Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-10 / 336. szám

H 2001. December 10., hétfő K U L T Ú R A -RIPORT 7. OLDAL Együtt a régi és az új generáció Jubileumi esttel ünnepli a JESZ megalakulásának ötödik évét Számos bel- és külföldi sikert, egy generá­cióváltást, az igazi közösséggé válás élmé­nyét és fennállásának ötödik esztendejét ünnepli ma este a Janus Egyetemi Színpad. Idén még a PNSZ jóvoltából számukra biz­tosított próbateremben, a következő sze­zonban remélhetőleg saját otthonukban te­kintenek majd vissza eredményeikre. Fennállása óta több mint száz fiatal, tizenkét különböző, egész estés darabban játszott az egyetemi színpadon. Az évek során két színész került át szerződéssel a PNSZ-be és a múlt hét végén bemutatott Danton halála című műben a JESZ teljes taglétszámban képviselteti magát. A most jubiláló együttes változatos estével várja egykori tagjait és azokat, akik segítettek a siker elérésében. A program három részből te­vődik össze: elsőként profi színészek elevenítik fel azokat az előadásokat, melyekben részt vet­tek az egyetemi színpadon, így többek között Lipics Zsolt, Füsti Molnár Éva is játszik, illetve Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazga­tója, aki bár eddig nem vett részt a JESZ darab­jaiban, de közel két éve biztosítja a próbahelyet az egyetemisták számára, akik e lehetőség nél­kül nem tudnának hol játszani. Az est második részében a csapatba körülbelül egy éve beke­rült „új generáció” adja elő a Felnövéstől való félelem című etűdsorozatát. Záróakkordként az öt év alatt született produkciókból láthatnak részleteket a nézők, az akkori színészek pre­zentálásában. Újra látható lesz számos darab rövidített változata, köztük a Reszket a hold, az Eiffel-torony násznépe, illetve a gárda talán leg­nagyobb szakmai sikere, az Ibusár című ope­rettparódia, élőzenei kísérettel. Mikuli János, a JESZ vezetője komoly ered­ményekre tekint vissza. Az együttes, mint mondja, háromszor szerepelt külföldi fesztivá­lokon és ötödik alkalommal látogatott el belföl­di, hasonló jellegű rendezvényekre. A gárda ép­pen most érkezett vissza Göppingenből, ahol sikerrel adták elő a Gyászszív című darabot, de pillanatnyilag is van három meghívásuk kül­földre: Némétországba, illetve Litvániába.- Nincs még egy ilyen egyetemi színpad az egész országban - mondja Mikuli a JESZ tá­mogatottságát ecsetelve. - A PTE folyamato­san biztosítja működésün­ket, már megalakulásunk óta, illetve a PNSZ immáron második éve bocsátja ren­delkezésünkre a kettes pró­batermet, hiszen jelenleg nem rendelkezünk saját „otthonnal”. A jubileumi est ezért egy­fajta figyelemfelkeltésként is szolgál. A Liszt Terem évek óta húzódó felújítása megfosztja az egyetemis­tákat attól a helytől, amit a sajátjuknak mond­hatnának. Talán jövőre, ha az egyetem megsza­vazza a szükséges támogatást, a JESZ valódi házigazdaként fogadhatja közönségét. MÉSZÁROS ZSOMBOR Shakespeare-játék párosban A Rómeó és Júlia történetről már nem lehet több bort lehúzni, gondolhatnánk, mert egyszerűen nincs több értelmezési és já­tékmód, amit eddig ki nem próbáltak. Mindenesetre Nagy-Ká- lózy Eszter és Rudolf Péter talált egy új megközelítési változa­tot, amellyel a hét végén Pécsett, a Művészetek Házában is fre­netikus sikert aratott. A színpadon mindvégig ketten ját­szanak, de minden szereplőt meg­szólaltatva, a történetből nem ma­rad ki semmi. Ha a darab szerint né­gyen, öten is társalognak, akkor jel­képes megoldásokkal, például egy szemüvegnek beszélve, vagy a ka­pucnit felhajtva, a pózokra reagálva váltanak alakot, s mindvégig jól kö­vethető, élvezhető az előadás. Sőt, valami kis pluszt is kap a hallgató, a helyzetek időnként sajátos komiku­mot eredményeznek. Fiatal házasok gyakran eljátsz- szák a Rómeó és Júlia erkélyjelene­tét, csak úgy játékból, jópofáskod- va. Hát még egy színészházaspár mit hozhat tó a történetből. így szü­letett az És Rómeó és Júlia duó elő­adásának gondolata? - kérdeztük a színészpárostól.- Nem egészen. Vámos Miklós kért fel bennünket, hogy a Shakespeare-darabból a páros je­leneteket játsszuk el. Ezt az alap­ötletet gondoltuk tovább Eszterrel Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter januárban újra Pécsett látható- mondja a színész és rendező Ru­dolf Péter.- A rendezők gyakran élnek a szí­nészpáros adta előnyökkel?- Eddig nem különösebben, hi­szen a Rómeó és Júlia volt az első közös szereplésünk - válaszol Péter.- Bár azóta több felkérést is kap­tunk. Én rendeztem például a Mi­zantrópot, amelyben Eszter kapta az egyik címszerepet. Emellett két új filmben, a Karády Katalint meg­idéző Hamvadó cigarettavégben, valamint az Üvegtigrisben is együtt játszunk.- Nem teremt új gyakorlatot a Ró­meó és Júlia előadásuk? Hiszen ily módon a Hamlettól a Vágy villamo­sáig bármi előadható két szereplővel- Fölmerült, hogy folytassuk, és csináljunk egy Shakespeare-so- rozatot, de nem vagyok benne biztos, hogy minden darabnak jól állna ez a megoldás. Más­részt nem szeretnénk Cápa I., Cápa II., Cápa III. hatást elérni. Ennek a produkciónak és a si­kerének nagyon örülünk, és csi­náljuk is még egy jó ideig, mert ez a pécsi a hatvanadik előadás volt, de azért valódi színpadi művekben is igyekszünk bizo­nyítani - válaszol Eszter.- Mennyire veszi igénybe a színészt az, hogy öt-hat szerepet kell folyamatos váltásban elját­szania?- Voltak nehéz időszakok, amíg ez a végleges változat megszületett, de azon rágódni, hogyan oldjuk meg 34 szerep­lő együttes jelenlétét kettesben, fotó: tóth lászló az valójában inkább örömet je­lentett, mint vesződséget. Másrészt az ember az előző indulatát be tud­ja építeni a következő jellembe, egy különleges, újfajta játéklehetőséget teremt így a helyzet: mozgással, szöveggel és mimikával kifejezett kérdésre egy másik testtartásban, és egy más arckifejezéssel lehet vála­szolni - így Péter.- A nehézség az, hogy fölrakunk egy rendszert, szituációk sorozatát, amiből már nem lehet kilépni. Nem véletlen tehát, hogy nincs szünet az előadásban. Másrészt a színpadot végig nem lehet elhagyni, ami erős koncentrációt kíván - teszi hozzá Eszter.- Szándékosan ültettek be poéno­kat, helyzetkomikumokat az elő­adásba?- A történet és a szerepek igazsá­gát igyekszünk visszaadni, s persze nem hagyjuk tó közben a mulatsá­gos ziccereket sem. Az például már blődli lett volna, ha mondjuk én va­gyok Júlia és Eszter Rómeó. Min­den jópofaság és hecc ellenére az alapvető szándékunk az, hogy Ró­meó és Júlia története és indulatai a maga valójában kerüljenek a szín­padra - vallja Rudolf Péter.- A jellemek, az egyes szereplők nehezen különíthetők el ennél a duójátéknáL A közönség jól teszi, ha előre készül a darabból?- Biztos, hogy másként élvezi az előadást, aki pontosan tudja a rész­leteket. Szinte előre ott lebeghet a kérdés, na ezzel a jelenettel most mit fognak csinálni? De látták kül­földiek és látták gyerekek is, és ők sem néztek értetlenül a végén. MÉSZÁROS B. ENDRE Zenélő versek, verselő zenék Bánky József felfedezései a két műfaj közötti átjáróról A komolyzene és a költészet időnként igen közel járnak egymáshoz. Ezeket az érinté­si pontokat, közös pályaré­szeket kereste meg Bánky Jó­zsef zongoraművész, előadó­ként és alkotóként is bemu­tatva a két műfaj egymást erősítő hatását. A pécsi zenei élet és zeneoktatás meghatározó egyénisége Bánky József. Mint mondja, őrá a hűség a jellemző: 43 éve tanít ugyanab­ban az épületben, mely most a PTE Művészeti Kar hangszeres képzésének ad helyet, s 48 éve rendszeresen koncertezik mint zongoraművész, de hű maradt mindvégig a zeneszerzéshez is. A Pécsi Zeneművészeti Főiskola első tanszékvezetője nyugdíjas­ként sem fordított hátat a zené­nek és az oktatásnak. Ezt igazol­ta a zeneszerző és zongoraművész leg­utóbbi koncertje is a Művészetek Házá­ban, ahol sajátos mó­don összegezte a két művészeti ággal kap­csolatos viszonyát. A két művészeti ágazat közötti átjá­rót eddig még keve­sen „fedezték fel”, hiszen a meglehető­sen járatlan úton csak az tud biztonsá­gosan végighaladni, aki mindkét terüle­ten tapasztalt ván­dornak számít. Liszt és Chopin, a roman­tikusok adták a ze­nei vonalat, vala­mint Debussy szí­nekben pompázó vi­lága és Bánky József saját szerzeményei. A művésztől meg­tudtuk, nem a szok­ványos vers-zene kapcsolatot szeret­né kihangsúlyozni, Schubert Goethe- verseinek dalba öntése egy más gyakorlat. Az a szándéka, hogy visszaadja a hangulatot, a gon­dolatvilágot, amelyet a XIX. szá­zadban a zongoraművészek átél­tek, amikor rádöbbentek, hogy hangszerükkel mindent el tud­nak mondani, amit egy költő a verseiben, vagy egy festő a képe­ivel kifejez. Liszt szerette volna leginkább így egységbe formálni a zenét és az irodalmat, mottók­kal, verssorokkal ajánlotta mű­veit. Nem beszélve a konkrét művekről, például a Petrarca- szonettek nyomán született kompozícióiról, ahol előírás, hogy a kotta elején mindig ott le­gyen a vers is, vagy a Mefisztó keringőről, mely a Faust csap- székjelenetét eleveníti meg írás­ban és zenében. Később, a XX. század második felében több nagy műveltségű, zenét szerető költőt meg a zongoradarabok ih­lettek versírásra. Baka István Gyászmenet című verse az egyik legszebb magyar példája ennek a korszaknak, aki Liszt Funérielles művét vetette papírra. Létrejött ennek a fordítottja is, Baudelaire Esti harmónia versére született Debussy Hangok és illatok száll­nak munkája. Bánky József ezen minták alapján írt verset Debus­sy egy másik zenéjére, Chopin huszonnégy prelűdjére, zenét Goethe A vándor éji dala versé­hez, de saját szerzeményeket, azonos tartalmú költői és zene­műveket is bemutatott. 1Á E K V L *t ■ p A művész zeneművek ihlette versei kivetítve fotó: t. l. Ha tudjuk, hogy mi ihlette a verset, vagy a zenét, akkor a ké­pet könnyebb elképzelni, apró részleteiben megjeleníteni - véle­kedik Bánky József. Mert valójá­ban a zene éppen abban külön­bözik a többi művészettől, hogy egyáltalán nem konkrét. A költé­szettel a közös pontjait az árnyalt hangulatok, a hullámzó érzel­mek hasonló kifejezése jelenti, együttes megjelenésükkor pedig könnyebb az átélés, és ebben a kettős műélvezetben elmerülve nagyobb mélységekig lehet eljut­ni. MÉSZÁROS B. E. Alagsorokban a jövő félelmei Sokakban a felbolyduló rettenetét, a fiatalabbakban az át nem élt félelem szorongását szülő kifejezések: légópince, óvóhely. Volt olyan korszak Magyarországon, amikor az épülő nagyobb házak kötelező tartozékai voltak. Beton, súlyos acélajtók, szűk szellőzők, porosán sötét félhomály. Ma is meg kell lenniük, jog­szabályi kötelezés alapján. Nem kivétel ez alól Pécs sem. A tervezéskor-építéskor a föld mé­lyébe, épületek aljába dugott he­lyiségek a mai békeidők gyakorla­tában lényegében lebegnek. Leg­alábbis egy részük. A helyiségek tulajdonviszonya kevert. Lehet-e egy magánkézben lévő épületben arra kötelezni a tulajdonost, hogy „oltalmazza” a légópincét? Azaz folyamatosan gondoskodjon ar­ról, bármikor azonnal használha­tó legyen. Másrészt számos több­lakásos épület alagsorában van­nak e célra kijelölt helyiségek, ám a lakók másra használják, tele vannak tömve használaton kívüli holmikkal, vagy éppen krumpli­val. Végül a pécsi légópincéknek csak kis része van a város tulajdo­nában, ám a hivatal feladata egy katasztrófa esetén a veszélybe ke­rült lakosságnak a szükséges be­fogadóteret biztosítani. zetője igenlő válaszát két alapérv­vel támasztja alá. A minden em­ber számára az alkotmányban biztosított élethez való joggal, másrészt azzal, hogy katasztrófa és nem csak háború esetén is szükség van az óvóhelyekre. G. R. egy belvárosi házban él. Mint tulajdonos, messze nem ért egyet azzal, hogy neki kell rend­ben tartania az óvóhelyet.- Jött az értesítés, hogy az alag­sort kijelölte a polgármesteri hiva­tal életvédelmi helyiségnek. Köp­De hát végül is itt az az alap­kérdés, hogy egyáltalában szük­ség van-e - a mai szakszóhaszná­lattal élve - életvédelmi helyisé­gekre? Dancsházy Nagy Gusztáv nyugállományú ezredes, a Pécsi Polgári Védelmi Kirendeltség ve­Kevés a 400 Az életvédelmi helyiségekről két jogszabály rendelkezik. Az egyik egy 1997- ben hatályba lépett kormányrendelet, amely többek között a település polgár- mesterének hatáskörébe utalja a megfelelő létesítmények e célra történő ki­jelölését. A másik egy miniszteri rendelet, 1992-től van érvényben, s szabá­lyozza azt is, hogy milyen feladatai vannak az óvóhelyekkel összefüggésben az épülettulajdonosoknak. A polgári védelem szerint a város lakói számához igazítva az eddig kijelölt több mint 400 életvédelmi helyiségnek az ötszörösére lenne szükség. Még ez sem jelenti azonban azt, hogy mindenkinek jutna valamelyikben hely - a gyakorlatban ilyen 100 százalékos igény valószínűtlen is. Arra egyébként nincs is egyelőre jogszabályi előírás, hogy egy-egy település lélekszámához igazítva mennyi legyen az óvóhelyek összesített férőhelye. ni sem tudtam... Állítólag már a háború előtt óvóhely volt. Vállal­kozó vagyok, tárolnom kell vala­hol az árut. - Lemegyünk a pincé­be, valóban minden tele dobozok­kal. - Ez azonban még mindig csak az egyik oldal. Az én köteles­ségem a karbantartás is!- A jogszabály szerint a felújí­tási kötelezettség csak akkor ter­heli a tulajdonost, ha az épületet amúgy is renoválni akarja. Külön figyelmet tehát - túl a szellőzteté­sen, a falak meszelésen - nem kell fordítania G. R.-nek az alagsorra, csak azért, mert tó van jelölve élet­védelmi helyiségnek - jelzi Dancsházy ezredes. Több mint 400 ilyen kijelölt hely van Pécsett, döntő többsége a belvá­rosban Ám - véli az ezre­des - még mindig kevés. Ezekben valamilyen sú­lyos katasztrófa esetén a lakosságnak csak 10-15 százaléka férne el. Az óvóhelyek is különböző „komfortfokozatúak”, I­Dancsházy Nagy Gusztáv IMII. osztályúak, illetve kiemeltek. A lakosságot szolgálók legnagyobb részében még a gépi szellőztetés sem biztosított. Igaz, ezek eseté­ben még csak nem is előírás. A múlt héten téma volt a pol­gármesteri hiva­talban a polgári védelemnek ez a különleges terü­lete. A helyisé­gek folyamatos műszaki felügyeleté­re szükség van, a munka megkezdé­séhez kért a szakbizottság ülésén a PV-vezető a város következő évi költségvetéséből 2 millió forintot. Ez azonban még az önkormányzati tu­lajdonban lévőkhöz - 60-70 a több mint 400-ból - sem elég. Az ugyanis már az első bejárások idején egyér­telmű volt, hogy az életvédelmi he­lyiségek túlnyomó többsége enyhén szólva is ramaty állapotban van. Az óvóhelyeket - mégiscsak ez az ismertebb kifejezés - 1998-99- ben jelölték tó Pécsett. Akkor az érintettek fellebbezhettek a dön­téssel szemben, ám elenyésző volt a tiltakozók száma. Előfor­dult egy-két félreértés is, például a célra ma már alkalmatlan, de a II. világháborúban óvóhelyként mű­ködtetett helyiség került a listára. Azt egyébként, hogy szükség esetén ki rendelheti el az életvé­delmi helyiségek igénybe vételét, jogszabály határozza meg. Elsőd­legesen a megyei védelmi bizott­ság, azonnali helyzetben pedig a polgármester, mint a helyi védel­mi bizottság elnöke.- Elő ne forduljon, de ha ka­tasztrófa lenne, mi lesz Pécs la­kosságának 80-90 százalékával?- Nem hiszem, hogy mulasz­tásról beszélhetünk, a kijelölés fo­lyamatos. Pillanatnyilag ilyen helyzetben vagyunk - válaszol Dancsházy ezredes.- Megágyazunk szépen karton­papírral - rúg bele egy elszabadult üres dobozba G. R., - ez a sarok a nőké, a gyerekeké, a másik a férfia­ké. Időnként lemegyek majd, kér-e valaki vizet. Mert itt még csak víz­csap sincs... MÉSZÁROS ATTILA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents