Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-05 / 331. szám

2. OLDAL VILAGTUKOR 2001. December 5., szerda Izrael háborúja a palesztinok ellen Három halálos áldozata és legalább száz­húsz sebesültje volt kedd délelőtt a Gáza elleni izraeli helikopter-támadásoknak. A sebesültek között 60 iskolás volt. Jeruzsálem Jasszer Arafat palesztin elnök azzal vádolta Ariel Sáron izraeli miniszterelnököt, hogy a légitámadásokkal el akarja szabotálni a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőségesei ellen általa indított hadjáratot, s ezzel meg­akadályozza a békefolyamat felújítását. Egyébként a hétfői támadások után első íz­ben nyilatkozott, nem sokkal azt követően, hogy egy izraeli helikopterről lőttek egy rend­őrőrsöt az ő irodáinak közvetlen közelében. A múlt hétvégi merényleteket vállaló Hamász elítélte az izraeli megtorló akciókat és követelte a palesztin elnöktől, hogy en­gedje szabadon a letartóztatott palesztin harcosokat. Simon Peresz külügyminiszter és Benjá­min Ben Eliezer védelmi miniszter kivonult az izraeli kormány kedd hajnalig tartó, mara­toni üléséről, és Peresz kijelentette: fontolóra veszi, hogy az Izraeli Munkapárt a jövőben részt vegyen-e a nemzeti egységkormányban. A külügyminiszter és a védelmi tárca vezető­je azért távozott a kormány üléséről, mert Ariel Sáron miniszterelnök elutasította azt a javaslatukat, hogy adjanak további lehetősé­get Jasszer Arafatnak a rendteremtésre a pa­lesztin területeken, határidőt szabva neki. Az izraeli kormányfő az ülésen kijelentet­te: Arafat a felelős az utóbbi napokban tör­téntekért, vagyis a terroristaakciókért. A kor­mány Arafat elitalakulatát, a 17-es Erőt, vala­mint a Fatah mozgalom katonai szárnyát ter­roristacsoportnak nyilvánította és a Palesztin Hatóság egészét a terrorizmus támogatásával vádolta. Az azóta Bukarestben tartózkodó Peresz kijelentette, hogy a kormány határo­zata eszköz lehet a Palesztin Hatóság szét­verésére. Közben izraeli katonák kedden Náblusz- ban agyonlőtték az Arafat vezette Fatah moz­galom egyik tagját, aki az al-Aksza brigádok­hoz tartozott. Keddre virradóra izraeli kato­nák harckocsik támogatásával behatoltak pa­lesztin igazgatás alatt álló területekre, Náb- lusz mellett a szintén ciszjordániai Rámal- láhba, valamint a gázai repülőtérre is. Izraeli F-16-osok bombázták a Gáza-övezetet FOTÓ: EUROPRESS/EPA Hírek A TERRORIZMUS elleni egy séges nemzetközi fellépésről, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerepéről és a nem­zeti kisebbségek jogainak kér­déséről szólt Martonyi János kedden az EBESZ miniszteri tanácsa bukaresti ülésén. A ma­gyar külügyminiszter napjaink legfontosabb feladatának ne­vezte azt, hogy egységes koalí­cióban lépjen fel minden de­mokratikus nemzet a terroriz­mus bármely formája ellen. MAGYARIGAZOLVÁNYOKAT remélhetőleg először február­ban adnak tó - jelentette tó Né­meth Zsolt, a Külügyminisztéri­um politikai államtitkára egy román lapnak adott nyilatkoza­tában. VÍZUMMAL utazhatnak mától a magyar állampolgárok Kana­dába - jelentették be hivatalo­san Ottawában. A válaszlépést azért hozták, mert „egyre erő­södik a menekülthullám egy olyan országból, amelyre az üldöztetés nem jellemző”- mutatott rá az illetékes kanadai miniszter. A döntésről hivatalosan is tájékoztatták a magyar hatóságokat. CSEHORSZÁGBAN a rend szerváltozás óta most először nem Václav Havel államfőben, hanem Petr Pithartban, a szená­tus elnökében bíznak a legtöb­ben. Az alkotmányos tisztsége­ket betöltő politikusokba vetett bizalomról Csehországban 1993 óta havi rendszerességgel készí­tenek felmérést. Eddig Havel államfő végzett az első helyen. EGY SÜLLYEDŐ amerikai fúrótoronyról kedden sikerült megmenteni 85 olajmunkást a Földközi-tengeren. A 6300 ton­nás Key Singapore olajfúró to­rony kedd hajnalban a tomboló tengeri vihar következtében leszakadt vontatóhajóihoz erősített acélsodronyköteleiről Port Szaid térségében. KIT TARTANAK ma a leg befolyásosabb száz embernek Oroszországban? A lista élén ér­telemszerűen Vlagyimir Putyin elnök neve olvasható. Borisz Jelcin volt elnök - utolsóként- éppen hogy csak rákerült a listára, Mihail Gorbacsov szovjet exállamfőt pedig egyál­talán nem sorolják a befolyásos személyiségek közé. TIZENEGY ember vesztette éle­tét kedd reggel Moszkva keleti részén, amikor felrobbant egy mikrobusz egy piac mellett. A robbanást egy gázpalack okoz­ta, amellyel a buszt fűtötték. Kijelölték az afgán kormányfőt Tegnap megtorpant a tálibellenes erők előrenyomulása a kandahári repülőtéren. Közben a Bonn mellett ülésező ENSZ- konferencián kijelölték az új afgán miniszterelnököt. Kandahár - Bonn Legalább 115-en meghaltak, ötve- nen pedig megsebesültek Kelet- Afganisztánban az öt nap óta tar­tó amerikai bombázások követ­keztében. A halálesetek a Tora Bora erődrendszer környékén le­vő falvakban történtek. Ezen a vi­déken barlangok és föld alatti já­ratok sokasága van, s feltételezé­sek szerint itt bujkálhat Oszama bin Laden és az al-Kaida terror­szervezet több más vezetője. A németországi Petersbergben zajló konferencián ezalatt döntés született: az átmeneti afgán kor­mány élére a legnagyobb népcso­port, a pastuk egyik vezetője, Hamid Karzai kerül. Ő maga nincs jelen a konferencián, mert még odahaza harcol a tálibok ellen. Abban is megegyeztek, hogy nemsokára ENSZ-csapatok érkez­hetnek Afganisztánba. A nemzet­közi erők Kabulban és környékén vigyáznának az új kormány biz­tonságára. A konferencia eredmé­nyei közé tartozik az is, hogy ki­sebb módosításokkal elfogadták az ENSZ rendezési tervét. Azaz megegyeztek az átmeneti kor­mány és az átmeneti parlament működéséről. Abdullah Abdullah, az afga­nisztáni Északi Szövetség külügy­minisztere bejelentette, hogy az ország nagy etnikumait képviselő átmeneti kormány egyik minisz­terelnök-helyettese - az ország történetében egyedülállóan - nő lesz. A politikus újságíróknak azt is elmondta, hogy a kormány 29 tagból áll majd, és szigorúan tisz­teletben tartják az ország etnikai arányait. Ennek értelmében a 29- ből 11-et kapnak a pastuk, mivel ők az afgán népességnek csak- nem 40 százalékát képviselik. ■ Újra ciprusi tárgyalások Nicosia Kleridesz ciprusi elnök és Denktas, a török közösség vezetője megegyezett: január­tól csúcstalálkozók sorozatán igyekeznek véget vetni a szi­get 27 éve tartó megosztottsá­gának az Unióba való ciprusi belépés idejére. A török miniszterelnök nyom­ban üdvözölte a ciprusi rende­zésre irányuló, négy éve szüne­telő tárgyalások felújítását. An­karai nyilatkozatában Billent Ecevit lehetőséget látott arra, hogy a négyszemközti csúcs­megbeszélések „megnyitnak né­hány kaput”, bár a végered­ményt bizonytalannak ítélte. A szintén EU-tagságra vágyó Tö­rökország megígérte Brüsszel­Denktas és Kleridesz nek, hogy támogatja az ENSZ- égisz alatti erőfeszítéseket a cip­rusi probléma rendezésére. Ez FOTÓ: EUROPRESS/EPA ugyanis feszültség forrása az EU- tag Görögország és a távlati tag- jelölt Törökország között. ■ ÁLLÁSPONT VARGA OTTO Kórházi egyenérték Új mértékegység kezd kialakulni, ez a kórházi egyenérték. Az egyenérték nem mai találmány. Az alkoholista már rég­óta sörben-fröccsben-féldeciben számol. Úristen, ennyi pénz, hányszor berúghatnék belőle! A drogos is úgy gon­dolkodik, hogy adott érték hány adagot jelent. De „normá­lis” emberek is hajlamosak az egyenérték-elméletre: az au­tós benzinben, a gyerek csokoládéban, a feleség ruhában, a nyugdíjas parizerben számol néha. A szélesebb közvéle­mény pedig mostanában kórházi egyenértékben: lélegezte­tőkészülékben, újraélesztő berendezésben, esetleg szív­műtétben. Nem véletlenül. Ezekben a hetekben egyre több kórházi in­formáció zúdult a népre, és szinte mindegyik arról szólt, honnan, mi minden hiányzik a tisztességes ellátáshoz. Ezzel egy időben másik információtömeg is mellbe vágja az átlag­polgárt: az egyik párt milliárdos adósságokat felhalmozó cé­geket tüntet el, a másik párt milliárdos értékű hamis szám­lákkal százmilliós áfákat igényel vissza, a millenniumi ün­nepség ennyi milliárdba, a színházépítés annyiszor százmil­lióba kerül. Egy lélegeztetőgép mindeközben egy-két millió, egy beteg gyerekeket figyelő monitor néhány százezer fo­rint, de még az életmentő műtétek - amelyek miatt külföld­re kell utazni, és amelyekre rendszeresen szervez gyűjtést a média - szintúgy nem kerülnek többe öt-tíz miihó forintnál. Naná, hogy a két adathalmazt önkéntelenül összekapcsolja a demagógián edződött átlag magyar, és azonmód kiszámol­ja, hogy egy augusztus húszadika, az száz lélegeztetőgép, másfél komplett kórház, egy Gresham-palota ennyi, egy Kaya Ibrahim meg annyi életmentő műtét, de a Széchenyi- filmből is futná néhány gerincimplantátumra, hogy azt ne a beteg bordájából kelljen fabrikálni egyenes adásban. Persze, hogy nem volna szabad ezzel így foglalkozni, hiszen ez a pénz nem az a pénz. Csakhogy már lehet hallani, hogy többen választási egyenértékben kezdenek számolgatni, ami - mivel fordított logika szerint működik - veszélyesebb minden demagógiánál... EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330304 KERCZA IMRE A kiáltás joga A lex Répássyból nem lett lex. Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek minősítette a válaszadás jogának a Polgári törvénykönyvben meghatáro­zott szabályozási módját. A különös az, hogy ennek a dön­tésnek mindenki örül. Még Répássy Róbert fideszes ország- gyűlési képviselő is, akiről az elhíresült törvényszöveget elnevezték. Igaz, mindenki másért örül ennek. A sajtó leginkább azért, mert megmaradt - Sütő András szép szavaival élve - a kiáltás joga. A sajtó szabadsága - a sajtó kiáltásának joga - szinte mindig központi témája volt politikai mozgalmaknak és fel­világosult jogi gondolkodóknak. A lex Répássy ezt a jogot próbálta korlátozni a visszabeszélés jogának törvényi szabályozásával, mert nem állja meg a he­lyét az az érvelés, hogy a jogsértő véleményre igenis vála­szolni kell. Erre megfelelő törvényi garancia van, amit egy­szerűen úgy hívnak, hogy a helyreigazítás joga és kötelezett­sége. A bírói gyakorlat - a törvényalkotó véleményével össz­hangban - évek alatt kialakította azokat a kereteket, amelyek között a helyreigazítást gyakorolni lehet. A helyreigazítás nem lehet a gittrágás, a tovább beszélés eszköze. Ezt akarta a lex Répássy bevezetni. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez a gondolkodás el­lentétes az alkotmánnyal. A lex Répássy nélkül működik a magyar társadalom és fejlő­dik a magyar demokrácia. Ebben pedig elfogadják vagy sem, része van a magyar sajtónak és természetesen a sajtószabad­ságnak. EGYETÉRTEK: 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. 150 éve lépett Kossuth amerikai földre Washington Ma 150 esztendeje, hogy Kossuth Lajos New Yorkba érkezett. Az évforduló alkalmából ünnepségsorozat kezdődik az Egye­sült Államokban a magyar külképviselet és az amerikai magyarság közreműködésével. ságáért az amerikai kormánynak, fontosabb célja azonban az volt, hogy az amerikai nép széles köré­nek rokonszenvét elnyerve a ma­gyar szabadságharc újraindításá­hoz politikai, pénzügyi és hadi­technikai támogatást szerezzen. New Yorkban a Battery Park ke­leti és nyugati kapujánál Kossut­hot két hatalmas, örökzölddel és magyar nemzeti színekkel feldíszí­tett diadalív várta, míg a városban a középületek és a szállodák hom­lokzatán az amerikai és a magyar zászlók lobogtak. Az ünnepi me­net a parkból a Broadwayn át a vá­rosházához tartott, élén a nemzet­őrség négy dandárjával, utánuk a kormányzó és a polgármester ve­Hajnal egy óra volt, amikor Kos­suth hajója befutott Staten Island kikötőjébe, s ő viharos tengeren megtett hajóút okozta betegségtől meggyötörtén, a fedélzeten állva hallgatta végig a harmincegy ágyú­lövést, amely az Egyesült Államok akkori harmincegy államának kö­szöntését szimbolizálta. A dörre­nések hangjára ezrével tódultak le az álmukból fölriadt emberek a partra, hogy rögtön üdvözölhes­sék a neves vendéget, „Európa első polgárát”. Kossuth Lajos, tö­rökországi száműzetéséből történt szabadulása után, köszönetét kí­vánt mondani visszanyert szabad­Kossuth szobra a Capitoliumban zetésével az állami és a városi elöl­járók hosszú oszlopa következett, majd az egyesületek, polgári társa­ságok vezetői és delegáltjai halad­tak. A lapok a hírt szenzációként, hatalmas terjedelemben tálalták, egyöntetűen állapítva meg, hogy „a katonai parádé kétségkívül a leglátványosabb volt azok közül, amelyeket városunk valaha látott. New York soha korábban nem köszöntött senkit - sem hazánk­fiát, sem idegent - ilyen általános lelkesedéssel s ekkora pompával.” Kossuth karácsonyig tartózko­dott New Yorkban, s eközben szá­mos nagyhatású szónoklatot tar­tott. Meggyőző erővel fejtette tó, hogy Magyarország függetlensége nem pusztán a magyarok ügye, hanem az európai nemzetek sza­badságának is feltétele. Több mint fél esztendeig volt Amerika vendége. Hatalmas elő- adókörútja során vonaton és lóhá­ton az akkori Egyesült Államok te­rületének tekintélyes részét be­utazta, több mint 40 várost kere­sett fel, s bár útja során tüdőbeteg­séggel is küszködött, önmagát nem kímélve több mint 400 tó­sebb-nagyobb szónoklatot tartott. Amerre járt, a tömegek mindenütt ünnepelték. Elveiért, bátor kiállá­sáért, szónoki tehetségéért egye­nesen csodálták. S bár politikai céljait az elnökválasztás küszö­bén álló és a rabszolgakérdésben mélyen megosztott országban nem érhette el, előadókörútja az amerikaiak emlékezetében ma is elevenen él. Az amerikai magyarság együtt­működve Magyarország külképvi­seleteivel a látogatás 150. évfordu­lóján majd harminc, egykor Kos­suth által is felkeresett városban tartandó ünnepségsorozattal kí­ván az eseménynek rangjához méltó emléket állítani. Az első em­lékünnepségre ma kerül sor New Yorkban; a szónokok egyike Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. JÓZSA FÁBIÁN ___________nagyköveti tanácsadó k t < #

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents