Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-05 / 301. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2001. November 5., hétfő Hírek A SOMOGYHÁRSÁGY iskolájá­hoz vezető út olyannyira megron­gálódott, hogy a buszvezetők kilá­tásba helyezték, nem szállítják az intézményhez a diákokat. Az ön- kormányzat ötmillió forintot kért a megyei területfejlesztési tanács­tól, ám csak két és félmilliót ka­pott. A falu saját költségvetéséből több mint egymillió forinttal meg­toldják az összeget, így jövőre el­kezdődhet a bemházás. (mb) A PÉCSI Misina Állatvédő Egye­sület, a Brit Királyi Állatvédő Egyesülettel közös programot in­dított óvodásoknak, iskolások­nak. Céljuk, hogy a gyerekek tu­dásába beépüljenek az állatvédel­mi ismeretek. (sa) A PÉCSI központi temetőben november 1-jén polgárőrök egy idős férfire figyeltek fel, aki alig beszélt és nehezen tartotta ma­gát, ugyanis negyedik órája hiába várt rokonaira. A kihűlés szélén álló ember rövid időn belül kórházba került. (cs) AZ ORMÁNSÁGBAN szökrönyöket állítanak a térség ötven településének egy-egy in­tézményébe a közeljövőben. A népművészeti motívumokkal dí­szített, fából készült ládák a pol­gármesteri hivatalokban, faluhá­zakban kapnak majd helyet, (wk) A MOHÁCSI tűzoltók pénteken Bóly határában tarlótüzet lokali­záltak, majd hazafelé jövet Bóly külterületén egy árokba csúszott autót emeltek ki. <csi Horgászat: egyre dráguló hobbi Jövőre huszonöt százalékkal többet fizethetnek a pecások Gyatra az orvosképzés műszer- és eszközháttere A pecások között terjed a hír, miszerint jövő évben vagy tovább emelkednek az árak, vagy az egyesületek csökkentik a kifogható hal meny- nyiségét. Baranyai körkép Ez a kérdés Baranyában több mint 16 ezer horgászt foglalkoztat. Csaknem harmaduk a Pécsi Horgász Egyesület tagja. Közülük sokak­nak a horgászat már nem kizáró­lag gondtalan időtöltés, hanem probléma is, mégpedig súlyo­san pénztárcába vágó.- Vagy bírom pénzzel, vagy abbahagyom. Ezt az évről évre visszatérő' gondomat most már aligha sorolhatom a kellemes kikapcsoló­dás kategóriába - kesereg egyikük. Székely Miklós, a Pécsi Horgász Egyesület elnöke ha­tározottan közli: - Huszonöt százalék. Ennyivel többre bizton lehet számítani. Évente átlagosan 15 ezer forintba kerül ez a hobbi, eb-' ben benne van az állami jegy­től kezdve a területi engedé­lyig minden. Egy ötös még rá - sokaknak keserves lesz elő­húzni valahonnan. Vagy nem is tudják majd. Többen a ko­rábbi években is azt csinál­ták, hogy fenntartották a tag­sági viszonyukat, de nem vá­sároltak éves területi jegyet, csak időnként napi engedélyt. Néhány egyesület azonban a területi jegy ára helyett a tagsági díjat emelte, adózási megfon­tolások alapján. így „kopasz tagnak” lenni sem olcsó már. Miért huszonöt?- 2000-hez képest 2001-re 30 százalékkal emel­kedett a hal ára - ecseteli a várható jövőt dr. Kovács Zoltán, a horgászegyesületek megyei szövetségé­nek ügyvezető elnöke. - Amikor a Pécsi-tó bein­dult, 400 forint volt az éves területi jegy ára, a küó alatti ponty 9, kiló feletti 10 forint 50-be került. Va­gyis közel 40 kiló halat foghatott ki a jegy árából a pecás. Most ennek felét se. Ezt tovább csökkenteni már nem lehet. A horgászok azonban kitartók. Az utóbbi 4-5 évben a megyében a létszámuk nem nagyon változott. Sokan közülük inkább lemondtak a cigi­ről, a sörről, csakhogy kimehessenek a vizek part­jára. Az áremelésben persze szerepet játszik az üzemanyag- és takarmányár-változás, de a mini­málbér-emeléssel összefüggő költségemelkedés is. M. A. A kezdőnek a legdrágább Egy kezdő horgásznak is legalább két bot kell. A könnyű, kö­zepes minőségű keszegező ára 3-5 ezer forint. Az erősebb, pontyra, ragadozóra alkalmas botért hasonló összeget fizethet. Mindkettőre kell orsó, az előbbire 3-6, az utóbbira akár 12 ezerért is szert tehet. Vannak persze többszáz ezer forintos botok és méregdrága orsók is. Kell legalább 100 méter zsinór, a vékony ára 400-600, az erősebb, például sodrott 5-6 ezer forint. Horgok, ólmok, merítőszák, haltartó és egyéb szüksé­ges kiegészítők: 10-15 ezer forint. És akkor az engedélyek: állami jegy, tagsági díj, területi engedély: átlagosan évente 15-20 ezer forint. A legtöbb egyesület az új belépőktől halasítási hozzájárulást kér, rendszerint két éven át, 15-20 ezer forint sem kizárt. Ha a benzint nem számoljuk, a kezdés közel 70-80 ezer forint. PÉCS Jó orvos válhat-e egy mediká­ból, medikusból, ha például 15-20 éves altatógépekkel vagy 1952-ben felszerelt műtőlám­pák mellett tanulja a szakmát? Bár a kérdésre nem egyértelmű a válasz, tény, hogy az orvos­képzés területén igen nagy a hi­ány műszerekben, eszközök­ben, akár a darabszám, akár a minőség oldaláról közelítünk. A pécsi általános orvosképzés szolgálatában álló intézetek majd mindegyikéről elmondható, hogy az oktatást segítő műszer- és esz­közellátottságát tekintve a temp­lom egere kategóriába sorolható. Az intézetek - ahogy az egyik veze­tő professzor fogalmaz - vért iz­zadva próbálják a legszükségesebb felszerelés beszerzéséhez szüksé­ges pénzt előteremteni. Van olyan kutatócentrum, ame­lyik az orvosképzés dologi költsé­geinek fedezetére az Oktatási Mi­nisztériumtól hallgatónként és ha­vonta 170 ezer forintot kap. Kiszá­mították: legalább 600 ezerre lenne szükség. Különösen a képzés har­madik évétől kezdve, amikor már igen drága bemutatókra, gyakorla­tokra van szükség.- Az oktatással kapcsolatos köz­vetlen dologi kiadásokra a klinikák esetében egyáltalán nincs pénz, az oktatási helyekre pedig nagyon ke­vés jut - fogalmazza meg az alap­helyzetet dr Nagy Lajos, a PTE Álta­lános Orvosi Karának dékán­helyettese (képünkön). A norma emelésének szükségességével a mi­nisztériumban is tisztában vannak - ennek megálla­pításán túl azon­ban ezideig nem jutottak. Holott - teszi hozzá Nagy profesz- szor - csak a le­maradás beho­zására milliár- dokra lenne szükség az okta­tás és betegellátás területén, és ak­kor még nincs fedezve a megszer­zett színvonal fenntartása. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az orvosképzés nem egyenlő az egyetemen töltött hat évvel. További 4-5 év tanulást igé­nyel a szakorvosi megszerzése, s ez idő alatt az orvosok elsajátítják azt a tudást, amelyre támaszkodva felelősséggel nyúlhatnak egy be­teghez. A képzéshez a szellemi ka­pacitás rendelkezésre áll, áruba bo­csátásának azonban feltétele a jó műszer- és eszközellátottság, en­nek hiányában azonban nem jön­nek hozzánk külföldről tanulni. M. A. Újra pályáznak a patikára KÜLÖNÖS KAPCSOLAT. Egy elárvult kismacskát fogadott be az óbányai Heim család kutyája, táplálja és gondozza a cicát. Felvételünk is bizonyítja, hogy kutya és macska között is lehet barátság. FOTÓ: M. A. Óriási érdeklődés az otthonok iránt Sásd-Hegyhát A Hegyhát két idősotthonába nehéz bejutni. Mágocson tí­zen várnak helyre legkeve­sebb egy esztendeje, hasonló a helyzet a sásdi Margit-major- ban is. A mágocsi idősek ott­honában eddig 17 garzonla­kást vettek meg. Egyért 1989- ben 150 ezer forintot kértek, napjainkban már egymillió fo­rintért kél el egy lakrész. Alsómocsoládon a jövő év­ben kezdik el kialakítani az új nyugdíjasházat több mint százmillió forintért. Már most nyolcán jelentették be igényü­ket. Hasonló a helyzet Kapos- szekcsőn, ahol eddig tízen je­gyezték elő magukat, pedig még csak a pályázathoz szük­séges önrész pénzét gyűjti az evangélikus egyház. Mágocson a kalocsai Iskola Nővérek közössége alakít ki nyugdíjasházat. A terv szerint a jövő tavasztól húsz bennla­kó személynek biztosítanak ellátást. (Háttér: www. dünantulinaplo. hu) CSUTI J. PÉCSVÁRAD A város ismét megpróbálkozik a korábbi években szinte „megszo­kott” pályázattal: mintegy 20 mil­liós támogatással további 20 mil­liós önrészből vállalja a település a régi patikaépület felújítását és ott a helytörténeti gyűjtemény el­helyezését. A városi hagyaték - melynek részeként elsősorban archív anyagok, fotók, iratok, de tárgyi eszközök is - és egy esetle­ges patikatörténeti kiállítás Zsáli János polgármester szerint méltó folytatása lehet a városi gyűjte­mények sorának. A beadandó anyag elkészült, a város vezetése a céltámogatási pályázat kedvező elbírálására számít. Arra a kérdésre, hogy a nyer­tes pályázat esetén mi lesz a sor­sa az épületben jelenleg lakók­nak - a házban két lakás foglalt, emellett egy virágbolt is ott üze­mel -, a polgármester elmondta, a bérlők előtt nem ismeretlen a város szándéka, azt több ízben is jelezték feléjük. A szerződéseket 3, illetve 6 hónapos felmondási idővel kötötték meg. T.O. Megveszi a megye a csarnokot Akár szét is szedhették és elvihették volna az építményt Pécs-Helesfa Kétszáztíz, a helesfai Boróka ott­honban élő szellemi fogyatékos gondozott további foglalkoztatása oldódik meg azzal, hogy a baranyai önkormányzat 13 mülió forintért megvásárolja az intézmény terüle­tén álló csarnokot. Az építmény eddig egy kft. tu­lajdonában állt, azonban a cég helesfai tevékenységének felszá­molását tervezte. A kft. ezért át kí­vánta adni a 17 millió forintra érté­kelt csarnokot az intézmény fenn­tartójának, kezdetben csereingat­lan fejében. A közgyűlés azonban nem tudott a kft.-nek is tetsző tel­ket felajánlani, így hónapokig tartó egyeztetések után döntöttek az adásvétel mellett. (Megegyezés hí­ján a cég akár szét is szedhette, és elvihette volna a könnyűszerkeze­tes építményt.) A megyei önkormányzat leg­utóbbi ülésén a képviselők jóvá­hagyták az ügyletet, így a Boróka otthon lakóinak foglalkoztatása megoldódott. Az intézmény a vétel­árból egymillió forintot saját költ­ségvetéséből gazdálkodik ki. M. B. Járatsűrítésért küzdenek A 35-ös „néz he" majd gyakrabban a szanatóriumhoz? Szőlőtermelés: közel az EU-hoz Több mint 10 tonna hektáronként Légifotózással és kérdezőbiztosok több hónapos munkájával vették számba idén a megye szőlő- és gyümölcsösállományát. A felmérés eredményeinek végleges összegzése még finomít­hat a jelenlegi adatokon. Baranyai körkép Pécs A megyeszékhely egyik leg­nehezebben megközelíthető egészségügyi intézménye a Mecsek-oldalban található Tüdőgyógyintézet. Az intéz­mény dolgozói a buszjáratok sűrítését kérik a Pécsi Tö­megközlekedési Rt.-től. A Tüdőgyógyintézet jelenleg a 34-es, illetve 35-ös járatokkal kö­zelíthető meg: a nap nagy részé­ben óránként, a reggeli, illetve délutáni - meglehetősen szűkre szabott - csúcsidőben pedig fél­óránként indulnak ide buszok. A város sűrűn lakott területeitől messze fekvő intézet másfél év­vel ezelőtt egyszer már kérte a járatok sűrítését, de akkor eluta­sították kérelmüket: Dr. Borosné Nagyváradi Zsuzsanna, az in­tézmény vezető főnővére la­punknak beszámolt arról, hogy a látogatók, illetve a dolgozók egyre gyakoribb panaszai miatt ismételten levélben fordulnak a társasághoz. Bata László, a Pé­csi Tömegközlekedési Rt. vezér­igazgató-helyettese a kérelem­mel kapcsolatban előzetesen el­mondta: a korábbi igényléskor elvégzett forgalomszámlálás rá­mutatott arra, hogy az alacsony utasszám miatt nem lenne gaz­daságos a 34-es járat bővítése. Át­hidaló megoldásként felvetette, hogy esetleg a szintén a Mecsek­re közlekedő 35-ös járat, amely jelenleg napjában csupán né­hányszor érinti az intézetet, a jö­vőben gyakrabban betérhetne a szanatóriumhoz. SZABÓ A. Tízmillió kell az iskolának Sellye A nyelv- és informatikaoktatáshoz szükséges eszközök beszerzésére idén 3 millió forintot fordított a sely- lyei általános iskola, jóllehet az ön- kormányzat által meghatározott ütemtervben erre az évre hat milli­ós fejlesztés szerepelt. A mini­mumfeltételeknek 2003-ig kell megfelelniük az intézményeknek. Az iskola legfeljebb a központi hozzájárulás elnyeréséhez szüksé­ges önrészt tudja biztosítani. Idén tantermi bútorokat szerettek volna még vásárolni, ez a beruházás pá­lyázat híján elmaradt. Az iskolá­nak az elkövetkezendő két évben tízmillió forintra lenne szüksége ahhoz, hogy az eszközjegyzék- ben foglaltakat beszerezze. (Háttér: www.dunantuRnaplo.hu) W. K. Az FVM Baranya Megyei Földmű­velésügyi Hivatala szerint a me­gyében a hegyközségek hatáskö­rébe eső területen - a megtermelt mennyiség tekintetében - közel állunk az EU-normákhoz. A két nagyobb, és egy kisebb történel­mi borvidéken, a Villányi, a Me- csekaljai és a megyébe átnyúló tolnai szőlőtermő területeken ez tapasztalható. Egyetértve Buday- Sánta Attila kutatónak az Agrár- politika - vidékpolitika című mo­nográfiájában kifejtett gondolatá­val, amely szerint az EU szőlő- és bortermelésének figyelembevéte­lével csak a minőségi és verseny- képes intenzív szőlő- és borter­melés lehet a , ü w megyei főker­^ tész elmondta, j.jS hogy Baranyá­ban összesen Csm 4600 hektár szőlő van, en­nek mintegy a fele borvidéki. A 600 hektárnyi mecsekaljai terüle­ten 500 hektárnyi a fehér és 100 hektárnyi a kék borszőlő. A Villá­nyi történelmi borvidék összesen 1700 hektárnyi szőlőjéből 1300 hektár a borszőlő. A többi is az, mégpedig friss telepítésű Caber­net, Kadarka, Merlot és Oportó. A tolnai történelmi bortermelő vi­dékből 40 hektárnyi nyúlik át Ba­ranyába. Összességében: a világ­fajták, a regionális fajták és a he­lyi fajták vagy úgynevezett „hun- garicumok” egyaránt megtalálha­tók történelmi borvidékeinken. Az EU-normák szerint szőlőben a hektáronkénti 8-10 tonna a kívá­natos, Baranyában tavaly 10, idén pedig 11-12 tonna a hektáronkén­ti termés. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) B. K. A BARANYAI HORGÁSZEGYESÜLETI TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA H taglétszám egy főre eső fogás 1998 16 036 22,8 kg 1999 15 960 23,6 kg 2000 16 453 25,8 kg Forrás: Megyei Horgászszövetség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents