Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-06 / 302. szám

8. OLDAL GAZ D A S Á G I TÜKÖR 2001. November 6., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. november 5.) Borsodchem 4100 Ft ű Egis 11200 Ft ű Matáv 883 Ft ű Mól 4 610 Ft ű OTP­15 205 Ft ű Richter 15650 Ft ff TVK 2 795 Ft íl Zalakerámia 1650 Ft ff BUX: 6849,67 +1,13% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 411,69 Cseh korona 7,59 Euró 253,92 Német márka 129,83 Osztrák schilling 18,45 Lengyel zloty 68,69 Svájci frank 172,57 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 282,89 HÍREK __________ FI ZETÉSI MÉRLEG. Az előze- tes adatok szerint a folyó fizeté­si mérleg 73 millió euró több­lettel zárt szeptemberben, az első kilenchavi deficit 279 mil­lió euró lett - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. Az elem­zők 240-300 millió euró hiányt vártak a folyó mérlegben szep­temberre. WTO. Az agrárkereskedelem to­vábbi reformjáról, valamint a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról is tárgyalnak november 9. és 13. között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miniszteri konferenciá­ján Dohában - közölte Balás Pé­ter, a Külügyminisztérium kül­gazdaságért felelős helyettes ál­lamtitkára hétfőn. A két fő téma mellett megbeszéléseket folytat­nak az ipari vámok csökkenté­séről, a WTO-szabályokkal kap­csolatos kérdésekről, azok értel­mezéséről - mondta Balás Péter. MINŐSÉG. Megkezdődtek a X. Magyar Minőség Hét ese­ményei hétfőn Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Kul­turális és Szabadidőközpontjá­ban. A november 8-ig nyitva tartó rendezvénysorozatot idén a „Minőségirányítás: elégedett vevő, nagyobb eredmény” mot­tó jegyében rendezi meg a Ma­gyar Minőség Társaság és az európai minőségügyi szervezet, az EOQ Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A minőséghét plená­ris ülésén Lepsényi István, a Magyar Minőség Társaság elnö­ke kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben szemléletváltozás követ­kezett be a minőség megítélé­sében. Jelenleg Magyarorszá­gon ötezer cég rendelkezik valamilyen minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, és ez a mutató megfelel a fejlett ipari országok átlagának. BÉRLAKÁS. Az állami támo­gatású bérlakásprogram beindí­tása után a koimány fontos fel­adata lesz az egységes lakbér­támogatási rendszer kidolgozá­sa - mondta el Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára egy konferen­cián Budapesten. Hozzátette: jelenleg Magyarországon a négymilliós lakásállomány­nak mindössze a 8 százaléka bérlakás, míg az Európai Unió átlaga 36 százalék. ■ Megtizedelt utazási vállalkozások Több mint száz, utazásszervezéssel, utaz­tatással foglalkozó vállalkozás szűnt meg az ágazatban működőkre vonatkozó jog­szabályok áprilisi szigorítása óta. A Gaz­dasági Minisztérium újabb változtatások bevezetését tervezi az utazók nagyobb biztonsága érdekében. Budapest A kormányrendelet április 28-i életbelépését követően a mai napig 110 idegenforgalmi vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Kö­zülük 42 maga kezdeményezte a tevékeny­ség felhagyását, 68 esetben ugyanakkor hi­vatalból töröltek az ellenőrző szakhatósá­gok azért, mert nem feleltek meg a változó jogszabály által előírt követelményeknek. A szakmai nyilvántartás szerint a szóban forgó 110 vállalkozások mintegy 10 százalé­kát képviselték az egyre erősödő ágazatnak. Többségük csak esetenként, illetve félig ille­gálisan foglalkozott utazásszervezéssel, ezért a szakemberek szerint kiválásuk nem volt meghatározó hatással a piacra. Különö­sen azért nem, mert az új követelmények bevezetése óta 25 új utazási vállalkozást je­gyeztek be az országban. Ezek egytől egyig hiánytalanul megfelelnek a szigorodó elő­írásoknak. Mint lapunkban korábban megír­tuk, a jogszabályi változás három területen hozott újdonságokat. A kormányrendelet megteremtette az illegális utazási tevékeny­ség elleni hatékony fellépés, illetve a hozzá kapcsolódó hatékony ellenőrzés feltételeit, szigorította a szankciórendszert, továbbá az utasok nagyobb biztonsága érdekében mó­dosította a vagyoni biztosíték intézményét. Ez utóbbi, az utaztatókat és utazókat egy­aránt érintő kérdés esetében a jogszabály megszüntette a korábbi 11 - 2 és 35 millió forint között mozgó - sávot, és a vagyoni biztosíték mértékét a vállalkozások árbevé­teléhez kötötte. Ez a normál utaztatóknál 12, a charter repülőgépet igénybe vevő vállalkozóknál pedig az éves árbevétel 20 százaléka. Az utazási vállalkozóknak október 28-ig kellett megteremteniük az előírt vagyoni biztosítékot. A tárca információi szerint az utaztatók többsége nem a pénzbeli letétet, illetve a bankgaranciát, hanem a biztosítást választotta a vagyoni biztosíték formájául. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb előírás, hogy a biztosítéknak fedeznie kell a kiuta­zók hazaszállításának költségét, illetve a be­fizetett előlegek, részvételi díjak akadályta­lan visszafizetését. Szakmai számítások sze­rint a kötelezettségek teljesítéséhez elégsé­ges biztosítás díja az előírt vagyoni biztosí­ték mértékének 3-5 százalékában állapítha­tó meg az átlagos vállalkozások körében. A változás minden bizonnyal érinti magu­kat az utazókat is. Ennek várható mértékét jól mutatja a következő példa. Egy 300 millió forint éves forgalmú utazási vállalkozásnak - amennyiben a 20 százalékos körbe tartozik - 60 milliós vagyoni biztosítékkal kell rendel­keznie, aminek a díja a 3-5 százalékos tarifá­val 1,8-3 millió forint lehet évente. Ez a teher 1 százalékos díjemelkedést eredményezhet az utasok számára, amit a körükben végzett közvélemény-kutatás szerint hajlandók vál­lalni a biztonság érdekében. A jogszabály bevezetése óta eltelt időszak rámutatott néhány gyakorlati hiányosságra. Ezért a tárca kezdeményezi többek között a különböző biztosítéki formák együttes alkal­mazásának összehangolását. Ugyancsak fel­merült, hogy a vagyoni biztosíték mértéké­nek meghatározásánál az árbevételből kive­szik a menetrendszerű repülőjáratok jegyei­nek értékesítéséből származó összegeket. ____________________________________________KASZÁS ENDRE Csodafegyverünk, a turizmus Gazdaságunk európai uniós felzárkóztatá­sának tavaly indult ötéves periódusát várhatóan a belföldi piac, illetve a fej­lesztési forrá­sok bővülése jellemzi majd, ami a kis- és középvállalkozások helyzetét is megerősíti. A követ­kező, 2005-2015-re prognoszti­zált időszakban a belföldi piac egyben EU-piaccá válik, a fej­lesztési források pedig ugrás­szerűen, 100 milliárdról 1000-1200 milliárd forintra emelkednek, ami az uniós tá­mogatást és a kötelező állami sajátrészt is magában foglalja - mondta Matolcsy György gaz­dasági miniszter a „Globalitás és vállalkozás” konferencia tegna­pi nyitó előadásában. - A gazda­sági felzárkózást segíti a közle­kedési infrastruktúra fejleszté­se, a lakásépítés és -építtetés tá­mogatása, valamint a családi jövedelmek növelése, amely nagyrészt a kis- és középvállal­kozások piaci lehetőségeit bőví­ti. A multik hazai letelepedésé­nek támogatása egyben a „ki­csik” beszállítói lehetőségeit is javítják, az idegenforgalom pe­dig helybe hozza a fizetőképes külföldi fogyasztókat. A turiz­must a magyar gazdaság csoda- fegyverének is nevezik, mert ta­valy 2,5 milliárd euróval javítot­ta hazánk fizetési mérlegét, le­hetővé téve a gazdaságélénkítő program megindítását. Idén 30- 35 milliárd forint állami támoga­tás segítségével összesen 120- 150 milliárd forint beruházás in­dul meg a turizmus területén, amilyen fejlődés még nem volt az ágazatban - ecsetelte a mi­niszter. Hozzátéve: a gazdasági tárca reményei szerint a követ­kező tizenöt évben ismét meg­négyszereződik az idegenforga- lom devizabevétele. d. l Új támogatást javasol a hús terméktanács A vágósertés- és vágómarha­ágazat évente 350 milliárd forint értéket állít elő, amelyből 300 millió dollár az export. A Vágó­állat- és Hús Terméktanács (VHT) szeretné elérni, hogy a termékpálya szereplői 2002-ben normatív úton jussanak a támo­gatáshoz. A terméktanács szak­emberei szerint javítani kell a támogatások hatékonyságán, hogy az ágazat megőrizhesse exportorientáltságát. Az állat­létszám megtartása, illetve nö­velése ugyanis a vidéken élők számára nélkülözhetetlen jöve­delemforrást jelent. Ezen túl­menően a húsipar közvetlenül, illetve közvetetten több mint 30 ezer ember számára teremt munkalehetőséget. A VHT adatai szerint az ága­zat árbevétele eléri a 350 mil- liár.d forintot, ezzel szemben a támogatás tavaly alig haladta meg a tízmilliárd forintot, ami 2,8-3 százalékos támogatottsági szintet jelent. A húsipar export­ból származó árbevétele 300 milliárd forintot tesz ki. Az ága­zat jelentősen hozzájárul a költ­ségvetési és a devizaegyensúly megteremtéséhez. A szakértők szerint ha a támogatási rend­szer hatékonyan működik, ak­kor fokozni lehet az ágazat jöve­delemtermelő képességét is. Ezért a VHT azt javasolja a föld­művelésügyi kormányzat szá­mára, hogy jövőre döntően a végtermék minőségéhez kötött kompenzációs formák működ­jenek. A termelőknek juttatan­dó támogatással minimum 600 ezer sertés kerülne át a fekete- gazdaságból a fehérgazdaságba. Ez a költségvetés számára több mint 5 milliárd forint többlet- bevételt jelentene. ______-uo-

Next

/
Thumbnails
Contents