Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-18 / 344. szám
Ül 2001. December 18., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL ________________Könyv_________________ A város mindörökre Pécsről részrehajlás nélkül kijelenthető, hogy egészében és részleteiben is gyönyörű, így kiváló fotótéma. A kérdés az, hogy lehet-e még újat mondani róla, hiszen album jelent már meg utcáról, tereiről. Az Alexandra Kiadó vette a bátorságot, hogy látatlanban felvállalta egy újabb kötet megjelentetését, A város mindörökre címmel kiadta Csonka Károly fotós, Demjén Ferenc énekes és dalszövegíró, valamint Sz. Koncz István író munkáját. Azaz, nem teljesen látatlanban, mert Sz. Koncz István és Csonka Károly sajátos emlékeit a városról egyszer már igen sikeresen prózába és képbe foglalta Ballada a városról címmel. Az új albumot forgatva az jut összegzésként eszembe, hogy az ember bizonyos dolgokat tudomásul vesz úgy, ahogy van. Mindennap eszik például, de az ízekre igen ritkán figyel. Ugyanígy minden nap végigsétál, vagy rohan a városon, s nem veszi észre azt a rengeteg csodát, ami a házak kiszögelésein, a terek kis zugaiban megbújik. A város mindörökre könyv pedig azokat az ízeket gusztál- ja, amelyek a kockakőből, az ablakmélyedésekből és a fák lombjai közül érnek bennünket. És ezek az ízek egyszerre megtelnek emlékekkel is Sz. Koncz István sajátosan lírai szavait olvasva, Csonka Károly továbbgondolásra serkentő képeit nézegetve, Demjén Ferenc epigrammaszerű verssorait átfutva. Ez a napló olyan titkokat lebbent fel szavakban és képekben Pécsről, amelyekből mindenki rejteget néhányat magában. Lehet, hogy eddig soha nem törtek felszínre, de a könyvet forgatva most kedvünk támad előkeresni őket, s a város iránt érzett szeretetünk egy kicsit szerelemmé formálódik. Bár a szöveg német és angol nyelven is ott áll a képek mellett, ez az album elsősorban a pécsi kötődésű emberekhez szól, tartalma mélységében csak az tud elmerülni, aki hosszabb időt töltött a városban. A borító is telitalálat, a krisztogramtól nyílként indul el az utcakő időspirált formázó mintázata. Jól szerkesztett (a könyvet Vitray Tamás lektorálta), elgondolkodtató albumot vehet most az olvasó a kezébe, s bizonyos lehet benne, hogy a városnak olyan részleteit idézik elé, amelyre öröm- mel emlékezik. mészárosba Csonka KárolyDemjén Ferenc-Sz. Koncz István: A város mindörökre Alexandra Kiadó, 2001 EGY AMERIKAI PÉCSETT. Kosbor István (felvételünkön) egykori pécsi néptáncos, képzőművész, Lantos Ferenc tanítványa volt, ma New Yorkban él. Tegnap a Művészetek Házában nyílt tűzivíz- csapokról fotókiállítása.___________________________ fotó: tóth l Zenei doktoranduszképzés Kincses Veronika és Gyöngyössy Zoltán Pécsett tanít Tv-jegyzet Az Idő, extrákkal Ami megtörtént velünk, megtör tént, meg nem másítható. Az em bér így gondolkodik, és abban l tévhitben él, hogy a múltját ismeri A jövő viszont csalárd, mint a cin kell kártyalap, ajánlatos hát jósok hoz fordulni. Ami a jövőt illeti, i nők, az orvosok, a papok és a teo zófasok a legjobb médiumok. Fér rien asszony 1896-ban pontosan le írja a négy évvel későbbi, csehor szági bányakatasztrófát, egy ügy véd lányának Gábriel angyal súgjt meg a leendő párizsi tűzvészt, hog] Swedenborgról, Simon mágusról vagy a ma divatba jött Nostrada musról ne is szóljak. Nekem például a nők már ko rán megjósolták, hogy engedelmes, jó férj leszek. Kiváltképpen azok vé lekedlek így, akikre szelíd, vágya kozó szemekkel néztem és viszont Lesznek ugyan hibáim, mondtál egy kis sajnálkozó mosoüyal, dt némi unszolásra elugrok majd c bobba kenyérért, és nem rázon majd a lábam az asztal alatt, he spenót lesz ebédre tükörtojással Már maga ez a pozitív jövőkép ű annyira levett a lábamról, hog\ megszabadulva a jövőtervezés nyű géíől (miután a spenót - kizárólag fokhagymáson - és a tükörtojás ü biztosnak ígérkezett), hogy azutár, már a Nagy Egészre koncentrálhat tam és a Tér-Idő kontinuumma kezdtem el foglalkozni. Ma már ez a szakemberi hév ültet le a tévé élt olyan műsoroknál, mint a Próféci A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézete jelenlegi formájában szeptember óta működik. A tervek szerint a Zeneakadémián kívül itt hoznak létre először Magyarországon hangszeres egyetemi szakokat, s a doktorandusz képzés alapjait is meg kívánják teremteni. Miután a felsőoktatási törvény nem ismeri az alapképzést nyújtó önálló zeneművészeti főiskolákat, azoknak szerte az országban bele kellett olvadniuk valamely egyetembe. Pécsett, az országban egyedülálló módon, művészeti kar is működik a tudományegyetemen, ennek részévé vált a volt főiskola. A szeptembertől létrehozott zenei intézet pedig, melynek igazgatójává Kircsi Lászlót nevezték ki, az egyetemi énektanszéket és a főiskolai kart integrálta magába azzal az igénnyel, hogy minél több egyetemi szakot akkreditálnak, annál is inkább, mert jelenleg valamennyi hangszeres szakon csak főiskolai diplomát lehet szerezni. Kitűnő művészeket nyertek meg eddig, mondja Kircsi László, Kincses Veronikát az ének, Bánfalvi Bélát a hegedű és Gyöngyössy Zoltánt a fuvola szak élére szeptembertől teljes állásban. Bíznak abban, hogy egy-másfél év alatt sikerül az akkreditálás. Komoly gondot jelent viszont, hogy amíg az egyetemi szakokkal járó fejkvóta elfogadható mértékű, addig a főiskolai fejkvótákat csökkentették, amelyek így nem fedezik a képzés költségeit. Voltaképpen minden felvett hallgató negatívumot képez, hiszen az értük kapott pénz fele sincs annak, ■■ - - mint ami az egyetemi képzés esetében jár. Ugyanakkor a Mr'"?!kereslet óriási a főiskolai szaft «ijyflí kokon végzettek iránt, számos zenekar keres hangsze- rés művészeket, és szükség M/tg* van zeneiskolai tanárokra, már csak azon egy új zeneiskola alakult. A jelentkezők felét tudják csak felvenni, az érdeklődés tehát igen komoly. Egyetemi diplomát Magyarországon egyelőre csak a Zeneakadémia ad ki, részint Budapesten, részint pedig két kihelyezett tagozatán, Debrecenben és Szegeden. A pécsi egyetemi szakon szerzett diploma egyenértékű lesz az akadémiaival, ráadásul kihasználva azt az előnyt, hogy a képzés egy tudományegyetem keretein belül történik, hangsúlyozza az igazgató, rendkívül érdekes és izgalmas formációk alakulhatnak meg. Például a művészeti kar és az orvoskar összefogásának eredményeképpen, ugyanis jövő szeptembertől beindulhat a zene-, képzőművészeti és táncterápia szak, amely másoddiplomát adó képzési forma lesz. Kircsi László szerint ki kellene használni azt, hogy Pécs viszonylag messze esik Budapesttől ahhoz, hogy itt egy művészeti centrumot lehessen létrehozni, persze mindez csak akkor sikerülhet, ha a legmagasabb szintű műhelyek jönnek létre. Ennek megalapozása folyik most, s az sem tűnik ma már álomnak, hogy a doktorandusz képzés is elindítható lesz belátható időn belül. Komoly segítség az intézet számára, hogy Magyarországon integrálódtak a zenei intézmények vezetői, és megalakították a Zeneművészképzés Szakmai Kollégiumát. Ennek eredménye többek között a rendszeresen megtartott kurzusfesztiválok, melyek közül Pécsett a gitárosok találkoztak az ősszel, és tavasszal jönnek a fagottosok: hallgatók, művészek és tanárok egyaránt. Jó az intézet kapcsolata a külföldi intézetekkel és művészekkel, voltaképpen benne vannak az európai vérkeringésben. Pécsett pedig legalább kéthetenként rendeznek nyilvános hangversenyeket a hallgatók vagy a tanárok, s ebben, hangsúlyozza Kircsi László, elévülhetetlen érdemei vannak a Művészetek Házának, amely bármikor rendelkezésre bocsát- ja termeit. _____________________cserje Pa rázs zene Perzsiából A perzsa kultúra keleti sajátosságaiból már ízelítőt kapott az idén a baranyai közönség dr. Nowrasteh Ghodratollah iráni származású orvos képző- művészeti alkotásainak segítségével. A Pécsett élő sebész a héten a két eltérő világ kapcsolatának újabb fonatát tárta elénk az Ifjúsági Házban. Golestan (Virágoskert) névvel alapított Ghodratollah együttest, és az öttagú formáció különleges hangulatú muzsikával varázsolta el az Ifjúsági Ház közönségét. Nem valamiféle törökdudás kígyóbűvölő zenéről van szó, hanem a világzenét, és folkrockot elegyítő változatról. A csapat az Intermagyar együttesre épül, és a bőgős, gitáros, billentyűs háttérjátéka mellett Bogátdi Aliz hegedűszólói, valamint a fő attrakció, Ghodratollah nay furulyás betétei adják a dallamot. A nay furulya egy ötiyukú nádcső, amelyen nincs hangképző síp. Az ének acsum nyelven szólal meg, ami önmagában is kuriózum, mert ennek a déliráni nyelvjárásnak nincs ábécéje, írott változata, csak beszélt formája. Kötelességem oda-vissza közvetíteni a tradícióiban gyökeresen eltérő két vüág között, ha már ilyen különleges helyzetben vagyok, hogy mindkét területen gyakran megfordulhatok - vallja az indíttatásról Ghodratollah. A szöveget iráni gyermekkori emlékképekből, népies elemekből formálta verssé a szerző-énekes. A zenében erőteljesebb a magyaros hatás, temperamentumos, de afroelemekkel tűzdelt keleti dallamokat szólaltat meg a Golestan. Az együttes pillanatnyilag két nagylemeznyi repertoárral rendelkezik, melyet egyelőre csak élő fellépéseken lehet hallani. Legközelebbi koncertjük Komlón lesz, januárban. m. b. e. Mikor vigyük a gyereket iskolába? Akár másfél évnyi korkülönbség is lehet az első osztályosok között Bár elvileg biztosított az esélyegyenlőség az elsős kisiskolások számára, de a képességek vagy a szülői háttér eltérése miatt komoly különbségek alakulnak ki, amelyek még fokozódhatnak az által, hogy a közoktatási törvény lehetőséget ad a szülőknek arra, hogy hétéves korban vigyék iskolába a gyerekeket. így a hatévesek hátrányba kerülhetnek. Az új közoktatási törvény a tankötelezettséget rugalmasan kezeli. Az életkori szempont mellett döntő az iskolába lépéshez szükséges szi, hogy az isko- 1W lába valóban Ü ''AH csak az iskolaóvodai nevelés pedig 7 éves korig biztosított. Az óvónők, pszichológusok, orvosok az iskolaérettséggel kapcsolatban javaslatot tesznek ugyan, de a döntés joga mindig a szülőt illeti. A törvényi szabályozás szerint minden gyermek, aki folyó év május 31-éig betöltötte 6. életévét, iskolaköteles korba lépett. A május 31. és augusztus 31. között született gyerekek is megkezdhetik tanulmányaikat, ha azt szakember is javasolta. A szeptember elseje után születettek évhalasztók, vagyis csak következő évben mehetnek iskolába. A gyermekek fejlődése azonban gyakran eltérő mértékű és ütemű, ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy egy évvel később kezdjenek iskolába járni. De az óvodába visszatartott gyerekek az iskolába lépéskor akár másfél évvel is idősebbek lehetnek, műit azok, akiket hatévesen íratnak be, ez pedig ebben az életkorban komoly különbségnek számít. Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlatában pedig egész személyiségfejlődését, életpáyáját. Ily módon tehát az iskolakezdés sikere vagy sikertelensége sokká több területre lehet kihatássá, mint az iskolá tanulás megszerettetése. Tapasztáati tény, hogy az iskolai sikertelenséget az esetek döntő többségében nem az értelmi képességek gyenge színvonala okozta, sokká inkább az alkámaz- kodás hiánya, mert szociáisan nem voltak még elég érettek a csoportos munkára. Elsősorban értelmiségi szülők tartják vissza a gyerekeket az óvodába, hogy jobb esélyekkel indájának hétévesen az elsőben, mondja Varró Mária, a Mátyás Kiráy Utcá Áltáá- nos Iskola igazgatója. A pszichológusok átá vizsgát elsősök körében táálhatók olyanok, akik pszichésen egy négyéves, de olyanok is, akik egy nyolcéves gyerek szintjén állnak, ebből peág az következik, hogy négy évnyi különbség van köztük, ami nagyon sok. Ezért fordulhat elő az, mondja a szakember, hogy ha a tanítónő kéri kinyitm a füzetüket, akkor van, aki szót fogad, és van, aki a pad áá bújik. A céltudatos száők többnyire a középső csoportot ismételtetik meg a csemetéjükkel, s ez egyre gyakoribb. Varró Mária szíve szerint hétévesen kezdetné az iskolát, ászén amúgy is kitolták a felső korhatárt 18 évre. Úgy véli, sokká kevesebb lenne a kudarc és a sérát gyerek, ha például egyéves előkészítő lenne az első előtt. A Mátyás körzetébe tartozó 53 iskolaköteles gyerekből 18 maradt még az óvodában, s ez a korábbi évekhez képest nagyon nagy szám, mondja az igazgatónő. A polgármesteri ávatá illetékese szerint viszont nem olyan vészes a helyzet, ászén a pécsi 4759 iskola- köteles gyerek közá mindössze 48 jár még óvodába. Véleménye szerint az érzet, mi szerint több a hétéves elsős, abból adódik, hogy sokká kevesebb a gyerek, mint korábban, és az iskolák „vágyódása” utánuk felfokozott. Az Árpád_ Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium igazgatóhelyettese, Harag József- né is úgy véli, egyre több a hétéves iskolakezdő. Harminchárom évnyi szakmá tapasztáata áapján azonban tójelentheti, váóban nagy küElsőben még jó, ha apa vár a kapuban lönbségek áakulhatnak tó a gyerekek között, de akadt azért nem egy olyan hatéves apróság is, aki céltudatosan érkezett az iskolába, már azt is tudta, mi szeretne majd lenni, és azt következetesen végig vitte. A lemaradottakat pedig fel lehet zár- kóztatm, s azok, akik váamilyen ok miatt nem tudnak teljesíteá, kisebb létszámú osztáyba irányíthatók. Ezen túl a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a gyerek még egyszer járhassa az első osztáyt anélkül, hogy megbukna. Nagyon fontos a családi háttér, hangsúlyozza, s az iskolának egyre több olyan szereFOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ pet kell átvállaláa, amelyet korábban nem kellett, ászén azt otthon ülenék megtamtam, hogyan kell orrot fújá, vagy azt, hogy a köszönés elvárt tevékenység. Nem egy ország gyakorlata bizonyítja, állítja Haragné, hogy hétévesen kellene a gyereket iskolába en- gedm, sőt, az sem ritka, hogy csak nyolcévesen tanának meg írni, akkor, amikor már kiáakulnak a finom és összehangolt mozgások. Az pedig egyáltáán nem mindegy, hogy egy gyerek hogyan indul, és mflyen alapokat szerez. CSERI LÁSZLÓ í> ák estje, amellyel az RTL Klub szerdán lepte meg a honi távolbalátókat. Az amerikai dokumentumfilm - tetszenek tudni hírből is - már a harmadik antikrisztus eljövetelét sugaUja, és itt ilük rögvest Osama bin Ladenre tippelni, mondjuk Sztálin és Hitler után. De milyen kozmikus pozitúra alapján tegyük mérlegre Nostradamus „ nyírottfejű- jét”, Napóleont, és mi legyen Nyugat és Kelet véres kezű zsarnokainak hosszú-hosszú sorával? A „költőfejedelem” Néróval, az indiánokat irtó Cortezzel, a „szent” vallás- háborúk élharcosaival vagy akár az éhező országok jelenével? Utána egy hollywoodi modorú mesefilm következett a pestist is áldozatkészen gyógyító jósról, ki Hegylakóként ugrált át múltjából a ■ felhőkarcoló jelenbe. A médiumok a távolság gátjait nem ismerő üze- netá, a Tér legyőzése egyszerűbbnek tetszik a képzelet számára, (a boltig nálunk könnyű elugrani; itt van a sarkon, szemben a kocsmával), mint az Időt uralni bolyonga- ni múltban-jövőben. Az Idő nem pusztán relatív, de dimenzió nélküli ponttá válhat, Ős-Eggyé sűrítve múltat, jelent és jövendőt: e nélkül hogyan létezhet bennünk olyan látomás, amelyik csak ezután testesül meg, miközben - földi ráadásként - élvezhetjük a szubjektív Idő kéjét is, amint a sarki bolt és az elmúlás felé csoszogunk? BÓKA RÓBERT
