Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-21 / 347. szám

6. OLDAL HITÉLET 2001. December 21., péntek _______________________________________________Emberformálás - 3________________ ___ Je zsuita módszerek Kalocsán- Isten...? <- Istenfélelmet oltottak az emberbe - bólogat Balázs bácsi, akit jezsuiták neveltek. - Mindenszentek előtt háromnapos lelkigyakorlaton vettünk részt. Ez napi négy előadást jelentett: Jézus, emberszere­tet, mennyország, bűn, pokol, teljes szilendum, se látogató, se semmi! Vagyis csend, elmélyülés, önvizsgálat, bűnbá­nat. Jézus igazságosságát, megfontoltságát, min­denre kiterjedő szeretetét, belső szabadságát állítot­ták mintának a középpontba, a legapróbb részlete­kig kidolgozott napirend pedig tartalmazta, milyen cselekvési és magatartásformák gyakorlásával kö­zelíthető meg a cél: a „jó ember” kiformálása.- Hogyan szervezték a diákok életét a húszas években?- Fél hatkor keltünk, hatkor kezdődött a szent­mise. Utána egy óra stúdium a tanulóteremben, aztán reggeli, rekreáció, vagyis szabad beszélge­tés... - érez rá értetlenségemre Balázs bácsi. Kalo­csán érettségizett hetven évvel ezelőtt, de ma is hi­bátlanul mondja fel a hajdani napirendet.- Nyolctól egyig tanítás az iskolában. Egykor ebéd, fél háromig mozgás a szabad levegőn. Ha esett az eső, akkor vívás, pingpong, sakk, társasjá­ték a három üdülőteremben. Fél háromtól négyig kötelező tanulás hétfőn-szerdán-pénteken. Kedd- csütörtök-szombat séta, sport kettőtől négyig. Ne­gyed öttől ötig rekreáció, öttől hétig szigorú, köte­lező tanulás. Héttől negyed óra lelki foglalkozás, majd vacsora, fél kilenctől rekreáció, kilenckor lámpaoltás. Az alsósoknak. Felsősök tízig fennma­radhattak tanulni. Szombaton is jártunk iskolába természetesen, akkor négytől litániával bővült a program, utána hétig szabad foglalkozás a tanuló­szobában. Ilyenkor írtuk a leveleket is. Ellenőriz­ték. Nyitott borítékban adtuk le a páternek és fel­bontva kaptuk meg a válaszokat. Egyesek próbál­ták ezt megkerülni, talán ezért volt a szigorú sze­paráció. Mi kollégisták osztályon belül sem ve­gyülhettünk a városi bejárókkal, sem a szeminaris- tákkal, sem a loyolistákkal... Megkínálhatom egy kávéval? Már bekészítettem - ragyogtatja rám élénk szemeit és fürgén kisiet a konyhába. Szelle­mi frissesége bámulatos. Esztergomban él egye­dül, egy harmadik emeleti lakásban, ahol mindent ő csinál. Négy éve halt meg a felesége. A kávé, amit elém tesz, jó erős. Mindig ilyet iszik, mondja és rá­gyújt, mert erős dohányos. Bozontos szemöldöke alól hamiskásan lesi a hüledezésemet:- Hát... elég feszes napirendet írtak elő a jezsu­iták... Szigorúan is vették?- Hajaj! Állandó volt az ellenőrzés. Minden hó­napban osztályoztak és el is küldték a szülőknek. Hamar eltanácsolták a lustákat, helytelenkedő- ket. Viszont mindenre lehetőséget adtak, ami hasznunkra válhatott: gyorsírás, szabadkézi rajz, zene, nyelvtanulás, latin, görög, német volt köte­lező, emellé választhattuk a franciát és az angolt. Ezt igazolja könyvében Nagy Töhötöm is: „Soha semmi nem hiányzott ahhoz, hogy telje­sen gondtalanul és nyugodtan tanulhassunk. Helyettünk pontosan kiszámították, hetente hányszor kell elmennünk a városba sétálni, hogy erőink mindig frissek maradjanak. Énekel­tünk, sportoltunk. Egész életünk ellenőrzés alatt állt, de a nagy fegyelem ellenére számtalan szín­nel, humorral volt fűszerezve.”- Azért gondolom Balázs bácsi nem haragu­dott, ha hazamehetett a szünidőre?- Tanév végén valóban hazamentünk az iker­testvéremmel Balassagyarmatra, ahol nagy tár­sasági élet folyt. Azonban nyár közepétől már alig vártuk, hogy mikor mehetünk vissza.- Mit éreztek vonzónak ebben a nagy kötött­ségben?- A páterek, főleg a fiatalok, jóságosak, meleg- szívűek, megértők voltak. Semmiféle tehetség nem sikkadt el a kezük alatt. Ugyanakkor megta­nították az embert arra, hogy amit elvállal, azt csinálja végig. A munka, a kötelességteljesítés központi kérdés volt, de amellett szórakoztunk is. Évente két-három színdarabot mutattunk be. „Gyengeség az akaratban, figyelmességben, kötelességben lelki erőtlenségről árulkodik - ol­vasom a jezsuita nevelés jellegzetességeinek so­rában. - A lelkileg kiművelt emberre mondjuk azt, hogy jó ember. Ott a leghatékonyabb, ahol jól érzi magát.” Rezes Zsuzsa Karácsonyi akció Karácsony előtt lépten-nyomon belebotlik az ember különféle hirdetésekbe, „fantasztikus” termékekbe, szolgáltatásokba, melyek az ünnep ürügyén olcsób­ban, takarékosabban keüettk magukat. Van, aki így készül az ünnepre. „Bevásárló-isten templomaiban ” a karácsony is csak egy esemény a jól jövedelmező üzle­tek közül, amellyel meg lehet célozni az embereket. Az első karácsonyt nem ilyennek ismerjük. Ott nem hogy frissen vásárok ajándék nem volt, hanem - úgy tűnik - még a legelemibb emberi segítség is elma­radt, s csak istálló-körülményeket tudott teremteni az aggódó, féltő szere-. . tét. Ebbén az egyszerűségben Isten mégis világosan meg tudta értetni el-*' képzelését az ember életéről: Jézus által vállal bennünket, embereket, és. ránk bízza szereteténék titkát. Szüksége van az emberre. Szent Fiát gyer­mekként, emberként küldi nekünk, anyjául földi lányt választva. Jézus apostobkat hív, hogy az egész világon terjesszék el a krisztusi örömhírt. Minden kor emberének felkínálja, hogy élje és adja tovább a megtapasz­talt ingyenes szeretetet. Mi lehet erre az ember válaszai Válaszol az isteni szeretetre. Ez nem kíván tőlünk embertelen életváltoztatást. Csupán a helyes értékrend tudatosítását. Hol reszketve, hol ujjongó örömmel, de végre válaszol­ni: első helyen életemben Krisztus van, mert ő szeret a legjobban. Ha ezt érzem, akkor istállói körülmények között is boldog tudok lenni. Ha már egyszer elígérkeztem, rábólintottam a hívásra, utána nem szabad szétszéledni a mindennapok sodrában. Néhány éve egy vidéki nagyváros sétáló utcájában főiskolá­sok szórólapokat osztogattak a következő üzenettel: „Fantasztikus karácsonyi akció! Vásároljon 30-40-50 százalékkal kevesebbet! Sze­retteinek ajándékozzon szeretetet!” Akik megfogadták a felszólítást, bizonyára nem nélkülöztek semmit abból, amit karácsonykor szeret­ne magának az ember. Igazi „karácsonyi akció" - cselekedet - az, amit isten tett értünk: : saját fiát adta nekünk. Akkor lesz igazi a karácsonyi ünnep, ha meg- A látjuk Máriában az Isten anyját, a jászolban fekvő gyermekben pedig p az Isten Fiát - életünk, személyes sorsunk beteljesítőjét és megváltó- 2 járt. h Bodogán László parókus Egyházfórum Lélekben újra együtt Szeretettel és tisztelettel köszönt­jük, boldog, békés ünnepeket kí­vánunk minden volt sorstársunk­nak. Adjon a jó Isten békességet, jó egészséget és megelégedettsé­get az új esztendőben minden so­kat szenvedett volt hortobágyi kényszermunkásnak, fiatalabb- nak és idősebbnek egyaránt. Az idei karácsonyt újra együtt töltjük, mint valamikor 50 évvel ezelőtt, de most már csak lélek­ben, és szüléink, nagyszüleink nélkül. Ők már nem lehetnek egyesületünk tagjai. Pedig az a ge­neráció tudna igazán sokat mesél­ni azokról a karácsonyokról, ame­lyeket marhaistállókban, birkaho- dályokban vagy éppen csirkeólak­ban kényszerültek eltölteni. Gondoljunk rájuk szeretettel és ezt a szeretetet sugározzuk ki egy­más felé is, akik még élünk és em­lékezünk. Egyesületünk tagjait lát­hatatlan kötelék fűzi egybe, a kö­zös múlt emléke, ez a kötelék fel nem bontható, el nem tagadható, el nem téphető. Még egyszer boldog kará­csonyt és új esztendőt, jó egészsé­get kíván a Hortobágyi Kényszer- munka Táborokba Elhurcoltak Egyesületének vezetősége. Emlékeztető MAYER MIHÁLY megyés püspök mutatja be decem­ber 24-én a szentestén az éjféli misét és karácsony napján 11 órakor a hagyományos püspöki nagymisét a Bazilikában. Szilveszterkor, hétfőn este 6 órakor lesz a Te Deum a Székesegyházban, 1-jén 11 órakor püspöki nagymise. KARÁCSONYI KONCERTET tart a Canticum Cydrel női kamarakórus december 22-én, szombaton este fél 7 órakor Pécsett, a Bártfa Utcai Szent István templom­ban. Szólót énekel Komáromi Alice és Kopjár Anikó. A MAJSI NŐI KAR december 22-én, szombaton este 6 órakor a villányi templomban, vasárnap este 6 óra­kor Pécsett, az Ágoston téri templomban ad karácso­nyi hangversenyt. Latin, magyar és német énekek hangzanak el. KARÁCSONYI PROGRAMJÁVAL lép fel a kertvá­rosi templomban az egyházközség kórusa szombat este a 6 órai szentmise után. KELE PÁL esperes gondolatainak ezúttal a pálos rorate zenei hangulata ad keretet a Pécsi Rádió karácsonyi ökumenikus magazinjában szomba­ton 18.30-kor a 101,7 MHz-en. Morvái Imre, Pió atya irgalmas gondolatai a Kapocs műsora előtt hangzanak el. A PÁLOS TEMPLOMBAN 22-én, szombat este 6 óra­kor a Pálos Baráti Kör találkozója lesz szentmisével, karácsonyi koncerttel. Hétfőn az esti szentmise elma­rad, az éjféli mise 24 órakor kezdődik. Karácsony nap­ján és másnapján vasárnapi miserend lesz. A Lyceum templomban is elmarad hétfőn, a szentestén a 18 órai mise, az éjféli mise 24 órakor kezdődik. Karácsonykor és karácsony másnapján vasárnapi a miserend. KARÁCSONYI SZERTARTÁSOK a görög katoli­kusok Xavér templomában: december 24-én este fél 10-kor pásztorjáték, majd karácsonyi szent li­turgia. Karácsony napján és másnapján 9 órakor Uternye, 10 órakor ünnepi szent liturgia. Decem­ber 27-én, csütörtökön délután fél 5-kor vecser- nye, 5 órakor ünnepi szent liturgia. A PÉCSI BELVÁROSI TEMPLOMBAN decem bér 24-én délután 4 órakor pásztorjátékot mutat- ■ nak be, utána szentmisét az idősekért ajánlják fel. Az éjféli mise 24 órakor kezdődik, karácsony első napján az ünnepi rend érvényes, karácsony másnapján a temetőben nem tartanak szentmi­sét. KARÁCSONYI KONCERT lesz Bólyban december 25-én délután fél 5-kor a katolikus templomban. Fel­lépnek a zeneiskola diákjai, az összes bólyi énekkar. Ez alkalommal mutatkozik be zeneszerzőként Iván- csics Tamás, az új kántor, (a) DECEMBER 26-ÁN az elhurcoltakra, a háború és az önkény áldozataira emlékeznek Pécsett, a Belvárosi templomban. Délután 3 órakor a német nyelvű szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be, énekel a nagymányoki vegyeskar. Előtte 2 órakor a hagyományos karácsonyi áhítat, a gyertyagyújtás falvanként. Közreműködik a Véméndi Rézfúvós Kvartett és a Lenau Egyházi Kórus. A templom 1 órától lesz nyitva. Az ünnepekre megjelent Egyház­fórum legújabb száma minde­nekelőtt a karácsony elmélyítésé­re törekszik, Ezzel kapcsolatban két jezsuita szerzetes, Henri Boulad és Sebastian Painadath el­mélkedését olvashatjuk. Mind­ketten arra keresik a választ, ho­gyan születhet meg az Isten ben­nünk, az emberben is. A lap súlyponti témája az egy­házközség és a közösség. Asza­lós János az olyan bázisközössé­gek felé fordul, amelyek kovász­ként járják át az egyházközség életét. Két pécsi egyházmegyés szerző is megnyilatkozik ebben a kérdésben. Pécsi Debora nővér a vidéki plébániák gondjairól és le­hetőségeiről, Dobos László pedig egy plébániai utópiáról ír. Külön rovatot szentel az Egy­házfórum az USA elleni terrortá­madásnak. Mihályi Gilbert rövid és lényegre törő téziseit világegy­házi vélemények és egy megdöb­bentő, elgondolkodtató levél kö­veti, amelynek szerzője amerikai bombázópilóta volt a vietnámi háborúban. Az európai integrációs soro­zatban Michail Staikos ortodox metropolita írását találjuk az egy­házak szerepéről Európa egyesí­tésében. A fórum rovatban ezút­tal Pongrácz Tiborné „Együttélés házasságban vagy házasság nélkül” c. megszívlelendő írása olvasható. Ebben a számban ka­pott helyet Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter pálos előadásának második része a Szent Korona tanról, Kende Péter kritikus írása arról a kérdésről, hogy mi legiti­málhatja az egyházakat a mo­dern társadalomban, valamint egy minden szempontból aktuá­lis tanulmány Gottfried Bachl salzburgi dogmatikaprofesszor­tól Harry Potter katolikus megíté­léséről. Mint az Egyházfórumtól már megszokhattuk, ebben a cikkben sem a várt és megszo- kott válaszokat találjuk. ______■ Ka rácsony a kórházban Hírek és hírességek Tamás egész nap fekszik. A szemközti falon az ablak a panelhá­zak közt felnyurgult fák zúzmarás, ha­vas ágait keretezi. Most sötétszürke az ég, nagyritkán parányi kékséggel. A természet végtelen nagyszerűségéből ez a számára elérhető rész. S az ablak mellett a tv. A Nagyvilág, a nagy (és kisbetűs) Élet, amit mások élnek, csodálatos országok és népek, napfény, víz, tenger, gondtalan szóra­kozás és öröm - mind-mind ezen ke­resztül kopogtatnak be az ő egyhangú, fájdalommal és szenvedéssel tagolt éle­tébe. És jönnek a hírek is. Nagy emberekről, kiket a rendszer- váltás mélyén működő erők dobtak a felszínre a jelentéktelenség homályá­ból - demokratikus, emberbarát vagy vallásos jelszavak felhajtó erejével. Nagy emberekről, akik nagyot szakí­tottak az ország testéből, s most büsz­ke öntudattal, sértett méltósággal néz­nek szembe a kamerákkal, a közvéle­ménnyel, az országgal: hiszen az, ne­kik jár! Milliárdokat vertek el tündöklé­sükben, milliárdokba kerülnek buká­sukban is. Tamás nem hiszi, hogy neki valami is járna. Nem gondolja, hogy a közpénzek le- nyúlásával őt is megrövidítették, nem gondolja, hogy 16 éve, 27 műtétje, sú­lyos betegsége (papírvékonyságú csontjai törnek, mint az ostya) vagy családjának katasztrofális anyagi hely­zete különösebben figyelemre méltó lenne. Csak imádkozik, próbálja meg­érteni és elfogadni sorsát. És remél. Remél, hogy egyszer majd saját lá­bán sétál a ház előtti parkban. Hogy is­kolába járhat megint. Remél barátokat, sok látogatót, vidámságot, jó embere­ket maga körül... És azt, hogy rokkant- nyugdíjas szülei hatvanezer forintnyi összjövedelmüket úgy be tudják oszta­ni, hogy a rengeteg gyógyszer és a rezsi mellett jusson néha egy kis kakaó, gyü­mölcs, csokoládé... És tej, sajt, vaj is... Mert a számára nélkülözhetetlen kalci­umot régóta csak tablettában kapja. így jóval olcsóbb. Tamás fekszik az ágyon. Nézi az ab­lak fényszögében, a fák ágainak válto­zását, s nézi a tévében a híres embere­ket, akik híres ügyvédek és elmentett milliók segítségével tisztára mossák magukat. Nem türelmetlen és nem haragos. Tudja, hogy az ő élete, sorsa manapság nem hírértékű. De tud még valamit, amit ezek a „hí­rességek” sosem tudtak, vagy rég elfe­lejtettek: azt, hogy nem ez az utolsó fe­lelősségre vonás. Mert azon már nem lesznek sztár­ügyvédek, bíró is csak Egy, és nem lesz kibúvó és joghézag, mert csak egyetlen kérdés lesz és egyetlen mérce: ....amit eg ynek tettetek e legkisebbek közül...” Kincséné Gombos Margit NAGYARPÁDON, az újonnan avatott kultúrházban az elmúlt hét végén adventi ünnepsé­get tartottak, melyen többek között az alkalomra alakult asszonykórus német nyelvű betle­hemest adott elő nagy sikerrel. A nagyárpádi németség csöpp sziget a baranyai németek kö- zött; múltjukban és nyelvjárásukban a bajorokhoz kötődnek, (a)_______fotó müller andrea A pécsi Honvéd Kórházban a be­tegek már évek óta ünnepük a karácsonyt. Apró ajándékokat, szaloncukrot kapnak a kórház­tól. Három éve arra is van lehető­ségük, hogy a kórházi kápolná­ban karácsonyi misén vegyenek részt. Szerdán Mayer Mihály me­gyés püspök celebrálta az isten­tiszteletet, majd kötetlenül elbe­szélgetett a betegekkel. __________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents