Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-03 / 299. szám

6. OLDAL KULTURA-RIPORT 2001. November 3., szombat TÜCSÖKZENE - VARÁZSGYÖNGY KÖNYVTÁROS SZEMMEL. A pécsi Apáczai Csere János Neveié si Központ 1-es számú Általános Iskolájában '83-tól jelennek meg irodalmi lapok a tanulók és két peda­gógus, Baracs Dénes és Sülé Zoltán szerkesztésében. Az elmúlt tizenhét évfolyam (’85-ből nem maradt egy példány sem) ötvenkilenc számából válogatott kiállítás látható november végéig az intézmény könyvtárában. ________________,_____________________________fotó: tóth l. Ku lturális támogatások alapítványoknak Pécs Közgyűlésének kulturális bizottsága a közelmúltban két­millió forint keretbővítést kapott a képviselő-testülettől. Az ösz- szegből azonban egy korábbi ha­tározat maradéktalan teljesítésé­re már félmillió forint lekötött a Pécsi Galéria számára. A bizottság a legutóbbi ülésén az eredeti pénzkeret 345 ezer fo­rintos maradványát osztotta szét három kérelmező között. A kért támogatásnál mindegyiknek lé­nyegesen kisebb összeg jutott. A Deviárt Alapítvány 50 ezer, a Dé­li Szél Kortárs Alkotó Fórum 100 ezer, a Pécsi Szemle Várostörté­neti Alapítvány 195 ezer forintot kapott. A bizottsági döntést még a közgyűlésnek is jóvá kell hagy­nia a támogatási szerződések megkötéséhez. ________________o. i. Há rom díjazott Az „Édes anyanyelvűnk" nyelv- használati verseny sátoraljaújhe­lyi országos döntőjén a város bronz emlékplakettjét és pénzju­talmat kapott Szatori Dóra (Leő- wey Klára Gimnázium, felkészítő tanára: Tamás Csilla) és Wolf Ni­koletta (Művészeti Szakközépis­kola, felkészítő tanára: Almási Éva). Az Anyanyelvápolók Szö­vetsége különdíjában részesült: Béki Rita (BMÖ Radnóti Miklós Szakközépiskola, felkészítő taná­ra: Karíné Konstanczi Katalin) idi Hét fúvós egy családban Lehet, hogy nem rekord, de mégis különleges­ség, hogy a nagy hagyományú és nagy appará­tust foglalkoztató pécsi Ércbányász Fúvószene­kar hét tagja is egy családba tartozik: hat férfiú és egy ifjú hölgy, aki egyébként kántor is. Noha már hárman is nyugdíjasok közülük, munka­helyi, iskolai elfoglaltságok miatt nem is volt köny- nyű megszervezni, hogy a zenélő nagyárpádi csa­lád valamennyi tagja összegyűljön az ünnep előtti hétvégén. De azért sikerült. A klarinétos Ritter Já­nos vállalta a családi szóvivő szerepét. Ő 1972-ben került a zenekarba. A Mecseki Ércbányászati Válla­latnál dolgozott. A cég sorsából következően 45 évesen lett nyugdíjas bányász, de a telefonkönyvi bejegyzés szerint is aktív zenész.- Édesapánk 73 éves. Más zenekarokban is ját­szott már korábban, trombitál, az Ércbányász Ze­nekarban már csak kisegítő. Bátyám, József 1967- ben került a zenekarba, ő is trombitál és szájkürtöt fúj. Ötvenéves, szintén a MÉV nyugdíjasa. Bátyám nagyobbik fiával, ifjabbik Józseffel 1988-tól ját­szunk együtt. Ő 26 éves, tenortrombitás és harso­nás. Asztalos a szakmája. Utána öccse lett zeneka­ri tag 1992-ben. Tamás ütőhangszereken játszik. Üveges a foglalkozása. Aztán 1994-ben János fiam is csatlakozott hozzánk. Ő idén 21 éves, autószere­lő, de most lézeres gépkezelőként dolgozik. Leg< utóbbiként 1997-ben a lányom, Szilvia, került be az együttesbe trombitásnak - mutatja be a családot. Az ifjú hölgy meglehetősen korán kezdte a zene­kari pályát, hiszen még csak 18 esztendős, utolsó évesként tanul az 500-as Szakközépiskolában. Ru­hakészítő lesz a szakmája. Most érettségizik majd. Zongorázni tanult a zeneiskolában és kántorképzőt is végzett utána. Több éve már ő a kántor Nagyár­pádon. Ritterék „civil” foglalkozásának nincs köze a zenéhez. Bár mindegyikük járt zeneiskolá­ba, nem mentek tovább a hivatásos muzsikus pályán.- Honnan ered a család zenélő hagyomá­nya?^- Én kezdtem el a sort. Korábban nem fog­lalkozott zenével a családban senki. Tízéves voltam, amikor jött az iskolába a szomszéd fa­luból egy férfi és szólt a tanítónak, hogy len­nének-e gyerekek Nagyárpádon, akik szeret­nének muzsikálni. Én is jelentkeztem. Vol­tunk tizenhatan, tizenkettőnket kiválasztot­tak. Fúvószenét és szimfonikus zenét egy­aránt játszottunk. Jött a háború. A zenekar nagyobb hányada nem tért haza a frontról. Én a szénbányához kerültem, István-aknára. Ott is játszottam a fúvószenekarban. Onnan elkerültem a Dohánygyárba, aztán jöttem az Ércbányász Zene­karba. Közben családom lett, a gyerekek megnőt­tek. Mindegyiket már apró gyerekkorától nagyon érdekelte a trombitám, aztán csakhamar a zenélés általában. Nem volt tehát semmi rábeszélés, hogy zenét tanuljanak. Visszafogni sem lehetett volna őket - meséli nevetve idősebb Ritter József. Nagyobbik fia, József így emlékezik erre:- Az iskolai hátitáskát előre húztuk magunkon, azon „harmonikáztunk”. Vagy ha találtunk egy for­más görbe botot, akkor az lett a „hangszer". A Ritter család tekintélyes hányadát képezi már az Ércbányász Zenekarnak.- Minden hangszercsoportban jelen vagyunk. Kisebb kivonulásokkor tizen-húszan-harmincan szoktunk játszani, ilyenkor néha a zenekar felét, harmadát a családunk adja - számol János. A családi zenetehetségét régóta másutt is kama­toztatják. Járnak muzsikálni sváb fakodalmakba, bálokba.- A szomszédok hogyan viselik el fúvós összejö­veteleiket?- Csak olyankor szoktunk itthon próbálni, ha va­lami újat tanulunk be. A szomszédainkkal soha nem volt gond, mert zeneszeretők - mondja János. Apja unokájával együtt azzal büszkélkedik, hogy van utánpótlás, alig másfél évtized, és alighanem tovább bővül a családi együttes:- Két dédunokám apró csemete még, de már megmutatkozik, hogy van vonzalmuk a zenélés­hez. Kezük lábuk ritmusra mozog, amikor muzsi­kát ^hallanak. Őket tekintve van egy közös álmuk Ritteréknek: azt szeretnék, ha ennyi hagyomány után azért már lenne egy igazi profi zenész a családban. DUNAI I. A Ritter család: Ritter Szilvia és id. Ritter József (elöl), Ritter János, Ritter Tamás, Ritter József (középen), ifj. Ritter János és ifj. Ritter József (hátul) Homályos zóna Egy szenzációs elmélet a világ és a parajelenségek tudományos hátteréről Homályos zóna címmel jelentetett meg könyvet a Pécsi Tudo­mányegyetem docense, dr. Gazdag László. A kvantumfizika legújabb eredményeire támaszkodó elmélete világunk szerke­zeti felépítéséről lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tudomány ma még feltáratlan határterületeinek jelenségeiről, mint a re­inkarnáció, a lélekvándorlás, a túlvilág, a gömbvillám, a test­elhagyás stb. magyarázatot adjon. A rezgő vákuum Az utóbbi évtizedekben a vákuum fizikája egyre jelentősebbé vált, komoly problémája a mai fizikának, s ezen belül a vákuum szu­perfolyékonyságának gondolatával is foglal­kozik a tudomány, mondja érdeklődésünkre Grandpierre Attila fizikus-csillagász, a fizi­kai tudományok kandidátusa, az MTA Csil­lagászati Kutatóintézetének tudományos fő­munkatársa. Jelentősnek mondhatók például Harold Puthoff fizikus eredményei, aki többek kö­zött a vákuum kozmológiai kérdéseit vizs­gálja. Szerinte a vákuum zéruspontrezgése a világegyetem összes részecskéinek moz­gásából kapja energiáját. A fizika világán belül is fellépnek spontán jelenségek, mint pl. a „spontán rekombináció”, a gerjesztett atom visszahullása alapállapotába. A spon­taneitás oka a jelenségkörön kívüli tényező bekapcsolódása, ami jelen esetben éppen a vákuum zéruspontrezgése. mibb részecskékből álló anyagi forma, voltaképpen maga a vá­kuum is ilyen. A szuperfolyékony­ságot a XX. század elején felfedez­ték, miután egy holland fizikus a héliumot az abszolút nullapont­hoz közeli hőmérsékletre hűtötte le. A folyékonnyá váló gáz ellenál­lás, belső súrlódás nélkül áramlik, a beléhelyezett tárgyak is ellenál­lás nélkül mozgathatók, és a gáz­nál nyolcszázszor sűrűbb folya­dék olyan réseken is áthatol, ame­lyeken gázként nem volt képes. A vákuum tehát, amelyet a tudomány többnyire a semmivel azonosít, ehhez ha­sonló szuperfolyé­kony anyag, állítja Gazdag, de rendkívüli sűrűségű. Méghozzá egy David Bohm ne­vű atomfizikus, Einstein kedvenc ta­nítványa számítása szerint oly mérték­ben, hogy ha az álta­lunk ismert 10 milli­árd fényévnyi vilá­gunk valamennyi csil­lagrendszerét egy köbcentiméterbe ösz- szetömörítenénk, nem érné el ezt a sű­rűséget. Más tudósok is állítják, hogy a vá­kuum nem azonos a semmivel. Az Olasz­országban élő László Ervin, a Római Klub egyetlen ma­gyar tagja szerint az általunk ismert anyagi világ, amelynek mi magunk is részei vagyunk, energiában kife­jezve nem a vákuum megszilárdulá­sának, hanem ritkulásának tekin­tendő. Jánossy Lajos fizikus is úgy gondolta, hogy az órák lelassulása vagy a tárgyak tömegének megnö­vekedése a fénysebesség közelében a valós világ tárgyai és a vákuum kö­zötti kölcsönhatás következményei, márpedig a semmivel nem lehet kölcsönhatásba kerülni, s mint a modem fizika eredményei mutatják - az üresnek vélt tér ténylegesen anyagi tulajdon­ságokkal bír, be kell tehát valla­nunk, mondja Jánossy, hogy ez a tér mégsem üres. A híres amerikai fizikus, John Archibald Wheeler, a modem gravitáció-elmé­let egyik legnagyobb alakja számítá­sai szerint is a vákuum nagyságren­dekkel sűrűbb, mint az általunk is­mert legsűrűbb anyag, az atommag. Hogy ez a hihetetlen energia nem roppant össze bennünket, sőt, nem is érzékeljük sem érzékszerveink­kel, sem műszereinkkel, annak az az oka, magyarázza Gazdag László, hogy szuperfolyékony, amelyben az áMunk anyagi világnak ismert ob­jektumok ellenállás nélkül mozog­nak, voltaképpen olyanok vagyunk ebben a közegben, mint buborékok a náluk jóval sűrűbb folyadékban. Orosz és amerikai kutatóintéze­tekben is bebizonyosodott, hogy a vákuumkamrába helyezett DNS- molekulaszakasz körül elektro­mágneses tér alakul ki, amely akkor is megmarad, amikor a DNS-t eltá­volítják. Tehát úgy tűnik, minden dolog lenyomata ott marad a vá­kuumban, még az emberi tudaté is, akár a végtelen időkig, hiszen a vá­Gigantikus robbanás Az elméleti fizikában valóban létezik a gerjesztett vákuum fogalma, mondja dr. Kóbor József, a Pécsi Tudomány- egyetem biofizikusa. Az uni­verzum úgynevezett felfúvódá- sos elméletében, tehát az ős­robbanás utáni állapotában játszik szerepet, s ez valóban rendkívül sűrű anyag, de ma alapállapotú vákuum vesz kö­rül, állítják a fizikusok, s vitat­ják a gerjesztett vákuum léte­zését, mert az nagyon insta­bil, és ha átalakul normál vá­kuummá, gigantikus robbanás következne be. Sokan úgy vélekednek - így dr. Kóbor -, ha gerjesztett vákuum venne bennünket körül, a világ nem lenne olyan stabil, mint ami­lyennek bizonyul. kuum részecskéi nem lépnek köl­csönhatásba egymással. így, mint azt László Ervin gondolja, nemze­dékek sokasága kapcsolódik egy­máshoz, az értelmes lények milli- árdjai fonódnak egybe a vákuum­óceánban tudatuk holografikus le­nyomatai által. Azt ugyanis kísérletek bizonyít­ják, hangsúlyozza Gazdag, hogy a szuperfolyékony héliumban elemi örvények keletkezhetnek, ezek pe­dig közvetlenül, vagy mágneses momentumuk révén információt kódolhatnak, akárcsak a számító­gép mágneses memóriája. Mivel szubatomi méretű, tehát rendkívül parányi mágnesekről van szó, ezért hihetetlen mennyiségű információ zsúfolódhat nagyon kis térfogatba. így férhet el agyunk 1300-1400 köb­centiméteres terébe 280 trillió bitnyi információ, amely Neumann János számításai szerint egy élet során fel­halmozódik. Erre a nagyságrendre pedig semmiféle biokémiai mecha­nizmus nem képes magyarázatot adni. Csak a 0,1 nanométemyi ele­mi örvények elegendően parányiak ahhoz, hogy ilyen mennyiség be­zsúfolódjék agyunk terébe. Ha pe­dig a tudat a vákuum és az emberi agy kölcsönhatásának eredménye, és bonyolult elemi örvénylések rendszereként létezik agyunk teré­ben, halálunk után mint örvénytér ott maradhat a vákuumfolyadékban az idők végezetéig. Az Univerzumot hézagmentesen kitöltő szuperfolyékony vákuum egyfajta szuper-egykristályt alkot, állítja Gazdag László, amelyben kü­lönböző sebességű hullámok terjed­hetnek, s valamennyi pafajelenség - gömbvillám, parafenomén gyógyító képességek, a tárgyak pillanatszerű áthelyeződése a térben, a súlyos tárgyak megma­radása függőleges testfelületeken, gondolatolvasás, akaratátvitel stb. - a szuperfolyé­kony vákuum egykristállyal va­ló kölcsönhatásra vezethető vissza. Hiszen a vá­kuummal állandó kapcsolatban va­gyunk, az elekt­romágneses hul­lámok, köztük a fény is, e különös anyag rezgései. Az állatvilágban ez a kapcsolat sokkal intenzívebb, nem véletlenül érzik meg előre a földrengést, a vi­har közeledtét, az ember esetében ez a képesség visszafejlődött, volta­képpen a parafenomén képesség egyfajta atavizmusként értékelhető, vagyis bizonyos embereknél vissza­térést jelent egy ősi képességhez. Gazdag László szerint a szuper­folyékony vákuum elméletével ter­mészettudományos magyarázatot kapunk a halál utáni létre, a túlvilág­ra, a testből kilépés és a reinkamáci- ós élményekre. Ugyanakkor a szu­perfolyékony vákuum „beazonosít­ható” Platón ideáinak terével, Hegel Abszolút szellemével, a keresztény­ség Szentlélek fogalmával, vagy a hindu világprána fogalmával. Az emberi szellemtörténet két nagy vo­nulata, a materializmus és az idea­lizmus, az ateizmus és a vallás kibé- klthetetlennek tűnő ellentéte ele­nyészni látszik tehát a szuperfolyé­kony mező végtelenében. CSERI LÁSZLÓ Szertefoszló csodák A csoda egyben azt is jelenti, hogy egy csomó korábbi csoda szertefoszlik, vallja László Ervin tudományfilozófus, az Európai Evolúciós Ügyve­zetés és Felsőfokú Tudományok Akadémiájá­nak rektora. Ez nem azt jelenti, hogy igaztalan­nak bizonyulnak, ellenkezőleg, beigazolódnak. Tényékké válnak, s így már a továbbiakban nem számítanak csodának. Gazdag László ilyen re­mekbe szabott fizikai elméletet ajánl. A „szuper­fluid vákuunT-elmélet sok mindent érthetővé va­rázsol, ami eddig rejtélyes volt, beleértve a cso­dákat,és a természetfeletti jelenségeket is, amelyekkel Gazdag az ismertetését tarkítja. Ez nem teszi tönkre az uralkodó világképet, hanem ellenkezőleg, még mesésebbé alakítja. Mivel az „avantgárd" tudomány mindig mesébe illő, így csak veszít minőségéből, amikor „törvényesí­tik”, azaz az uralkodó áramlat részévé válik. i Dr. Gazdag László (képünkön), a Pécsi Tudományegyetem docense már 1989-ben, a Speculations in Science and Technology című nemzetközi folyóiratban - amely szigorúan lektorált, de merész új elméletek közlésére szakosodott - publikált egy cikket arról, hogy lé­tezik a szuperfolyékony hélium­hoz hasonló, de az atomoknál ele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents