Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-29 / 353. szám

4. OLDAL B A R A N Y A I TÜKÖR 2001. December 29., szombat SAJÁTOS VÉDELEM. Az autósok egy része meglehetősen sajátosan védi járművét a hidegtől. Felvéte- lünkön egy furcsa komlói példa._________________________________ _____________fotó: laufer László Za varos víz, zavaros helyzet Az év utolsó testületi ülésén kellőképp szemléletesen mutatta meg Szepesvári Zsolt, mi a gond az ivóvízzel a Váralja utcában - ugyanis mintát vitt magával a tanácskozásra. A képviselő sze­rint sürgősen megoldást kell találni a zavaros víz problémájára. Siklós A képviselő szerint az önkor­mányzatnak sürgősen lépéseket kellene tenni, hogy a település 1-es számú vízkútját beindítsák. Mint Szepesvári Zsolt elmondta, nem a vízzel van probléma, ha­nem a megoldás elodázásával. A Váralja utcában gyakran meglehe­tősen zavaros a víz, amely ugyan „csupán” esztétikai probléma, ám a lakókat meglehetősen zavarja. Tájékoztatása szerint a gond feloldására létrehozott bizottság - melyben rajta kívül tag a polgár­mester és egy másik képviselő - mind a mai napig nem ülésezett, így az ügyben semmiféle előrelé­pés nem történhetett, dacára an­nak, hogy tavasszal több millió forintot is a kút helyreállítására fordítottak. így még az is elkép­zelhető, hogy jövőre a kerület a Duna vizét lesz kénytelen inni lényegesen magasabb költséggel. A rendszert üzemeltető cég vezetője elmondta, 4 millió fo­rintot költöttek a kútra, ugyanak­kor a Vízügyi Igazgatóság mind­addig nem adja ki az engedélyt, amíg a védőterületen nincs meg­felelő körülmény. Hozzátette, a testületi ülés előtt pár nappal csőtörés volt a környéken, ilyen­kor pedig valóban tapasztalható zavarosodás. Meglátása szerint is az alapve­tő problémát a védőterületen be­lül élő család kiköltöztetése jelen­ti - ezt követően ugyanis üzemel­hetne a kút -, melynek megoldá­sa még várat magára, többek kö­zött azért - miként az a tanácsko­záson elhangzott -, mert a testü­let nem határozott meg összeget a megvásárolható ingatlan árát il­letően. Amúgy a cég vizsgálatot indított a felmerült jelenség ki­vizsgálásra. (Előzmények: www. dunantulinaplo. hu) _____ K. J. Ne vet kaptak az utcák Vázsnok-Sásd Hírek NYERTESEK. Lapunk tegnapi sorsolásán előfizetőink közül Dóka Margit (Pécs) egy egész sertést, Kontár János (Berkesd) egy fél sertést, Jámbor József (Véménd) pedig egy hús-aján­dékcsomagot nyert. A nyeremé­nyeket a Búza téri húsáruház­ban ma 11 órakor adjuk át. A nyerteseknek gratulálunk! ÁTÁN a községvezetőség szinte állandóan dolgoztatja a hókotró ekét, valamint a járdatisztító kis gépet. Több mint három kilo­méter hosszú utat és járdarészt tisztítanak folyamatosan lakos­sági kérésre, hogy megelőzzék a baleseteket. (cs) DINNYEBERKI önkormányza­ta saját erőből, 1,6 millió forint­ból felújította a műemlék érté­kű katolikus templomot. Az új­raszentelő ünnepi misére kará­csony alkalmából került sor. A tatarozás után most már nem ázik be a tető, a falak pedig nem vizesednek és nem csapó­dik ki rajtuk a salétromsó. (cs) A TÉSENFAI bekötőúton a szaporodó burkolathibák miatt forgalomkorlátozás van érvény­ben: a szakemberek óvatos ha­ladásra hívják fel az autósok fi­gyelmét. A szakaszon a problé­mák miatt negyven kilomé- ter/órás sebességkorlátozás van érvényben. (tg) PONTOSÍTÁS. A Dunántúli Napló december 21-i számának regionális mellékletében az „Építeni a jövőt” című írás alcí­me tévesen és félreérthetően je­lent meg. A mondat helyesen: A régióelnök értékelése a ta­nács idei munkájáról. A hibáért az érintettek és olvasóink elné- zését kérjük. ■ A faluban hosszú évtizedeken át eddig hivatalosan csak egy utca létezett, az is a Fő utca nevet visel­te. Ma már nem tudni, hogy mi­ért volt ez a fu­ra egységesítés a névadásban, amelynek a gyökerei az öt­venes évekig nyúlnak vissza. Tény, hogy mi­előtt a mostani községvezetőség kezdeményezte volna az új nevek megalkotását la­kossági fórumot tartott, nagy ér­deklődés mellett. Kiderült, a leg­több ember a saját utcarészét most már más megnevezéssel akarja illetni. így született meg napjainkra a hegyháti népi és A tervek szerint a jövő év ele­jén indul az a beruházás, melynek eredményeként öt település szennyvízének ke­zelése már az új jogszabá­lyoknak megfelelően történik. A település elképzeléseinek meg­valósításához, miszerint úgyneve­zett gyökérteres (a növényzetet hasznosító) szennyvíztisztítót ala­kítanak ki, a társközségek is csatla­koztak, ennek következtében a be­ruházás befejezését követően Ma- gyarbólyon kívül Lippó, Kislippó, Lapáncsa és Illocska szennyvize is közös tisztítóba kerül. A kivitelezés a számítások sze­rint mindössze egyötödét jelenti helytörténeti hagyományokat kö­vetve a Széchenyi István, a Má­tyás király, á Római utca, valamint a Templom, Banyakút és a Budak- hegyi köz megnevezés. Kiderült, hogy Mátyás király sokat járt e vi­déken, erdeje, sőt szőleje is volt itt. Nem véletlen, hogy a települé­sen rendezendő kistérségi borver­senyt is neves uralkodónkról ne­vezték el. A Budák helynév egy középkori faluelődre, míg a Ró­mai szó egy részben őskori, tehát kelta sírkertre is utal. (Ennek ré­gészeti feltárására pénzt gyűjt a faluvezetés.) Körültekintően szü­lettek az utca-meghatározások, hisz sokat segített a sásdi honis­mereti szakkör tagsága Vajda Jó­zsef helytörténész útmutatásával. A díszes utcanév-táblákat hama­rosan kirakják, az engedélyezte­tés folyamatban van. egy csatorna-beruházásnak, ugyan­akkor az Európai Unióban elfoga­dott, környezetbarát módszer révén a lakosság is - mely anyagüag is tár­sul a tervezett beruházáshoz - jól jár. Mindezt az is alátámasztja, hogy a befejezést követően a csalá­dokra kevesebb kiadás jut mint az eddigi szennyvízszippantások költ­sége. Ebben szerepet játszik, hogy az önkormányzatok saját gépjár­művekkel és dolgozóikkal szállíttat­ják majd el a keletkezett hulladékot a lakóházaknál elhelyezésre kerülő, szivárgásmentes konténerekből. A tervezett 150 milliós beruhá­zás költségeihez az önkormány­zatok hozzájárulásán túl állami támogatást is remélnek az önkor­mányzatok. K.J. CSUTI J. Újfajta szennyvíztisztító Magyarbóly Alacsony ár, szakszerűtlen munka A panelfelújításkor nem árt vigyázni a gyanúsan olcsó cégekkel A panelfelújításért gyakran a tervezett költség dupláját kénytelenek kifizetni a lakók. A kivi­telezők ugyanis sok esetben nem az alapanya­gokat gyártó cég előírásai alapján végzik a korszerűsítést. A nem megfelelő technológia miatt a szigetelés leválik az épületről, garan­ciális javítási lehetőség pedig nincs. Baranyai körkép Több tucat panelház homlokzatát szakszerűtlenül újí­tották fel Pécsett, a szigetelések kezdenek leválni az épü­letről. A munkát újból el kellene végezni, ami lakáson­ként ismét három-négyszázezer forintos kiadást jelent. Egy négyzetméternyi terület előírások szerinti szi­getelése 4500-5000 forint. Néhány kivitelező ennél lé­nyegesen kedvezőbb áron vállalja a beruházást, a szükséges anyagokat viszont, a közös képviselők ta­pasztalatai szerint, sok esetben kispórolják. A szigete­lőlemezeket kevesebb csavarral erősítik fel mint kelle­ne, nem használnak elegendő ragasztóanyagot, az ab­lakoknál lévő bádogszegélyeket nem cserélik ki. Na­gyobb szélben így a szigetelés könnyen megsérülhet, ha víz kerül mögé, ami utána megfagy, a homlokzatról a lemezek leválnak. Erre Pécsett és Komlón is volt pél­da a közelmúltban, a felújítást újra kellett kezdeni.- Az alapanyagok kispórolása mellett a gyártó által előírt technológiát sem mindig tartják be, ami szintén komoly gond megyeszerte - tudtuk meg Nagy Emiltől, a Lakásszövet­kezetek és Társasházak Szövetségé­nek baranyai elnökétől. A szigetelő- rendszerekhez nem a szabványban szereplő ragasztóanyagot, vagy va­kolatot használják. A kivitelező vál­lal ugyan többéves garanciát, nem ritka azonban, hogy a cég időköz­ben megszűnik. A gyártóhoz pedig hiába fordulnak a lakók, az ingye­nes javítást, mivel nem az ő előírásaik szerint végezték a munkát, nem vállalják. Ez esetben nincs más megol­dás, a családoknak kell újból előteremteniük a több százezer forintot. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a kivitelező a garanciát vállalta, a munkát mégsem tudja elvégezni, mert nincs rá pénze. Ez esetben marad a pereskedés, ami akár két-három évig is elhúzódhat. Nagy Emil elmondta, a hasonló jellegű problémák csak úgy kerülhetők el, ha a társasház nem bízza a gyanúsan olcsó árat kínáló kivitelezőre a beruházást. Megoldás az is, ha a lakók műszaki ellenőrt kémek fel a munkafolyamatok rendszeres felül­vizsgálatára. A gond, hogy erre a háztar­tásonként! mintegy kétezer forintos ki­adást többnyire sajnálják. (Háttér: www.dunantalinaplo.hu) WALD KATA Jövőre is pályáznak A beérkezett 35 panelfelújítási pályázat közül 33 beruházást támo­gat összesen nyolcvanmillió forinttal a pécsi önkormányzat, ez a felújítási költségek harmadát teszi ki. A Gazdasági Minisztérium elő­reláthatólag februárra hozza meg döntését, pozitív elbírálás esetén a munkák nyár elején kezdődhetnek. A pécsi önkormányzat, úgy tűnik, jövőre is részt vesz a programban. Zöld út a kikötőfejlesztésnek Mohács A napokban eldőlt, hogy a mohácsi Duna part menti sza­kaszának két külföldi tulaj­donosa rábólint a telekcseré­re. Miután az utolsó fax is megérkezett a városházára, minden akadály elhárult a határkikötő fejlesztése előtt. Többször is foglalkoztunk lapunk­ban azzal, hogy a kilencvenes évek elején egy olasz és egy német cég is part menti ingatlanokhoz jutott Mohácson, ám ezek az ingatlanok a határkikötő remélt fejlesztésének útjában vannak. Tény, hogy rövid úton az uniós normáknak megfele­gatási Hivatal az önkormányzat kezdeményezésére felértékeltette az érintett telkeket, majd elindítot­ta a kisajátítási eljárást. Múlt azt Szekó József, a város pol­gármestere elmondta, mindkét fél rábólintott a területcserékre, de nemcsak a városi nyomás hatására. Úgy tűnik, hogy a kft.-k tulajdonosai örömmel is vették, hogy szomszéd­ságukban uniós határkikötő épül, hiszen ez a telkeik értékét is megnö­veli. A megállapodás értelmében kö­zel 3,5 hektárnyi terület került visz- sza a város tulajdonába, s ezzel a jö­vő év elején megkezdődhet a határ­kikötő fejlesztési programja. Mindkét cég vezetője ígéretet tett arra is, hogy az évek óta üre­ALTAN KFT. lő kikötővé kel­lene a mohácsit átalakítani, ám érthető módon magántelken ilyen beruházá­sokat nem fi­nanszíroz az ál­lam, s uniós pénzeket is ne­héz mozgósíta­ni. Ezért hosz­szas egyezke- ------:---------------­dé s kezdődött az érintett Altan In­terporto és a Donauber Kft. tulaj­donosaival, s többszörös felszólí­tás és megbeszélés után végül is si­került megegyezni. Csak emlékez­tetőül: a Baranya Megyei Közigaz­INGATLANCSEREK A TERÜLETEN ALTAN KFT. DONAUBER KFT. ■S3 KORÁBBI TERÜLETKIOSZT/ ÖNKORMÁNYZAT VEGLEGES TERULETKI0SZTÄS sen álló, illetve a most kapott cse­retelkeiket a szabott határidőkre beépítik. (Háttér és előzmények: www. dunantulinaplo. hu) K.F. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem, édesapám, apósom, nagypapánk, déd- papám, ID. DALLOS LAJOS 75 éves korában Teremtőjé­nek visszaadta lelkét. Teme­tése 2002. január 2-án 14 órai gyászmise után lesz a görcsönyi temetőben. A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett lányom, édes­anyánk, anyósom, nagyma­mám, menyem és kedves ro­konunk, BÁNUSZ JÓZSEFNÉ Pohn Ibolya 48 éves korában elhunyt. Te­metése 2002. január 2-án 14.30 órakor lesz a pécsi központi temető díszter­méből. A gyászoló család (674849) Fájó szívvel tudatjuk, hogy EGEDI KÁLMÁNNÉ pogányi lakos 82 éves korá­ban elhunyt. Temetése janu­ár 2-án 14 órakor a pogányi temetőben. A gyászoló család (138648) ELŐSZILVESZTER A DUNÁNTÚLI NAPLÓNÁL. Vidám óévbúcsúztató találkozót rendeztünk tegnap este Pécsett, a Dunántúli Napló Engel János úti székházában. A jól sikerült rendezvényt a Pécsi Sörfőz- de Rt. és a Tettye vendéglő támogatta. _____________________________________fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents