Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-05 / 301. szám

6. OLDAL R I P 0 R T 2001. November 5., hétfő KULTÚRA­Virtuális tananyag a jegyzetbolt küszöbén Ma már nincsenek kételyek az internet oktatási hasznosságáról Megkezdte működését az első magyar- országi felsőoktatási tankönyvportál, a StudentNet - www.studentnet.hu - amelyhez több, mint 40 kiadó csatla­kozott már. Az adatbázisában mintegy négyezer tankönyv szerepel. A most indult Budapesti Kommunikációs Fő­iskola nem is nyitott jegyzetboltot, di­ákjai a StudentNeten rendelhetik meg tankönyveiket. A rendszerfejlesztők szerint néhány év múlva a diákok a jegyzetbónjaikat is pontok formájá­ban kaphatják meg, amelyeket az in­terneten használhatnak. Annál is in­kább, mert a jövő a virtuális oktatásé. Az internetes tankönyvportál előfutára annak, hogy elsőként a mostanában fel­sőoktatásba kerülő generáció használja majd a mindennapokban is az internetet mint munka- vagy tanulási eszközt. Egyelőre azonban a StudentNet ismert­sége, haszna is kérdéses, és a virtuális oktatás értelmezésében is vannak téves leegyszerűsítések.- Semmi jelzés nincs arról, hogy mi­lyen fogadtatása van a virtuális jegyzet­boltnak a pécsi egyetemi hallgatók kö­rében - mondja Kádár Péter (első ké­pünkön), a PTE Hallgatói Önkormány­zatának főtitkára. - Valószínű, hogy nem sokan tudnak róla. Azt nem gondolom, hogy a StudentNet miatt a PTE-n majd jegyzetboltokat szün­tetnének meg. Min­den tanár a maga fel­■.........­.....fogása szerint tanít, és az általa előadotta­kat kívánja visszahallani. Tehát ha a virtuális jegyzetbolt Budapest-centri- kus lesz, abból nem sok nyereség szár­mazik számunkra. Távlatilag szerintem annak is helye van, hogy a tananyagot internetről vegyék le a hallgatók, hi­szen számos képzésben a jegyzetek, tankönyvek már a kinyomtatásuk pilla­natában elavultak. A hallgatók egyéb­ként már most is le tudják tölteni a szá­mukra elengedhetetlenül fontos szak- irodalmat az internetről. Jellemző, hogy a műszaki kar kollégiumában je­lentősen megnőtt a villanyáram-fo­gyasztás, vagyis szinte minden szobá­ban van már számítógép.- Meggyőződésem, pár év múlva - pontosabban nehéz lenne meghatároz­ni - az újabb diákgenerációk már első­sorban a virtuális tananyag iránt érdek­lődnek. Számukra az lesz fontos, hogy minél gyorsabban és minél több infor­mációkhoz juthassanak - vélekedik Gáspár János (második képünkön), a PTE Regionális Távoktatási Központjá­nak vezetője. Ám azt is felveti, hogy ilyen célirányos információgyűjtéssel sokkal felületesebb is lesz a fogyasztó műveltsége. Vagyis nagyon izgalmas kérdés, az alapozó képzést folytató in­tézmények képesek lesznek-e ebben a virtuális környezetben a tanulókat mo­tiválni arra, hogy a szükséges alapis­meretekkel is rendelkezzenek. Ha becsukom a szemem és hátradőlök, egy gyerekkori játék jut az eszembe. A barátom mögém állt, én pedig elengedtem magam és dőltem hátra, a karjaiba. Nem tehettem mást, bíznom kellett abban, hogy elkap. Egyszer sem kellett benne csalódnom. Ma is szívesen emlékszem vissza arra az érzésre. A Bank Austria Creditanstalt és a HypoVereinsbank egyesülésével jött létre a HVB Hungary. Az új név azt jelenti: biztonságosabban, hatékonyabban, közvetlenebbül. | Tel.: 06-40/50-40-501 www.hvb.hu | A HVB Group bankja SKiii Második éve már minden tananya­guk az írott mellett megjelenik úgy is, amit virtuális módon is lehet kezelni, vagy­is CD-n, illetve főként hálózaton el lehet jut­tatni a hallgatókhoz.- Ma azonban még ott tartunk, hogy ha valaki csak virtuális tananyagot gyárt, számolnia kell az egyelőre erősen kor­látozott hozzáférhetőséggel, és azzal is, hogy még azok is, akik internetet hasz­nálnak, nagyrészt nem szívesen veszik, ha csak virtuális tananyagot kapnak.- A könyv illata, a könyvlapozás mozdulatsora meddig hathat?- Képtelenség időtávot megjelölni, annyira gyorsan fejlődik az informati­ka. Az internet csak öt-hat éve tört be hozzánk. Már nincsenek kételyek okta­tási hasznáról. Ellenben az még mindig nem mindenki által elfogadott, hogy nem a nagy szolgáltató cégek feladata tananyaggal ellátni a hallgatókat. Az, hogy például a jogász-, közgazdász­vagy a tanárképzésben lesz-e ilyen vir­tuális tananyag, és magyar nyelven mikor lesz, az leginkább rajtunk múlik. Az angol nyelvű tananyagok persze már elárasztják a világot. Ugyan sok kí­sérlet van magyar nyelven is, de ezek ma még eléggé ellentmondásosak. Né­hány kolléga sajnos azt hiszi, hogy ha felteszi az internetre a jegyzetét, publi­kációját, akkor ezzel bekapcsolódott a virtuális oktatásba. Pedig ami csak le­tölthető, az alkalmas egy-egy részlet megismerésére, a tananyagban való böngészésre, de igazi segítséget nem jelent a felhasználónak. A virtuális tan­anyag egyik sajátossága az, hogy inter­aktivitásra ad lehetőséget. Vannak ben­ne olyan kérdések, feladatok, tesztek, amelyek segítik a felhasználót az önel­lenőrzésben, megértette-e mindazt, amit olvasott. Érvénytelen ingatlanjuttatás? Az állami tulajdonban és a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság kezelésében lévő ingatla­nok és ingatlanrészek külön­böző szervezeteknek való tu­lajdonba adásáról szóló, tit­kosnak nyilvánított jegyző­könyvek az ombudsman köz­benjárására immár napvilá­got láthatnak, s ezekből kide­rült, hogy a megkötött szerző­dések egy része nem létező albizottsági döntésen alapul. A botrány egy pécsi alapít­vány kapcsán robbant ki. Korábban nagy felháborodást keltett az országgyűlés ingatlan­juttatási albizottságának néhány döntése több olyan, nagy múltú társadalmi szervezetnél, amelyek igazságtalannak érezték a verdik­tet. A tiltakozások következtében néhány civil szervezet lemondott kapott ingatlanjairól, mint példá­ul a debreceni székhelyű Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület, amelynek mindössze 11 tagja van, de 23 ingatlant kapott (eb­ből 7-ről lemondott) az ország különböző részein. Tekintettel arra, hogy az elosz­tással kapcsolatos jegyzőkönyve­ket titkosan kezelték, esély sem volt arra, hogy a folyamatról bár­mi is kiderülhessen. Elmozdulás az ügyben a közelmúltban tör­tént, miután a pályázók egyike, a Deport ’56, amely a budapesti Dezső utca 3. s2. alatti ingatlant, egy másfél szobás lakást szeretett volna megkapni, érdeklődést mutatott az eljárás módjára. A szervezet eredetileg arra lett vol­na kíváncsi, tájékoztatta lapun­kat dr. Szerdahelyi Szabolcs el­nök, hogy milyen vita előzte meg a döntést, és mi indokolta,- hogy egy pécsi székhelyű alapítvány, a Zichy kapta meg a Dezső utcai la­kást második ingatlanként, hi­szen Pécsett már kaptak irodát, miközben a Deport ’56-nak sem­mi sem jutott. Természetesen a Deportnak semmi baja nincs a Zichy Gyula Alapítvánnyal, hangsúlyozza dr. Szerdahelyi, de a döntési folyamat számukra nem közömbös. Először az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosának, dr. Lenkovics Barna­básnak írtak levelet, kérve a tit­kosság feloldását. Dr. Lenkovics, az adatvédelmi biztost helyettesí­tő jogkörében eljárva, azt a vá­laszt adta, hogy vizsgálatai bebi­zonyították: az Országgyűlés Tár­sadalmi Bizottsága zárt ülésének elrendelése a Házszabály ide vo­natkozó bekezdésének figyelmen kívül hagyásával történt, ebben az esetben nem is lehetett volna szolgálati titokká minősíteni, ezért nincs törvényes alapja a jegyzőkönyv nyilvánosságtól va­ló elzárásának. Ezekután a legnagyobb meg­döbbenésükre azzal kellett szem­besülniük, hogy a jegyzőkönyv tanúsága szerint az ingatlanjutta­tási albizottság 2001. június 20-i délelőtti ülésén az elosztásra vá­ró fővárosi ingatlanok sorsa szó­ba sem került. Délután viszont a társadalmi szervezetek bizottsá­gának ülésén Halász János, az al­bizottság fideszes elnöke úgy ter­jesztette elő szavazásra a buda­pesti ingatlanok ügyében szüle­tett döntéseket, mintha azok az albizottsági ülésen megvitatásra, szavazásra és elfogadásra kerül­tek volna. Tehát saját döntését testületi döntésként ismertette, amely végül is megerősítésre ke­rült a bizottság által. A Deport ’56 ezek után dr. Polt Péter legfőbb ügyészhez írt bead­ványában kéri, hogy törvényes­ségi vizsgálatot indítson a buda­pesti ingatlanjuttatások ügyében, hiszen a már megkötött szerző­dések nem létező albizottsági döntéseken alapulnak, ezért semmisség folytán érvénytele­nek, s végeredményben a főváro­si ingatlanok teljesen ismeretlen szempontok szerint kerül­tek szétosztás­ra. Hozzátehet­jük: a vidékiek is. A Zichy Gyula Alapít­vány alapvető­en pécsi szer­vezet, mondja dr. Farkas Károly, a kuratórium elnöke (képünkön), de szabályos igénylés után kapták meg a fővá­rosi lakást ingyenes tulajdonba a cserkészmozgalom támogatásá­ra. Részben átmeneti, éjszakai szállás céljára hasznosítanák, részben pedig a cserkészet egyéb céljaira, a tulajdonjogi bejegyzést megkérték a fővárosi földhivatal­tól. Az alapítvány semmiféle lob­bitevékenységet nem folytatott annak érdekében, hogy a renge­teg jelentkező közül pont ők kap­ják meg, de ha a főügyészség bár­milyen gondot jelez a tulajdon­joggal kapcsolatban, újra beadják pályázatukat. Egy Fidesz-javaslat alapján minden megyében megvizsgál­nának két olyan civil szervezetet, amelyek most lettek kedvezmé­nyezettek és két olyat, amelyek még az MSZP-SZDSZ koalíció alatt kaptak ingatlant. Ha a vizs­gált ingatlant nem az alapsza­bályban előírt módon használ­ják, visszakerülne az állami tulaj­donába. Hogy kinek a javaslata alapján választják majd ki az or­szág közel ötezer ingatlanja kö­zül a vizsgálandó nyolcvanat, az még kérdéses. CSERI LÁSZLÓ f s

Next

/
Thumbnails
Contents