetőben hosszú ideig biztosítsák a zsidó vallásúak temetkezését. Vallási előírás tehát,, hogy itt csak a zsidó hitközséghez tartozókat temetik el. A hitközség gondoskodik a temető és az épületek karbantartásáról és egy gondnok házaspárt foglalkoztat, akik őrzik a temetőt és felügyelik a környék tisztaságát. A temetésekkel kapcsolatos feladatokat - mivel a Chevra Kadisa régen megszűntette pécsi tevékenységét - a hitközség látja el. Minthogy elég nagy a különböző vallásúak házassága, van olyan igény, hogy azok temetkezésével is foglalkozzanak. Ezért tervbe vették: a temetőben egy szigorúan elkülönített részen erre is biztosítanak lehetőséget. Aki a pécsi zsidó temetőben jár, hogy tiszteletét tegye rokonnál ismerősnél, tegyen le - a hagyomány szerint - egy kavicsot a meglátogatott sírnál, jelezve: nem feledkezett meg az élők sorából eltávozottról. M1TZKI ERVIN A pécsi zsidó temető évszázados sírkövei fotó. laufer l. Emlékeztető KAPOCS. Kele Pál katolikus esperes, Mor- vay Imre Pió atya irgalmas rendi szerzetes, Szénási János református lelkész újévi gondolatait nyújtja át a Kapocs műsorában a Pécsi Rádió hallgatóinak 5-én, szombaton 18.30-kor a 101,7 MHz-en. HÁROMKIRÁLYOK, Vízkereszt ünnepe lesz vasárnap. A pécsi Bazilikában a vízszentelés a fél 10 órakor kezdődő gyermekmisén történik. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadássorozata keretében január 9-én, szerdán 18.00 órakor dr. Keresztes Pál „Keresztelő János egyénisége”, 19.00 órakor Tiringer Aranka „Számadás a táletumról - Karinthy Frigyes személyisége” címmel tart előadást a főiskola 5-ös termében. PÜSPÖKI SZERTARTÓ. Nagy Norbertét nevezte ki Mayer Mihály megyés püspök püspöki szertartónak. Nagy Norbert Zentán született, Szabadkán érettségizett, Pécsett végezte a Hittudományi Főiskolát és itt szentelték pappá 2000. június 24-én. Utána Szekszárdon volt káplán. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kánonjogi szakán posztgraduális képzésen vesz részt. KARITASZ-KARÁCSONY. Bútorral, élelmi szerrel ajándékozott meg Postavölgyben egy 12 gyermekes családot karácsonykor a Karitász. A gyermekeket haláleset miatt nagybácsijuk vette magához - A Szent Egyed Közösség és a Karitász karácsony másnapján este 20 hajléktalant látott vendégül. - A Gyermekklinikán tíz olyan nagyon szegény és beteg kisgyermeknek vittek ajándékot, cukorkát, játékot, kalácsot -, akiket szüleik nem tudtak meglátogatni. A ZSÍROS KENYÉR - forró tea akció hajléktalanok és szegények számára február végéig folytatódik az Ágoston téren, a Gomba utcai férfi-, valamint a női szálláson. ■ Beköszöntő „íme, Isten az én szabadítom! Bízom és nem félek...” (Ézs 12,2) Vége a pezsgős éjszakának, a mámoros óévbúcsúztatásnak, most már valójában neki kell feszülnünk az új évnek. Ezernyi feladat előttünk, a jövő mindig titok, nem tudjuk, mi következik. Lelki alkatunk szerint lehetünk pesszimisták, vagy optimisták, a lényeg mégis mindig ugyanaz. Az előttünk levő idő titok, mert Isten tartja a kezében. Áz evangélikus bibliaolvasó Útmutató egész évre szóló üzenete Ézsaiás próféta könyve 12. fejezetéből való. Ez egy hálaének, ill. részlete. Lelkendezik Istenről, akiben feltétlenül meg lehet bízni. Ő az, aki javunkat, üdvösségünket állandóan szeme előtt tartja. Ő nagyon is jól tudja, hogy milyen végcélhoz akar bennünket eljuttatni. Azt mondja: „Nem akarom a bűnös halálát, hanem, hogy megtérjen és éljen.” Hogy miért akarja ezt a megmentést, nos, az egy érthetetlen csoda. Nagysága lemérhető abból is, hogy mennyit áldoz ránk, a vele szemben állókra, hitetlenekre. A Biblia nem hallgatja el, hogy Isten bánkódik és haragszik, hogy az Ő népe, amelyet a maga dicsőségére hívott el, milyen tartásnélküli és hálátlan. Mi mai keresztények milyenek vagyunk? Talán más az életünk alapállása, mint annak idején Izraelé? Tartok tőle, hogy nem. De Istené nem változott! A karácsony üzenete arról vall, hogy: „Megtartó született nektek a Dávid városában.” Nekünk, a maiaknak is, az értékeket el- veszítetteknek is, a reményteleneknek is. Hálával gondoljunk Rá, aki más, új életkilátással ajándékozott meg bennünket. íme, van szabadítónk, akiben bízhatunk, aki elveszi a félelmeinket, aki a-jövő esztendő minden napjában is támaszunk lehet. Minden közhelyes köszöntés helyett, legyen ez az ézsaiási gondolat az újévi beköszöntőm. íme Isten az én szabadítom! Bízom és nem félek... Ezt a bizonyosságot kívánom minden kedves olvasónak! Varsányi Ferenc Ami pénzbe sem kerül Mindenkihez jó szót szólni. - Csak egy beteget felvidítani. - Valakinek kezet nyújtani. - Ajtót óvatosan csukni. - Minden apróságnak örülni. - Mindenért hálásnak lenni. - Jó tanácsot adni. - Egy levelet megírni. - Apró túlzásokon nem rágódni. - Jogos panaszt nem felemlegetni. - Más hibáját elnézni. - A háttérben megmaradni. - Rossz hangulatot elhessenteni. - Nem megsértődni egy félresikerült szón. - Elismerni a jót és megmondani. - A meg- alázottal együttérezni. - Egy-egy tréfás szót mondani a gyermekeknek. - Elismerni az elkövetett hibát. - Előre örülni a holnapnak. - A dolgokra pedig aludni egyet. Lelkigyakorlatok Püspökszentlászlón Gazdag lelkigyakorlatos programmal indítja az új évet az Életrendezés Háza Püspökszentlászlón. Január 4-6.: Életünk értelme. Vezeti: Vácz Jenő S. J. Január 13-21. : Szemlélődő lelkigyakorlat (imádság, csend, meditáció, önismeret, töltekezés, felszabadulás, béke). Vezeti: Var- ga-B. József S. J. Január 25-27.: Lelkigyakorlat Boulad atya meglátásai alapján. Vezeti: Vácz Jenő S. J. Január 30-febr. 3.: Útkeresés - lelkigyakorlat 18 éves kortól a szerzetesség iránt érdeklődő nőknek és férfiaknak. Olyan fiatalokat várnak, akikben már valami keresés mozog régebb óta, és szeretnének ezzel komolyabban foglalkozni. E lelkigyakorlattal szeretnének abban segítséget nyújtani, arra tanítani saját élménnyel, imával, csenddel, szemlélődéssel és beszélgetésekkel, megosztásokkal, hogy hogyan hallhatjuk meg magunkban az Úr hangját. Vezeti: Medgyessy L. Emmanuel OSB. Február 7-15.: Szemlélődő lelkigyakorlat. Vezeti: Varga-B. József S. J. Február 15-17: Elmélyülés a Szentháromság titkába. Vezeti: Vácz Jenő S. J. Február 18-21.: Béküljiink ki önmagunkkal. Vezeti: Vácz Jenő S. J. Vácz Jenő atya folyamatosan tart lelkigyakorlatokat fölkérésre egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Várnak továbbá olyan közösségeket is, akik lelkigyakorlatukat saját szervezésben bonyolítják. Cím: Életrendezés Háza 7694 Hosszúhetény - Püspök- szentlászló 11. Tel.: 72/490-610. Egyetemisták imakönyve Hosszan tartó gyűjtögetés, válogatás után napvilágot látott a budapesti Egyetemi Lelkészség kiadásában az Egyetemisták imakönyve. A hívő, keresztény, értelmiségi ember ízlés és alkalom szerint válogathat a hosszabb, rövidebb imák, elmélkedések, lelki tükör között (még a latin imádságokból is), illetve azokból, amelyeknek szerzői szentek, híres emberek, költők, vagy a kétezer éves egyház nagy imádkozói, misztikusai, netán éppen korunk gondolkodói. Van benne keresztút, öröm-út, elmélkedő rózsafüzér, rövidebb és hosszabb imádságok egyaránt. Ökumenikus szándékkal olvasható az imakönyvben Luther- és Kálvin-imádság is. Ezeket a sokféle stílusú, korú és fajsúlyú imákat az a gyakor- lat fogja egybe és teszi élő imakönyvvé, hogy nagy részét állandóan használják: lelkészségi hétvégéken, ifjúsági (világtalálkozókon, zarándoklatokon, szentmisék hálaadó imádságai között. Az új fohászokat és a régi századoktól megszentelt imákat Rendszerezve, képekkel illusztrálva adja a lelkészség a fiatalok kezébe, hogy tovább imádkozzék! Biztosan nemcsak egy zárt körnek jelent majd örömöt ez az ízléses, diszkrét, fiatalos füzet, hanem az ország más egyetemi közösségeinek is. Az elektrontól az euróig Túl vagyunk az idei január elsején, bemutatkozott az Európai Unió tagállamaiban az euro. Az új pénz legalább akkora változást jelent, mint amikor a Kr. e. VII. században az első ércpénz használatba került. Herodotos görög történetírótól tudjuk, hogy Lydia földjének- Kis-Ázsia - nincs más nevezetessége, mint a Thomolos folyó által hordozott aranytartalmú homok, és hogy a lydeknek volt először aranyból, ezüstből készült pénzük a Kr. e. 687- ben uralkodó Gyges királyuk alatt. Egy másik görög, Polydeukes - V-VI. sz.. Kr. e. - arról beszél, hogy ezekben az időkben az argosi Pheidon, a kyméi Demodiké, vagy az athéni Eriochthonios és Lykos is verettek pénzt. De abban a lydek voltak az elsők, hogy a tiszta arany vagy ezüst helyett a kettőt ötvözetté keverték, s ennek a 2/3 arany, 1/3 ezüst elegynek az „elektron” nevet adták. A pénz világossárga színe ugyanis nagyon hasonlított a borostyánhoz, amelynek pedig görögül elektron a neve. Az első görög pénzek ovális, néha szabálytalan alakban jelentek meg. Éremképük Homerost, Sapphot vagy lovat, birkózókat, delfinen nyargaló fiút ábrázolt, az argosiak Aiginia szigetén pedig egeret véstek rá pénzükre. Solon idejéből, Kr. e. 594-ből származott a drachma a „kézbe venni” szóból, az obolos, egy igen kis értékű aprópénz, ezt mindig a halottak nyelve alá tették, hogy vele Charon- nak, az alvilág révészének megfizessék a Styx folyón való átkelést, a mina, amely 100 drachmát ért, és a talentum, ennek értéke 60 mina, azaz 6000 drachma volt. A Kr. e. V. század vége felé Athénnek is volt pénzverdéje, de itt csak tiszta ezüstöt használtak. A szükséges fémet a nagy honi ezüstbányák szolgáltatták. A rómaiak a Kr. e. VI. században Servius Tullius idején kezdték meg a pénzverést. Névértékek: Az as, a dupondius, (2 as), a sestertius (4 as), az ezüst quinar (féldénár), a dénár (4 sestertius vagy 2 quinar), a 2 dénárt érő antoninianus és az aureus, a 125 denáros arany. A római birodalom kettészakadása után Kr. u. 498-ban a keletrómai császár, I. Anastasius veretett először bizánci pénzt, a réz-follist, majd I. Constantinus alatt megjelent itt az arany solidus, ezen a császár, a társuralkodó, vagy egy szent alakja volt látható. Szólnunk kell még a 4 drachmának megfelelő egyik legrégebbi pénzről, a strater-ről, a Máté apóstól evangéliumában is olvasható templomadóról. Jézus azt mondja Péternek, menjen ki a tóra, vesse ki horgát és az első halat, amely ráakad, húzza ki, nyissa ki annak száját és talál benne egy stratert. Ezt vigye a templomhoz és adja oda mint Jézus és Péter templomadóját. Akkor történt pedig ez, midőn a római adószedők kérdezték Pétert: fizeti-e a Mester az adót? De az is érdekes, hogy az adószedők miért épp Pétertől tudakolták mindezt. A Máté evangélium mondatai jól mutatnak rá, hogy a kérdezők tudtak Péter elsőbbségéről, s hogy milyen megkülönböztetett helye van az apostolok közt. Statér, drachma, talentum, euro... Lehet vele jót, lehet vele rosszat tenni. Rajtunk áll. Rozsnyói György
