Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-12 / 308. szám
1 ■■■ 2001. November 12., hétfő R I P 0 R T 7. OLDAL K U L TÚ R A A Casino székhaza 1839. évben. NEMZETI CASINO. „Ezen egyesület azon czélból alakult, hogy tagjai egy közös gyülhelyen, a baráti közlekedésnek, finomabb társalgásnak, jobb ízlésű időtöltésnek, s átalán a míveltebb mulattatásnak kellemeit, háborítatlanul és kényelmesen élvezhessék." A Pécsi Nemzeti Casino 1847-ben leírt alapszabálya is látható az egykori egyesület épületében, a Helyőrségi Klubban megrendezett kordokumentum-kiállításon. ■ Závada, új könyv előtt Vásáry Tamás Bartókot játszik Bartók hatalmas életművét a Brácsaverseny, a Szóló-hegedű- szonáta, a Concerto és végül a III. zongoraverseny zárja le, ez utóbbi emelkedett, páratlan költői vallomás az élet természetes szépségéről. A versenymű minden fordulata átszellemült kapcsolatban áll az európai kultúra egészével, Bachhal éppúgy, mint Mozarttal és Beethovennel, mégis sajátságosán, megin- dítóan magyar alkotás. Ezt a művet hallhatja a pécsi zenekedvelő közönség soron kívüli, nem mindennaposnak ígérkező koncerten kedden este az egykori Park moziban, a Pécsi Szimfonikus Zenekar próbatermében. Ez lesz az együttes új otthonában a második hangverseny, melynek során Vásáry Tamás dirigálásával Brahms II. szimfóniáját is előadják. A produkcióra Vásáry Tamás kérésére kerül sor, aki a közelmúltban a Liszt-teremben a Bartók Vonósnégyessel adott hangversenyt. A mostani előadás voltaképpen főpróbája annak a koncertnek, amelyet a világhírű művész a Rádiózenekarral mutat majd be. A rendkívüli mozzanatnak az számít, hogy Bartók bonyolult, komoly technikai nehézségeket felvonultató versenymű- vét a zongora mellől dirigálja az előadóművész, amely a világ bármely koncerttermében komoly feltűnést keltene. Hiszen a feladat komoly próba elé állítja a zongoristát és a zenekart egyaránt. CS. L. A váratlanul nagy sikerű könyvek sorában Závada Pál regénye különös helyet foglal el. Az író már készülő, újabb regényéből olvasott fel Pécsett részleteket. A szociológusból szerkesztővé majd rövidesen íróvá vedlő író felolvasással kezdte találkozóját a Művészetek Háza Breuer Marcell Termében, kóstolót adva új, készülő regényéből, amely vélhetően a huszadik század második felének a lélekkró- nikája lesz. Hőséből, az 1930- as születésű Milota Györgyből 1997-ben szakadnak fel az emlékek, s noha az életétől búcsúzik, a regény kevesebb felhős eget, és jóféle „nedveket”, azaz humort is ígér. Mint ismeretes, Závada Pálnak egy jól sikerült szociográfiája, a Kulákprés jelent meg először 1986-ban, majd tíz év múlva egy elbeszéléskötete, a „Mielőtt elsötétül” a maga komor világával. De a szenzációt egy jellegzetesen Kárpát-medencei családregény, a naplóformában megírt költői próza, a Jadviga párnája jelentette. S mint a pécsi találkozón is megerősítette, némi kényszerként tért át a „szépírásra” szociológusként, amikor szakmájába vágó tanulmányokat kellett volna szerkesztenie a régmúltból életre kelő Holmiban. Ennek az irodalmi folyóirat profilja sem kedvezett, de az is kiderült, hogy az „írogató” Závada az „igazi kérdésekre nem tud választ adni a számok nyelvén”, sőt az így adott válaszok gyakran nem is érdeklik. Az is ismeretes, hogy a Jadviga párnája - amelyből film is készült - békési szlovák család sorstragédiája, lelkek egymásba fonódásával és hasadásával, a kisebbségi létnek és Trianonnak az árnyékát is felrajzoló elfojtásokkal, hazugságokkal. A Jadviga naplóformában megírt, ön- vallomásos nyelvét több kultúra - a magyar és a szlovák paraszü világ - színei-ajándékai is segítik abban, hogy ez a nyelv barokkos, néhol túlírt gazdagsággal kövesse a lélek rezdüléseit, s tegye azt játékos elemeivel is nyűgözővé. A „felszínen” csak egy szenvedélyeket szerelmi sokszögekbe kiárasztó, generációkat egymáson görgető történet ez, de tablója egy önpusztító - a hatalom, pénz és sovén indulatok által kiuzsorázható - világnak is. Tulajdonképpen jó, hogy nem ifjúkorában született ez a könyv, mondta az 1954-ben Tótkomlóson született író, a házigazda Gács Anna kritikus egy kérdésére válaszolva. Hozzátehetjük, hogy ezért sem lehet köze múló irodalmi divatokhoz, hiszen ez az új, „talált” forma belülről feszíti, s vélhetően ez lesz jellemző Milota (szlovákul „kedvesség”) történetére is, bár az várható, hogy a méhészkedő regényhős magnón rögzített vallomása gyakrabban siklik át majd iróniába, mint korábban. B. R. Az egész országban vonzó a PTE A baranyai diákok nem Budapest-centriknsak Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda felmérte, hogy a felvételizők a jelentkezési lap leadásakor melyik megye - illetve a főváros - felsőoktatási intézményeit jelölték meg első helyen. A felvételizők Budapest-centrikusak, mint szinte minden ebben a főváros-túlsúlyos országban. Csak három megye kivétel: Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Baranya. Ezekből kevesebb felvételiző jelentkezett Budapestre, mint amennyi maradt a saját megyéjében. A felmérés azt is firtatta, hogy mely megyék képesek leginkább megtartani saját határaikon belül a leendő értelmiséget legalább a felsőoktatási tanulmányok idejére. Az eredmény szinkronban van az előzővel. Csak a nem Budapest-centrikus megyéknek van ilyen megtartó ereje más megyékkel szemben is, de a dobogós helyeken másként osztoznak meg: Baranya, Csongrád és Győr-Moson-Sopron. A jelenségre kétféle magyarázat kínálkozik. Az egyik, hogy az adott megyében nagyon nívós, rangos, patinás és széles képzési spektrumot mutató egyetem működik. Ez feltétlenül érvényes Baranyára-Pécsre, és Csongrádra-Szegedre. Haj- dű-Bihar megye viszont a debreceni egyetem ellenére sem minősül igazán diákmegtartónak, ugyanakkor az annak számító Győr-Moson- Sopron megyében Győr gyakorlatilag csak jövő szeptembertől lesz egyetemi város, a soproni egyetem képzési palettája pedig viszonylag szűk. A jelenség magyarázata lehet még a későbbi elhelyezkedési lehetőségek szűkebb, vagy tágabb volta. Csakhogy ez nem igaz olyan megyékre, mint például a nyugat- és észak-dunántúli Vas, Zala, Fejér, Komárom-Eszter- gom, amelyek a fejlettebbek, gazdaságilag prosperá- lók közé tartoznak, de nincs igazán nagy vonzerejük a továbbtanulókra. Valószínűbb tehát, hogy a debreceni kivétel erősíü a szabályt alapon mégiscsak a nívós, széles képzési körű, hagyománnyal bíró egyetem SZATIRKÁK Plazalakó: ünnepnap azon fáradozik, hogy megvehesse azt, amiben hétköznap a munkahelyén feszít. * A taoizmus Nyugatra tahóizmusként érkezett. * Tetőtér-beépítésű koponyája volt. * Kvázikolbászt készítettek. •k Összközművese-állomás. * Első utcabálos utcalányok. * Ott terem a székrekettye. •k Elhallások - Schubert: Margi tarokkánál. * Egy életen át a láncaimat veszítettem, mégis maradt rajtam. Marafkó László léte a diákok nagyobb arányú helyben maradásának az oka. Annak a rangsornak azonban, hogy mely megyékből hányán felvételiztek Budapestre - egyébként összesen 51.552-en -, igen nagy hibája, hogy nincs összevetve a megyék lélekszámával. Például a rangsort minden szempontból vezető milliós lélekszámú Pest megye után a hozzá népességszámban közeli Borsod-Abaúj- Zemplén megyéből jelentkeztek a legtöbben (4160- an), a legkevesebben pedig - 1360-an - Vas megyéből. Csakhogy a nyugat-dunántúli kis megye lélekszáma harmada sincs Borsodénak, vagyis lakosságarányosan valójában nincs köztük igazán nagy különbség. Baranyából viszont - amelynek lélekszáma a vasiak másfél- szerese, csak 1634-en jelentkeztek Budapestre tanulni. A baranyai diákok körében Pécs a legnépszerűbb: 2894-en ide felvételiztek elsőre, és csak utána következik a sorban Budapest 1634-gyel, majd Fejér megye 421-gyel. Az érem másik oldalát nézve Baranya, vagyis a Pécsi Tudományegyetem a fővárossal együtt a 20 területi egység közül 13-nál benne van a legnépszerűbb 5-ben, mégpedig úgy, hogy azokba a saját megye is beleszámít. Az egyetemi székhelyek adatainak ösz- szevetése azt mutatja, hogy a minél több kar, a felkínált képzések sokfélesége döntő momentuma a vonzerőnek. DUNAI I. XII. PÉCSI FOLKNAPOK. A hét végén tartották az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi folkfesztivált a Pécsi Egyetemi Klubban. A nívós program egyik legjobban várt előadója a mongol Enkhjargal Dandorvaanchig volt, aki kéthúrú lófejes hegedűjátékát különleges énekhangjával tette felejthetetlenné. __________fotó= tóth l. „A cím növeli az érdeklődést Pécs iránt” Pécs városa november 16-án hivatalosan is megkapja a világ- örökségi diplomát. Csütörtökön online-szerkesztőségünk vendégeként Újvári Jenő, a város alpolgármestere válaszolt olvasóink ezzel kapcsolatos kérdéseire. Az interjút most szerkesztett formában közöljük.- Pontosan milyen programokra várják a nagyközönséget? (Noé) Újvári Jenő: November 16-án lesz a diploma átadása, és mi azt szeretnénk, ha a város minden lakója együtt örülne ennek a nagy jelentőségű eseménynek. Ezért a Székesegyházban hangversenyt rendezünk - abban a Székesegyházban, amelyik az ókeresztény terület középkori „folytatása”, hiszen valamilyen formában feltételezhető a kontinuitás a korai középkor és a Szent István által alapított pécsi püspökség között. Tehát a Székes- egyházban este hétkor meghallgatjuk a Pécsi Szimfonikus Zenekar előadásában Kodály Zoltán Liszt Ferenchez című darabját és egy XVIII. századi pécsi szerző művét, valamint Kodály Zoltán Budavári Te Deum című alkotását egy egyesített kórus előadásában. Itt fogja bemutatni a világörökségi diplomát Mounir Bouchenaki, az UNESCO főigazgatójának kulturális helyettese.- Próbáljon meg még egy kis kedvet csinálni, hogy ne fulladjon érdektelenségbe a rendezvény, (koldus) U. J.: Folytatnám akkor azzal, hogy fél hatkor beszédet fog mondani Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter, Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökség Védelmi Hivatal elnöke, Pavlekovics Ferenc püspöki helynök, Somogyvári Imre, a Sírkamra Alapítvány titkára és Toller László polgármester is, majd elhelyezünk egy emléktáblát a Péter-Pál sírkamra bejáratánál, amit fél hétkor adunk át a közönségnek.- Milyen jelentősebb régészeti leletre bukkantak a sírkamrákban, és ezek hol lesznek láthatóak? (Zsák) U. J.: Sopianae városának több évszázados régészeti feltárása számtalan fontos tárgyat hozott felszínre - ezek a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályán egy állandó kiállítás keretében láthatók. Említenünk kell azonban egy mostani érdekességet: az 5. számú sírkamra feltárása után egy bronzból készült templomi függőmécses töredéke került elő, amit krisztogram (Krisztus nevének kezdőbetűi), valamint alfa és omega betűk díszítenek. Ez volt a diadalra jutó kereszténység első államilag elismert jele, és ez lesz a pécsi világörökség emblémája is.- Miket vállal magára a város a világörökségi értékek bemutatásában? (Kiss Dávid telefonos kérdése) U. J.: A városnak elsősorban a megóvás a feladata. Ennek érdekében az önkormányzat ez évben 50 millió forinttal járul hozzá a szükséges állagmegóvási munkák elvégzéséhez, valamint a helyszín bemutatásához. Az állagmegóvást tetőfelújítással, vízelvezetéssel, parkosítással, parkolóhelyek kialakításával képzeljük el, a bemutatást pedig utcai irányí- tótáb Iákkal, óriásposzterekkel, CD-lemezekkel, népszerűsítő kiadványokkal.- A közép-kelet-európai régióban kik kerültek fel eddig a világömksé- gi listára? (krakkói) U. J.: A régió emlékei közül természetesen a magyar emlékeket illik elsőként említenünk: 1987-ben a Budai vár és Hollókő falu lett a Világörökség része, majd 1996-ban Pannonhalma, 1999-ben pedig a Hortobágyi Nemzeti Park. 1995- ben (a Szlovák Köztársasággal együtt) az Aggteleki-barlang és karszt, 2000-ben pedig a Sopianae pécsi színhely. Testvérvárosaink közül Krakkó központját, Graz belvárosát, és Lyon reneszánsz belvárosát sorolják ide, de fontos kapcsolataink vannak (egy másik örökségi program révén) a csehországi Olomouccal és a lengyel Zamosc- cal is.- Hány helyszín szerepel a világörökségi listán? (Zsákai Ádám faxon küldött kérdése). U. J.: A legújabb adatok szerint 690 emlék található a világörökségi listán, összesen 122 országból: ezek közül 529 kulturális érték, 138 természeti színhely, 23 pedig mindkét kategóriába besorolható. A helyszínekkel az UNESCO Világörökségi Bizottsága tartja a kapcsolatot, az illető'országok nemzeti bizottságai révén segíti a megőrzést és egyben ellenőrzi is az emlékek állapotát. Gondatlanság esetén a cím akár vissza is vonható.- Mit jelent a világörökség a város turisztikai kínálatában? (A.n.d.a) U. J.: Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a világörökségi diploma hatványozottan megnöveli az érdeklődést az adott város iránt. Ebben reménykedünk és erre számítunk mi is - a jövő évi szezonra már ennek jegyében készülünk. A világörökségi címet kezdettől fogva a pécsi kulturális turizmus vezérfonalának képzeljük: az egész történelmi belváros az, amit gazdagítani kívánunk, ami most várhatóan új elemekkel fog bővülni. Az interjú teljes szövege olvasható az interneten: www.dunan- tulinaplo.hu. I I 1
