Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-06 / 302. szám
8. OLDAL GAZ D A S Á G I TÜKÖR 2001. November 6., kedd RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. november 5.) Borsodchem 4100 Ft ű Egis 11200 Ft ű Matáv 883 Ft ű Mól 4 610 Ft ű OTP15 205 Ft ű Richter 15650 Ft ff TVK 2 795 Ft íl Zalakerámia 1650 Ft ff BUX: 6849,67 +1,13% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 411,69 Cseh korona 7,59 Euró 253,92 Német márka 129,83 Osztrák schilling 18,45 Lengyel zloty 68,69 Svájci frank 172,57 Szlovák korona 5,85 USA-dollár 282,89 HÍREK __________ FI ZETÉSI MÉRLEG. Az előze- tes adatok szerint a folyó fizetési mérleg 73 millió euró többlettel zárt szeptemberben, az első kilenchavi deficit 279 millió euró lett - közölte a Magyar Nemzeti Bank hétfőn. Az elemzők 240-300 millió euró hiányt vártak a folyó mérlegben szeptemberre. WTO. Az agrárkereskedelem további reformjáról, valamint a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációjáról is tárgyalnak november 9. és 13. között a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) miniszteri konferenciáján Dohában - közölte Balás Péter, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn. A két fő téma mellett megbeszéléseket folytatnak az ipari vámok csökkentéséről, a WTO-szabályokkal kapcsolatos kérdésekről, azok értelmezéséről - mondta Balás Péter. MINŐSÉG. Megkezdődtek a X. Magyar Minőség Hét eseményei hétfőn Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium Kulturális és Szabadidőközpontjában. A november 8-ig nyitva tartó rendezvénysorozatot idén a „Minőségirányítás: elégedett vevő, nagyobb eredmény” mottó jegyében rendezi meg a Magyar Minőség Társaság és az európai minőségügyi szervezet, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottsága. A minőséghét plenáris ülésén Lepsényi István, a Magyar Minőség Társaság elnöke kiemelte, hogy az elmúlt tíz évben szemléletváltozás következett be a minőség megítélésében. Jelenleg Magyarországon ötezer cég rendelkezik valamilyen minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, és ez a mutató megfelel a fejlett ipari országok átlagának. BÉRLAKÁS. Az állami támogatású bérlakásprogram beindítása után a koimány fontos feladata lesz az egységes lakbértámogatási rendszer kidolgozása - mondta el Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy konferencián Budapesten. Hozzátette: jelenleg Magyarországon a négymilliós lakásállománynak mindössze a 8 százaléka bérlakás, míg az Európai Unió átlaga 36 százalék. ■ Megtizedelt utazási vállalkozások Több mint száz, utazásszervezéssel, utaztatással foglalkozó vállalkozás szűnt meg az ágazatban működőkre vonatkozó jogszabályok áprilisi szigorítása óta. A Gazdasági Minisztérium újabb változtatások bevezetését tervezi az utazók nagyobb biztonsága érdekében. Budapest A kormányrendelet április 28-i életbelépését követően a mai napig 110 idegenforgalmi vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Közülük 42 maga kezdeményezte a tevékenység felhagyását, 68 esetben ugyanakkor hivatalból töröltek az ellenőrző szakhatóságok azért, mert nem feleltek meg a változó jogszabály által előírt követelményeknek. A szakmai nyilvántartás szerint a szóban forgó 110 vállalkozások mintegy 10 százalékát képviselték az egyre erősödő ágazatnak. Többségük csak esetenként, illetve félig illegálisan foglalkozott utazásszervezéssel, ezért a szakemberek szerint kiválásuk nem volt meghatározó hatással a piacra. Különösen azért nem, mert az új követelmények bevezetése óta 25 új utazási vállalkozást jegyeztek be az országban. Ezek egytől egyig hiánytalanul megfelelnek a szigorodó előírásoknak. Mint lapunkban korábban megírtuk, a jogszabályi változás három területen hozott újdonságokat. A kormányrendelet megteremtette az illegális utazási tevékenység elleni hatékony fellépés, illetve a hozzá kapcsolódó hatékony ellenőrzés feltételeit, szigorította a szankciórendszert, továbbá az utasok nagyobb biztonsága érdekében módosította a vagyoni biztosíték intézményét. Ez utóbbi, az utaztatókat és utazókat egyaránt érintő kérdés esetében a jogszabály megszüntette a korábbi 11 - 2 és 35 millió forint között mozgó - sávot, és a vagyoni biztosíték mértékét a vállalkozások árbevételéhez kötötte. Ez a normál utaztatóknál 12, a charter repülőgépet igénybe vevő vállalkozóknál pedig az éves árbevétel 20 százaléka. Az utazási vállalkozóknak október 28-ig kellett megteremteniük az előírt vagyoni biztosítékot. A tárca információi szerint az utaztatók többsége nem a pénzbeli letétet, illetve a bankgaranciát, hanem a biztosítást választotta a vagyoni biztosíték formájául. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb előírás, hogy a biztosítéknak fedeznie kell a kiutazók hazaszállításának költségét, illetve a befizetett előlegek, részvételi díjak akadálytalan visszafizetését. Szakmai számítások szerint a kötelezettségek teljesítéséhez elégséges biztosítás díja az előírt vagyoni biztosíték mértékének 3-5 százalékában állapítható meg az átlagos vállalkozások körében. A változás minden bizonnyal érinti magukat az utazókat is. Ennek várható mértékét jól mutatja a következő példa. Egy 300 millió forint éves forgalmú utazási vállalkozásnak - amennyiben a 20 százalékos körbe tartozik - 60 milliós vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie, aminek a díja a 3-5 százalékos tarifával 1,8-3 millió forint lehet évente. Ez a teher 1 százalékos díjemelkedést eredményezhet az utasok számára, amit a körükben végzett közvélemény-kutatás szerint hajlandók vállalni a biztonság érdekében. A jogszabály bevezetése óta eltelt időszak rámutatott néhány gyakorlati hiányosságra. Ezért a tárca kezdeményezi többek között a különböző biztosítéki formák együttes alkalmazásának összehangolását. Ugyancsak felmerült, hogy a vagyoni biztosíték mértékének meghatározásánál az árbevételből kiveszik a menetrendszerű repülőjáratok jegyeinek értékesítéséből származó összegeket. ____________________________________________KASZÁS ENDRE Csodafegyverünk, a turizmus Gazdaságunk európai uniós felzárkóztatásának tavaly indult ötéves periódusát várhatóan a belföldi piac, illetve a fejlesztési források bővülése jellemzi majd, ami a kis- és középvállalkozások helyzetét is megerősíti. A következő, 2005-2015-re prognosztizált időszakban a belföldi piac egyben EU-piaccá válik, a fejlesztési források pedig ugrásszerűen, 100 milliárdról 1000-1200 milliárd forintra emelkednek, ami az uniós támogatást és a kötelező állami sajátrészt is magában foglalja - mondta Matolcsy György gazdasági miniszter a „Globalitás és vállalkozás” konferencia tegnapi nyitó előadásában. - A gazdasági felzárkózást segíti a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a lakásépítés és -építtetés támogatása, valamint a családi jövedelmek növelése, amely nagyrészt a kis- és középvállalkozások piaci lehetőségeit bővíti. A multik hazai letelepedésének támogatása egyben a „kicsik” beszállítói lehetőségeit is javítják, az idegenforgalom pedig helybe hozza a fizetőképes külföldi fogyasztókat. A turizmust a magyar gazdaság csoda- fegyverének is nevezik, mert tavaly 2,5 milliárd euróval javította hazánk fizetési mérlegét, lehetővé téve a gazdaságélénkítő program megindítását. Idén 30- 35 milliárd forint állami támogatás segítségével összesen 120- 150 milliárd forint beruházás indul meg a turizmus területén, amilyen fejlődés még nem volt az ágazatban - ecsetelte a miniszter. Hozzátéve: a gazdasági tárca reményei szerint a következő tizenöt évben ismét megnégyszereződik az idegenforga- lom devizabevétele. d. l Új támogatást javasol a hús terméktanács A vágósertés- és vágómarhaágazat évente 350 milliárd forint értéket állít elő, amelyből 300 millió dollár az export. A Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) szeretné elérni, hogy a termékpálya szereplői 2002-ben normatív úton jussanak a támogatáshoz. A terméktanács szakemberei szerint javítani kell a támogatások hatékonyságán, hogy az ágazat megőrizhesse exportorientáltságát. Az állatlétszám megtartása, illetve növelése ugyanis a vidéken élők számára nélkülözhetetlen jövedelemforrást jelent. Ezen túlmenően a húsipar közvetlenül, illetve közvetetten több mint 30 ezer ember számára teremt munkalehetőséget. A VHT adatai szerint az ágazat árbevétele eléri a 350 mil- liár.d forintot, ezzel szemben a támogatás tavaly alig haladta meg a tízmilliárd forintot, ami 2,8-3 százalékos támogatottsági szintet jelent. A húsipar exportból származó árbevétele 300 milliárd forintot tesz ki. Az ágazat jelentősen hozzájárul a költségvetési és a devizaegyensúly megteremtéséhez. A szakértők szerint ha a támogatási rendszer hatékonyan működik, akkor fokozni lehet az ágazat jövedelemtermelő képességét is. Ezért a VHT azt javasolja a földművelésügyi kormányzat számára, hogy jövőre döntően a végtermék minőségéhez kötött kompenzációs formák működjenek. A termelőknek juttatandó támogatással minimum 600 ezer sertés kerülne át a fekete- gazdaságból a fehérgazdaságba. Ez a költségvetés számára több mint 5 milliárd forint többlet- bevételt jelentene. ______-uo-