Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-14 / 310. szám

ÜHB 2001. November 14., szerda R I P 0 R T 7. OLDAL K U L T U R A A dicső cím kötelezettség is Még 250 millió forint kellene a pécsi világ- örökségi területhez kapcsolódó műemléki helyreállítások befejezéséhez - hangzott el tegnap a pécsi városházán a pénteki diploma­átadó ünnepség kapcsán tartott tájékoztatón. Az elnyert rang egyben kötelezettség is arra, hogy a világörökségi rész és környékének továb­bi gondozását a város megoldja - hangsúlyozta dr.Toller László polgármester, és megköszönte a siker minden segítőjének a közreműködést. Re­ményét fejezte ki, hogy a műemlék­együttes működtetését szolgáló kht. lét­rehozása elől elhárulnak az akadályok. A közös kincs méltó megőrzésében az önkormányzat mindenkivel együttmű­ködik, viszont senki kizárólagosságát nem hajlandó elfogadni. Németh Ferenc, a Világörökség Nem­zeti Bizottság titkárságvezetője arra em­lékeztetett, hogy a november 16-i pécsi diplomaátadó évfordulóra esik: 1972- ben ezen a napon fogadta el az UNESCO a világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményt. Magyarország 1985-ben csat­lakozott hozzá, és azóta a pécsi már a hatodik vi­lágörökségi helyszínünk. A világörökség-válasz­tó nemzetközi fórumon 1997-ben hat évre tagsá­got is szerzett Magyarország, és 2002-ben ven­déglátója lesz a világörökségi bizottság ülésének. Jelenleg négy magyar pályázat vár megítélésre: az osztrákokkal közösen a Fertő-tó és környeze­te, amelyről idén várható döntés. A visegrádi palotaegyüttes a fellegvárral és a királyi vadászte­rületekkel, a tokaji borvidék, továbbá a budavári világörökségi helyszín kiegészítése a Hősek teré­vel és a millenniumi földalattival 2002-re remél sikert. Merényi János alpolgármester a világörökség adta lehetőségek és felelősség összefüggését fej­tegette. A téma pécsi gazdája, dr. Újvári Jenő al­polgármester szerint az ókeresztény műemlék­együttes annak is jelképe, hogy ez a város képes volt kapcsolódni a világban zajló nagy folyama­tokhoz, és olyant is képes létrehozni, amelyhez mások kapcsolódhatnak. Azt is említette azon­ban, hogy a városfal felújítása, a Dóm Kőtár, a Középkori Egyetem programja, a Péter- Pál Sírkamra bemutathatóvá tétéléhez és az V. sírkamra feltárása bejezéséhez még 250 millió forintra van szükség. A program szerint a pénteken 17.30- kor kezdődő Dóm Múzeumi ünnepsé­gen Cselovszki Zoltán, a Kulturális Órökségvédelmi Hivatal elnökének kö­szöntője után Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere, majd Pavlekovics Fe­renc püspöki helynök, Somogyvári Im­re, az Ókeresztény Sírkamrák Alapítvány titkára mond beszédet. Ezután»Mounir Bouchenaki, az UNESCO főigazgatójának kulturális helyettese adja át a világörökségi diplomát dr. Toller László polgármesternek. Végül kiállítás nyílik a magyar világörökségi helyszínekről. A világörökségi táblát 18.30-kor a Péter-Pál sír­kamra bejáratánál 18.30-kor avatja fel Rocken­bauer Zoltán és dr. Toller László. A bazilikában 19 órakor kezdődik az ünnepség. A hangverseny előtt az UNESCO főigazgató-helyettese bemutat­ja a világörökségi diplomát a pécsieknek, majd Pavlekovics Ferenc mond beszédet. _____ DUNAI I. BÉ RLETES HANGVERSENYEK. Általános és középiskolásokat várt tegnap a pécsi Liszt-terem, ahol az első bérletes hangverseny zeneműveit a Szekszárd Big Band előadásában hallhatta a közönség. A prog- ram ma folytatódik.___________________________________________________ fotó: m. a. A pécsi és a roueni egyetem szerződése A franciaországi roueni egyetem lett a partnere a Pécsi Tudo­mányegyetemnek az Integrált egyetemek továbbképzési mo­dellje címet viselő, tavaly elnyert Phare-pályázat megvalósí­tásában. denképpen előnyös lesz, hogy a pé­csi egyetem partnerei révén már is­mert az unióban - mondotta a ke­retszerződésről dr. Törőcsik Mária, a PTE rektorhelyettese. Ahogy a pé­csiről Tóth József, a roueniról Mo­hamed Ketata nyilatkozott úgy, hogy az intézményfejlesztés egyik fő tengelyének a nemzetközi kap­csolatokat tekintik. Az új technoló­giák alkalmazása a telekommuni­kációban például olyan terület, amelyben a franciáknak több éves tapasztalatai vannak, és szívesen megosztják azokat a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karával az európai programokban való együttműködés során. ____ Székely földi változások Pécs a helyszíne annak a képzésnek, amelyben szé­kelyföldi szakemberek vesz­nek részt egy ösztöndíjas pá­lyázat nyerteseiként. Hogyan kell egy ipari parkot létre­hozni? Miként lehet egy idegen- forgalmi objektum hasznosítását megszervezni? Miként áll össze egy térségfejlesztési koncepció? Efféle jól adaptálható gyakorlati tudnivalókra tanítanak most egy tucatnyi székelyföldi szakembert Pécsett a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja épületében. A környe­zetvédelemtől a közigazgatáson át a közlekedéspolitikáig egy hétig átfogó képzést kapnak itt a Hatá­ron túli Magyarok Hivatala és az Új kézfogás Alapítvány által kiírt ösztöndíjas pályázat erdélyi nyer­tesei. A határon túli magyar szak­emberek uniós minta alapján ta­nulhatják meg, hogyan kell kidol­gozni egy régió fejlesztési stratégi­áját, és a Magyarországon kialakí­tott gyakorlatot elsajátítva a prog­ram végén a képzésben részt ve­vők 2002 novemberében Székely­föld a XXI. század végén címmel monográfiát is készítenek. Az MTA Regionális Kutatási Központ­jának magyar hálózatát addig még többször felkeresik a kiválasztot­tak, és a magyar szakemberek is folyamatosan nyomon követik az erdélyiek munkáját. Az is távlati cél, hogy határon túli magyarok­kal bővüljön a regionális tudo- mány oktatóinak köre. m. b. e. A BETEGEK JOGAIRÓL 9. Kevés a korlát A méltóság tiszteletéhez tartozik az is, hogy a beteget csak „méltányol­ható okból és ideig szabad várakoz­tatni. ” A rossz munkaszervezés, a kávészünet vagy a gyógyszergyári orvoslátogató miatti várakozás nem tartozik a „méltányolható” okok közé! Sokat javíthatna a jelen­legi helyzeten, ha az ellátók mind­inkább arra törekednének, hogy a betegekkel előre egyeztessék az el­látás időpontját. Az ellátás során tekintettel kell lenni a beteg szeméremérzetére is. Ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben tá­volítható el. Nagyon helytelen - és jogellenes - az az itt-ott (?) előfor­duló gyakorlat, amikor a rendelés meggyorsítása érdekében egyszer­re több beteget zsúfolnak be az öl­tözőbe. Erre nem lehet mentség sem a helyhiány, sem a „doki” el­foglaltsága. Sajnos nem ritka eset az sem, hogy a lemeztelenített bete­get szobatársai szeme láttára vizs­gálnak, kezelnek vagy éppen mos­datnak. Ilyen megalázó helyzetet nem kell eltűrniük! Minden intéz­ményben kell lennie paravánnak, amivel eltakarhatják a beteget. A kórház nem zárt intézmény. Hozzátartozóival, barátaival a be­teg írásban vagy szóban (telefo­non) kapcsolatot tarthat és látoga­tókat fogadhat. A kapcsolattartás­nak csak az intézmény feltételei, a betegtársak jogi és a betegellátás rendje szabhat korlátokat. Kivéte­Az óegyiptomi betűk közeli rokonaink? Az ábécé 30000 éves - állítja és bizonyítja Varga Csaba új könyve, és az ember úgy hunyorog, mintha megbízható e mail, helyszíni tudósítás érkezett volna Alta Mirából, videofilm a Neander-völgyéből, dp főként a Kárpátok karéjából, különös betűkkel, rovásírással, melyet azonban (ez az igazi meglepe­tés!) remekül olvashatunk. Az ember hökkenten kezdi olvas­ni: a világ legrégibb ábécéje a ro­vásírás. (Azt most hagyjuk, hogy a rovás: csupán technika. Attól, hogy mi fába vagy kőbe vésett ál­lagát ismertük meg, még nem kel­lene rovásírásnak nevezni. Ez olyan, mintha egy ábécét tollírás- nak, netán golyóstoll- vagy ceru­za-írásnak neveznénk. De most már úgy marad.) A legrégibb rovásírás a Kárpát­medencei; ennek pedig van némi köze a legrégibb finnugorokhoz, akik (nem is magyar érvelés sze­rint!) állítólag épp innen rajzottak ki keletre, hajdanában, legalább hatezer, de talán nyolcezer éve! A szamojédek is: innen! A sajtómeglepetésekkel bom­bázott, edzett olvasó mindezt még szombat esti, kellemes nyu­galommal rakja el magában. Csakhogy ez még semmi. A to­vábbiakban szerzőnk szépen, ko­mótosan, s az átlagember jó logi­kája szempontjából hihetetlenül világosan, alaposan, cáfolhatatla- nul bizonyítja a hihetetlent: az egyiptomi betű első létezési mód­ja a demótikus, a vulgáris-egysze­rű volt, annak pedig ugyancsak a Kárpát-medencei rovásírás az alapja. No persze, lehetett ná- lunkfelé is valamiféle papirusz avagy állatbőr, ki tudja, micsoda. Első hallásra csak tekerjük a fe­jünket, nono, hümmögjtik, nono! Szóval a rovásíráshoz járt iskolá­ba az egyiptomi kultúra? De aztán jönnek az egymás mellé írott jelek, megszólalnak, és szavukat nincs mivel megcáfolni. Legalábbis nekem biztosan nincs. Jól esik a meglepetés, nagyon szeretnénk hmni a szemünknek és az eszünknek, és bizony, na­gyon is hihető mindez, noha a zsi- gereinkbe oltódott, hogy illik szo­morkásán kétkedni mindabban, ami túlontúl érdekes és jól esik. Csakhogy ez, Varga Csaba köny­ve, merő mértani - és lélektani! -- logika. Nincs benne semmi révült selypegés, spiritizmus, bukfenc a tapsért. Csak éppen kiterjeszti né­hány ezer évvel visszafelé a törté­nelem határait, de nem szónoki mutatvánnyal, sőt, már-már szin­te rideg-hűvösen. A térben évszá­zadokon át meg-megmoccanó je­leket mélyen értő, elemző, az ani­mációs film zsenijeként minden ábrát folyékonyan olvasó, tudós fejű művészként hihetetlen kö­vetkeztetésekre jut, amelyeket mi, civilek és hozzá nem értők hiva­talból cáfolni igazán nem kény­szerülhetünk. Tessék megfogódzni: ez, már­mint a rovásírás az alapja (tanul­juk hümmögve, döbbenten, de ismét: teljesen megtérítetten) a legrégibb kínai írásnak, sőt, mondja nekem, az antiszemiták­nak még zsidózható is vagyok: a nem mindig quadrat-alakú héber betűknek is. Az dsi írások jobbtól balt« oivasantiók <ta£> AlKSKTROS (Alexander) (Awigoinw) (Ajítiochm) Egyiptomi démotikus ABC-vels l 2 ISA* <11 r /Óta. Vu <il O a iu4-aaJ 41 ILLJ 111*30 A kárpát-medencei 6-8000 éves os-ABC jeleivel: <0<7<l AF/tOAA'lra ADA 30« ATI ci a o pi E N F, R 1 SZORTNS KLA SZ N K É T N A SZ O H C É T N A Arról nem szólva, hogy a szé­kelyek még minap is ezt a rovás­írást használták. Persze, ez a „mi­nap” relatív, de ha anyai ágamon visszafelé sietek csak egy kicsit az időben, netán odáig, amikor az Agház (más írások szerint akház) törzzsel hét-nyolcszáz éve a csa­lád a mai Ákosfalván letelepedett, (hogy aztán tovább mozduljon Háromszékbe), ezt igazán jól ol­vasták. És közben, félkézzel, a világhírű animációfilmes, akinek nevét és művét nálunk jobban ismeri az an­golszász világ, ahol nagymenő a javából - a grafikus, matematikus, zeneszerző, a londoni, illetve óbu­dai filmstúdiós, a festőművész, meseíró, a „8. művészetről” írott nagyesszé szerzője (mely azóta fi­lozófiai doktori disszertáció tárgya is: Bíró Béla művében szerepel) megfejti az ősi számokat is, és le­vezeti nekünk a 17 000 éves szám­tani műveleteket. Beleértve az ősi nullát meg helyiértéket is, és ránk­olvasva a milliós nagyságrendű, sok ezer éve leírt számokat... Be jó, hogy noha reálszakos voltam, matema­tika-fizika sza­kosként érettsé­Varga Csaba (1945, Mezőcsokonya) Pécsett vé­gezte felsőfokú tanulmányait, a matematika és a rajztanáraként 1970-ben készítette első filmjét. 1972-ben animációs műhelyt hozott létre Pécsett IXILON néven. 1989-ben Erkel Andrással Buda­pesten létrehozta a Varga Filmstúdiót, mely ma Varga Holdings néven a világ egyik legnevesebb- legnagyobb animációs stúdiója. 1997-ben alapító tagja és azóta művészeti igazgatója a londoni Var- gakondon filmstúdiónak. Több mint félszáz feszti­váldíjat nyert. 1998-ban és 2001-ben Los Angelesben a világ legbefo­lyásosabb 40, illetve 15 animációs filmrendezője közé választották. 2000-ben az A szél cimű filmjét a filmtörténet legjobb tíz animációs filmje közé sorolták a Krakkói Filmfesztiválon. írásunk témájaként szereplő JEL JEL JEL című könyve a közeljövőben jelenik meg. giztem is, most különösebb szé­gyenkezés nélkül bevallhatom: mindehhez én abszolúte nem ér­tek. A laikus örömével vetem pa­pírra soraimat, annak az örömével, akinek a könyv olyan tárgykörben szerezhetett meglepetést puszta logikával, ábrák egyszerű összeve­tésével, amelyben maga nemhogy tudós, de boldog sem volt soha. Kíváncsi vagyok, hogy a hajdani pécsi diák, a Salvador Dali-s bajuszt- szakállt kedves grimaszként viselő rendező és számítógép-virtuóz, aki szintetizátorán nemcsak filmjei kísé­rőzenéjét teremti meg, de hangver­senyt adhatna elő, aki megejtően éles, kíméletlenül pontos levezetése­it könnyed kedéllyel mutatja be, mintha csak kellemesen szórakozta­tó mókát dolgozott volna ki hosszú évek munkájával és könyvtárnyi iro­dalom végigelemzésével - milyen új­donsággal lep meg legközelebb. Legutóbb egyik animációs filmsorozata mókás agyagbáb- hősnőjének amerikai óriásplakát­ját láttam: „Az animációs film Ma­rilyn Monroe-ja” volt a felirat. Az egykori pécsi diák tizenhét életet él. Tizenhetet - vagy tizenhét ezeret? Bodor Pál (DIURNUS) A 1 les, indokolt esetekben közegész­ségügyi okból vagy a beteg gyógyu­lása- érdekében a látogatás korlá­tozható, de a kapcsolattartás egyéb formái nem. (A ’kapcsolattartás részletes szabályait az intézmény házirendjének kell tartalmaznia.) A kompetens (beszámítható) nagy­korú beteg meghatározhatja azt is, hogy kik nem látogathatják. (Meg­történt, hogy egy betegsége végstá­diumában lévő férfi megtiltotta, hogy a vele egy háztartásban élő fe­lesége látogassa, mert azt akarta, hogy utolsó napjában inkább a ba­rátnője legyen mellette. Nem volt könnyű érvényt szereznie akaratá­nak...) Kiskorú gyermeknek és a súlyos álapotú betegnek joga van ahhoz is, hogy egy személy, a be­tegellátást nem zavarva, éjjel-nap­pá mellette tartózkodjon. Hasonló­képpen a szülő nő megjelölhet egy olyan felnőttet, aki a vajúdás és a szülés során folyamatosan mellette lehet. Tehát tévedés az, hogy csak a férj lehet bent a szülésnél, a vajúdó nő dönü el, ki legyen mellette. Természetesen a betegnek joga van ahhoz is, hogy váaki (váakik) ne szerezhessen tudomást a gyógy­kezeléséről. A beteg megtilthatja azt, hogy gyógykezelésének tényét vagy a kezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltá- janak. (Ha a beteg azt kívánja, ak­kor még azt sem mondhatják meg másnak, hogy ott van az intéz­ményben.) Dr Jakab Tibor A pécsi oktatók a roueni egyetem példáján szereznek tapasztalatokat a témára vonatkozó Európá Umós elváásokról. A szándék az, hogy a PTE a program - várhatóan jövő ta­vaszi - lezárásaként váamennyi magyar felsőoktatási intézménynek eljuttassa a projekt eredményét. A két hasonló profilú és hallgatói létszámmá bíró intézmény most egyetemközi keretszerződést kötött az együttműködés folyamatosságá­ról és fejlesztéséről. A roueni egye­tem rektora átá ááírt szerződés­példányt a Mohamed Ketata rek­torhelyettes vezette delegáció hozta magává Pécsre, ahol keddig háom napot tartózkodtak a francia vendé­gek. A szerződést hétfőn délután látta el kézjegyével dr. Tóth József, a PTE rektora. A keretszerződés leghangsúlyo­sabban hallgatói és oktatói, illetve tapasztáat- és ötletcseréről szól, va­lamint közös EU-s páyázatok kez­deményezését vetíti előre. Az oktatásra fordítható európá pénzforrások megnyíltakor min-

Next

/
Thumbnails
Contents