Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-26 / 322. szám

2001. November 26., hétfő R I PORT 7. OLDAL K U L T U R A ­A pécsi kultúra és az infláció Az idén az önkormányzati költségvetésnek mintegy 4,75 százaléka jutott a kulturális ágazatnak. 2002-re nem várható arányeltoló­dás, de azért a közgyűlési szakbizottság 272 milliós többletigényt határozott meg. A jövő évi költségvetési koncepciót a múlt héten tár­gyalta a pécsi közgyűlés. A pécsi önkormányzati kulturális intézmények 1,045 milliárd forint idei módosított költségveté­sében 211,442 millió a működési bevétel, és eh­hez 810.493 millió forint támogatás, kiegészítés és működési célra átvett pénzeszköz társul, vala­mint 23,75 millió forint volt az igénybe vett előző évi pénzmaradvány. A kulturális ágazatban áfá­val együtt 7,75 millió forint felhalmozási, felújítá­si kiadást terveztek. Ilyen a Pannon Magyar Ház felújításának és az első Angster-orgona helyreállí­tásának támogatása, a Jókai téri régészeti lelet­mentés, a Nevelők Háza Egyesület által használt épület parkettafelújításának és Piatsek József em­léktáblája avatásának a támogatása. A módosított önkormányzati költségvetés mintegy 4,75 száza­léka jut a kulturális ágazatnak. Az idei költségvetési koncepció kialakításához a kulturális bizottság a működési célokat megha­ladóan összesen mintegy 272 millió forint több­letigényt fogadott el. Az előírásoknak megfelelő­A PÉCSI KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK 2001-ES BEVÉTELEI a módosított KÖLTSÉGVETÉS SZERINT Forrás: Pécs önkormányzata Városi könyvtár ebből 61.1 millió 64 687 a támogat .’.. r. és átvett millió Ft pénzeszköz Pécsi Kulturális Központ 52,765 millió a tá- 86 8 mogatás és a működésre át­millio Ft vett pénzeszköz Nemzeti Színház 432,2 millió az intézmény- finanszírozó millió Ft támogatás Pécsi Hornt Színház 39,55 millió a tá- 454 mogatás, kiegé­szítés, átvett millió Ft pénzeszköz Pécsi Szimfonikus Zenekar 161,15 millió 186 7 3 támogatás és átvett millió Ft pénzeszköz Ifjúsági Ház 21,1 millió a tá- qr 77 mogatás, kiegé- .. szítés, átvett millió Ft pénzeszköz Szivárvány Gyermekház 23.673 millió a tá­28 75 m0°a,ás és a * működésié át­milllO Ft vett pénzeszköz en a könyvtárak állománygyarapítási keretének emelésére, illetve a könyvtári felzárkóztatási pá­lyázathoz önrészként összesen 3,5 millió forin­tot, a közművelődési, kulturális intézmények pá­lyázataihoz önrésznek összesen 14 milliót igé­nyel a bizottság. Szerződésen, megállapodáson alapuló támogatásokra 8,3 millió forintot szán­tak. A bizottság pénzkerete 10 millió forint; a ren­dezvényalapnak 3 millió, a Szabadművelődési Alapnak 3 millió, a Pécsi Napokra, a Vendégváró Pécs program pályázati önrészének 8 millió, a Színházi Fesztivál megrendezésére 40 millió, az új állat- és növénykert megvalósíthatósági tanul­mányához 2,3 millió forintot írtak a listára. Új feladatként és kötelezettségként a 2002-es egyéb fesztiválok rendezésére, illetve az azokon való pécsi részvételre - Francia Színjátszó Feszti­vál, Diákszínjátszó Fesztivál, Pécsi Tavaszi Feszti­vál, Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, Kárpát-meden­cei Gyermekek Találkozója, Folklór Fesztivál, Pé­csi Napok Krakkóban, Gasztronómia és Művé­szet, Nemzetközi Zenei Fesztivál, Pécsi Napok - összesen 10 millió forint támogatást javasolnak. A Pécsi Városi Könyvtár informatikai fejlesztésé­re 1,64 milliót. A Martyn Ferenc Alapítvány és a város képzőművészeti életének támogatására, külön képzőművészeti díj, illetve fiatal művészek ösztöndíja létesítésére összesen 11 millió forint kellene. Új szobrok állítására - a Szent István, va­lamint a Kosárlabdázó lány - összesen 15 millió (aligha elegendő), a Rácz Aladár Közösségi Ház támogatására 2 mil­lió, köztéri alkotások helyreállítására a PW Rt.-nek 10 millió jutna. Ez utóbbi csak karban­tartásokra elég, hiszen a két legrosszabb állapotú emlékmű, a Niké és a Zsolnay felújítása egyen­ként több tízmillió fo­rintba kerülne. A kulturális ágazat beruházási és fejlesztési Pécsi Galéria ebből támogatás, kiegészítés, át- ...., _A vett pénzeszköz milll° Ft 17,727 millió 19,38 igényei: a Pécsi Szimfonikus Zenekar próbater­me felújításának folytatása 10 milliót, a Bóbita Bábszínház felújításának folytatására 30 milliót, a Dominikánus Ház klímaberendezésére 16 milli­ót, a Zsolnay Mauzóleum felújítására 50 millió fo­rintot tenne ki. Egy másik „fejezet” a támogatás, pénzeszköz-átadás: a PTE Orvos Kara aulájának hangversenyteremmé alakításához 10 millió, az Angster-ház felújítására 30 millió forint szüksé­geltetik. Az új feladatoknál, a beruházási és fejleszté­si igényeknél, a pénzeszközök átadásánál megnevezett célok sorrendje egyben rangsoro­lás is a bizottság részéről; hogy melyik célra jusson inkább, ha már nem mindegyikre telik. Ez az előrelátás felettébb indokolt. Soó Lász­lótól, a költségvetési bizottság elnökétől tud­juk, hogy a szakbizottság már korábban java­solta: a sporttámogatáshoz hasonlóan mindig az éves költségvetés adott százaléka legyen a kultúráé. - Ez azonban nem talált meghallga­tásra a képviselő-testületben. így a kulturális feladatok nagyrészt beolvadnak az intézmény­finanszírozásba. Az abban érdekeltek az éves inflációt követő, vagy ahhoz közeli költségve­tési összeggel számolhatnak jövőre - jósolja.- Ehhez kapcsolódnak az adott évre szóló többletigények. Ilyen volt 2001-ben a világ- örökséggel kapcsolatos kiadások sora - ame­lyek tulajdonképpen nem is a kulturális ága­zatnál lettek feltüntetve -, vagy a színházi fesz-' tivál támogatása. Ezek várhatóan állandó rova­tokként beépülnek a következő évi költségve­tésbe. Az ezeken felüli többletigények inkább csak eseti jelleggel, a céltartalékok időszakos felhasználásával oldhatók meg. Véleményem szerint érdemleges eltolódás a következő kul­turális költségvetésben nem várható - mondja Soó. A beterjesztett költségvetési koncepcióban az igényhez képest 15 millió forintos a kulturá­lis bizottság kerete, a világörökségi témákra 50, az új szobrok állításához, a meglévők és a Zsol- nay-mauzóleum felújításához egy kalapban 80 millió forintot jelöltek meg. DUNAI I. A természet bűvöletében Lassan a legtermékenyebb vadászírók közé sorolandó Békés Sándor, a Pécsett élő, a világ néhány sarkát is már megnéző új­ságíró. A napokban jelent meg legújabb kötete, A természet bű­völetében. Rómeó, Júlia és az Atlantis Igazi színházi csemegében lehet részük azoknak, akik szeretik az ilyesmit. Az örök szerelem darab­ját, a Rómeó és Júliát adja elő Pécsett az Atlantis Színház (a budapesti Mer­lin Színház önálió társula­ta). A darabot ezen a héten három alkalommal, no­vember 27-én, 29-én és 30- án játsszák a Pécsi Harma­dik Színházban. A szerelem szédítő hatását, két ember rövid, lángoló sze­relmét Horgas Ádám rendező másfél órára szűkítette. És természetesen más stílusban vitte színre, mint az megszo­kott (?), és ami a számolatlan Rómeó és Júlia-előadásokat illeti. Most az Atlantis Szín­ház stílusáról van szó, s ez adja az előadás különleges­ségét. Az Atlantis Színházat ma­ga Horgas Ádám (és Molnár Éva) hozta létre 1993-ban, s valójában 1995-től lett önál­ló, közel harmincfős társu­lattá. Tagjai színészek, tán­cosok, hangszeres zenészek, s ez magyarázza azt az új színházi formát amit követ­nek, s amelyben a mozgás- színház és a modern tánc ha­gyományait egyesítik. Pro­dukcióikban az élő zene je­lenléte, a látványos mozgá­sok, képek, a meglepő szín­házi effektusok segítenek maradandó színházi élmény­hez. A Rómeó és Júlia is hason­lóan tele van ötlettel, s amint azt a kritikusok írják, a né­zők mindig örömmel fogad­ják az ilyen, az előadásban meglévő lenyűgöző manipu­lációkat. Mindenesetre jó ajánlás le­het a darabhoz, hogy Horgas Ádám korábbi rendezései kö­zül például a Szentivánéji álom Shakespeare hazájá­ban, az angliai stratford-i fesztiválon fődíjat nyert. ___________ K. F. A m agának kitűzött cél felé vezető út iránti kíváncsiság hajtja a szer­zőt. Ugyan miért nézne különben a vadászathoz, a természethez va­lamilyen mélységekben kötődő emberek - riportok sorakoznak új kötetében - mondatai, gesztusai mögé, más oldalról kovászolná a vadászati etika száraznak tűnő szabályait is, jelezve: van mit ta­nulnunk még, s van is kitől? Az ember érdekli, aki tart most valahol, és akivel el akar jutni valahova. „A munka és a puska jegyében telt életem...” - mondja egyik beszélgetőtársa, s nyugodtan vetíthetjük a gondola­tot a szerzőre: „A betű és a puska jegyében telt az életem...” Az utóbbi évtizedekben tévésként talán képeket kellett volna mon­dania a betű helyett, ám a tollat soha nem tette le. A Vadászlap szerkesztője - igen sok írása je­lent meg a nívós folyóiratban Bé­kés Sándornak - szerint A termé­szet bűvöletében riportjai olyas­mit rögzítenek, amelytől elvá­laszthatatlanok a múlt történései, amelyben benne vannak napi nyűgjeink, és amely ugyanakkor előrevetíti közeli és távoli jövőnk várható kilátásait. Vagyis a valóságot. Még akkor is, ha ezt a lombok susogása, a haj­nalok suttogása, az éjszakák csen­des ébersége felől közelíti. Azok­hoz az emberekhez eljutva, akik a jloir.tptt f. ■ napi robot és az örömforrás hol munkás, hol „csak” nézelődő per- | cei között megtalálják az egyen­súlyt, a feladatot, a célt. Az okos és termékeny életet. Lényegében ezt találta meg Bé­kés Sándor. Tollal, képekkel, va­dászpuskával, találkozásokkal, ta­pasztalatokkal. Mintegy melléke­sen jegyzi meg, amikor a jeles kaposszerdahelyi faszobrásszal, Horváth Béres Jánossal beszélget: ; „A vadászat az ünnepnapok rang­járól szép lassan leszáll a hétköz­napi dolgok kavargó forgatagába. E folyamat ellen ma már talán csak a vadászati irodalom, a művészet és a kevesek által, ám annál elszán- tabban védelmezett hagyományok tehetnek valamit.” Szorosan simul ide Békés Sán­dornak már a nyomdában lévő kö­vetkező kötete: a Vadászetika. M. A. PETCHWORK ÉS VERTCSIPKE-KIÁLLÍTÁS nyílt a pécsi Helyőrségi Klubban. Az intézmény klubtag- I jajnak alkotásaiból válogatott tárlat november végéig látogatható. __________________________fotó: tóth l. A HÉT VÉGÉN ÜNNEPELJÜK advent első vasárnapját. A várako­zás örömét, a karácsony közeledtének hangulatát emeli a lakásban elhelyezett adventi koszorú, amelyet egy kis leleményességgel ma- gunk is elkészíthetünk.___________ fotó:müllera. SZ ATIRKÁK Transzszexuális: felemáskorlá- Macho Picchu. tolt. Idehallik az ebédszünet. Kozmetika: „Csak a ráncainkat veszíthetjük!” Fő az egészség: „Whiskyt kérek szójával. ” Elrévedek az egyre javuló rend­szerek szaporodó szélütöttein. Mata Harakiri. Célszemélyből célzó személy. Dáridióta. Humánus ifjak: Nem leszúrták, feljelentették Cézárt. Elhallások: Debussy - Egy fa unt délutánja. Szerecsenmosdatlan volt. Marafkó László Magyar írók, zabhegyezőben Szombaton a budapesti Vígadó­ban tartották a Magyar írószö­vetség háromévenként esedékes kongresszusát. Két ciklus után Pomogáts Béla elnök leköszönt tisztéből, de úgy tűnik, az írók majdani új első embere - bárki is lesz az - majdnem ugyan­azokkal a gondokkal kell szem­besüljön, mint elődje. A Magyar írószövetségnek jelenleg 1061 tagja van határokon innen és túl. Elképesztően nagy szám. Nem vagyok benne biztos, ha Anony- mustól Petii Györgyig (hogy csak eltávozottakról beszéljünk) össze lehetne-e írni a magyar irodalom történetéből ennyi szerzőt. A szombati közgyűlésen nem is je­lent meg több, mint 338 tag, azok közül is 74-en a határokon túlról ér­keztek -, s mindent összevetve úgy tűnt, mintha nekik fontosabb lenne az írószövetség puszta léte, mint a honiaknak. Az élő irodalom élvo­nalához tartozó szerzők közül alig- alig bukkant fel egy-egy arc, s ami még feltűnőbb volt: az átlagéletkor a 60 felé közelített, azaz a fiatalabb nemzedékek mintha nem élnének azzal, amit az írószövetség kínál. Persze kérdés, mit is tud kínálni? Elvégre a folyamatos anyagi nyo­morban tengődő, bérszékházban létező szövetség és maroknyi appa­rátusa - élen az elnökkel - kevés programmal kínálgatja a tagokat, a húsba vágó egzisztenciális gondok megoldásáról nem is beszélve. A legnagyobb bajnak legtöbben az írótársadalom megosztottságát, szekértáborokba szerveződését tüntették fel. Maga Pomogáts emlé­keztetett rá: 1995-ben azt tűzte ki célul maga elé, hogy Csoóri Sándort . és Konrád Györgyöt egy asztal mel­lé ültesse. Hat év alatt nem sikerült neki. S talán nem véletlen, hogy egyik nevezett író sem volt jelen a közgyűlésen. Valamiféle változás elkerülhetet­len, fogalmazták meg többen is (Tornai József, Turczi István), sbár az elmúlt tíz év tapasztalata alapján bele kell nyugodni, hogy írószövet­ség soha nem lesz olyan súlyú, mint 1956-ban, 1981-ben vagy 1986-ban volt, a mai pangásnál le­hetne tenni többet is. Elsősorban szervezeti megúju­lásra lenne szükség, hiszen az író­szövetség az 1950-es évek óta válto­zatlan formában dolgozik, és - Tor­nai szerint - sokkal inkább hasonlít egy hivatalhoz, mint irodalmi közösségre. Kántor Lajos, a kolozs­vári Korunk fő- szerkesztője menedzser- igazgató válasz­tását szorgal­mazta, s mint sokan mások, ő is felhívta a fi­gyelmet arra, hogy modern számítógépes rendszer, honlap és e-mail-kapcso- lat kiépítése is elengedhetetlen a 21. század elején. Az új választmány a csökkentést favorizáló felvetések ellenére to­vábbra is 71 tagú lesz, és az ide vá­lasztandó írók-költők jelölésekor végképp kitört a „demokrácia”: szinte csak azt nem jelölték, aki nem volt jelen, mert azt nem lehe­tett. A végül összeállt csapat dolga lesz a közeli napokban, hogy vala­kit megtegyenek elnöknek. Már ha az illető vállalja. Szombatig Kalász Márton költő (kézzel-lábbal tiltako­zott ellene), Czigány György költő és rádiós személyiség, Mezei Kata­lin költő és Albert Gábor író nevét emlegették az elnökjelöltek között. Amikor Lázár Ervintől megkér­deztem, vajon mi lesz ebből, így vá­laszolt:- Mi lenne abból, amikor a zabot hegyezik? Mégis azt mondom, kell legyen írószövetség. Hiszen ez az egyetlen hely, ahol, ha ritkán is, ta­lálkozhatok a szerzőtársakkal. Sőt, a közgyűlés is ilyen találka: a büfében szinte többen szorong­tak, mint a díszteremben. Aztán mindenki hazament írni. M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents