Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-16 / 312. szám

6. OLDAL V I L Á G Ö R Ö K S É G 2001. November 16., péntek A Dóm Múzeumban 17.30-kor kezdődő - a hely szűke miatt zártkörű - szakmai ünnepségen Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöké­nek' köszöntője után Rocken- bauer Zoltán, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség minisztere, majd Pav- lekovics Ferenc pécsi püspöki helynök és Somogyvári Imre, az Ókeresztény Sírkamrák Alapít­vány titkára mond beszédet. Ez után Monnir Bonchenaki, az UNESCO főigazgatójának kultu­rális helyettese adja át Pécs világ- örökségi diplomáját dr. Toller László polgármesternek. A szak­mai ünnepség zárásaként a Dóm Múzeumban kiállítás nyílik a ma­gyar világörökségi helyszínekről. A világörökségi táblát 18.30- kor a Péter-Pál sírkamra bejáratá­nál avatja fel Rockenbauer Zoltán és dr. Toller László. A Bazilikában 19 órakor kez­dődik ünnepség. A Pécsi Szimfo­nikus Zenekar és a Pécsi Kamara­kórus koncertje előtt az UNESCO főigazgató-helyettese bemutatja a világörökségi diplomát a pécsi­eknek, majd Pavlekovics Ferenc mond beszédet. Ma ünnepel Pécs. Közel másfél évtizede dédelgetett vágyálom teljesült, hogy városcentrumá­nak legősibb területe, a kultúrtörténeti unikumnak nevezhető ókeresztény emlékegyüttese ré­vén felkerült az UNESCO „Világörökség része” listájára. A tavaly november 30-án odaítélt cím­ről szóló diplomát ma kapja meg a megyeszékhely. A krisztogram rho) a pécsi példányon a másik két betű (A = alfa, ? = omega) is köz­vetlenül Krisztusra utal. „Én vagyok a kezdet és a vég.” (Jelenések köny­ve 1.8.) Világörökséget éltet az ókeresztény temető A vüágörökség rangra pályázásban a sikerre vezető előterjesztés már a második nekiru­gaszkodása volt Pécsnek, illetve a kulturális kormányzatnak. Először 1986-ban készült felterjesztés Pécs világörökségi elismerésre ja­vasolt értékeiről. Akkor az előzetes vizsgáló­dás alapján túl nagynak találtatott a terület, a városfallal övezett teljes történelmi belváros. Ezért a magyar kormány visszavette a pályá­zatot. Aztán az 1996-os millenniumára készü­lő pannonhalmi apátság világörökségi elisme­rése érdekében a 90-es években a kulturális kormányzat nem erőltette a pécsi pályázatot. Pannonhalma sikeréért folyt gőzerővel a munka a szakminisztérium részéről, ám az­zal az ígérettel, hogy a következő felterjesztett magyar világörökségi pályázat a pécsi püs­pökvár lesz. Pannonhalma diadalának előhí- rére viszont váratlanul odavarázsolták a jelö­lés-esélyesek sorába a Hortobágyi Nemzeti Parkot meg a budai termálkarsztot. Horto­bágy 1999-ben el is nyerte a címet. A terület leszűkítése igényének megfelelő­en készült el 1997-ben az új pécsi pályázat, amely már csak a történelmi belváros észak­matot az első szándéktól számítjuk. Ez volta­képpen nem is sok idő, hiszen a világöröksé­gi címet nem egykönnyen osztogatják. Az elfogadott felterjesztés indoklása sze­rint Pécs elődjének, a Római Birodalom Sopi­anae városának IV. századi ókeresztény te­metői emlékegyüttese nagysága és gazdagsá­ga tekintetében a legjelentősebb az Olaszor­szágon kívüli metropoliszok emlékanyagá­ban, beleértve a dalmáciai, a bulgáriai, vagy a spanyol emlékegyütteseket is. Történelmi előzményként szükséges fel­idézni, hogy Pécs, vagyis Sopianae a Kr. e. 10- ben került a Római Birodalom fennhatósága alá. AII-III. században Pannónia egyik legje­lentősebb városává fejlődött. Amikor a biro­dalom keleti tartományaiból Pannóniáig ter­jeszkedik az akkor még üldözött keresztény vallás, hatása elsők között érte el Sopianae-t. A kereszténység első nyomai a III-IV. század fordulója idejéből származnak a mai Pécs környékén. Diocleüanus császár által 293-ban beveze­tett reform eredményeként, a helytartó szék­helye lett. Constantinus császár türelmi ren­deleté 313-ban le­hetővé tette a ke­resztények sza­bad vaÚásgyakor- lását. A IV. szá­zadban Sopianae, mint a tartomány legjelentősebb vá­rosa, feltehetőleg püspöki székhely. A Pécsett feltárt ókeresztény teme­tői emlékegyüttes ebből az évszá­zadból származik. A város lakói a kivezető utak mentén a hegyol­dalban temették el halottaikat. A te­metőterület északi fotók: tóth lászló szélén a mai szé­kesegyház körze­tében épültek a gazdagon díszített ókeresz­tény sírépítmények. A feltárt, zömükben kétszintes, nagyrészt azonban elpusztult sírkamrák száma 16. Szá­mozásokat felfedezésük, és nem pedig feltá­rásuk időrendje szerint kapták. A sírkamrák közül 3 jelenleg is nyitva áll, 7 a védelem és az állagmegóvás érdekében ideiglenesen zárva tart. A sírkamrák közül 5 festett. Az ókeresztény síremlékek közül eddig igazából a mauzóleum és a - díszítés fő motí­vumáról elnevezett - korsós sírkamra helyre­állítása és bemutatása való­sult meg, a világörökségi diplomaátadóra azonban megtekinthetően helyreállí­tották az Apáca utca 14. szám alatt található óke­resztény sírkápolnát, és az Apáca utca 8. alatti ókeresz­tény sírok emlékhelyét. A nedvességtől veszélyezte­tett Péter-Pál sírkamra meg­mentése, védelme érdeké­ben a közeljövőben zárul a többéves munka. Az V. szá­mú, különlegességként nyolcszög alaprajzú sírkam­ra feltárása most folyik. A pécsi ókeresztény sír­emlékek létezéséről a XVIII. század eleje óta van tudo­más. 1782-ben az I. számú, úgynevezett Péter-Pál sír­építményt a reneszánsz pa­lota bontásakor a székes- egyház délkeleti tornya előtt fedezték fel a püspöki plé­bánia hivatal építésénél. A tudós, Rómában tanult ka­nonok, Koller József a sír­kamra megóvása érdeké­ben átterveztette az épüle­tet. Ez volt Magyarországon a második tudatos műemlékvédelmi gesztus, amely voltaképpen megteremtette a világ- örökség alapjait. ’ Föld alatti sírkamráját gazdag faliképek dí­szítik: Szent Péter és Pál apostol a Krisztus- monogrammal az északi falba mélyülő fülke felett - innen származik az elnevezése -, Szűz Mária a gyermek Jézussal, Ádám és Éva a pa­radicsomi fával, Noé bárkája az olajágat hozó galambbal, Jónás próféta, a tüzes kemencé­ben is Isten dicséretét éneklő három ifjú, vi­rágfüzérekkel körbevett vértanú-arcképek és az örök életet jelképező pávák stb. Már a XVIII. század végén is készítettek va­lami védelmet a sírkamrának: leöntötték mik­roszkopikus mésszel. Fölötte amúgy lóistálló volt, és ez a „természetes” környezetszennye­zés évtizedek alatt sajnos megtette a magáét: rongálta a sírkamra festett képeinek állagát. Utána számos kísérlet történt a Péter-Pál sír­kamra védelmére. A legjelentősebb 1913-ban. Möller István műegyetemi tanárnak köszön­hető, hogy létrejött egy szinte kitűnő védelmi rendszer, amelynek csak egy nagy baja volt: nem tudta a nagy hőmérsékletkülönbségeket kiegyenlíteni. Emiatt bomlás kezdődött a fest­mények felületén, és megindult sókiválás, amely a 90-es évek derekára vált katasztrófát Az V-ös számú sírkamra feltárása nyugati szeletét foglalta magában, vagyis a székesegyház tágabb környezetét. Itt találha­tók a római kori ókeresztény síremlékek. E te­rületen van - bár átépítve - a magyar keresz­ténység egyik legrégebbi emléke, a román ko­ri székesegyház altemploma. Hajdani faragott köveit azonban őrzi a Dóm Múzeum (Kőtár). Itt vannak a középkori első magyar egyetem megtalált falai, a püspöki temetkezési hely, az „Aranyos Mária” egyetemi kápolna a gótikus szoborleletekkel. Ide tartozik a Széchenyi tér a török hódoltság korának legjelesebb épít­ményével, a dzsámival, a Kórház tér a minarettel és dzsámival. A belvá­rosnak ez olyan szelete, amely egy­másra épülő kultúrák keresztmet­szetét adja. Az 1998-as ICOMOS-szemle ered­ményeként újabb szempont alapján alakult át a pályázati ismertető: az ókeresztény síremlékek kapták ben­ne a legnagyobb hangsúlyt. Az, hogy Itáüán kívül nagyon kevés helyen maradtak meg ókeresztény síremlé­kek üyen minőségben és sokaság­ban, mint Pécs történelmi belvárosá­nak területén. A Sopianae sírkamrák felfestése csak Róma katakombafes­tészetéhez hasonlítható. A hivatalosan elbírálásra 1999 nyarán benyújtott pécsi világöröksé­gi pályázatról - az átdolgozások har­madik változatáról - 2000. novem­ber 30-án Ausztráliában született döntés. A pécsi pályázatot egyhan­gúlag fogadta el a Világörökségi Bi­zottság és példaértékűnek minősítet­te a felterjesztésben megtestesült munkát. Tehát másfél évtizeden be­lül érett be a felterjesztés meg-meg- újuló előkészítő munkája, ha a folya- Az elsőként felfedezett ókeresztény emlék, a Péter-Pál sírkamra, a falfelületen a krisztogrammal Ókeresztény sírkápolna az Apáca utca 14. számú ház udvarában ígérő méretűvé. A sírkamra megmentése, a védőrendszer kijavítása technikailag nem volt egyszerű a feladat. A Dóm téren 1913-1941 között hozták fel­színre az egy évszázaddal korábban felfede­zett II. számú, úgynevezett „korsós” sírkam­rát (1938-39-ben), két egyszerűbb temetői cellát, a román kori székesegyház nyugati homlokzata alá benyúló háromkaréjos kápol­nát (1922-ben) és a várplébánia épülete alatt feltárt - a kölni Sankt Gereon templomhoz hasonló - hétkaréjos ókeresztény temetői ba­zilikát. A megtekinthető állapotú Korsós sírkamra épülete két részből áll. A föld alatti, festett falú sírkamra felett kápolna helyezkedik el. A kül­ső támpillérekkel megerősítetett szentély nél­küli épület sírkamrájában kettős fenékborítá­sú sír került elő a feltáráskor. Az oldalfalakat geometrikus és növényi ornamentikából álló díszítés borítja a Paradicsomot szimbolizálva. Az északi falrészbe mélyesztett fülkében az oltáriszentség vagy felfrissülés megjelenítése­ként értelmezhető kancsó és pohár látható. Az Apáca utca 14-ben fellelt ókeresztény kápolna alatt nem volt sírkamraszint. Eredeti­leg az egész építmény sírkamraként funkcio­nált, de 390 táján átépítették: a szentélyben kőből készült oltárt emeltek. A temetkezések ezek után az épü­leten kívülre kerültek, ahol leg­többször téglából és kőből épí­tett egyszerű sírokba helyezték halottaikat Sopianae polgárai. A hajdani Szent István téri vízlépcső alatt, több méteres mélységben 1975-76-ban újabb értékes lelet került elő: szenté- lyes ókeresztény kápolna, úgy­nevezett mauzóleum falait ta­lálták meg, alattuk pedig egy beszakított boltozató festett sír­kamrát márvány szarkofágok roncsaival. Ez is kétszintes te­metői építmény volt, amelynek föld alatti sírkamrájában temet­ték el azt a jeles halottat - talán egy vértanút -, akinek a sírja fö­lé épített kápolnát zarándokok látogatták. A sírkamra falait bibliai képek díszítik: Ádám és Éva, az oroszlánverembe vetett Dániel próféta stb. 1986-ban készült el teljesen a mauzóle­um helyreállítása, falképeinek restaurálása és klimatizált vé­dőépülete. r Évszázadok krónikája IV. század: Sopianae feltehető­leg püspöki székhely. A Pécsett feltárt ókeresztény temetői em­lékegyüttes ebből az évszázad­ból származik. 1718: Feljegyzések tudósítása szerint a jezsuita kollégium építé­sénél, a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán fes­tett falú sírkamrát találnak. 1782: Előbukkan a Péter-Pál sírkamra’ a székesegyházhoz épített reneszánsz kápolna és könyvtárépület elbontásakor. 1804: Egész Európában nagy visszhangot vált ki Koller József kanonok, a Péter-Pál sírkamra felfedezőjének latin nyelvű tu­dósítása az ókeresztény történe­ti leletről. XIX. század eleje: Megtalálják a II. számú (Korsós) sírkamrát a püspöki levéltár pincéjénél. Részlegesen lebontják, illetve raktárként hasznosítják. 1841: Az ókeresztény temető területén mozaikpadló kerül elő a Káptalan utcai kanonokház építésekor. 1883: Házépítésnél ókeresz­tény sírok bukkannak elő az Apáca utcában. 1903-04. A postapalota építé­sénél hatalmas római középü­let-maradványokat találnak 1913: A Péter-Pál sírkamra kö­zelében Szőnyi Ottó kanonok és Möller István műegyetemi tanár három festetlen sírkamrát talál. 1920-as évek: A belváros dél­nyugati szélén csatornázási munkák során 40 római ház ma­radványa kerül elő. 1922: A Dóm tér nyugati ré­szén festetlen sírkamrát, a püs­pöki palota és a székesegyház között háromkaréjos temetői kápolnát (cella trichora) tár fel Szőnyi Ottó és Möller István. 1927: Csatornázás során fes­tetlen sírkamra kerül elő a püs­pöki levéltár épületétől keletre 1938-39: Gosztonyi Gyula püspöki mérnök megtalálja a cel­la septichorát, a hétkaréjos teme­tői kápolnát a Káptalan utca nyu­gati végében, a püspöki levéltár­tól keletre. A régészeti feltárás után visszatemetik a leletet. 1939: Gosztonyi Gyula feltárja a II. számú (Korsós) sírkamrát. 1940: Török Gyula és Radnóti Aladár két festetlen sírkamrát fe­dez fel a püspöki levéltár épüle­tétől keletre. 1955: Az Apáca utcában az ókeresztény temető területén Fülep Ferenc régész, a Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója újabb sírokat tár fel. 1955-64: Fülep Ferenc ponto­sítja a Háromkaréjos sírkamra kutatását. 1958-tól: Három festetlen sír­kamra, egy festett ókeresztény kettős sír, nagyméretű sírkamra 14 sírral és 28 egyéb sírt tár fel Fülep Ferenc az Apáca utca 8. szám alatt 1967-69: Az Apáca utca 14. alatt és mellett fekvő telken Fü­lep Ferenc késő római sírkápol­nát és 110 sírt tár fel. 1975-76: A Szent István téren előkerül az ókeresztény mauzóle­um, amelyet Fülep Ferenc tár fel. 1978-84: Az ókeresztény ma­uzóleum rekonstrukciója 1988: Elkészül a II. számú (Kor­sós) sírkamra rekonstrukciója. 1994: Az I. számú (Péter-Pál) sírkamra rekonstrukciójának kezdete • 2000: az V. számú sírkamra feltárásának kezdete. 2000. november 30.: A pécsi ókeresztény temető műemlékte­rülete megkapja az UNESCO-tól a „Világörökség része” címet. 2001. november 16.: A világ­örökségi diploma hivatalos át­adásának ünnepsége Pécsett 2002: Befejeződik a Péter-Pál sírkamra .rekonstrukciója és a műemlék a közönség számára is megtekinthetővé válik. Az oldalt összeállította: Dunai Imre i * Az ünnep programja A krisztogramot szánják a pécsi vi­lágörökségi együttes jelképének. A kereszténység első hivatalos szim­bóluma a Péter-Pál sírkamrában freskón is jelen van, másrészt az ásatások során az V. számú sírkam­ra feltárásakor bronz templomi füg- eőmécses töredékeként találtak ilyen - bizánci formának, illetve ere­detnek feltételezett - régészeti em­léket. A 312. október 28-i Mulvius- hídi csata előtt Constantinus csá­szár látomásában e jel jelent meg a következő szavak kíséretében: „E jelben győzz!” Krisztus nevének görög kezdőbetűihez (X = khi, P =

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents