Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-24 / 320. szám
6. OLDAL 2001. November 24., szombat KÉME S BEM UTATKOZIK Igyekeznek a pénzüknél maradni Nyolcvanezer forintén telkeket tudnak felajánlani a letelepedőknek Már a tanácsi rendszerben is központi szerepet töltött be, ez a státusz a rendszerváltás után is megmaradt, hiszen továbbra is itt működik öt település iskolája, az óvoda, s ha állatorvost kell hívni, akkor is Kémesre kell telefonálni. A körjegyzőség is itt működik, s bár a kilencvenes évek közepén az addig Kémes részeként szereplő Szaporca az önállóság mellett döntött, azért a jószomszédság megmaradt a két falu között. Az önkormányzat takarékosan gazdálkodik, csak olyan beruházásokat, fejlesztéseket terveznek, amelyekre biztosan tudnak forrást teremteni. A valamikor igen jól működő termelőszövetkezet tartotta el a falut, legalábbis így vélekednek mostanság azok, akik ott dolgoztak, de a kilencvenes évek elején a csődbe jutott közös gazdaság miatt váltak egy időre munkanélkülivé. Igaz, a termelőszövetkezet akkoriban már a szövetkezeti vagyon kötelező felosztása után főként bérelt földön gazdálkodott, így amikor a felszámolás elkezdődött, a részaránytulajdonosok igyekeztek megszabadulni tulajdonuktól, s - sajnos - szinte „bagóért” lehetett akkoriban földhöz jutni. A pár ezer forintnak pedig hamar a nyakára hágtak a kilátástalan helyzetbe került gazdák.- Hirtelen 30 százalékos munkanélküliséggel kellett szembenéznünk, ennek minden gondja- baja a nyakunkba szakadt - emlékezik vissza a település önálló gazdálkodásának első éveire Faliszt György, a falu jelenlegi polgármestere. - De hamar felocsúdtunk első ijedelmünkből, itt munkát szerető emberek élnek, volt, aki maradék földjén agrárvállalkozásba kezdett, volt, aki Harkányban, Siklóson, Pécsett helyezkedett el, úgyhogy manapság már a falu munkaképes korú lakosságának csak 7 százaléka él segélyből, megalázó járadékból. A polgármester azt fájlalja leginkább, hogy az ilyen helyzetbe került emberek jó része fiatal, s bár vannak olyanok is, akik nem is karnak dolgozni, többségük a környéken nem talál munkát. Arra számítottak, hogy a Pannon Volánnal közös megegyezéssel, s jelentős anyagi hozzájárulással (az önkormányzatok 130 forintot fizetnek a közlekedési vállalatnak kilométerenként) a munkakezdési időponthoz igazodó járat elindításával csökkenteni tudják 443 509 865 f877 862 866 873 Szaporcával együtt 860 KEMES LAKOSSÁGÁNAK VÁLTOZÁSA 555 557 545 - 548 majd valamicskét a szociális feszültséget. Csalódniuk kellett, egyetlen eddig segélyezett sem tudott munkát találni a falun kívül. Úgy néz ki, hogy tartósan számolni kell 15-20 ember szociális ellátásával. A falu egyébként központi szerepének megfelelően meglehetősen jól ellátott, karbantartott utakkal, felújított középületekkel renKórós vL - csányoszró .. 6 . Sellye Nagycsány ? K Sámod Ad já Vajszlö 9 “aor)as Lúzsok / ":o~.v.!,, j io ”9 Baranyahídvég: Orávaplskio Sósvertike Kemse Hűire: KÉMES» “,a otthonba költözött a védőnő, a rendelőből pedig fiókgyógyszertárt alakítottak ki, amelyet egy vajszlói gyógyszerész üzemeltet. 1930 1970 1983 1985 1987 1989 1991 1992 1994 1996 1998 2000 Fauszt György, Kémes polgármestere delkezik, az ellátás is megfelelő. A kilencvenes évek elején, az első választási ciklusban a rendelkezésükre álló fejlesztési forrásokból a kultúrházat hozták rendbe. A külső, belső tatarozás mellett bővítették is az épületet, így már nem jelentett gondot a nagyobb rendezvények, például a falunap, a búcsúbál, vagy netán egy esküvő kulturált körülmények közötti megrendezése. Most már akár 200 személyes menyegzőt is meg lehet tartani, hiszen az épületben vendégek ellátásáról is tudnak gondoskodni - dicsekszik a polgármester. Még a kilencvenes évek elején épült meg az új egészségház, a hozzátartozó orvosi szolgálati lakással. A régi orvosi FOTÓK; LÄUFER LÁSZLÓ- Különben jól megvagyunk, igyekszünk a pénzünkből kijönni, eddig nem váltunk forráshiányosakká. Látványos beruházásaink nincsenek, de amire lehetőségünk van, azt meg is valósítjuk. Mondanom sem kell, rendszeresen pályázunk, az önrészeket előre betervezzük, nem is ért bennünket eddig sohasem meglepetés. Nagy terveink nincsenek, szeretnénk apró fejlesztésekkel karbantartani településünket. Azzal sincs gond, ha valaki le akar telepedni Kémesen. Az önkormányzat rendelkezésére áll 12 közművesített építési telek, az 1044 négyzetméteres birtokhoz 80 ezer forintért juthatnak hozzá. K émes. A község neve írott forrásokban először 1177-ben olvasható, a dokumentum a határjárással foglalkozik. A Kernes változatban leírt falunév talán a Kemus személynévből eredeztethető - és valószínű, hogy a magyar kém főnév származéka. A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott település volt. A néphagyomány szerint a belterületen valamikor vár állt, amit Török-várnak neveztek, s amelyet alagút kötött össze a siklósi várral. Az itt lakók többsége az agrárgazdaságban dolgozott, hol jobbágyként, zsellérként, kisparasztként, hol pedig termelőszövetkezeti tagként művelte a környék földjeit. A környéken a művelhető terület 1000 hektár, a föld többségének tulajdonosa külföldi állampolgár. A házak száma 200, ebből önkormányzati tulajdonban van 8. Felújították a templomot A községben főként református vallású emberek élnek, s bár van katolikus templomuk is, érthető, hogy a lakosság elsősorban a település főutcáján található, kereszt nélküli toronnyal rendelkező épület állapotáért aggódott leginkább. A református templomot késői barokk stílusban, az 1795-ben leégett épület helyére építették fel 1826-ban, festett karzattal, amelyet 1928-ban restauráltak. A római katolikus templom 1931-ben, Szent István tiszteletére épült, Virág Ferenc, akkori pécsi püspök szentelte fel. A templom építésének lelkes apostola volt Sárvári József vajszlói plébános, akinek emlékét a szertartások helyén, a főhajóban elhelyezett márványtábla őrzi. A kilencvenes évek közepén az egyházközösség úgy döntött, kívül- belül felújítja a református templomot. Erre akkoriban volt is pénz, hiszen Phare-támogatást nyert a kistérség középületeinek felújítására. Természetesen az önkormányzat sem nézte tétíe- nül az épület állagának romlását, s bár nem volt kötelessége, a vallásos érzelmű lakosság érdekében mégiscsak segítette a felújítást. A nemrégiben befejeződött rekonstrukció 600 ezer forintba került, külsőleg és belsőleg is megújult a település temploma. Népszerű a teleház Hogy miért van szükség egy ormánsági településnek a felszerelések miatt meglehetősen drága teleház működtetésre, arra legyen válasz a ké- mesi intézmény létrehozása. A faluban a termelőszövetkezet felszámolása után igen magasra szökött a munkanélküliek száma, a szerencsétlen helyzetbe kerülők nehezen jutottak információkhoz, hogy egyáltalán hol lehetne elhelyezkedni. Az önkormányzat is érzékelte a feszültséget, s amikor felvetődött (pályázati lehetőség kínálkozott erre) a többek között ilyen problémákat is megoldó teleház létrehozása, nem is gondolkoztak sokat, a belépéshez szükséges 600 ezer forintot megszavazták. Az épületet a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok biztosították, ingyen bocsátották a fenntartó, az lános iskola is pályázott a számítógépes ismeretek elsajátítására hardverek beszerzésére, a nyert nyolc számítógépet is a teleház- ban helyzeték el, ezt követően az iskolai számítástechnikai oktatását is itt tartják. A komputerek a természetesen a fiatalok körében népszerűek. A teleház naponta megtelik tinédzserekkel, bár egyre többször keresi fel az időseb korosztály egy-egy képviselője is, legfőképpen pályázatok, kérvények pontos kitöltése miatt. Ugyancsak népszerű a fiatalok körében az ifjúsági egyesület, amely igen jó kapcsolatokat épített ki egy németországi, magdeburgi ifjúsági szervezettel, segítségükkel még a hannoveri világkiállításra is eljutottak a kémesi fiatalok. A felújított és bővített kultúrházban már volt lehetőség klubok létrehozására, a nyugdíjasok hamar ki is használták ezt a lehetőséget. Az Az iskolások rendszeresen használják a teleház számítógépeit Együtt a Kémes Körzet Gyerme- idős emberek által megalakított keiért Alapítványnak az informá- vegyes kórus bemutatkozásai so- ciós központ működéséhez szűk- rán szép sikereket ért el, legutóbb séges ingatlan használatát. Pályá- a siklósi várfesztiválon bronz fokozaton nyertek is 2 millió forint ér- zatú minősítést kaptak, tékben számítógépeket. Az álta- ........................................... 1 A település gazdái A polgármester Fauszt György, alpolgármester Szabó Pál. A képviselő testület tagja: Kovácsáé Szabó Szilvia, Szabó Istvánná, Simon István, dr. Császár László. Körjegyző (Cun, Drávapiski, Kémes, Szaporca, Té- senfa) Ormódiné Konyhás Györgyi Iskolaigazgató Plaszauer József, óvodavezető Pál Ibolya A teleház irányítója Horváth Zoltánná, a nyugdíjasklub vezetője Soós Lajos- né, az ifjúsági egyesület tagjait Ba- bgh Edina fogja össze. A katolikus plébánia igazgatója Váiűa Ferenc, háziorvos ár. Láng Györgyi ■ Az oldal a kémesi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Millenniumi park és játszótér A faluban egyelőre nincs vezetékes gáz és a csatornázás ügye is elakadt. A gáz bevezetését ugyan tervezték, ám csekély érdeklődés miatt (a faluban élőknek csak 10 százaléka tudta volna megfizetni a csaknem százezer forintos „beugrót”, a többiek maradtak a hagyományos fűtésnél, Az oíjmánsági gázközmű kiépítésére alakult társaság, a Tenkes Gáztársulás két ütemben képzdlte el fogyasztókhoz az energiahordozó eljuttatását. A második ütemben Harkánytól Sellyéig építették volna ki a vezetéket, erre csatlakozott volna rá a kémesi lakosság. Időközben azonban változott a helyzet, a sellyei- ek a Szentlőrinc felől érkező vezetékhez csatlakoztak, vagyis kikerülték a Harkány-Vajszló útvonalat. A közbenső falvaknak viszont már olyan nagy költséget jelentene a vezeték kiépítése, hogy erre már nem vállalkoznak. A telefonhálózat kiépítése is a rendszerváltást követően kezdődött, manapság már nincs olyan kérelem a szolgáltatónál, amelyet nem tudnának kielégíteni. A vezeték nélküli telefonhálózat kiépítése is folyamatban van, bár az Or mánságban mindig is gondot jelentett a téren hiánya. A kémesi térségben is próbálkozott a; egyik mobiltelefon társaság a vételt javító to rony felállításával, erre a község önkormány zata biztosította volna a telket is, azonban a környék lakói egészségi okokra hivatkozva kifogásolták az átjátszó létrehozását. Kezdeményezték a jogi eljárást, egyelőre ítélet nem született. Ebben az évben készült a millenniumi emlékpark, az erdőgazdaság 200 ezer forint értékben Szatyor Győző ormánsági műhelyében készültek a köztéri játékok Buszváró épül a központban Sajnos a nem önkormányzati út (ez a falun keresztülhaladó, Vajszló felé tartó autóút) felújítása az idén is elmaradt, ugyanis a Közútkezelő Kht.-nak erre a szakaszra már nem jutott pénze. Az út ugyan nincs túl rossz állapotban, ám az igényes gépkocsitulajdonosok sokat panaszkodnak a hepe-hupás, néhol gödrös részekre, hiszen féltik a tengelytöréstől nagy értékű gépkocsijukat. De az útfelújítás a településen nemcsak ezért került szóba. A polgármester elmondása szerint több éve tervezik a település központjában az autóbusz-öböl kialakítását, fedett várakozóval. Arra számítottak, hogy az útfelújítással együtt valósítják majd meg, hiszen ha már ott vannak az építők, egyúttal a buszöblöt is olcsóbban kialakíthatj ák. Nem (gy történt, az önkormányzat az idén - a kht. továbbra is bizonytalan választ adott arra a kérdésre, mikor várható az útfelújítás - nem várt tovább, kénytelen volt a drágább (13,5 millióba került) módszert vállalni. A buszmegálló kialakítása megtörtént, várhatóan még a napokban felszerelésre kerül a fedett váróhelyiség is. A polgármesteri hivatal (képünkön) felújításával jobban jártak, CÉDE-pályázaton nyert 1,2 millió forintból újították fel. Ugyancsak megoldották az idén a közvilágítás korszerűsítését is. A V 1 csemetéket biztosított, a parkhoz kapcsolódó, Szatyor Győző fafaragó művész által készített játékokkal felszerelt parkot már nyáron használatba vehették az apróságok. _________________________________________■
