Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-21 / 317. szám

20J31. November 21., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­KÜLÖNLEGES ALKOTÓ, KÜLÖNLEGES DÍSZEK. Képzőművészként mutatkozik be a Pécsett élő orosz származású Kocsis Jelena, a Pécsi Magyar-Orosz Társaság elnöke. A fali-, és lakásdíszekből összeválogatott tárlat a tervek szerint a hónap végéig látogatható a Tímár utcai Gyöngyszem Galériában. ___________________________________ fotó; laufer László Ké pzőművészeti ötletbörze Gamus Árpád, a Pécsi Galéria igazgatója volt a házigazdája annak teg­napi fórumnak, amelyen dr. Toller László Pécs polgármestere - dr. Kunszt Mártával, a közgyűlés kulturális bizottságának elnökével és Pásztor Ágnes főtanácsossal, főosztályvezető-helyettessel együtt - a vizuális művészetek pécsi képviselőivel találkozott. A fórum konkrét eredményt nem hozott. Vitaindítóként a Pécsi Galéria igaz­gatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés készítésének folyama­tában még javaslatokkal, ötletekkel bele lehet szólni abba, milyen legyen a város művészeti politikája. Sikere­sen megvalósulónak ítélte korábbi ötletét, hogy Pécs művészei utazó ki­állításokon mutatkozzanak be más városokban. Ezek támogatásának folytatása mellett javasolta, hogy a város képezzen alapot kortárs pécsi művészek alkotásainak megvásárlá­sára. Dr. Toller László utalt azokra a kritikákra, amelyek szerint az önkor­mányzat nem támogatja a képzőmű­vészetet. Még olyanok is megfogal­maztak ilyen véleményt, akik elő­nyeit élvezhetik annak, hogy a város az istenkúti iskolát odaadta az egye­tem Művészeti Karának. A polgár- mester hangsúlyozta az önkormány­zat fogadókészségét a konkrét ötle­tek iránt. A képzőművészeti alkotá­sok önkormányzati megvásárlását sem tartotta kizártnak. Ugyanakkor úgy vélekedett, a képzőművészek számára meglévő szervezeti keretek lehetőségei nincsenek kihasználva, vagy nem hoznak eredményt. Példa­ként említette a siklósi alkotótelep vergődését. A művészek véleménye megosz­lott. Pál Zoltán művészi teljesítményt támogató pályázati rendszert látott kí­vánatosnak. Colin Foster szerint vi­szont kétséges, hogy ez járható út. Ő a művészek műhely-, műteremgondjai­nak megoldásában való hathatósabb önkormányzati közreműködést vette fel. Gyenis Tibor úgy vélte, a város vál­laljon „művészkiközvetítő” szerepet. Somogyi Péter úgy jövendölt, az alko­tók majd szűk egyesületekbe tömörül­nek és ezek működését kellene támo­gatni. Nyári Zsolt azt vetette fel, hogy Pécs úgy adna több esélyt a művé­szeinek, ha rangos kiállítások rende­zőjeként híresülne el. Lantos Ferenc a vita eredményét nullának minősítve viszont azt hangoztatta, hogy a feje te­tejéről a talpára kellene állítani a kép­zőművészetet, hiszen funkcióját vesz­ti, és nem tud szükségessé lenni a tár­sadalom számára, ha a művészetre fi­gyel és nem az emberre. A találkozó ezzel a nem cáfolt ta­nulsággal, de konkrét eredmény nél­kül zárult. Megújuló Zsolnay Gyár Pécsnek elég sok nevezetessé­ge van, de ha versenyeztetni kéne őket, a Zsolnay Gyár és annak termékei biztos, hogy az első három közt lennének. A gyár első, az 1880-as évektől emelt épületeit az utóbbi évtize­dekben jóformán egyáltalán nem újították fel. Illetve, ha tet­tek is valamit, akkor nem vették figyelembe az eredeti állapotot, az esztétikai értékeket. Kizáró­lag brutális funkciómegőrzés történt, ami többnyire egyet je­lentett a rombolással. Az új évezred első évében ér­kezett el az idő, hogy olyan jelle­gű munka is megkezdődhet, ami óv, azaz helyreállít. Első lé­pésben a valaha Sikorski Tá- dé-Zsolnay Júlia műteremlaká­sául szolgáló épület északi és keleti homlokzatát teszik rend­be. Erről az 1883-1889 között épült házról szerencsére meg­van a teljes dokumentáció, így a napokban kezdődő munka so­rán ismét létrejöhet az eredeti állapot - mondta Komor István, a kht. első embere. Újból elké­szül a lépcső, a díszkerítés, a dísztámfal, valamint visszacse­rélik a nyílászárókat is. Minden­nek a teljes költsége 24 millió fo­rint, amihez már kaptak 5 milli­ót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. ____ ______ M. K. Aj ándéképület az egyetemnek Az egészségügyi főiskolai kar lakossági szolgáltatásokat tervez Pécs Önkormányzata 2000 nyarán a Pécsi Tu­dományegyetemnek ajándékozott egy volt is­kolaépületet. Bár a helyiségekre rászoruló egészségügyi főiskolai kar már a tavalyi tan­évben birtokba vette az épületet, annak hiva­talos és ünnepélyes átadása csak a teljes fel­újítás után, tegnap történt meg. A pécsi közoktatási intézményrendszer - fogyó tanulólétszám miatt - ésszerűsítése során a me- gyervárosi Berek Utcai Általános Iskola épülete használaton kívül került. Ez egybeesett azzal, hogy PTE vezetése az egészségügyi főiskolai kar (EFK) Pécsi Képzési Központjának helyszűkös kö­rülményei miatt Pécs Önkormányzatá­hoz fordult segítségért. A város oktatá­si célra az egyetemnek ajándékozta a volt iskolát, amely az akkori becslés szerint 196 millió forintot ért. A főiskolává előlépett épület ez év­re teljesen elkészült felújításának és átalakításának költsége közel 50 mil­lió forint volt, és további 20 milliót költöttek a berendezésre. A Berek ut­cában kapott helyett a gyógytornász-, a dietetikus-, valamint a védőnőkép­zést végző három intézet. Nyolc tan­termet, hét gyakorló és demonstrációs helyiséget alakítottak ki, és teljesen felújították a tornatermet a gyógytor­nászképzéshez. t A PTE EFK Pécsi Képzési Központ­jában főiskolai alapképzésként nappali tagozaton jelenleg 633-an, levelező tagozaton 518-an, egye­temi kiegészítő képzésként pedig összesen 245- en tanulnak. A következő tanévben a létszám várhatóan tovább bővül 265 nappali és 60 levele­ző tagozatos hallgatóval. A tegnapi átadó ünnepségen és emléktábla- avatón dr. Tóth József, a PTE rektora és dr. Toller László, Pécs polgármestere méltatta a város és az egyetem szoros együttműködését, amely az aján­dékul adott épületben is megtestesül. Dr. Tahin Tamás, a PTE EFK főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a Berek utcai ajándéképülettel a minőségi egészségügyhöz szükséges képzés kapott segít­séget. A központ most olyan szolgáltatások beve­zetésén gondolkodik, amelyek javítják a város­rész lakóinak életfeltételeit. Különleges szaktantermeket is kialakítottak a megújult épületben fotó: l. l. A BETEGEK JOGAIRÓL 10. □ Emberkísérletek Az egészségügyi ellátás során a betegen kizárólag a vizsgálatá­hoz és a gyógykezeléséhez szükséges beavatkozások vé­gezhetők el. Ettől csak az egész­ségügyi törvényben meghatáro­zott esetekben lehet eltérni. Ilyen eset az emberen végzett orvos- tudományi kutatás. Az orvoslásban az új eljárások, új gyógyszerek beve­zetése előtt hosszas kutatómunkát végeznek. Csak akkor kerülhet sor emberen történő kipróbálásukra, ha már nagy valószínűséggel tudható, hogy az újdonságnak lényegesen nagyobb az előnye, mint a kockáza­ta a betegek számára. De, hogy ez így van-e, bizonyossággal csak ak­kor lehet tudni, ha kellő számú em­beren kipróbálták már. Minden, em­beren végzett orvostudományi ku­tatás fokozott kockázatot jelent a ku­tatás alanyára! Ezért a kipróbálás alatt álló beavatkozások, gyógysze­rek csak akkor alkalmazhatók, ha a beteget előtte részletesen és számá­ra érthetően tájékoztatták, és a vál­lalt kockázatok és a remélt előnyök mérlegelése után szabad beleegye­zését adta. A beteget az egészség- ügyi törvény értelmében legalább az alábbiakról kell tájékoztatni: a) a tervezett vizsgálat, vagy be­avatkozás kísérleti jellegéről, céljá­ról, várható időtartamáról; Egy asszony, akinek két szíve van A dolog valóban hihetetlennek tűnik az első hallásra, hiszen bi­ológiai csoda (vagy átok) az, hogy valakinek két szíve legyen. Az orvosi szakirodalom is ritkán jegyez föl hasonlót. Minden­esetre minden kardiológus a csodájára jár, ha a pécsi Tomisa Jó- zsefné „szíveit” vizsgálhatja. Sokan írtak belőle értekezést... Életvidám, aranyos teremtés Kati, legszívesebben reggeltől estig főz- ne-sütne finomabbnál finomabb fa­latokat, csak legyen aki megeszi. Persze maga is szereti a gyomrát, ám vigyáznia kell, nehogy megter­helje. Ugyanis egy jóféle „zaba” a szívét is nyomja, legalábbis azt, amelyik jobbról, lent, a máj lebe­nyei közé ékelődött. A legutóbbi epekő-műtétjénél ott állt a műtőben a kardiológus, és a dobogó szívét fogta addig, amíg a sebész az epével vacakolt.- Valóban két szíve van?- Tizenhat éves koromig abban a hitben éltem.- Megmagyarázná egy kissé rész­letesebben?- Ahogyan édesanyám mesélte, az orvosok a születésemkor vették észre, hogy a köldököm környékén a hasam kidudorodik. Azt hitték sérv, s úgy döntöttek, hogy majd meg kell műteni. Eredetileg magyarbólyiak vagyunk, így tehát a szüleim bevittek Pécsre, ahol „Pila bácsi” - Pilaszano- vich doktor úr - megműtött, ám a műtét közben derült ki, hogy nem sérvről van szó, ahogyan azt sokan feltételezték, hanem a második szí­vem dudorodik ki a hasamból.- Nyilván nem vette ki.- Állítólag töprengett rajta, végül is úgy döntött, hogy nem szabad semmit sem tenni, hátha nagyobb baj lesz belőle. Szépen visszavarrt, és attól kezdve a magyarbólyi köror­vos is tudta, hogy én egy különleges _ ember vagyok.- Mikoriban volt ez a műté?- Ezerküencszázötven januárjá­ban születtem, és rá néhány hónap­ra. Mindenesetre azzal küldtek ha­za, hogy ez egy meglehetősen ko­moly fejlődési rendellenesség, és nem jók az életkilátásaim. Lehet, hogy száz évig élek, lehet hogy né­hány hónapig csupán.- Mind a két szíve dolgozott?- Úgy diagnosztizálták, hogy szinkronban dobog a kettő. Egy vas­tagabb ér köti össze őket, és ezért nemigen lehet tudni, hogy mi tör­ténne akkor, ha a második szívemet leválasztanák...- Később még furcsább dolgok de­rültek ki.- Tizenhat éves lehettem, amikor egészen véletlenül újra a szívgyó­gyászok kezébe kerültem. Valójá­ban a nővérem volt beteg, ám ami­kor az orvosok megvizsgálták, édes­anyám elkottyintotta, hogy a másik lányomnak viszont két szíve van. Nos, engem is azonnal kezelésbe vettek, majd Budapestre küldtek, szívkatéterre.-És...?- Kisütötték, hogy a két szív való­jában egy. Jobbra lent, a hasam kör­nyékén lévő „nyúlvány” a bal kam­ra funkcióit végzi, a másik pedig a jobb kamráét. Es ettől a pillanattól orvosi csoda lettem....- A budapesti katäere- zéskor tizenhat éves volt, életre készülő, fiatal lány.- Bár a torna alól mindig felmentettek, de úgy éltem a mindennapokat, mint a töb­bi gyerek. Sőt, mint akibe száz ördög bújt.-Mikordöbbent rá, hogy ez a fejlődési rendellenesség valójában nem játék?- Amikor terhes lettem, s egyre több orvos gyűlt körém, téve fel a kérdést, hogy vajon a gyerme­ket kihordhatom-e? A magzat nö­vekedése ugyanis a szívemet nyomta volna össze, amibe beleha­lok. Már majdnem megmozdult, amikor elvették...- Most rokkantnyugdíjas, évről évre felülvizsgálatra jár, s a zsebében egy olyan figyelmeztető boríté­kot hord, amelyik a mentőor­vosnak van címezve. „Tomisá- nét bármilyen baj esetén a négyszázágyas ktinika intenzív osztályára kell bevinni".- Valóban. De ez mostaná­ban már nemigen foglalkoztat. Nem élet az, ha mindig arra gondol az ember, hogy meny­nyi baja, bánata van... Évekig kesztyűszabászként dolgoz­tam, versenyben az idővel, hi­szen a teljesítmény után fizet­Dr. Sárosi István, a orvosegyetem In­tenzív Therápiás Intézetének osztályve­zető docense szerint Tomisáné „külön­legesség”, maga sem látott hasonlót, sőt még az is ritkán fordul elő, hogy valahonnan a nagyvilágból hasonlóról számoljanak be a szakirodalomban. Valószínűsíthető, hogy Magyarorszá­gon ő az egyetlen „kétszivű" ember. tek. Volt, hogy kidőltem, mert na­gyon kellett a pénz. Rokkantosítot­tak, akadtak komoly műtéteim. A vérnyomásom összevissza ugrált. Hogy, hogy se, olyannyira belekese- redtem, hogy egész nap csak ültem odahaza és sírdogáltam. Azt hiszem ezt nevezik depressziónak. Rossz gondolni rá. Tomisa Józsefné mutatja leleteit- Most nem tűnik betegnek- Erőt vettem magamon, és elha­tároztam, hogy véget vetek a letargi­ának. Rájöttem ugyanis, hogyha ki­megyek az utcára, ott nem szabad sírni. Hát egyre többet sétáltam. Ez a terápia sikeres volt. Az akarat terá­piája. Nem kerestem csodadoktort, még természetgyógyászt sem. Tu­datosítottam magamban, hogy van egy csodálatos férjem, többszörös keresztmama vagyok, a rokonaim, barátaim szeretettel vesznek körül, és minden napra megvan a gyógy­szerem... És mondja; mi kell több? KOZMA FERENC Pécsi egyetemisták német színpadon Idén is meghívást kapott a Janus Egyetemi Színház a Göppingeni Színházi Napok­ra. A német nemzetközi fesz­tivál mától a hét végéig tart. A Stuttgart melletti kisváros im­már harmincnyolcadik alkalom­mal rendezi meg alternatív és amatőr színitársulatok számára az időközben rangos nemzetközi helyet betöltő eseményt. Magyar- országról a pécsi egyetemi szín­ház kapott meghívást a fesztivál­ra, míg Európából összesen tíz csapat képviselteti magát, kisebb- nagyobb létszámban. A pécsi gárda Tristan Tzara: Gyászszív című darabjának átira­tával - amely itthon már nagy si­kert aratott - készült a rendez­vényre. Minden társulat az anya­nyelvén játszik, de Tóth András, a mű rendezője, ezt nem értékeli igazán zavaró tényezőként:- A göppingeni fesztivál a meg­mérettetésen túl - telt ház esetén négyszáz ember előtt is játszhat­nak az egyetemisták - fontos szak­mai szempontból is. A hangsúly nem a szövegen, mint inkább a mozgáson, a szereplők együttes reakcióján, a kifejezésmódon van. Egy nemzetközi fesztivál igazi ér­téke pedig éppen ezen megoldá­sok közti különbségek feltérképe- zésében rejlik. _____________m.zs. A b) a kutatásban való részvétel önkéntességéről; c) a beleegyezés bármikor, in­doklás és hátrányos következmé­nyek nélkül visszavonható (tehát nem szabad a beteget - még csak ráutaló magatartással sem - zsarol­ni azzal, hogy, ha kilép, akkor nem kap rendes ellátást); d) a kutatás során elvégzendő vizsgálatok, illetve egyéb beavatko­zások jellegéről, tartalmáról és eset­leges kockázatairól, következmé­nyeiről, valamint a kutatással járó kellemetlenségekről; e) a kutatás alanya vagy mások számára várható előnyökről; f) a kutatásban való részvétel he­lyett alkalmazható esetleges egyéb vizsgálatokról, beavatkozásokról; g) a kutatásban való részvétel kockázatának körébe tartozó egészségkárosodás jellegéről és gyógykezeléséről, valamint a kárta­lanításról, illetve kártérítésről; h) a kutatatásért felelős sze­mélyiek) nevéről. A kísérleti eljárások alkalma­zása szigorú szakmai és (elméle­tileg) szigorú etikai ellenőrzés alatt áll, de ezzel együtt is, aki ilyesmire vállalkozik, az a meg­szokottnál nagyobb kockázatot vállal. Érdemes alaposan meg­fontolni a döntést! Dr. Jakab Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents