Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-06 / 332. szám

10. OLDAL MAG AZIN 2001. December 6., csütörtök H ÜH Miért telepedett le az ember? Ősünk 12 ezer éve letelepedett, földet művelt, álla­tokat háziasított. Az utókor ezt természetesen elő­relépésnek, a fejlődés magasabb fokának minősítet­te, hiszen létrejöttek az első, aránylag szervezett emberi közösségek, a családnál, a nagycsaládnál is nagyobb, ezért magasabb rendű csoportok. De mi­ért történt ez így? - teszi fel a laikus számára meg­lehetősen váratlan kérdést a cambridge-i egyetem 51 éves professzora, dr. lan Hodder. Ő tudományos tények alapján azt vallja, hogy a letelepedésnek sokáig több volt a hátránya, mint az előnye. Megjelentek a homo sapiens életében az el­ső járványok. A földműveléssel és az állattartással ősünk a korábbinál sokkal jobban ki volt szolgáltat­va a természet, nem utolsósorban az időjárás sze­szélyeinek. Dr. Hodder nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a letelepedett ember e viszontagságok következté­ben vadász-halász-gyűjtögető elődeihez képest tes­tileg is visszafejlődött, magassága például átlag tíz centiméterrel lett kisebb, mint volt. A letelepedés miértjére (ami a cambridge-i professzor szerint ma is a tudomány igazi nagy kérdése) sokáig az volt a kutatók válasza, hogy a legutolsó jégkorszak után a klíma egyszerűen lehetővé tette őseinknek a föld­művelést és azok neki is fogtak a termelésnek. Dr. Jacques Chauvin francia professzor szerint azonban a letelepedés nem a klímaváltozás egyenes reakciója, hanem „egy tudati fejlődés komoly állo­mása volt.” Erre találtak bizonyítékokat a Konya tö­rök város közelében folytatott ásatások során. A nemzetközi expedíció a mai technikával kimu­tatta, hogy a feltárt falu több mint tízezer éves. „A Catal Höyük feltárása az a ritka régészeti szeren­cse, amikor olyan helyet sikerül feltárnunk, amiben elődünk máig megfejthető módon megosztotta ve­lünk gondolatait, elképzelését az öt körülvevő vi­lágról.” - mondták a régészek, utalva az itt fellelt számtalan primitív faliképre, gipszfigurára. A kutatók még választ keresnek arra a kérdésre, miért alakultak ki Kínától a Közel-Keleten át egé­szen Dél-Amerikáig egymástól irdatlan messzeség­ben, egymásról mit sem tudó, de hasonló módon felépült őstelepek. Feltételezik, hogy valószínűleg még a vadász-halász elődök tömörültek faluszerű közösségbe és a földművelés, az állattenyésztés csak ezután következett. __________________________________________________[EUR0PRE8S) Helyi tarifáért hívható az egész világ Legek toplistája Aki tudni szeretné, mibe kerül a legdrágább autó, vagy mennyit ér a világ legdrágább nője, la­pozza föl a Business-Ranking (üzleti rangsorolás) című kiad­ványt, amely összeállítást közöl a világ legköltségesebb dolgai­ról. JENNIFER LOPEZ. A pop ügyeletes királynője állítólag 260 milliárd forintnak megfele­lő összegre biztosította a testét egy New York-i társaságnál. Kü­lönösen nagy értéket képvisel a művésznő lába: mintegy 104 milliárd forintot. Az egyéb test­részei is fölérnek egy két lábon járó kincseskamra értékével. Jennifer ülepe 65, keblei 52, csípője 26, arca 13 milliárd fo­rintot ér. ARANYLÁBÚ FIÚK. Mennyit ér a világ legdrágább focistája? A Real Madrid mintegy 19 milli­árd forintért vette meg a francia nemzeti válogatott egykori tag­ját a torinói Juventustól. (A Real Madrid egyébként is szeret vásárolni: már Luis Figo is 15,6 millirád forintba került neki.) Az FC Bayern München, amely­nek egész csapata nem ér any- nyit, mint Figo, játszva kigo­lyózta a Madridot a Bajnokok Ligájából, és megszerezte az európai focitrófeát. Ha már a németeket emlegetjük: az eddi­gi legdrágább aranylábú legény, Marcio Amoroso brazil csatár 6,6 milliárd forintért igazolt át az AC Parmától a Borussia Dortmundhoz. FÉNYŰZŐ STADIONOK. Az 1998-as focivébén a világ leg­drágább stadionjában nyerte meg a francia nemzeti 11 a vi­lágbajnokságot. A párizsi Stade de France 117 milliárd forintos beruházással létesült. Hasonló­an gigászi az is, amit az FC Schalke 04 teremtett: arénája ma a legkorszerűbb Európában. A 46,5 milliárd forintba került csúcstechnológiájú stadion 62 ezer nézőt fogad be; a pálya mozgatható tetőzete 30 perc alatt zárt csarnokká változtatja a létesítményt. PARFÜMCSODA. Amouage a neve a világ legdrágább par­fümjének. Származási helye Omán. Guy Robert francia illat­alkotó művészt kérték föl 1983- ban, hogy keltse életre az ősi hagyományokon nyugvó arábi- ai parfümgyártást. 120 termé­szetes adalékból állította össze az elegyet, melynek legfőbb al­kotóanyaga a dékománi Dhofár- térségben termesztett tömjén. A többi adalék sem mindennapi: múrha, négy különféle rózsa olaja, jázmin, liliom, őszi- és sárgabarack, alma, pacsuli és szantálfa. A természetesen a hölgyek vonzerejét növelni hi­vatott parfüm 50 milliliteres, aranyozott üvegcsében kis hí­ján 400 ezer forint. Férfiváltoza­ta is van, az tíz százalékkal drá­gább. BORSOS LAKOSZTÁLY. Meg kéri szobái árát az ötcsillagos szálloda, hát még a hétcsilla­gos! Egyetlen egy ilyen van a világon, a dubai Burj A1 Arab. Mintegy 200 ezer forintnak megfelelő összegért már el is foglalhat a fáradt vendég egy át­lagos szobát. A királyi lakosz­tály vendége egyetlen éjszaká­ért akár ennek tízszeresét is ki­pengetheti. A 321 méter magas Burj A1 Arab (magyarul: Arab Torony) az Öböl menti szultán- ság jelképe. Egy mesterséges szigeten tör az ég felé az Arab­öböl partjai előtt. Kétszázkét kétágyas szobáját minden el­képzelhető luxussal ellátták: in­teraktív multimédia-rendszertől a személyes inasig. Aki nem éj­szakázni, csupán egy kicsit le­ülni szeretne a hotel előcsarno­kában, attól mintegy 13 ezer fo­rintnak megfelelő belépti díjat kér az ajtónálló. _____________m Ne m valószínű,‘hogy jövő január 1-jétől a németországihoz hason­ló mértékben zuhanna a telefoná­lás ára a magyarországi távközlés liberalizálása következtében. Saj­nos, ma még messze vagyunk az igazi piaci kínálattól, hát még a versenytől, amely az előfizető, a telefont használó javát szolgálná. Még szerencse, hogy létezik az internet, amely a magyarországi jövedelmekhez mérten magas te­lefonszámlák csökkentéséhez is hozzájárulhat. Az osztrák ARP Datacon cég most mutatta be és hozta forga­lomba a személyi számítógép USB-csatlakozóján át működő internettelefon-készülékét, mely­nek segítségével drasztikusan csökkenthetők a távközlési kiadá­sok. A leginkább marokfonra ha­sonlító, mindössze 98 gramm sú­lyú eszköz közvetlen telefon-ösz- szeköttetést teremt a világ bár­mely pontján élő személlyel. A pont-pont-kapcsolat lényege: a számítógépes internettelefonnal tárcsázás nélkül, csupán azáltal, hogy a hívó és a hívott fél egyide­jűleg a világhálón tartózkodik, helyi hívás díjáért akármeddig beszélgethet egymással. A széles körben elterjedt rádió­telefon-készülékhez hasonló internettelefon nagyon egyszerű­en kezelhető, ráadásul a vele együtt adott, jól áttekinthető szá­mítógépes program még köny- nyebbé teszi a használatát. A szoftver az összes, ma többségé­ben használatos Windows operá­ciós rendszer alá telepíthető. Egész sor kényelmi szolgáltatás (címtár, telefonkönyv, a beszélge­tések listája, keresőfunkció stb.) könnyíti a használatát. A készülék előnye, hogy ha­gyományos telefonként is hasz­nálható akkor, ha a személyi szá­mítógép közvetlenül csatlakozik az analóg vagy digitális telefonvo­nalra. Az ARP Datacon újdonsága 79,58 euróba kerül; a legkorsz­erűbb technikának köszönhetően kiváló hangminőséget produkál. Tökéletesen biztonságos, és még kamatozik Is KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY |2002/i2r Jegyzési időszak: 2001. december 3. - 2001. december 14. Futamidő: 1 év Kamat: 8,75% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 8,66% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. december 3. - 2001. december 11. között: 99,90% 2001. december 12. - 2001. december 14. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. Ü MAGVAK ÁLLAMl-AI-IKy ÁLLAMI GARANCIÁVAL PLACIDO DOMINGO a világhírű spanyol tenor Milánóban vendégsze- repel. A következő pénteken a Scalaban Othello szerepét énekli. ■ Az orosz Agatha Christie Anasztázia Kamenszkaja két bő­rönddel és öreg táskaírógépével a hóna alatt érkezett meg Moszkvá­ból a kisvárosi szanatóriumba, hogy rendbe tetesse meszesedé csigolyáit. Csakhogy az áhított pi­henésből, semmi sem lett. A rendőrnő nyugalmát megzavarja a nyers valóság: gyilkos pornóke- reskedő-hálózat nyomára bukkan... Kamenszkaja rettenthetetlen zsarunő: logikája félelmetes, min­den körülmények között megőrzi tartását, fáradhatatlanul üldözi a bűnözőket. Hősnő, aki egyszerre valóságos személy és az írói kép­zelet szülötte, egy kitűnő könyv- sorozat főszereplője. Szerzője írói nevén Alekszandra Marinyina, polgári nevén Marina Alekszejeva, 41 éves, nyugdíjas rendőr alezredesnő, aki két évti­zedig dolgozott az orosz főváros bűnügyi rendőrségének köteléké­ben. Immár a huszadik kötete je­lent meg, összesen 16 mülió pél­dányban. Kamenszkaja, a regénybeli ro­konszenves rendőrnő nem más, mint az írónő, akit mind gyakrab­ban emlegetnek ekképpen: „az orosz Agatha Christie”. Első írásai a belügyminisztéri­um folyóiratában, a Milic-ben je­lentek meg. Jogász és pszicholó­gus, a belügyi akadémia tanára­ként és kutatóként elsősorban a szexuális bűnözők lélektanával foglalkozott. A bűnügyi irodalom áradatához szokott nyugati ki­adók is fölfigyeltek az írónő sajá­tos stílusára és a műfaj klassziku­saira emlékeztető cselekmény­szövésére. Könyveit máris kiad­ták olaszul, németül és franciául is. Aranybányász szarkák Kirgizisztánban rájöttek arra, hogy a különben kártékony szar­kát is lehet valamire használni. Köztudomású a madárnak az a tulajdonsága, hogy igencsak von­zódik a csillogó-fénylő tárgyak­hoz. A varjúfélék családjába tar­tozó, cserregő madarat ezért be­fogták aranybányászatra. Egy- egy élő madárért 15-20 dollárt is megadnak az egykori szovjet köztársaságban. Az állatot né­hány napig éheztetik, majd sza­badon engedik az egyik elhagya­tott, kimerült aranybánya tárná­jában. A szarka elsősorban a fénylő-csillogó szemcséket csipe­geti föl, így az aranyport is. A szerencsésebb szarkázók akár 300 gramm aranyport találhat­nak a madárkában egy ilyen rep- tetés után. Igaz, a kibelezetett szarka már nem vethető be újra, de a befektetett pénz busásan megtérül. Fölösleges férfiak? A jövőben fölöslegessé válnak a férfiak. Amerikai tudósok ugyanis föltalálták azt a mód­szert, amellyel a nők önmagukat megtermékenyíthetik, szaporít­hatják anélkül, hogy férfit akár láttak is volna. A női petesejtnek nincs szüksége ahhoz, hogy spermával megtermékenyítsék. Elegendő hozzá egy vegyi anyag, hogy önmagától elkezd­jen sokasodni. Az emberi termékenységet és a tulajdonság-átörökítő képessé­get kutató Los Angeles-i intézet­ben először sikerült laboratóriu­mi egereknél „szűznemzést” elő­idézni. Ami egyáltalán nem is­meretlen az állatvilágban, sőt bi­zonyos alacsonyabb rendű fajok­nál (békák, rovarok stb.) ez a szaporodás természetes módja. Jerry Hall és Yan-Ling Feng ka­liforniai kutatók mesterséges módszerrel „vették rá” a kísérleti egereket a partenogenezisre. Em­ber esetében a hagyományos meg­termékenyítéskor 23-23 női és fér­fi kromoszóma alkot új kombiná­ciót, majd a folyamatos osztódás révén fejlődik ki a méhmagzat. Szűznemzéskor viszont bizonyos vegyi anyagok indítják el a petesejt osztódását. Tekintettel arra, hogy az ekként keletkező magzat kizá­rólag az anya génjeit hordozza, szükségszerűen nőnemű lesz, az anya másolata. A kaliforniai tudó­sok által osztódásra szánt élőlény­kezdeményeket egér „béranyák­ba” ültették be. A terhesség annak rendje-módja szerint lezajlott, ám a kutatók a 13. napon mestersége- sen megszakították. ___________■ I 1 í 4 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents