Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-16 / 342. szám

2001. december 16. ★ ARCKÉP *7 jjjyjye A VADVÍZI kenuk minisztere Mostanában az esztendő végén nem nagyon értek rá a közlekedési miniszterek, hiszen ez a vasutas- sztrájk ideje. Úgy tűnik, idén ez elmarad, így Fónagy Jánosnak több ideje marad az uniós szerződésre, ahol a közlekedési fejezet még nincs lezárva. Ám ahogy a miniszter mondja, most már nem rajtunk mú­lik az aláírás, hanem az osztrákokon. Egyébként pe­dig az M5-ÖS út további üzemeltetése és továbbépíté­se izgatja, kormányfelhatalmazásra vár, hogy az AKA Rt.-vel megegyezhessen. Kemény tárgyalásokra szá­mít, hiszen szeretné bevonni az M5-öst is a matrica- rendszerbe és mielőbb elindítaná a munkagépeket a határ felé. Amúgy pedig szenvedélyesen védi a janu­ár elsejétől kötelező gyerekülést, mert meggyőződé­se, hogy jóval kevesebb gyerek sérülne meg, ha vol­na rögzített helyük az autóban. És még van egy nagy álma, hogy egyszer kenuval végigmenjen Kanadában a Nagy-tavakon és a Szent Lőrinc folyón. léseken nyáron nincs por, télen nincs sár, rendezett a lakókörnyezet. Ott min­dennek megvan a gazdája. Ezt szeretnénk többek kö­zött ezzel a koncepcióval Magyarországon is elérni. Persze azt ne gondolja sen­ki, hogy minden négyzet­centimétert le akarunk asz­faltozni.- Ezt nagyszerű halla­ni, ám azt már kevésbé, hogy egyre több szirén­hang állítja, hogy az EU- csatlakozási tárgyalása­inkon bizony a környe­zetvédelmi mellett a köz­lekedési fejezet sincs még lezárva.- Lemaradásunk nincs, nyugodtan kijelenthetem, hogy az Unió és Magyaror­szág között ebben a tárgy­ban a tárgyalások gyakorla­tilag befejeződtek. Az uni­ós partnereink elfogadták a halasztási kérelmünket. A brüsszeli bizottsággal a magyar közlekedési fejeze­tet technikailag letárgyal­tuk, az EU-nak hazánkkal szemben semmilyen igé­nye nincs. Ami a gondot okozza, az az, hogy Auszt­ria, amely ugyanolyan tranzitország, mint mi, ér­dekelt néhány olyan kér­désben, amelyet nem ve­lünk, hanem a tagorszá­gokkal kell rendeznie. Ilyen például az úgyneve­zett ökopontok elosztása, illetve a tranzitforgalom ügye. Amikor a tagorszá­Dr. Fónagy János Születési idő, hely: 1942. július 11., Budapest Családi állapota: nős, egy gyermek, két unoka Iskolai végzettsége: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkahelyei: - államigazgatás 1968-70 -jogtanácsosi és gazdasági vezetői munkakörök 1970-98- Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára 1998-2000.2,- Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára 2000. 02.- 2000.11.30.- közlekedési és vízügyi miniszter 2000.12.1-jétől Hobbija: kenuzás- Minden választás előtt a közlekedési mi­niszterek átavatási or­szágos turnéra indulnak. Ön mikor kezdi meg át­adó tevékenységét? Fónagy János: - Nyu­godtan beszélhetünk múlt időben, hiszen ahogy ön nevezte, a turné már nyár végén elindult. Valóban sok utat, hidat, járdát és csatornát adtunk át. Ez utóbbinál mindig gondban vagyok, hiszen nem tu­dom eldönteni, hogy egy szennyvízcsatornát átadni szerencsésebb vagy fel­avatni. Kétségtelen tény, hogy lehet kampányíze is a történetnek, de nem arról szól a dolog, hogy mi vil­logjunk a kamerák előtt. Annak a négyszáz lelket számláló településnek át­adott fél kilométeres járda, amely a boltot összeköti a buszmegállóval, ugyan­olyan fontos, mint az, hogy valahol elvágjuk a szalagot egy autópálya-szakasz fel­avatása alkalmából.- Ezek szerint újabban már utazási miniszter is a vízügyi és a közlekedési tárca mellett?- Igen, nekem elég nagy a kilométer-teljesítményem Magyarország útjain.- Csak nem a megtett kilométerek után kapja a bérét?- Nem, de az ötlete nem rossz... Valahogy nekem mindig úgy alakult az életem, hogy nagy „futó­mennyiséggel” végeztem a munkámat jogászként vagy később politikusként is.- A nemrég napvilágot látott közlekedési kon­cepciójában az találha­tó, hogy 2015-ig vala­mennyi belterületi út szi­lárd burkolatot kap. No­ha 14 év még sok idő, de ismerve a magyar út­hálózatokat, nem biztos, hogy elég a tervének meg­valósítására...- Magam is meglepőd­tem, hogy a szilárd burko­lat nélküli utak listáján pél­dául Budapest milyen elő­kelő helyen áll. Ez egy nagy feladat, hiszen 130 ezer kilométer útból száz­ezer önkormányzati, a töb­bi állami tulajdonban van. Másfél évtized erre a célra elégséges idő, ennél keve­sebb alatt meglátásom szerint megvalósíthatatlan lenne. Ám a harmadik év­ezred közepén már nem engedhető meg, hogy bizo­nyos településeken csak váltócipőkkel lehessen el­jutni, mondjuk az iskolától hazáig. Ez nem mérlegelés tárgya. Jól megszervezett pályázati rendszerrel meg­valósítható a feladat, amely nem pusztán infrastruk­turális kérdés, hanem bizo­nyos életmódbeli változást is igényel.- Ezek szerint pályázat útján lehet majd elnyerni a kivitelező szerepét?- Amennyiben egy része költségvetési pénzből való­sul meg, akkor természete­sen minden ehhez kapcso­lódó munkához közbeszer­zési pályázat útján lehet majd hozzájutni. Az ön- kormányzatok a tárcától kapják a megpályázott ösz- szeget, amelyhez hozzáte­szik a saját pénzüket, majd ők írják ki azt a tendert, ami alapján kiderülhet, ki lesz a kivitelező. Egyéb­ként jó pár évvel ezelőtt, amikor volt szerencsém Bajorországban járni, fel­tűnt, hogy az ottani telepü­gok közlekedési miniszte­reivel beszélgettem és se­gítségüket kértem, elmond­ták, hogy nekik nem ve­lünk, hanem az osztrákok­kal van vitájuk. Ahogy hal­lottam, a jövő heti uniós miniszteri találkozón ezek a problémás kérdések, fe­szültségek oldódni fognak az EU és Ausztria között.- Noha az autópályák továbbépítését nem fir­tatja az EU, itthon soka­kat érdekel, mi az akadá­lya az M5-ÖS továbbépíté­sének a jugoszláv hatá­rig, illetve miért kell a már meglévő szakaszon tízszeres árért használni a semmivel sem jobb au­tópályát?- Az M5-ÖS autópályát koncessziós szerződés ke­retében üzemeltető AKA Rt.-vel tavasz óta tárgyalás­ban vagyunk. Ennek az évekkel ezelőtt aláírt finan­szírozási része rendkívül hátrányos a magyar államra nézve. Túl sok jogot biztosít az építtetőnek, hogy mást ne említsek, ha nem éri el az éves bevétel az előzete­sen kalkulált szintet, azt az állam köteles kipótolni. Ez évente négymilliárd forintot jelent a költségvetésnek. Ráadásul hallatlan drága is, hiszen amíg a matrica az Ml-M3-on kilenc napra 1400 forintért vásárolható meg, addig ezen a pályán három és fél ezer forintért autózhatok végig egyetlen alkalommal. A szerződés megtiltja az államnak azt is, hogy párhuzamos utakat építhessen, sőt a továbbépí­tés joga 2003. december ál­ig szintén az AKA kezében van. Nekünk az a célunk, hogy az autósok ugyanúgy matricával használhassák ezt az autópályát is, mint a többit, és hogy minél előbb megépüljön a határig. Ez elsősorban a dél-magyaror­szági közlekedést segítené, ám a Vajdaság magyarlakta településeinek gazdasági fejlődését is szolgálhat­nánk.- A matricáról jut eszembe. Mennyivel emel­kedik majd jövőre ezek­nek az ára?- A Pénzügyminisztéri­um az ötszázalékos eme­lést szorgalmazta. Mi csak javaslatot teszünk, majd a PM kimondja a végső szót.- Már hozzászokhat­tunk, hogy ilyenkor szé­pen lassan sztrájkhoz ké­szülődnek a MÁV bizo­nyos dolgozói.- Tavaly megkötöttünk egy hároméves megállapo­dást a vasutas-szakszerve­zetekkel. Ezt a MÁV veze­tése minden pontban be­tartotta. De nem akarok igazságtalan lenni azokkal a szakszervezetekkel sem, akik eddig korrektül tart­ják magukat a megállapo­dáshoz. Úgy érzem, senki sem akarja a megállapodás értelmében biztosított évi hat és fél-, hétmilliárd fo­rintos többletjavulást el­dobni, hiszen a megállapo­dás felrúgása a kollektív szerződés felmondását je­lentené. A vasutasok is fel­ismerték az érdekeiket, és a szakszervezetek vezeté­sében a józanabb gondol­kodásúak kerültek döntési helyzetbe. Persze kizárni nem lehet semmit, de őszintén remélem, hogy a szakmai érdekek legyőzik a politikai érdekeket a vá­lasztások előtt.- Nem csuklott-e sűrűn akkor, amikor eldőlt, hogy január elsejével kö­telező lesz az autókban a gyerekülések használata 12 éves vagy 150 centinél alacsonyabb gyermekek esetében?- A gyerekek biztonsága miatt még a sűrű csuklást is vállaltam volna, ám erre nem került sor, noha éles nyilatkozatok láttak nap­világot ezekkel kapcsolat­ban. Annak, aki kifogásolja az intézkedést, szívesen levetítek néhány olyan fil­met, amelyben a baleset­nél, heves fékezésekkor sú­lyos sérüléseket szenvedő gyermekeket mutat, akik előrerepültek a hátsó ülé­sekről. Azokban az autók­ban írtuk elő a gyerekülé­sek használatát, amelyek­ben gyárilag benne van a hátsó, hárompontos biz­tonsági öv. Ezek az 1994 után forgalomba került au­tók. Azonnal mondták is, hogy ezzel csak a gazdag családok érdekeit védtük megint, akik ezeket a gép­kocsikat meg tudják venni, a szegény családok gyer­mekei pedig repkedjenek tovább, mert a szüleik úgy­sem bírják már ezeket az üléseket megvenni. Erre az a válaszom, hogy nem kell a legdrágábbat kiválaszta­ni, hiszen a piacon ma már nemcsak a több tízezer fo­rintba kerülő csodaülések kaphatók.- Marad-e ideje arra, hogy a közelgő kará­csonyra megvegye szeret­teinek az ajándékokat vagy majd sok férfitársá­hoz hasonlóan december 24-én az első bevásárló- központban veszi meg az ajándékokat?- Erre mindig szakítok időt, most is van, amit már megvettem, és van olyan ajándék is, amiért még el kell mennem. Korábban, amikor egy tsz-ben dolgoz­tam, szokássá vált, hogy a fát én választom ki. Ezek az úgynevezett kívánság­fák gyakran többe kerül­tek, mint a piaciak. Volt olyan év, amikor négy fát választottam ki, mert az el­ső után láttam egy szebbet, aztán egy még szebbet és így ment egészen négyig.- Mivel a vízügyek mi­nisztere is, tán nem meg­lepő, hogy imád kenuzni. Az a hír járja, hogy egy jó kis raftingtól, vadvízi evezéstől sem riadna vissza. Ha tehetné, hol ej­tené meg ezt a nem min­dennapi túrát?- A hatvanas évek elején szlalomoztam is, ráadásul az eredeti szakmám csó­naképítő asztalos. Mindig is tetszettek ezek a kihívá­sok, és bevallom, addig nem akarok meghalni, amíg a régi nagy kenus voyager útvonalon, a kana­dai Nagy-tavakon és a Szent Lőrinc folyón és azok zúgóin nem jövök le kenuval. Na ez még hátra van az életemből. B. Molnár László Fónagy János: - Egyszer még szeretnék kenuval lecsorogni a Szent Lőrinc folyón t

Next

/
Thumbnails
Contents