Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-12 / 308. szám

4. OLDAL ' BARANYAI TŰKOR 2001. November 12., hétfő Hírek A BÓLYI óvodában közel félmil­lió forint értékben adtak át búto­rokat a kicsik számára. A beruhá­zást többek között az intézmény­nek felajánlott egy százalékokból finanszírozták. Az új székek és asztalok mellett bordásfalat is avattak, valamint kilenc négyzet- méteren egy kisebb galériát is ki­alakítottak a csöppségeknek, konyhával és étkezővel. fsa) A SELLYE! munkaügyi kiren­deltség legfrissebb adatai szerint szeptember óta két százalékkal csökkent a munkanélküliség a térségben. Ez köszönhető an­nak, hogy 350 közhasznú mun­kás foglakoztatását kezdték meg, 20 asszony pedig egy bólyi, alkatrész-összeszereléssel foglal­kozó cégnél kapott munkát. En­nek ellenére az Ormánságban a munkanélküliségi ráta továbbra is 30 százalék. fwk) SZIGETVÁR polgármestere, Mozsgai Péter egy öttagú dele­gáció tagjaként november 14-e és 16-a között a város törökor­szági testvérvárosába, Trab- zonba, illetve a fővárosba, An­karába utazik. A látogatás fő célja a kereskedelmi kapcsola­tok erősítése a fekete-tengeri ré­gióval. fsza) NAGYNYÁRÁDON befejeződött az óvoda felújítása. A munkára 3 millió forint rendkívüli állami tá­mogatást kapott a falu. A mun­kákban segítő szülők november végén tervezik egy ünnepélyes át­adás megszervezését. (bb) A FEKEDI önkormányzat két újabb, a feltételeknek megfelelő családnak utalt át letelepedési hozzájárulást. Új otthonukat a településen építők összesen 650 ezer forint vissza nem térí- tendő támogatást kaptak. ibbi Még kérdéses, ki szállítja el a szemetet Palotabozsok A településen jelenleg mindenki maga gondoskodik a szemét el­szállításáról. A falu vezetése in­dokolatlannak tartotta, hogy évente több százezer forintot költsenek egy, a jelenlegi szabá­lyozásoknak nem megfelelő sze­méttelep fenntartására. A legutóbbi képviselő-testüle­ti ülésen hozott döntés értelmé­ben a helyzet jövő évtől megvál­tozik. Az önkormányzat áraján­latot kért több hulladékgazdál­kodással foglalkozó cégtől a sze­mét elszállítására. A legelőnyö­sebb, havi 127 ezer forintról szó­lót a Biokom adta, de Palotabo- zsokon nem zárták le a kérdést.- Ha a mohácsi városgazdál­kodási kft. legalább ugyanilyen ajánlattal áll elő, akkor termé­szetesen velük kötünk szerző­dést - mondta el Kalocsai Lász­ló, a település jegyzője. A falu önkormányzata több mint egymillió forintot nyert pá­lyázaton kukák vásárlására, eb­ből és a hozzátett önerőből négyszáz lakossági tárolót vásá­rolhatnak. B. B. Lottószámok Ötös lottó: 28 52 69 70 90 Hatos lottó: 3) (23) (31) 38) 39 43 Pótszám: 44 Rövidebb ideig élnek a falusiak A népesség harmada számára elérheteden a fnagas szintű orvosi ellátás Megalázóan rossz a magyar falusi lakosság egészségügyi helyzete, állítják a szakembe­rek: a kistelepüléseken élők - Baranyában a népesség harmada, több mint százezer ember - életkilátásai és ellátáshoz jutásának esélyei lényegesen rosszabbak a városban lakókénál. Baranyai körkép- A falusi népesség az egészségügyi ellátás és az ahhoz való hozzáférés szempontjából jelentős hátrányban van, mindezt a demográfiai-statisztikai adatok is alátá­masztják - mondta el lapunknak dr. Tényi Jenő, a Pé­csi Tudományegyetem Humán Közegészségtani Inté­zetének professzora. Baranya aprófalvas szerkezete az oka annak, hogy a megyében a falusi népesség jelentős része lényegesen nehezebben jut el az orvoshoz, kerül el szakrendelé­sekre, sőt, a mentő is nehezebben ér ki hozzá, ha baj van. De nem csupán a földrajzi távolság, hanem a szo­ciális, életmódbeli és kulturális szokások is hátrányos helyzetet teremtenek, és jelentősen kedveznek a króni­kus betegségek kialakulásának - a 60 év feletti lakosság nagyobb hányada ugyanis valamilyen állandósult pa­nasszal kerül orvoshoz, állítja a professzor. A kis fal­vakban élők körében a sajátos viszonyok, a munkanél­küliség és a kulturális különbségek jelentősen megne­hezítik az életmódváltást, holott tisztában kell lenni az­zal, hogy nem csupán egészségügyi, hanem össztársa­dalmi problémával állunk szemben - tájékoztatott Té­nyi Jenő. Baranya a magyar falusi lakosság helyzetét tekintve a középmezőnyben található, ennek ellenére az apró- falvakat itt is jelentős hátrány éri - mondja Bognámé ti I lérli A FALUSI NEPESSEG KOREBEN VÁRHATÓ ÉLETTARTAM (1999) Várfalvi Marianna, az Egészségügyi Minisztérium szakreferense. Úgy véli, nemcsak a fenti hátrányok, de a hagyományos közösségek felbomlása is rontja a kis­települések lakóinak mentálhigiénés, és ezen keresztül egészségügyi helyzetét. Mint megtudtuk, a kutatások azt igazolják, a várható élettartam a férfilakosság köré­ben hatvan év alatti azokon a településeken, ahol ma­gas a munkanélküliek, vagy a roma népesség aránya. Dr. Stéger Mik­lós, Magyarszék háziorvosa szerint egyenesen ka­tasztrofális a falusi lakosság egészsé­gi állapota: a dok­tor állítja, a népes­ség legalább har­mada számára el­érhetetlen a ma­gas szintű orvosi ellátás, az egész­ségüggyel egyet­len kapcsolata a falusi háziorvos. Ebből pedig az következik, hogy a fontos orvosi fel­adatoknak helyben elláthatóaknak kellene lenniük, ez azonban pénz hiányában természetesen nem valósul meg. A háziorvos szerint egy pár száz fős faluban a várható élettartam legalább 5-10 évvel alatta marad a városiénak, ennek orvoslására a jelenleginél szélesebb körű összefogásra és forrásokra lenne szükség. A falusiak jellemző betegségei természetesen néven is nevezhetőek: a leggyakoribb halálok a szív- és ér­rendszeri, valamint agy- és érrendszeri megbetegedés. Hasonlóan rontják az életkilátásokat a nagy számban jelentkező mozgás- szervi megbetegedések, valamint a falusi lakosság körében meredeken felfelé ívelő számú daganatos halál­esetek. Az embereket nehéz lebe­szélni ugyanis káros szenvedélyeik­ről, és nem azért - teszi hozzá Stéger Miklós -, mert tudatlanok lennének, hanem egyszerűen nem ismerik el, hogy az egészség érték - ez pedig újabb lépés a magyar falu megalázó­an rossz helyzete felé. T. G. Magyarország Ausztria RENDSZERES ALKOHOLFOGYASZTÁS A FALUSI NÉPESSÉG KÖRÉBEN (%) ________1 85 bem mm % ?s: ________1 36.6 Él 19.-3 akoli felnőttek Dühös lakók, érdekellentétek Megoldásra várnak a Marom-hegyen élők PÉCS Több lakossági fórumot is tar­tottak a múlt héten a pécs-va- sasi elágazónál, ott, ahol a Murom-dűlőbe vezet fel az út. Helybeliek ugrottak egymás­nak, szidták az önkormány­zatot. Több százan kötődnek a Murom- hegyhez, ehhez a kiskertes vidék­hez. Van, aki a hétvégeken jön ki pihenni, mások az egész nyarat töltik itt, s megint mások itt élnek télen-nyáron. Érdekeik olykor egy­bevágnak, olykor különböznek. Néhány éve ezt a részt mező- gazdasági területté minősítette át az önkormányzat, s emiatt nem jár út, közmű és semmiféle infra­struktúra az itt élőknek. Még lak­niuk sem szabadna itt. De mivel közel száz család itt lelt otthonra - idősek és fiatalok egyaránt - az ön- kormányzat legföljebb szemet hunyhat a törvénysértés felett. Igen ám, de ez a többérdekűség káoszt teremt. Közeli birkafarm bűzét kell egyeseknek tűrni, má­sok kénytelenek viaskodni a Pécsi Szőlészek Kistermelői Szervezeté­vel, amelynek vezetői elzárták az egyik, évtizedek óta használt utat, s ezért rossz időben nem tud fel­jönni a hegyre a mentőautó sem. Van, aki a szeméthegyek miatt pa­naszkodik. Egy legutóbbi bead­ványban - október 18-án vette át az önkormányzat - méltán fogal­mazták úgy az itt lakók, hogy pári­ákként kezelik őket. A múlt héten rendezett viharos összejövetelek azzal zárultak, hogy újabb aláírásgyűjtés kezdő­dött, és a Murom-hegyiek végre egy valódi lakossági fórumot sze­retnének, olyat, ahol figyelnek is rájuk. Mert tudják, csak akkor in­dulhat meg bármilyen fejlesztés itt, ha belterületté minősítik ezt a területet. Ez pedig csupán egy köz­gyűlési tollvonás kérdése. KOZMA F. Sószoba az óvodában SZENTLÖRINC A Liszt Ferenc Utcai Óvoda kísér­leti jelleggel sószobát alakított ki a kicsik számára, hogy csökkent­sék a gyakori megbetegedéseket, amely komoly problémát jelent minden évben. A somadrin gyógyhatású ké­szítmény, oldatának olyan hatása van, mint a tengeri levegőnek vagy a sóbarlang klímájának. Pá­rologtatásakor az ásványi sók megkötik a füstöt, porszemeket, s ezáltal tisztán tartják a levegőt. Legfőképpen az asztmásoknak ajánlott, de elmulasztja a légcső és a hörgők hurutos megbetege­dését, az allergiás köhögést, a náthát és az arcüreggyulladást is. Bőrbetegségekre - mint az ekcé­ma, pikkelysömör - szintén’ ked­vező hatással van. Matusz Ferencné óvónő - a kezdeményezés egyik elindítója - elmondta, a helybéli cégek, ma­gánszemélyek anyagi segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg az ötlet. Az önkormányzat is ígéretet tett a további támogatás­ra, valamint az Egészségügyi Mi­nisztériumnál is pályáznak majd további pénzforrás reményében. S. A. Új szabadidős központ nyílik HORVÁTOK ÜNNEPE PÉCSETT. A hazánkban élő horvátok ünnepének programjában az August Senoa klubban tartott könyvbemutató és a Bazilikában rendezett horvát nyelvű szentmise mellett a Helyőrségi Klubban folklórműsor (képünkön) is szerepelt. A programokra ha- zánk szinte valamennyi horvátok lakta településéről érkeztek vendégek. _________________________________________fotó; laufer László Sás d A nyolc település hátrányos hely­zetű fiataljait támogató sásdi köz­pontú Családsegítő és Gyermek- jóléti Szolgálat idén szabadidős központot alakít ki döntően kö­zösségi munkában támogatók, valamint helybéliek segítségével. Még idén megkezdi munkáját a szabadidős klub a szolgálat egyik tágas helyiségében. Már működik a jogsegélyszolgálat, hamarosan lelki tanácsadó kezdi meg mun­káját. Egyetemi és főiskolás hall­gatók jelezték, ingyen korrepetál­nak többek között angolból, ma­tematikából. Akadt olyan jelent­kező, aki a beás nyelvet tanítja meg az érdeklődőknek, s több vállalkozó ajánlotta fel, hogy kéz­művességet oktatna. A klubtagok etikát és életmódvitelt is tanulnak majd. _________________csuTi j. Je gyzők lesznek a polgármesterekből Kisszentmártonban a testület a minimumra csökkentette a falu első emberének fizetését Sajátos viszony alakult ki a polgármesterek és a jegyzők kö­zött. Bár a jegyző a törvényesség őre, és fizetése is több, mint a polgármesternek, de sok szempontból kiszolgáltatott helyzet­ben van. Ennek ellenére korábban nem tapasztalt folyamat in­dult el: a polgármesterekből jegyzők lesznek. Jokerszám: 450971 ____ Baranyai körkép Jón ás István tizenegy évig volt pol­gármester Gerényesen. Tekintettel arra, hogy az elmúlt öt évben min­dig volt valami gond a körjegyzők­kel, akik sűrűn cserélődtek, ő maga pályázta meg, és nyerte el a vásárosdombói körjegyzői állást. Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e amiatt, hogy most voltaképpen az a testület lesz a munkáltatója, amely­nek eddig vezetője volt, azt vála­szolta, ettől nem tart, mert jó a vi­szony közte és a testület között. De­cember 2-án lesz Gerényesen a pol­gármester-választás, ahol Jónás 1st­Dr. Bérces) Ferenc van remenyei szerint megtalál­ják az utódját. Nem gyakori, hogy polgár- mesterből jegy­ző lesz, de ennél is ritkább, hogy ugyanaz az em­ber polgármes­ter is és jegyző is egyszerre. Ilyen egyetlenegy van Baranyában, Lónay Gyula, Kisszentmárton pol­gármestere, aki a Fejér megyei Kálóz község jegyzője is. Bogdán Gábor kisszentmártoni alpolgár­mester szerint a jegyzői munka tel­jes idejét elveszi a polgármester­nek, aki több mint egy éve el is köl­tözött Kálozra, és csak akkor jön vissza, ha testületi ülésre hívják. Ezért a testület az illetményét a mi­nimumra csökkentette, de Lónay ezzel nem ért egyet, ezért bíróság­hoz fordult. A polgármesterek és a jegyzők között olykor érezhető feszültség alapja lehet ma már az is - mondja dr. Bércesi Ferenc, a Baranya Me­gyei Közigazgatási Hivatal vezetője -, hogy a köztisztviselői törvény szerint magasabb lett a jegyző fize­tése, mint a polgármesteré. Ez azért fordulhat elő, mert a polgármeste­rekről szóló törvényt nem igazítot­ták a köztisztviselői törvényhez, így nem csoda, ha a polgármeste­rek elgondolkodnak azon, hogy in­kább a jegyzői munkát választják, persze ezt csak akkor tehetik, ha a szükséges iskolákat elvégzik, és le­teszik a szakvizsgát. Felmérések szerint a jegyző 70 százalékban államigazgatási felada­tokat lát el, s csak 30 százalékban önkormányzatit. S amíg előző terü­leten vannak, utóbbiban nincsenek hatáskörei, ez azt jelenti, hogy mint állami ember, hozhat közhatalmi döntést, de mint önkormányzati ember, nem kaphat hatáskört, még a testülettől sem. Ennek ellenére az államnak a jegyző kinevezéséhez, felmentéséhez, munkáltatásához semmi köze sincsen, csak a polgár­mesternek. Ezért került bele az ön- kormányzati törvény módosításá­nak tervezetébe, hogy a jegyző ki­nevezéséhez az államigazgatási hi­vatal vezetőjének véleménye vagy egyetértése kell. A módosítás vár­hatóan a helyhatósági választások előtt lép életbe. CSERI LÁSZLÓ Polgármesteri apparátus Elsősorban a városokban kezd kialakulni, hogy az önkormányzat saját apparátust alakít ki, hiszen a polgármestereknek lehetőségük van arra, hogy meghatározott ciklusra politikai munkatársakat alkal­mazzanak, akiket közvetlenül ők vesznek fel a hivatalba. Pedig a polgármesteri hivatal vezetője, a köztisztviselők munkáltatója a jegyző, nem pedig a polgármester. A jelenség az önkormányzati és állami apparátus szétválásának sajátos jele. i 4 Előnyök és hátrányok Nem csupán hátrányai, előnyei is vannak a falusi létnek. Egészségügyi szempontból fontos a városihoz képest tiszta le­vegő és környezet, a mozgásközeli életmód, valamint az élelmi­szerek biztonsága: a falusiak lényegesen kevesebb génkezelt, tartósított és vegyszerekkel dúsított élelmiszert fogyasztanak, mint a városiak. Kevéssé egészségesek ugyanakkor az étkezési szokások, magas a zsír- és alkoholfogyasztás, és meglepő módon a kistelepülésen élő gyerekek kevesebb tejhez, zöld- séghez-gyümölcshöz jutnak, mint városi társaik. A falusi lakosság­nak lényegesen kevesebb lehetősége van a sportolásra is.

Next

/
Thumbnails
Contents