Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-19 / 315. szám

2001. November 19., hétfő RIPORT 7. OLDAL Szimfonikus világjárás Visnyei Tímea édesanyja nyugtatókon él, altatókkal fekszik „Megölném azt, aki ártana a lányomnak!" - ejti ki hirtelen a száján az édesanya, s látom az arcán, visszakozna, nem, ő ilye­neket nem mond. Csupán a helyzet mondat vele olykor meg­gondolatlanságokat. Ki tudna racionálisan gondolkodni, ami­kor eltűnt gyermekét keresi, egy olyan valakit, aki nagyon drá­ga számára. Most mindennél drágább. Az asszony, Paksi Judit mindkét gyermekét egyedül nevelte fel, fi­át és lányát. Ma is értük él, bár a gyermekek felnőttek, önállóak. Ez így természetes. A fiú harminc­éves, a lány harminckettő. Judit asszony Kaposvárott él, a helyi tömegközlekedési cégnél dolgozik.‘Az elmúlt egy hónap megtörte, olyan helyzetbe hozta az élet, amit senkinek nem kíván. Tímea lánya (Visnyei Tímea) az egyik barátnőjéhez kaptatott fel a pécsi Forrás-dűlőbe október 16- án, és többé nem adott életjelt magáról. Az asszony azóta nyugtatókon él, altatókkal fekszik. És ebben a kibírhatatlan, gyer­mekét kereső bizonytalanságban szórólapok készítését szervezi, újsághirdetéseket fogalmaz, tévé­állomásokat keres fel, hívja-várja Tímeát.- A rendőrség mit mond?- Minden segítséget megadtak, nyomoznak, de nagyon múlik az idő. Fel kell készülnöm a legrosz- szabbra is... De én arra készülök, hogy vagy Tímea, vagy valaki más, aki felismeri vagy akinél- akiknél van, jelzik, hogy nincs semmi baj, ne aggódjak tovább.- Tímea hol dolgozik?- Körzeti védőnő a baksai ön- kormányzatnál. Az édesanya most vigyáz na­gyon a szavaira, nehogy valamit „múlt időben” mondjon. (És csak zárójelben jegyezzük meg, Bak- sán eleddig csak a helyettesítésé­ről gondoskodtak, az állását ter­mészetesen nem töltötték be. Vár­ják vissza. A falubeliek szeretet­tel beszélnek róla, hozzátéve, hogy barátságos, a munkáját jól végző, de magába forduló, zárkó­zott teremtésnek ismerték.)- Hogy került Kaposvárról Ba­ranyába?- Négy évet járt a pécsi orvos- egyetemre, azóta minden ideköti. Az egyetemet azonban nem fejez­te be - azzal indokolta, hogy nem bírta volna el azt a felelősséget, ami egy orvosé -, és átiratkozott a védőnői szakra.- Azt mondják Baksán, hogy zárkózott teremtés.- Valóban, nagyon érzékeny, lelki életet élő. Mondhatnám azt is, hogy törékeny. Minden évben legalább egyszer kezébe veszi, ol­vasgatja Márquez „Száz év ma­gány” című könyvét. Bár sok min­dennel foglalkozik, végzett termé­szetgyógyász, nagyon érdekelte utóbb az asztrológia is.- Szép teremtés?- Bizonyára férfiszemmel is az. Szőkésbarna hajú, barna szemű, 172 centis magas. Hogy is mond­jam?... Nem volt feltűnő, inkább visszahúzódó. Abban az étterem­ben, ahol mindennap ebédelni szokott, sok embernek megmu­tattam a fényképét, de nem ismer­ték föl...- Hol látták utoljára?- A barátnője nem volt otthon, s ezért állítólag átsétált a hegyge­rincen, arrafelé, amerre le lehet jönni a 6-os útra. Egy idősebb asz- szonytól kérdezte, hogy hová ve­zet a dűlőút. Másnap reggel, októ­ber 17-én még valaki látni vélte, ám a rendőrséghez ekkortól már nem sok értékelhető bejelentés érkezett.- Milyen az a dűlő?- A szőlőhegy elején sokan lak­nak, elég nagy a forgalom. De ké­sőbb már kihalt. Én is végigjártam a feltételezett utat, s jöttek négy kutyával az országos kutyás-men­tőszolgálattól, de ők sem találtak Tímeához vezető nyomot.- Miben bízik? Mert úgy látom, hogy bízik még.- Talán valahol segítik, és eddig azért nem jelentkeztek, mert nem jutott kezükbe az újság és éppen Paksi Judit a televízió segítségét is igénybe vette FOTÓ: TÓTH L nem akkor nézték a tévéadásokat, amikor Tímeáról volt szó... Az édesanya elhallgat, de na­gyon beszédes hallgatás ez. Mit kérdezzen ilyenkor az ember? De nem kell újabb kérdés, jön a szó magától is:- Tudja, ha elfogynak a racio­nális lehetőségek, ha már úgy ér­zi az ember, hogy mindent meg­tett, jönnek az irracionális megol­dások. Jártam jósnőnél, asztroló­gusnál, kártyavetőnél is.- És mit mondtak?- .... egyikük, legutóbb azt, hogy Tímea él, vissza fog térni. Nem egyformán beszélnek. De legalább mindent megpróbáltam, minden követ megmozgattam. A rendőrségen azt mondják, hogy nincs sok értelme már a dolog­nak, hagyjam a hirdetéseket, a szórólapokat, a keresést. Már ed­dig jelentkeznie kellett volna... De én soha sem adom fel. KOZMA FERENC Külföldi vendégszereplések sorát kezdte meg a Pécsi Szimfonikus Zenekar. Az együttes az év végén Francia- országban, Szingapúrban, Kí­nában, Olaszország, Svájcban és Németországban turnézik. A Pécsi Szimfonikus Zenekar ma 47 fős társulattal utazik Párizsba. Jean-Paul Penin vezényletével a ko­ra romantikus zeneszerző, Sponti- ni Fernand Cortes című operájának .ősbemutatóját játssza koncertsze­rűén az Invalidusok templomában. A zenekarral tart Lakner Tamás karigazgatóval egy 25 tagú pécsi férfikar, amely szintén közreműkö­dik az előadásban.- Nagy az érdeklődés a bemuta­tó iránt - mondja Szkladányi Päer, a Pécsi Szimfonikus Zenekar igaz­gatója. A Spontini-mű nemzetközi jelentőségű felfedezés. Az Invalidu­sok temploma hadtörténeti múze­um is, hatalmas kottatára van. Ab­ban találták meg ezt az operát. A zenekar a párizsi előadás után Saint-Dizier-be utazik, ahol kon­certjén részletek hangzanak el a Fernand Cortes-ből, és mellette Beethoven III. (Eroica) szimfóniája is szerepel a műsoron.- Ezután visszatérünk, de úgy hogy 11 kolléga kiszáll Frankfurt­ban és 10 érkezik oda Budapestről. Ez az együttes Ázsiába repül: Szin­gapúrban, Pekingben és Sanghaj­ban játszanak majd. A zenekar decemberben két­szer is megy Olaszországba. Előbb Bellunóban, illetve Pordenonéban, majd La Speziában Delio Cassetta vezényletével Mozart-koncertet ad. A szilveszter és újév táji német- országi vendégszereplésen a zene­kar operarészletekkel, illetve szo­kásosan Johann Strauss és Lehár- művekkel lép fel hat koncerten Lip­csében, illetve egy kisebb települé­sen. Svájcban, Schwyz kanton székhelyén pedig egy hegedűmű­vésznővel virtuóz darabokat játszik az együttes. E két tűmén Hans Richter vezényli a Pécsi Szimfoni­kusokat. A német dirigensnek erős magyar kötődése van: dobogós he­lyen végzett a MTV első karmester- versenyén, és dédapja, Hans Rich­ter, a 19. század egyik leghíresebb karmestere, Győrben született. Nóra hogyha táncra perdül Eszenyi Enikő könyvbemutatója és szvingestje Pécsett A tangó után újabb tánc be­mutatására vállalkozott Esze­nyi Enikő színművésznő, aki a maga módján vitte színpad­ra a szvinggel kapcsolatos is­mereteket. A Pingszving ma este látható a Pécsi Nemzeti Színházban. A tangó egy igazi nagy szerelem volt, a szvinghez pedig Bódis Lász­ló koreográfus teremtett kedvet, aki egyébként maga is világhírű szvingtáncos - idézi a műsor kelet­kezési körülményeit Eszenyi Eni­kő. A szöveget a műsorhoz Bőhm György írta, akinek a nevéhez több játszott darab librettója fűződik. A Pingszving egy humoros, vidám előadás, melyben az akrobatikus elemek is helyet kapnak, és az összeállításon felnőtt és gyermek egyaránt jól szórakozhat. Az énekesnő, táncosnő, színész­nő és rendezőnő Eszenyi Enikő mint mondja, bármely minőségé­ben szívesen jön Pécsre, és máig bánja, hogy az I. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjkiosztóján nem lehetett itt, ahol a legjobb női alakítás díját nyerte el. Prágában pedig még helikoptert is béreltek, ami visszahozza, de a rossz idő mi­att nem tudtak elindulni. Reméli, hogy mostani fellépésével viszonoz valamit abból a szívességből, ahogy akkor itt mindenütt leszólít- gatták az utcán, a presszókban, és érdeklődtek a színházi munkái iránt. Pécsi vendégeskedése során egy hete megjelent kötetét (Igyime Prá­ga!) is dedikálja majd. Ä művésznő hozzáteszi, hogy ez a napló formá­ban elkészített mű prágai élménye­it, magánéleti pillanatait rögzíti, amelyet csehországi tolmácsával, Szabó G. Lászlóval, a pozsonyi Új Szó újságírójával együtt alkottak. A Pingszving előadásnak októ­ber 28-án volt a bemutatója, s most egy országos tűmé egyik állomása­ként érkezik a produkció Pécsre. Eszenyi Enikő úgy fogalmaz, ez a darab legalább másfél évig leköti ilyen irányú érdeklődését. Mert szí­nésznőként és rendezőként sem fordít hátat a színpadnak. Most ép­pen a Lear királyban próbál két sze­repet, Coméliát és a Bolondot játsz- sza egy darabban. Ugyanakkor Tor- dy Gézával együtt lép fel az Antoni­us és Cleopátrában. Mint mondja, külön team szer­vezi a napi elfoglaltságait, mert éle­te öthatoda Budapesten, a maradék idő pedig Prágában zajlik. Most te­hát széles repertoárjából kaphat egy jókora szeletet a pécsi közön­ség, ezúttal a színésznővel, a tán­cosnővel, és az íróval találkozha­tunk. MÉSZÁROS B. ENDRE „Én soha nem adom föl...” PLAKÁTKIÁLLÍTÁS. A Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kezdte tanulmányait a már Budapesten élő képzőművész, Bagossy Levente (felvételünkön). Az Uránia Mozi előterében a hét végén nyílt tárlaton válogatást láthatunk az alkotó utcákról már országszerte jól ismert pla­kátaiból. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Kultúránk a bélyegeken A pécsi ókeresztény sírkamra is bélyegre kerül Nagyon nehéz az alkalmi bélyegek témakörét megvonni, hiszen megannyi jubileum követi egymást évről évre. Még alig hagytuk el a mil- lecentenáriumot és a millenniumot, újabb em­lékezni valónk akad. Az utóbbi években megjelent bélyegeinken a hazai kultúrára, a magyar mindennapokra és ünnepekre való fokozott figyelem érhető tetten, s egyre keve­sebb, úgymond „kötelező” nemzetközi esemény je­lenik meg. Ez egyébként a törekvése a bélyegkibo­csátást vezérlő Csegezi Tamásáénak is, aki a Ma­gyar Posta Rt. bélyegüzletágának vezetője, s az ál­tala vezényelt jövő évi program is ezt tükrözi. A 2002-es postabélyeg-ldbocsátási program elké­szült, a bélyegek jórészét az erre a feladatra felkért grafikusművészek is megrajzolták már. Ezek sze­rint 27 új bélyeg, 4 blokk és 3 úgyneve­zett kisív kibocsátását tervezik, mind­amellett még 4 úgynevezett tartalék bé­lyegkibocsátás lehetősége is adott (eze­ket rendkívüli események, nem prog­nosztizált ünnepek generálhatják), s többségükben történelmünk és kultú­ránk egy-egy nevezetes eseményének állítanak emléket. Hogy mást ne említ­sünk, jövőre lesz a Kossuth-jubileum, megépítésének századik évébe kerül az Országház és 200, éves, Tesz a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Szé­chenyi Könyvtár. Másrészt a hazai világörökségek is felkerülnek a bélyegre, köztük a pannonhalmi apátság, a budai várpanoráma, Hollókő és termé­szetesen a pécsi ókeresztény sírkamra is. A bélyegkibocsátás minden bizonnyal nyeresé­ges vállalkozás, ám nehezen felmérhető, hogy mi­lyen nyereséget hoz. Ugyanis nehéz megmondani, hogy ki miért vásárol egy adott bélyegből. Azért-e, mert gyűjtő és el szeretné tenni a tetszetős porté­kát, avagy mert levélre szánja, s eszerint postai szolgáltatást vár cserébe. Csegeziné szerint minden bizonnyal nyereséges e bélyegkibocsátási vállalko­zás, ám mivel üzleti titokról van szó, még a becsült nyereségről sem tájékoztathatja a sajtót. Am feltéte­lezzük, hogy jó a bevétel. Hiszen manapság legke­vesebb tízezer hazai bélyeggyűjtő van (volt idő, amikor százezer volt), s pár ezer bélyeg külföldi gyűjtőkhöz is kikerül a frissen kiadottakból. így te­hát nem ritka, hogy a vásárló bespájzolja a bélyeget és nem kér érte semmiféle szolgáltatást. De mi ez a több milliós hazai bélyegforgalomhoz? Néhány ez­relék (százalék?) csupán. A világ bélyegkibocsátásában minden évben elő­rukkolunk valami specialitással is, amire sokan ve­vők. Alumíniumból nálunk jelent meg először bé­lyeg, mi tettünk hologramot rá, fémszállal ékítettük avagy (például tavaly) valódi arannyal befújva je­lentettük meg a magyar koronát ábrázoló blokkot. Az idén is lesz különlegesség, mégpedig kultúránk éke, a halasi csipke kerül ismét bélyegre. Mégpedig csipkeszerűen, különlegesen kitapintható „dom­bornyomással”. A nemzetközi kapcsolatok jegyé­A BÉLYEGKIBOCSÁTÁS FONTOSABB 2002-ES DÁTUMAI 8 Február 10-én Híres várvédőink Március 14-én Jeles magyarok (Kossuth Lajos, Bolyai János, Illyés Gyula); Magyar repüléstörténet; 100 éves a Parlament épülete Április 29-én Jubiláló közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Múzeum < és Országos Széchenyi Könyvtár) Május 3-án 100 éves a halasi csipke Május 9-én Magyarország állatvilága i Május 31-én Labdarúgó világbajnokság r Június 24-én Művészetek II.; Világörökségek Magyarországon ben volt izraeli-magyar, szlovák-magyar, német­magyar, lengyel-magyar közös bélyegkiadás. Az emlékezetes izraeli-magyar kiadás hazai bélyegén a Dohány utcai zsinagóga képe látszott kívülről, az izraeli posta bélyegére ugyanennek a zsinagógának a belseje került. A jövő évi meglepetés a magyar és a török posta kézfogása lesz, de hogy mi kerül majd a bélyegekre, még nem dőlt el, s a posta vezetői tár­gyalásaikról egyelőre még nem szivárogtatnak ki semmi érdemlegeset. Mindenesetre a bélyegkibo­csátás stratégiájából könnyű kikövetkeztetni azt, hogy mindenképpen közös történelmünkből kerül ki majd valami bélyegre való. Ami lehet akár a ro- dostói Rákóczi-ház, avagy a pécsi dzsámi is. KOZMA F. SZATIRKÁK Betévedt a hipermarkecbe. A kisasszony nappal horgol, este hergel, éjjel horkol. Attila összeférhetetlenségből ki­folyólag nem lehetne József At- tila-díjas. A pösze tévébemondónak fog- szavasodása volt. A legnépszerűbb finn lap: Suomiújság. Ötletbörzékében játszott. Madagaszkári állampolgári vizs­gakérdés: Maga daszkár? Hamis ötöse volt a lottón. Szexencsúzt kapott. Softwerőlegény: Aki bájt, aki nem, megyek. Kéménydrog: szénmonoxid. Komp-országot Jaltában eladták, Máltán megvették. Változó idők: „Az adysági pályázaton első helyezést nem adunk ki. Dr. Rákosi Jenő.” Fradivári - elhúzták a nótáját. Elszólás: A kutya a részletekben van eltemetve. Kultúrák párbeszéde: „Ha meghal­lom azt, hogy kultúra, kinyűik a géppisztolyom válltámasza. ” „Téli lábbeli. Vízben nem oldódik.” Marafkó László V >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents