Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-28 / 352. szám

I 2001. December 2$., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA TARI ESZTER FESTMÉNYEIT tekinthetik meg az érdeklődők Pécsett, az Ifjúsági Házban. Pinczehelyi Sándor tanítványának tárlata január elejéig látogatható. ___________________________foto, müller andre* Pé csi tárlat kirándulása Képzőművészeti alkotások a kultúra utazó nagyköveteiként Márciusban pécsi képzőművészek mutatkoz­nak be a svéd fővárosban, augusztus végén egy stockholmi művészklub kiállítását láthat­ja a pécsi közönség. Egy pécsi kötődésű, a 70-es években Magyarországról Svédországba települt képzőművész, Szelényi Lajos, a Pécsi Műhely volt tagja kereste meg ősszel a Pécsi Ga­léria és Vizuális Műhely vezetőjét azzal az ajánlattal, hogy képzőművészeti klubjuk 2002 augusztusának végén, szeptemberének elején szeretne tárlaton be­mutatkozni a pécsi közönségnek. A Huddinge Kontnärsklubb a svéd fő­város egyik városrészében műkö­dik és a nevét is viseli.- A megkeresés belefért abba a koncepcióba, hogy fokozottabban törekszünk külföldi kiállításokat szervezni a pécsi művészeknek. Ugyanakkor csak akkor adunk be­mutatkozási lehetőséget más váro­sokból jelentkező csoportoknak, egyéneknek, ha kölcsönösség alapján működik a kap­csolat. Ezúttal is az volt a feltételem, hogy pécsi művé­szek is bemutatkozhassanak Stockholmban - meséli Gamus Árpád igazgató. A tervek szerint 15-20 művész - hogy kik, még nem dőlt el - alkotásait viszik ki a márciusi stockholmi be­mutatkozásra. A kiállítási anyag magját az eddigi gya­korlat szerint művészeti díjas pécsi alkotók művei ad­ják, amelyeket egyébként ezúttal meg is lehet majd vá­sárolni. íylűvészenként 2-4 mű szerepel a tárlaton.- A svéd fővárosban jelentős számú magyar szár­mazású él, külön klubjuk is van. Erre tekintettel úgy szervezzük a kiállítást, hogy Kismányoki Károllyal közösen összeállított filmeket és előadásokat is vi­szünk ki. Szeretnénk ezzel tartalmasabbá tenni a tár­lathoz kapcsolódó külsőségeket. Idén a horvátorszá­gi körút tárlatain - Porec, Zágráb, Eszék -minden kiállítás-megnyitó előtt bemutattuk videokazettáról a Pécs a világörökség része című filmet. Ez Stock­holmban is így lesz, valamint lejátszunk egy filmet Pécs művészeti életéről, a legkülönbözőbb művésze­ti ágak munkáiról. Emellett szeretnénk addigra ké­szíteni egy átfogó képet adó speciális filmet a pécsi művészképzésről, amely az óvodás kortól az egyete­mi doktori képzésig terjed, tehát nemzetközileg is különlegességnek számító teljesség. A kiállítás 3-4 hétig lesz látható Stockholmban. Ha megszervezhető - és hozzá az anyagi feltételek is -, akkor ezekre a találkozókra, filmvetítésekre pécsi mű­vészeket is szándékozik kiutaztatni a Galéria.- Fel akarjuk élénkíteni az érdeklődést Pécs művé­szeti hagyománya és jelenlegi képzőművészei iránt, amelyek köre a budapesti után messze a legnagyobb az országban. Más nagyobb magyar városban 30-40 jelentős művész él, nálunk mintegy 150 - mondja Gamus Árpád. Hozzáteszi: akkor lenne igazán értel­me az úrnak, ha találnának olyan helyeket, ahol a stockholmi bemutatkozás előtt vagy után megállhatna néhány hétre a kiállítás. A jövő esztendőben egyéb­ként a másik úticél Krakkó, ahova májusra szól a kiál­lítási meghívó a pécsi képzőművészeknek. Tehát vol­taképpen a március és május közötti időszakot kelle­ne kitölteni egy újabb bemutatkozással. Mindez per­sze pénz kérdése is, noha az összeg nem horribilis. Például a horvátországi kiállításkörúthoz az önkor­mányzat 1,5 millió forint támogatást adott. A Galéria igyekszik pártoló segítséget szerezni szak­mai, üzleti szervezetektől, nagyvállalkozásoktól is. A kiállítási katalógusban feltüntetett mecénásnak lenni végül is közvetett reklámlehetőség. Legutóbb a horvát­országi kiállítás-megnyitókat nagy protokoll övezte, és Zágrábban sok ország diplomatája is jelen volt az ese­ményen. _______ DUNAI I. Gy arapodik az Egészségügyi Főiskolai Kar pécsi bázisa Romhányi­emlékérem Dr. Romhányi György professzor (1905-1991) a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem egyik legneve­sebb tudósa volt, a patológia (kórbonctani nemzetközi hírű szaktekintélye: Tudományos kvalitásainál talán csak oktatói híre volt nagyobb: orvosgenerá­ciók emlékeznek előadásaira, jellegzetes, kérdezgetős oktatói módszerére. Tán nem véletlen, hogy Romhányi György halálának ti­zedik évfordulóján az orvoskar dékánja, dr. Fischer Emil a tan­termi előadások keretében vég­zett magas színvonalú oktató munka elismerésére alapította a Romhányi-emléklérmet. Az elismerés érdekessége az, hogy a kitüntetendő, egy-egy el­méleti, illetve klinikai tárgyat oktató előadó személyéről az V. évfolyamot sikeresen befejező hallgatók titkos szavazással döntenek majd. Az emlékérem 8 cm átmérőjű lesz, egyik oldalán Romhányi György professzor dombormű­vű arcmása látható, a másikon az elismerés szövege, az adomá­nyozás éve, a kitüntetett neve, és az a szám szerepel, ahányad- szoí elnyerte az emlékérmet. A Romhányi-emlékérmet első ízben 2002-ben ítélik oda. M. K. Negyven százalékkal is növe­kedhet jövő tanévtől a PTE Egészségügyi Főiskolai Kar Pécsi Képzési Központja nap­pali tagozatos hallgatóinak a száma. Remény van a kollégi­um elhelyezési lehetőségek bővülésére is. Pécs Önkormányzata 2000 nya­rán a Pécsi Tudományegyetemnek ajándékozott egy volt iskolaépüle­tet - akkori 196 millió forint forgal­mi értéken - a Berek utcában. A helyiségekre rászoruló Egészség- ügyi Főiskolai Kar (EFK) már a ta­valyi tanévben birtokba vette az épületet, noha a hivatalos átadója csak 2001 novemberében volt. Az épület felújítására, átalakítá­sára és berendezésére összesen 70 millió forintot költöttek. Nyolc tan­termet, hét gyakorló és demonst­rációs helyiséget alakítottak ki, és teljesen felújították a tomaterftiet a gyógytornász-képzéshez. A Berek utcában kapott helyett a gyógytor­nász, a dietetikus, valamint a vé­dőnőképzést végző három intézet. A PTE EFK Pécsi Képzési Köz­pontjában főiskolai alapképzés­ként nappali tagozaton jelenleg 633-an, levelező tagozaton 518-an, egyetemi kiegészítő képzésként pedig összesen 245-en tanulnak. A következő tanévben a létszám várhatóan tovább bővül 265 nap­pali és 60 levelező tagozatos hall­gatóval, vagyis maximálisan hasz­nosul az új épület - adott tájékoz­tatást a tervekről dr. Tahin Tamás főigazgató. A kar pécsi képzési köz­pontjának kol­légiumi helyze­tén sokat lendí­tett, hogy 225 millió forintért megvásárolhat­ta az uránvárosi Laterum Szálló két legfelső szintjét, ahol 150 fő számára alakítottak ki kollégiumi szobákat. További 20 fő számára bérelnek szállóban kollégiumi fé­rőhelyet. Opciós vételi szerződés él a további két szintre is, ahol újabb 150 kollégiumi férőhelyhez juthat az EFK, ha meghatározott időtartamon belül meg tudja vásá­rolni a kiszemelt épületrészt. Eh­hez jönne jól az Oktatási Miniszté­rium által jelzett kollégium-fejlesz­tési pályázat, amelynek kiírása - az előzetes tájékoztatás szerint - nemcsak építésre és felújításra, hanem vásárlásra is vonatkozik majd. Testvérvárosi ezredforduló Árnyalt látásmód, a kamera költészete, a felületek mögötti mélyebb értelem láttatása, egy meglehetősen ritka fotografi- kus többszólamúság szerepel általában a Csonka Károly fotó­művész munkásságával foglalkozó értékelésekben. Sikeres művész. Hazai és nem­zetközi kiállítások sora, könyvek, fotóalbumok jelzik ezt. Képei, ké­peskönyvei kétségtelenül újra föl­fedeztetik velünk a már alaposan ismerni vélt látnivalót. Most je­lent meg új, Pécset ezúttal is újra­értelmező, a Város mindörökre című fotókollekciója Sz. Koncz István szövegével. A napokban nyílt kiállítása Budapesten. Alko­tóképessége teljében, a legkor­szerűbb fotóművészeti technika birtokában egyre erőteljesebben foglalkoztatja a gondolat, hogy el kellene készíteni és könyv alak­ban megjelentetni Pécs immár több mint egy tucatnyi testvérvá­rosának albumát. Az elmúlt évek­ben e városok némelyikében megrendezett fotókiállításai kap­csán már öt várost „megfényké­pezett”. Az eredmény, a kép­anyag és a hozzá kapcsolódó gondolatsor el is nyerte a világ- szervezetként, Pécsett is működő Rotary Club tetszését. Továbbá Aknai Tamás művészettörténé­szét, aki vállalta, hogy a klub megbízottjával, Farkas Lászlóval és Csonka Károly fotóművésszel részt vesz egy átfogó projekt ki­dolgozásában és a kivitelezési munkálatokban. - Ha arra a kér­désre akarunk válaszolni, mi ké­pezi ma a testvérvárosi kapcsola­tok történetileg létrejött valósá­gát, akkor meg tudjuk rajzolni an­nak a könyvnek a kontúrjait is, amelyik képes visszaadni ezt a valóságot - vallja a művészettör­ténész. - Ebben a munkában - ha az sikeres kíván lenni, a grafikus, a tipográfus, a szövegeket megíró szerző és a fotóművész tökéletes összhangjára vari szükség. Csonka Károly szerint ezt az összhangot, gondolati harmóniát kezdettől sikerült megtalálni, nem kevés előkészület után most sor kerülhet arra is, hogy a munká­ban résztvevők fölvázolják, meg­fogalmazzák, miképpen találják megformálhatónak a művet.- Nagy dolog volt eljutnom odáig, hogy mostanában köny­vekben gondolkodhatok - mond­ja Csonka Károly. - Több mint 10 éve fogant meg az ötlet maga. Az általam megva­lósítandó képi világ, fotó­anyag fele már a kezemben van. Sikerült a vágtató techni­kai feltételekkel is lépést tarta­ni. Eldöntendő még, hogy egy vagy két kötetben gondolkod­junk-e. Nagy erőt és a megvalósí­tás realitásának komoly lehetősé­gét jelenti, hogy a Rotary Club minden részletében teljes támo­gatásáról biztosított bennünket. Az az elképzelésünk, reméljük ezt tartani is tudjuk, hogy egy éven belül, Pécsen már kiállítási ízelítőt is adhatunk a teljes test­vérvárosi képanyag válogatásá­ból. A semmibe elúszó milliók Okirathamisítást említ a polgármester egy általános iskola pályázatáról Különös események zajlanak a pécsi Szieberth Róbert Általá­nos Iskola felújítása és minisztériumi pályázata körül. A pol­gármester a legutóbbi közgyűlésen okirathamisítást emlege­tett a pályázattal kapcsolatban, amelyhez nem szándékoznak biztosítani a korábban bizottsági határozatban rögzített ön­részt. Ezzel elúszni látszik a már elnyert három és fél millió is. A pécsi gyárvárosi Szieberth Ró­bert Általános Iskola két épület­ben üzemel. Az egyik emberem­lékezet óta iskolaépület, a másik pedig az egykori Fekete Gyémánt névre hallgató mozi, amely még a főépületnél is siralmasabb álla­potban „rogyadozik”. Ennek elle­nére a szülők is és a tantestület is úgy véli, szükségük van rá, de fel­újítása elkerülhetetlen. Korábban történtek olyan ön- kormányzati elképzelések, mi­szerint az oda járó gyerekeket szét kellene szórni más iskolákba, szóba került a meszesi intéz­ménybe való beolvadás, de a leg­vadabb elképzelés a Kodály Gim­náziummal való házasság volt. Az intézményben három párhuza­mos osztály működik 24 tanuló- csoportban, s tekintettel arra, hogy mindegyik nem helyezhető el a főépületben, szükség van a másikra is. Az viszont vizes terü­letre épült, az alagsori szakaszt, illetve az egész épületet szigetelni kellene, ezért is indokolt a magas felújítási költség. Egy októberi közgyűlés több javaslatot is tárgyalt: vagy 91,2 milliós kötelezettséget vállal a két épületre a munka mielőbbi meg­indítása érdekében a 2002-es költ­ségvetés terhére, vagy csak a fő­épület kerülne sorra, a harmadik variáció szerint pedig semmiféle kötelezettségvállalás nem jöhet szóba. Végül is nem született dön­tés egyik mellett sem, pedig a 91 milliós tételt hajszál híján elfo­gadták, ehhez az kellett volna, hogy az MSZP-s képviselők közül még ketten szavaznak. De vajami­lyen oknál fogva nem nyomták meg a gombot. Pedig korábban a költségvetési bizottság állást foglalt az iskola felújításával kapcsolatban közbe­szerzési eljárás kiírásáról a város- fejlesztési bizottság előterjeszté­sét követően. A költségvetési bi­zottság tárgyalt is az iskola pályá­zati támogatásáról, és hozzájárult az ISM által kiírt tornatermi pályá­zat benyújtásához, amelyhez az intézményfelújítási keret terhére 8,4 millió forint önerőt biztosított. A december 3-i közgyűlés újra napirendre tűzte a kérdést, s az „A” változat, amely a két épület fel­újítását irányozta elő, furcsa mó­don megosztotta az MSZP-s képvi­selőket, hiszen az ellenzékkel megegyezően heten is szavaztak közülük igennel, többek között Meixner András, az oktatási bi­zottság elnöke és Újvári Jenő alpol­gármester. Ezek után csak a főépü­let felújítását szavazták meg a képviselők, de ezen a közgyű­lésen elhangzott az is, hogy az is­kola pályázott az Ifjúsági és Sport Miniszté­riumnál (ISM), és nyert 3,4 mü- lió forintot. Az is elhangzott, hogy ha csak a főépület felújítását fogad­ják el, akkor stabilizálnak egy olyan állapotot, amely balesetve­szélyes, és amely az épület állagá­nak olyan fokú romlásához vezet, amely később súlyos gazdasági következményekkel jár. Ráadásul az ÁNTSZ is megintette már az ön- kormányzatot az ott kialakult álla­potok miatt. Toller László polgár- mester akkor azt mondta, hogyha egyelőre csak a főépület felújításá­ra kerül sor, „az ISM-től kapott pénz ettől függetlenül működik. A pályázati pénzből a szükséges munkálatokat - amire kapták - el lehet végezni. A két felújítás tehát valójában nem függ össze.” Mindezek után derült égből villámcsapásként következett Staub Ernő ellenzéki képviselő­nek a december 13-i ülésen feltett kérdésére a polgármesteri válasz. Staub arra volt kíváncsi, mi az oka annak, hogy iskola többszöri ké­résére sem biztosítja az önkor­mányzat a felújításhoz szükséges 8,4 millió önrészt. Azt a választ kapta, hogy folyamatban lévő be­ruházáshoz nem is lehetett volna pályázni, bár érdekes módon, ér­vel Staub, az ISM-től mégis el­nyerték-a pénzt. A polgármester még okirathamisítást is emlege­tett az iskola részéről. Ezen a köz­gyűlésen tudta meg a képviselő, hogy az előző napi költségvetési bizottsági ülésen a félretett, és ha­tározatban megjelölt 8,4 millióból vettek el 1,1 milliót a PVSK férfi kosárlabdacsapatát működtető kft. részére, amely azt bizonyítja, hogy nem is volt meg a szándék az önerő biztosítására. Toller László polgármester az okirathamisítás vádját érdeklődé­sünkre semmilyen érvvel nem tá­masztotta alá, mint ahogyan azt sem fejtette ki, hogy miért gondol­ja jogtalannak az intézmény pá­lyázatát. Az iskola igazgatója, Bogárdi Mészöly Kálmánná lapunknak el­mondta, hogy az intézmény a tor­naterem fejlesztésére adta be pá­lyázatát a minisztériumhoz, az épületben folyó munkálatok pe­dig nem erre irányultak, hanem állagmegóvásra, vagyonvédelem­re, s mindezt a Szieberth Róbert Iskolafejlesztési Alapítvány vé­gezte. A megígért 8,4 milliót eddig há­romszor kérték írásban, de egy­szer sem kaptak választ. A mi­nisztériumtól pedig a bizonytalan helyzet miatt halasztást kértek. Ha pedig az önrészt nem kapják meg, a 3,4 millió is elúszik. CSERI LÁSZLÓ i t I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents