Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-15 / 311. szám
HÜ 2001. November 15., csütörtök KULTUR A RIPORT 7. OLDAL Nyűik a kibővített Modem Magyar Képtár Öt esztendős pihenő után pénteken újra megnyílik a Modern Magyar Képtár. A kiállítási terület több mint a kétszeresével, az alkotások száma pedig harmadával nőtt. Az anyag a Papnövelde utcában látható, és a tárlat sokkal áttekinthetőbb, rendszerezettebb, mint a Szabadság úton volt. A pécsi Modern Magyar Képtár története 1957-ben kezdődött. Először a mai Néprajzi Múzeum helyén kapott helyet Gegesi Kiss Pálnak, az Európai Iskola művészcsoportosulás egyik alapítójának gyűjteménye, mert ez az adomány volt a képtár alapja. Aztán a tárlat 1963-ban átköltözött a Szabadság út 2. szám alá. A nyolcvanas évek közepén a kiállítási anyag első fejezetét, az 1890 és 1960 között született alkotásait átvitték a Káptalan utca 4-be. Az itt maradt munkákat azóta Kortárs Gyűjteményként ismeri a közönség, de ezeket a képeket, szobrokat a Modern Képtár 1997-es bezárása óta már csak időszakos kiállításokon lehetett megtekinteni. Másrészt az anyagot azóta is bővítették, tehát időszerű volt állandó otthont találni a hatvanas évek utáni képzőművészeti kollekciónak. Végre megvalósul tehát egy két évtizedes álom, a Modern Magyar Képtár 1955-2001 állandó kiállítást Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nyitja meg péntek délután a Papnövelde u. 5. szám alatt. A volt megyeháza 2. emeletén 16 helyiséget foglal el a tárlat. A képek sora az ötvenes, hatvanas évek nagy öregjeinek munkáival indul - tartottak számunkra rögtönzött tárlatvezetést Sárkány József és Várkonyi György művészet- történészek, a kiállítás rendezői. Itt kaptak helyet az olyan alkotók is, akik magányosan, elszigetelten tevékenykedtek. Külön szobába került a magyar neoavantgarde első generációjának korszaka. Itt csoportonként tagolták a munkákat (Stúdió nemzedék, a két Iparterv kiállítás alkotói, Szürenon csoport, Zuglói kör), és ide kerültek a pop-art, a konceptuális művészet, és a gesztusfestészet darabjai is. A folyosón két Kondor Béla falképterv látható, melyeket eredetileg az uránvárosi óvodába szántak. Ugyancsak itt csodálhatók meg a szentendrei művészet két reprezentánsának, Bálint Endrének és Barcsay Jenőnek a képei. Eddig a képtárban a performance-ok, az akcióművészet nem volt dokumentálva, de mostantól ilyen jellegű alkotásokkal is találkozhatunk. Hajas Tibor például a megkínzott testét emelte műtárggyá. Halálát később autóbaleset okozta, s ennek állított emléket barátja, Erdély Miklós Autópálya című művében. Ajtorjai Sándor pedig egy „hangos képet” készített, melyen egy magnó Erdély Miklós írását kántálja. Az ilyen kis összefüggő blokkok rendszeresen visszatérnek több szobában is, oldva a szigorú kronológiai besorolást. Van szobája a Pécsi Műhely konstruktív törekvéseinek is. Ugyanakkor a „nem emberi kéz alkotta” művek (árnyék, tükörkép, lenyomat, talpnyom stb.) is önálló bemutatót alkotnak. Igen érdekes a kiállításnak az iróniát, az abszurdot előtérbe helyező része. A Végre van hel . kortárs művészetnek FOTÓ: M. A. posztmodernnek, az 1990 utáni időnek, a dekonstruktivizmusnak (Bachman Gábor) is külön teret biztosítottak, s végül egy 2001- es Keserű Ilona képpel zárul a kiállítás. A Múzeumgaléria, az élő művészekkel történő kapcsolatteremtés azonban ezután is folytatódik, az időszakos kiállításokat sem hagyják el, mert a képgyűjtésnek ez az egyik legintenzívebb módja - jegyzi meg Sárkány József. Azt is hozzáteszi, hogy a tervek szerint jövő nyárra katalógust készítenek a tárlatról, mely részletes műelemzéseket közöl majd, és rávilágít az alkotások csoportonkénti besorolására. MÉSZÁROS B. E. Felvételizők napja a PTE-n A Pécsi Tudományegyetem november 17-én, szombaton újra megrendezi a felvételizők napját a PTE Szigeti úti aulájában. A programokon való részvétel díjtalan. Még pályaorientációs grafológiai tanácsadás is lesz. A felvételizők napjának rendezvényeire a PTE az ország középiskoláinak végzős diákjait, tanáraikat, szülőket és az egyetemi képzések iránt érdeklődőket várja. Szombaton az egyetem kilenc kara, valamint átfogó szervezeti egységei, az Idegen Nyelvi Titkárság, a Tanárképző Intézet, a Továbbképzési Koordinációs Központ, a Nemzetközi Oktatási Központ és Távoktatási Központ vesznek részt a rendezvényen. Az egyetem karairól az érdeklődők a kiállítás standjain és az előadásokon szakemberektől kaphatnak részletes információt. A felvételizők napjának programja: 9.30: Kapunyitás 10.00: Megnyitó a aula nagyszínpadán, 10.15: Előadás a karriertervezés, felsőoktatás fontosságáról 10.30: „Ha már hallgató lettél...” címmel tájékoztató egyetemistáknak járó juttatásokról, 10.50: a Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda ismertetője a leendő egyetemistáknak, 11.10 Táncoló Egyetem - bemutató. Az egyetem karainak bemutatkozó előadása 11.30 és 13.45 között zajlik az ÁOK nagyelőadóiban: 11.30-12.15: Illyés Gyula Főiskolai Kar, Egészség- ügyi Főiskolai Kar (2-es előadóterem), Állam- és Jogtudományi Kar, 12.15-13.00: Bölcsészettudományi Kar, Általános Orvostudományi Kar, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, 13.00-13.45: Közgazdaságtudományi Kar, Művészeti Kar, Természettudományi Kar. A programot kísérőrendezvények színesítik. Az egyetemi és középiskolás tankönyveket forgalmazó kiadók tankönyvbörzét tartanak. A pályaválasztás segítésére lesz pályaorientációs grafológiai tanácsadás és karrierteszt; valamint kommunikációs és pszichológiai tréningek. Az egyetemi élet részletesebb megismeréséhez járul hozzá az egyetemről készült film vetítése is. O. I. Amnesztia a könyvtárban A Pécsi Tudományegyetem Központi Könyvtára az idén is tart hagyományos amnesztianapot a könyvek visszaadásával, illetve a késedelmi díj fizetésével tartozó olvasóközönség számára. A központi könyvtár pécsi, Szepessy Ignác utca 1-3. szám alatti épületében november 15-én, 16-án és 17-én kölcsönzési időben - csütörtökön és pénteken 10-18 óráig, szombaton 10-től 12 óra 45 percig - késedelmi díj fizetése nélkül visszaad- hatók a már lejárt határidejű könyvek a kölcsönzőpultnál. Kizárólag ezen a három napon a régebbi késedelmi díjakból eredő tartozások - a már visszahozott könyvek után járó, de még ki nem fizetett késedelmi díjak - 50 százalékos kedvezménnyel rendezhetők. Napirenden a korunk Tudományos emlékkönyv Bihari Ottó tiszteletére Bihari Ottó (1921-1983) akadémikus és alkotmányjogász profesz- szor korának kimagasló és meghatározó egyénisége volt. Rá emlékezve jelent meg az az emlékkötet, melyet szakmai tanácskozás keretében mutattak be. Az egykori egyetemi tanár és a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója születésének nyolcvanadik évfordulója tiszteletére készült emlékkönyv szerkesztője, dr. Petrád József tanszékvezető egyetemi docens, alkotmányjogász pécsi elődjére emlékezve kiemelte annak tudomány- szervező munkásságát, azt, hogy Bihari révén a hazai társadalomtudományok történetében először jöhetett létre vidéken összetett kutatásokra szerveződött műhely. Ekként a tanulmánykötet is az itt folyó kutatások sokszínűségét tükrözi vissza. A korunk került terítékre. Megtalálhatók benne jogi, köz- gazdasági tanulmányok, olvashatunk a kötetben a települések és régiók kapcsolatáról, előfordulnak benne hazánk európai csatlakozásával összefüggő elemzések. A harminc fős szerzőgárda egytől egyig vagy baranyai, vagy baranyai kötődésű. Ádám Antal a világvallások - köztük az iszlám - normáit, értékeit elemzi, Csefkó Ferenc a megújuló településfejlesztési-önkormányzati viszonyokat taglalja, a kötet szerkesztője a törvények (jogszabályok) következményeiről értekezik. _______________________________KJr * y Magyarul - magyarán Mfl Többnejűség A két világháború között Magyarosan címmel jelent meg az akkor Magyar Nyelvművelő Egyesület folyóirata, amelyben hivatásos nyelvészek és a nyelvi műveltséggel foglalkozó értelmiségiek hosszabb-rövidebb írásai voltak olvashatók. Feltűnő érdeklődést váltott ki az a cikk, amelynek szerzője ezt a címet adta: Többnejűség Magyarországon - és bizonyítékként idézi az újsághírt: „A miniszterek feleségeikkel jelentek meg." Csak a nagyon tájékozatlan olvasók gondoltak arra, hogy bárki ez országban áttért a mozlim hitre, és az igazhitűek- nek ezt a közismert családi állapotbeli formáját gyakorolja. Hamarosan kiderült, hogy egészen másról van szó, mégpedig a birtokviszonynak (a birtokos és a birtok kapcsolatának) első tekintetre könnyen félreérthető nyelvi formájáról. Nyelvtani alapismeretnek számít, hogy a birtokos és a birtoka lehet egyes és többes számú: A tanuló könyve; illetve könyvei; A tanulók könyve, illetve könyvei. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor több 3. személyű birtokosnak egyenként, külön-külön csak egy birtoka van, azaz a mo- nogám házasságban törvényesen minden férfiúnak csak egy felesége. Vitatható, hogy a grammatika nyelvén szólva egy avagy több birtokot kifejező toldalékot (ragot, jelet) kell-e használnunk. Ha azt mondom: „Felírtam a könyvek címét”, akkor formai szempontból a több birtokos (könyvek) és az egy birtok (címét) képletet használom. Feltételezhetően kevesen gondolnak arra, hogy több könyvnek ugyanaz a címe. Ritkán bár, de ilyesmi is előfordul. Egy másik példa: A könyvnek vannak címeik. Ugyanaz a képlet, megengedve a ritka kivételt. Valamikor általános volt az alcím használata. A félreérthető, megmosolyogtató hírt így javította, helyesbítette a cikk szerzője: A miniszterek feleségükkel jelentek meg. Ez már nem érthető félre, de néhányan még jobb megoldást javasoltak: Pl.: Mindegyik miniszter a feleségével vagy feleségestül jelent meg. Olykor a több birtokra utaló toldalékot alkalmazzuk, azaz csak a birtok többségét tekintjük fontosnak, nem pedig azt, hogy minden birtokosnak csak egy birtoka van. PL: Az ünnepségen különféle küldöttségek vettek részt, koszorúik szinte elborították az emlékművet. — Pedig minden küldöttség csak egy koszorút vitt. - Vagy: A küldöttek sok kérdésről fejtették ki véleményüket (nem: véleményeiket), felszólalásaik hasznosan egészítették ki az előadást. - Itt a vélemény- nyilvánítás változatosságán, sokféleségén van a hangsúly. Az ilyenféle megoldás, mint a meteorológiában használatos birtokos szerkezet: a talajok hőmérsékletei - lehet a szaknyelv fordulata, de az ilyen, mint a: kerítések tetejei, még ezzel sem menthető. Á jelentésekkel való ilyenféle „játék" eszköze a birtokos személyjel: -a, -e, -ja, -je (feleség-e, vizsgá-ja) és a birtok többségének a jele, az -i: felesége-i vizsgái. Ez az az -i, a görög iota, amely miatt egyszer már egymást gyilkolták az emberek. Rónai Béla Trükkös (bal) esetek a színfalak között A díszlet bosszúja, avagy sokat próbált színészek félrelépései A Pécsi Nemzeti Színházban olykor Hamlet több méter magasan röpköd a levegőben, máskor bokszmeccset vívnak véresen élethűen a színészek, s az is előfordul, hogy az előadás hőfoka tűzre lobbantja a függönyt. A színház veszélyes üzem, vélekedik az igazgató, robbantások és akrobatamutatványokat kívánó díszletek riogatják a szereplőket, de mindeddig sikerült súlyosabb sérülések nélkül megtartani az előadásokat. A színház a kultúra szentélye - gyakran elsütjük ezt a frázist, ám azt csak kevesen tudják, hogy a Pécsi Nemzeti Színház építészetileg is egy templomhoz hasonlít. A színpad fölött 18 méter magas torony van, igaz, nem harangot őriznek itt, hanem vastraverzek, lámpák, díszletek lógnak a magasban, időnként pedig a színészek röpködnek erre egy acélsodrony segítségével. A torony alapja egy 15x20 méteres pódium, melynek fele soha nem nyílik meg a közönség előtt, gépek, elektromos berendezések és időnként robbanószerek tárolótere van itt. Nem csoda, hogy egy 40 szereplős előadást legalább ennyien szerveznek, és rendeznek be hátulról. A Víg özvegy piramis alakú kerti pavilonja jókora vasszerkezet, közel mázsás elemekből összeszerelve, de a felvonásszünetben pár perc alatt darabokra bomlik a szorgos kezek közreműködésével. A függönytől pár centire mindennek tervezett helye van, és a pillanatok alatt ácskalapácsos, csavarkulcsos emberek emelnek az újabb acélmodulokból egy valódi méretű kerti presszót. Tévedni nincs idő, az előadásszünet behatárolja a lépéseket. Ráadásul vezetékek, robbanószerek, életveszélyes kellékek is helyet kapnak itt. A színház veszélyes üzem, jegyzi meg Simon István ügyvezető igazgató. Nagyon sok előadásban történnek csodák, mechanikus mozgatási trükkök, látványos világítási és pirotechnikai effektusok színesítik a produkciót.- Itt van mindjárt a West Side Story, olyan vasszerkezeten mozognak a színészek, hogy külön statikust kellett hívni a tervezéséhez - mondja Szirtes Antal, a PNSZ műszaki vezetője. Kemény Henni az egyik jelenetben nyolc méter magasan töksötétben egy száll deszkán lógva énekel, szóval nem véletlen, hogy minden fellépő színészre külön biztosítást kötnek - igaz, így van ez minden előadásnál. Persze időnként a véletlenek is „színre lépnek”, és csak összejönnek kisebb-nagyobb balesetek. Péter Gizi például bizonyosan egy életre megutálta a lépcsőket, amikor pár éve előbb a Csárdáskirálynő előadásán esett le egy feljáróról, majd egy filmforgatásnál is ugyanez történt vele. A balettosok között mindennapos dolog, hogy valakinek sérülés miatt be kell ugrania a másik helyett, Ladányi Andrea például koreográfusként érkezett ugyancsak a West Side Story egyik előadására, de a végén táncolnia is kellett. No, és az ütések is időnként túl élethűre sikerednek - a koreográfia szerint az ökölnek a villámgyorsan odatartott saját tenyéren kellene csattannia. Ha túl jó a kivitelezés, akkor baj van, miként Balikó Tamás a Lear királyban egy vívójelenetben valóságosan leszúrta Helyey Lászlót, szerencsére nem életveszélyesen.- Az eddigi legsúlyosabb tűzeset egy évtizeddel ezelőtt a Kamara- színházban történt a Trubadúr előadásán, ahol a fáklyával érkező színészek véletlenül felgyújtották egy másik darab otthagyott függönydíszletét - emlékezik Vincze József pirotechnikus. Azt már Simon István teszi hozzá, hogy akkor Nádi Frici nevét, aki ma az Operaház énekese, egy életre megjegyezte, mert hidegvérrel előkapott egy poroltót, s miközben a közönség fejvesztve menekült, egy pillanat alatt mindent beborított fehér porral. Ha az előadást nem is, de az embereket megmentette. Időnként a díszlet bosszúja is sajátos helyzetet teremt. A Közjáték Vichyben jó negyvenedik előadásán Németh Jánosnak mint SS-tisztnek szerepe szerint ki kell mennie a játékszínről a szobájába, de az ajtó megmozdíthatatlanul beszorult. Nem maradt hát más lehetőség, kisétált az elítéltek folyosóján. Az előadás után aztán többen megjegyezték, érdekes a rendező fel- Nem volt egyszerű a fogása, ahogy az SS-tisztet azonosítja az elítéltekkel. Ahogy a kerti partikon, az ünnepségeken mindinkább elmaradhatatlan program a tűzijáték, a pódiumon is egyre gyakoribb a megjelenése. A Víg özvegy utolsó felvonásában 10 helyről csap fel hatalmas, három méter magas lángcsóva a szereplők között, s a produkció olyany- nyira élethű, hogy elég egy rossz mozdulat, és a színész szó szerint megégeti a kezét. Vincze József, a színház pirotechnikusa a robbanólángpatronokat előre elkészített kis tokokban rögzíti a szünetben, s a vétlen indítást kizárandó, az utolsó pillanatban a díszletek alatt bekúszva élesíti csak az áramkört. Sajátos a helyzet, vallja a szakember, mert a néző már hozzászokott a látványos West Side Story vasszerkezetén mozogni petárdarobbanásokhoz, ugyanakkor a színházban kicsi a tér, s minden környező anyag éghető. Azt már Simon István összegzi, hogy a rendezőt lehetetlen lebeszél- .ni a veszélyes jelenetekről, mert ilyenkor mindig kiderül, hogy mondanivalójában ez a legfontosabb része az előadásnak. A színész pedig örömmel megy bele minden látványos újdonságba, és kaszkadőr a színpadon Pécsett még soha nem helyettesített szereplőt. Ám nem kell attól félni, hogy az akciójelenetek kiszorítják majd a színészjátékot, s a látványelemek is csak kiegészítők maradnak a színpadon, mert a darabok felépítése ugyanolyan ma is, mint húsz évvel ezelőtt. MÉSZÁROS B. ENDRE
