Új Dunántúli Napló, 2002. január (13. évfolyam, 1-30. szám)

2002-01-10 / 9. szám

2002. Január 10., csütörtök KULTURA-RIPORT 7. OLDAL Könyv A Gyűrűk Ura ura „Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, és abban élt egy hobbit. ” Vizsga- dolgozatok javítása közben ötlött fel a mondat a dél-afrikai Bloem- fonteinben 1892-ben született, később oxfordi professzorrá vált Tolkien, A Gyűrűk Ura szerzőjé­ben. És ez volt az a mondat, ame­lyet folytatva és kibontva végül is mitológiát teremtett Anglia szá­jára. De most nem a Gyűrűk Uráról (mától vetítik az ebből ké­szült filmet a mozik), nem is a hobbitokról (régebbi fordításban babókról) van szó, hanem arról a kötetről, amelyről a Daily Mail azt írta: „Elragadóan, egyúttal lel­kiismeretesen összefoglalt életre­gény. " Humphrey Carpentert vál­lalkozásától már leendő alanya, maga Tolkien „eltanácsolta”, amikor azt írta egyszer, hogy egy író életrajzában kutakodni hiú és hamis módja a műve megközelí­tésének. Márpedig a J. R. R. Tolkien éle­te című Carpenter-mű tökéletes életrajz, mentesen attól, hogy közben a mítoszteremtő munkáit minősítse. Az immár világhírű szerzőt azonban igen. Mintha egy más korból, más civilizációból jött volna, összegzi a beszélgeté­sük során leszűrt benyomásait. S valóban, Tolkiennek megvolt a maga különleges világa. Korai ár­vaságában, első világháborús, a francia fronton szerzett tapaszta­lataiban és rémséges veszteségei­ben - meghaltak legjobb barátai-, a nyelvek kutatása közben a messzi múltban életre szóló él­ményt nyerő kalandjaiban gyöke­rezve. Élvezte a múltnak azt a ré­szét, ami talán nem is volt. Ezt a világot tárja fel, voltakép­pen Tolkien örökké pezsgő és szinte kapkodóan sokszínű érdek­lődését Carpenter munkája. Az 1972-ben a Brit Birodalom Pa­rancsnoka érdemrenddel kitünte­tett és rá alig egy évre az angliai Bournemouthban elhunyt Tol­kien privát iratai, naplói, családja, barátai és volt tanítványai emlékei alapján. Carpenter maga is Ox- fordban végzett, Tolkien különös világa megkapó átérzésének talán az is magyarázata, hogy gyermek­könyveket is írt, s egyben iroda­lomkutató. A Gyűrűk Ura szerző­jéről szóló életrajza 1977-ben je­lent meg először, s végre eljutott hozzánk is. Hogy Carpenter mennyire megismerte Tolkient, az embert, jelzi egy mondata: „Ar­ra gondolok, hogy ő külsőségeiben az oxfordi egyetemi tanár prototí­pusának tűnik, sőt, olykor egye­nest a karikatúrájának, valójában azonban egyáltalában nem az. In­kább olyan, mintha egy különös szellem felöltötte volna az egyete­mi tanár alakját. ” _ ________________________MÉSZÁROS ATTILA Hu mphrey Carpenter: J. R. R. Tolkien élete Ford.: Koncz Éva, Tótfalusi István Ciceró Könyvkiadó, 2001. Januári Jelenkor Megjelent a Pécsett szerkesztett Jelenkor januári száma, amely a tavaly elhunyt Mészöly Miklósra emlékezik. A szépirodalmi rovat­ban Parti Nagy Lajos írása, Dar- vasi László novellája, Láng Zsolt regényrészlete, illetve Tolnai Ot­tó és Bállá Zsófia versei idézik meg az írót. Itt olvasható első ízben Mé­szöly Miklós Emberke, oh! című bábjáték-forgatókönyve Kós Lajos bábművész bevezetőjével, vala­mint az író hagyatékából szárma­zó válogatás Veres Péterrel, Sze­derkényi Ervinnel és Nádas Pé­terrel folytatott levelezéséből. A dokumentumok között szerepel Szederkényi Ervinnek, a Jelenkor egykori főszerkesztőjének „iga­zoló jelentése”, mely egy 1981-es Mészöly-interjú keltette politikai botrány kapcsán keletkezett. Mészöly írásművészetét elem­zik Thomka Beáta Grendel Lajos és Tandori Dezső tanulmányai. Mikola Gyöngyi esszéje a mészö­lyi gondolkodás evolucionista vo­násairól, Szolláth Dávid tanulmá­nya a korabeli kritika Mészölyt el­utasító érvrendszeréről, az egzisz­tencializmus-vádról szól. Sándor Iván Munkánk méltósága címmel a később betiltott Mészoly-darab, Az ablakmosó miskolci bemutató­jára emlékezik, Tüskés Tibor és Nagy Boglárka esszéi Az atléta ha­lála című kisregény kapcsán szü­lettek. Karátson Endre és Ágoston Zoltán írásai személyes emlékeket idéznek fel Mészöly Miklósról. A Jelenkor januári számát Mé­szöly Miklósról készült fotók il­lusztrálják __________________■ Té rségfejlesztés még felsőbb fokon A dél-dunántúli felsőoktatásban a humán erőforrások fejlesz­tésére 215 millió forintos pályázatot hirdettek meg, és a pénz nagy részét a Pécsi Tudományegyetem nyerte el. Az összeget három 70 millió forin­tos blokkban informatikai fejlesz­tésekre (a Kaposvári Agráregye­tem irányításával, de harmad részt pécsi felhasználással), a műszaki képzés korszerűsítésére (PTE Pol-. lack Mihály Főiskolai Kar a kezelő­je) és a településfejlesztés oktatá­sára (PTE Földrajz Intézet koordi­nálásával, de a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar is részesül be­lőle, ahol pécsi szervezéssel új szakirányt indítanak) fordíthatják. A településfejlesztési projekt ké­szítőjétől, ár. Pap Norbert egyete­mi adjunktustól megtudtuk, hogy a pályázatot még további két éven át meghirdetík, idén például vár­hatóan már január végén kiírják, de a pénz kevesebb lesz, mert újabb területeket is bevonnak a tá­mogatásba - most például a moz­gáskorlátozottak helyzetének javí­tását is bekapcsolják a humán erő­források keretébe. A cél az, hogy az ország hátrányos helyzetű régi­óit az uniós csatlakozásig felzár­kóztassák. Erre egyébként Phare- forrást biztosítanak három alföldi térségben, de mivel a Dél-Dunán- túl sem áll jobban, így hazai keret1 bői ezt a régiót is segítik. Dr. Pap Norbert kitért arra is, hogy a településfejlesztés 71,8 milli­ós tételét a kiírás szerint 10 százalék saját erővel egészítik ki, és a pénz háromnegyedét infrastruktúra-, ne­gyedét pedig tananyagfejlesztésre szánják. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karon az urbanisztikai tanszék kabinetterme projektoros vetítőrendszert kap, és egy szak­könyv készül itt a keretből. A PTE Földrajz Intézetében pedig a Szabó Pál Zoltán terem felújítására, egy kutatóterem kialakítására és a tér­képtár bővítésére jut a támogatás­ból. Szekszárdon a pécsi mintára szeptembertől térségfejlesztési me­nedzserképzést indítanak, három­szemeszteres változatban. Ennek a szaknak ugyanis van jövője, hiszen a pécsi oktatás hatéves tapasztalatai azt mutatják, hogy az eddig kikerü­lő 80 végzős négyötöde a szakmá­ban helyezkedett el, főként kistérsé­gi menedzserekként, vagy képzés­szervezőként. Másrészt a Földrajz Intézetben öt szakkönyvet is ebből a pénzből finanszíroznak, így vár­hatóan év végére teljes körű, átfogó elméleti segítséget kapnak a telepü­lésfejlesztési szakemberek. A nyertes pályázat része az is, hogy a pécsi és a kaposvári egye­tem két hónapon belül létrehoz egy virtuális intézetet a település- fejlesztési oktatás ügyeinek térségi összehangolására. MÉSZÁROS B. ENDRE BEVEZETÉS A KOMOLYZENE VILÁGÁBA. Mesélő billentyűk címmel az általános iskolások II. bérle­ti hangversenyeit tartja délelőttönként a héten Bánky József zongoraművész a pécsi Liszt Teremben. A frappáns magyarázatokkal tűzdelt csembaló-zongorakoncert a jövő héten középiskolások bérleti soroza- tában szerepel majd. _______________________________________________________________fotó:tóthl. Rö gtönzött színház hozott történetből Különleges színházi előadá­sok sora vár a baranyai pub­likumra. A Pécsi Playback Színház spontán, rögtönzött műsort ad elő január 16-án este a Dominikánus Házban, és az év során július kivéte­lével minden hónapban lesz egy fellépésük. Első alkalommal a pénzről, a szegénységről és a gazdagságról mondhatnak el történeteket a nézők a saját életükből, amelyet a Pécsi Playback Színház tagjai azon nyomban színpadra állíta­nak, koreográfiát készítenek hozzá, majd a pantomim, a ze­ne, a tánc, a párbeszéd eszköze­ivel helyben eljátsszák a művet. A programok minden alkalom­mal úgy zárulnak, hogy a mesé­lő újra szót kap, s tetszése sze­rint helyesbítheti az eljátszott történetet. Mindig'a., hó második felé­ben lesznek az előadások, és olyan témák szerepelnek majd, mint a szerelem, gyerekkori történetek, diákok, tanárok, is­kolák, álomtörténetek, amikor a jó cselekedet rosszul sül el, történetek a kisebbségről, a . másságról, a női és férfi szem­benállás különleges esetei is napirendre kerülnek, miként hétköznapi válságaink, vagy például önálló estet kap az is, hogy milyen szülőnek, és gye­reknek lenni. Magyarul - magyarán Szó és mondat A nyelvtan éles különbséget tesz a szó és a mondat között. Szótárunk van több is, de mondattárról nem beszélünk. Miért? A szó viszonylag állandó (sztatikus) nyelvi jel, a mondat vi­szont dinamikus, azaz egyszeri, egyedi, alkalmi nyelvi egység. Ugyanazt a mondatot ugyanúgy (hangsúly, hangerő, tempó, hang­szín, hangmagasság) nem mond­juk ki. A kettő között helyezked nek el a; közkeletű állandó- nyelvi kőejlfüek, ametyék két fő típusa a szólás és a közmondás. Az első szóértékű. Pl. fogához veri a ga­rast egyetlen szóval, de koránt­sem ilyen hatásosan a fukar, zsu­gori szavunkkal azonos jelentésű. Az új seprű jól seper közmondás még átvitt értelemben is (az új munkaerő szorgalmasan dolgo­zik) teljes mondat értékű. Mind­kettőnek fontos vonása az állan­dóság, a megváltoztathatatlanság. A .'zöld ágra vergődik” boldogul jelentésben nem alakítható át így: „száraz ágra éviekéi”. Aki gyakran beszél vagy ír, és stílusérzéke is van, az szívesen él a szólásokkal, közmondásokkal, a „magyar nyelv virágaival”. Ha azonban nem ismeri őket ponto­san, vagy figyelmetlenségből megbicsaklik a nyelve vagy a tol­la, szeplő esik a stílusán, és könnyen nevetségessé is válhat. Egyetlen elgondolkodtató, sőt megmosolyogtató idézet egy heti­lapunkból: „Jön a választási mé­zesmadzag négy kérdéssel fűsze­rezve. Csak legyen, aki megeszi.” - A mézesmadzag közismert szó­kép, amelyet szinte mindig átvitt értelemben használunk. Szólás­gyűjteményünkben öt is szól róla. A legegyszerűbb a: Nem mindig mézesmadzag. Jelentése: a szó­ban forgó dolognak hátránya, röász oldala is. van.. Olyan, mint a mézesmadzag: Szoláshasonlat- ként a hízelgő, álnokül kedveske­dő ember jellemzője. Az igazi azonban az, amelyet valakinek a száján végig vagy a szája előtt húznak el. Jelentése pedig ez: va­lami kevés jónak a juttatásával vagy kecsegtető ígéretekkel elcsá­bít, elbolondít valakit. - A mi idé­zetünk abban külőnBözik a hiva­talostól, hogy nem a méz bősége­sebb rajta, hanem négy kérdéssel van fűszerezve. Még a szóképsze­rű használat is gondolkodóba ejt bennünket, vajon milyen fűsze­rekről lehet szó. Ez főként azokat érdekelheti, akik a csalafintaság­gal nem számolva, nemcsak meg­kóstolják, azaz megnyalják, ha­nem mézestül, madzagostul meg is eszik. A tanulság: cs^k módjával, megfontolva nyaljuk a minden­kori mézesmadzagot. Rpnai Béla A gyilkos szeretőtől a rablófuttatásig Egyes hivatásoknak eleve az a megfi­zettetett funkciója, hogy művelőik nyakába zúdítsák az emberek gond­jaikat, bajaikat, titkaikat. Akadnak olyan beszélgetős szakmák, ame­lyekben ugyan nem ez adja a munka lényegét, de mégis elválaszthatatlan attól, mert az emberek bizonyos szi­tuációkban megnyílnak. A bilipengős világ vé­gén, 14 évesen kezdte szakmát Pemecker Tibor nyugdíjas férfifodrász.- Az volt a szakmai követelmény egy fod­rász számára, hogy tud­jon azonnal kapcsolatot teremteni a vendéggel - meséli a szokásos len­dülettel. - A fodrász személyisége ugyan­olyan fontos, mint a szaktudás. A fodrász­üzlet hajdan olyan volt, mint egy klub. A fo­cidrukkerek a csapatuknak szurkoló fod­rász székébe ültek. Napra készen tájéko­zottnak kellett lenni a sportban éppúgy, mint a politikában. Egy diszkrét fodrásszal a magánéletről is beszélgetnek a vendégek: elmondják a gondjukat és megkönnyebbül­tek. Egyikük például folytatásokban mesél­te nekem házassága válságait: „Az asszony megint félrelépett.” „Elváltunk.” „A felesé­gemet megölte a szeretője.” Idén tölti be 70. életévét. Nyugdíjasként idősekhez jár házhoz hajat vágni, borotválni.- Nagyon sok vendégem ma is ragaszko­dik hozzám. Az egyik már 93 éves. Hajdan is mindig a lakására mentem. Amikor a vá­ros másik végébe költözött, nem tudtam ezt tovább vállalni. Évekre rá, amikor megtud­ta, hogy már nyugdíjas vagyok, lépcsőház­ról lépcsőházra járva megkeresett: „Tibor, most már van időd, eljössz hozzám és jót beszélgetünk”. Egy 80 éven felüli kuncsaf­tomat egyik fia vette magához, amikor épp én is máshova költöztem. A magas rangú rendőrtiszt fia nyomozó munkával derítette ki a lakcímemet és eljött értem. A papa ugyanis nem volt hajlandó mással megbo- rotváltatni magát, csak velem. Megható volt, hogy a csak más segítségével mozgó bácsi jöttömre felállt és elém jött. Bemáth Imréné vegyesbolt tulajdonosa Szabolcson. Rengeteg törzsvásárolója szá­mára ő egyszerűn csak „Ilike”.- Kontaktust kell teremteni a vásárlóval, ez mindennek az alapja - vallja ő is. - Min­dig is nagyon szeretem emberekkel foglal­kozni. Gyermekkori álmom volt, hogy ápoló­nő, varrónő, vagy kereskedelmi eladó leszek. Az első nem sikerült. Megszereztem a varró­női bőrdíszműves képzettséget, aztán meg­próbáltam a kereskedel­met. Munka mellett, 44 évesen beültem az isko­lapadba, és jó ered­ménnyel elvégeztem a szakmunkásképzőt. Amikor 1992-ben munkanélküli lett, elha­tározta, hogy a fiával együtt - mindent egy lap­ra feltéve - elkezdi saját vállalkozását. Jellemző az üzleti felfogásuk­ra, hogy az egyedülálló idősebbeknek - ha szükséges - minden további nélkül házhoz viszik a szokásos árucikkeket. Vásárlóinak zöme kispénzű ember: nyugdíjasok, nagy- családosok.- Eleve főleg rájuk számítottunk, ez nem a gyors meggazdagodás útja. A boltban sok mindent megbeszélünk az ismerősökkel, de azt szoktam mondani, hogy aki kalácsot nem ad, az tanácsot sem adhat. Esetleg elmond­hatja, ő mit tenne. De azért bátorítom azt, aki valamihez nem mer hozzákezdeni, pedig a hasznára válna. Vannak háztartási, főzési ta­nácsadások is. Leginkább az egyedül maradt férfiak kémek ebben segítséget, meg a fiatal asszonykák is. Ők is mondanak új ételrecep­teket. Szóval nagyon családiasán megy ez ná­lunk. A fiataloknál a féijhez menés, családala­pítás időzítése is téma. Aztán, hogy belevág­jon-e valaki egy kölcsönbe, lakásépítésbe... Egy kívülálló persze ne merészeljen javasol­ni, de sejthet csokorba szedni a szemponto­kat. Szerintem, ha nem így működik egy ilyen kis bolt, akkor ne is csinálja az ember ezt a szakmát - mondja a főnökasszony. Farkas László 14 éve taxisofőr Pécsett. Saját bevallása szerint is beszélgetős típus.- Ahhoz az utashoz, aki nem mellém ül, nem szólok. Ez azt jelzi, hogy nem kíván beszélgetni - rögzíti a szakmái etikai állás­pontot. - Akik beszédbe elegyednek, kérde- zetlenül is elmondják, miért sietnek, mi­lyen problémájuk van. Sokan a magán­ügyeiket is elmondják. Ilyenkor csak hallga­tok, hümmögök. Különösen közlékenyek, akiket valamelyik búfelejtő szórakozóhely­ről fuvarozok a lakásukra. Kitálalnak min­den gondot, ami a lelkűket nyomja: munka­helyi kiszúrások, házsártos feleség, elkaná- szodott gyerekek, áruló barátok... Volt egy különleges esete 1995 táján, de az nem beszélgetős történet. A Szabadság utca egy kis boltjában fegyverrel fenyegető­ző férfi markolt fel a pénztárból 16 ezer fo­rintot, majd elmenekült.- A vasútállomásnál gyanútlanul vára­koztam, amikor ez a férfi bevágódott a ko­csimba, hogy vidékre akar utazni. Elöl ült, de nem volt hajlandósága beszélgetni, noha éreztem rajta, hogy italozott - emlékezik. - A 48-as térhez érve a kocsim számát említ­ve figyelmeztetett a központunk: ne menjek tovább, mert problémám lesz. De az utas is felfigyelt erre, és amikor a Balokánynál a buszmegállóban megálltam, meg akart lép­ni. Megmarkoltam a bőrkabátját, hogy előbb fizessen. Erre odadobott egy ötszá­zast és kiszállt. Közben CB-n hallottam, jó lenne, ha ott tartanám. Nem tudtam, hogy fegyver van nála. Utána szaladtam, közben be­állt egy busz, de elkap; tam a férfit hátulról. Ő meg szembefordult és rám fogta a fegyvert. Be­ugrottam a busz mögé, a rabló meg befutott a Ba­samalom utcába. Szól­tam rádión a kollégák­nak, ők lezárták az Ipari út alsó felét. A férfi eldobta valahol a fegy­vert, majd az autómosónál elbújt, de a rend­őrök megtalálták. Utána másfél évig jártam miatta tanúskodni a bíróságra.

Next

/
Thumbnails
Contents