Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-10 / 306. szám

2001. November 10., szombat E G YHAZASHARASZT I BEMUTATKOZIK 9. OLDAL E Egyházasharaszti már a bronzkorban la­kott hely. Neve is mutatja, hogy korán van temploma, míg a haraszt tölgyfaer­dőt jelent. 1294-ben találunk rá először írásos emlékek közt, ahol a középkorban fon­tos hadiút haladt át. Magyar település a hódolt­ság alatt is lakottan, 1840-ben 600 lélekkel, később csekély számú német telepessel. Már 1837-ben van iskolája. 1970-ben 465 lakosa volt, erősödő kistérségi szerepkörrel. 1995- ben készült címerében a farkas - a baski - szájában süllőt látni, tölgy­erdőt és három templomot - amely Süllődre, Baskira és Harasztira, a három elődközségre utal. Old történelmileg nevezetes hely, Zrínyi seregei határában pusztították el a török seregeket 1566-ban. Korán reformátussá vált, sokáig uradal­mi birtok. A XVII. század végére elnéptelenedik, de 1828-ban már 300, sőt az 1940-es években 800 lakosa van, majd a szerep nélküli, hanyatló falvak sorsa jellemzi. __________________ ■ Kö zös cipőben A két világháború hősi halottainak emlékműve és a református templom fotók: tóth i_ Ami a munkahelyeket illeti, Old van kedvezőtlenebb hely­zetben, ahol a munkanélküli­ségi ráta jelenleg 34 százalék körüli. A hagyományos földművelést folytató Határszél Kft., valamint az Akhaib Kft. sokszázas sertés­telepe közel ötven munkahelyet jelent Egyházasharaszti számára. A földek aranykorona értéke is eléri a 24-est, ezenkívül még két kisebb kft. és öt mezőgazdasági vállalkozó működik a faluban, több önkormányzati intézmé­nyük van. Itt a munkanélküliség nem is számottevő. A sertéstelep hátterében régi, térségi tradíció húzódik - 1992-93-ban Old, Egy­házasharaszti, Siklósnagyfalu és Alsószentmárton hetente még 300-400 sertést adott le! Ez ma már a múlté, a környékbeliek többsége Beremendre, Siklósra jár dolgozni. Mindössze két kisebb mező- gazdasági kft. van Óidon, ame­lyek inkább alkalmi munkalehe­tőséget jelentenek a helyiek szá­mára. Az állástalanokon köz­hasznú és közcélú munkával igyekszik segíteni mindkét ön- kormányzat. Jelenleg a falvakban- hozzávetőleg fele-fele arányban- 35-40-en jutnak munkához és némi jövedelemhez ezen a mó­don. Azonban a munkanélküliségi ráta önmagában nem sokat mond, hiszen közös gond mind­két kistelepülésen az állással ren­delkezők igen alacsony jövedel­me. Sokan azért sem vállalnak ál­landó munkát, mert mindössze 2000 forinttal kapnának többet a szociális segélynél. A betonkeverő szájánál Közvilágítás bővítése, közös­ségi ház kialakítása, útszéle­sítés-bővítés és számos más fejlesztési terv áll megvalósu­lás előtt. Bolthajtásos folyosóval kerete­zett, parkettás terem, az előkert- re-utcára nyíló hosszú ablaksor, irodának, klubnak alkalmas ki­sebb szobák, konyha, központi fűtés. Az udvari frontról is több, jól hasznosítható helyiségbe nyithatunk be. Az Egyházasha- rasztiba költözött óvoda révén megüresedett épületet az isten is közösségi háznak teremtette. Az oldi polgármester szívesen kalau­zol a tatarozás alatt álló, alapraj­zában L-betűt író házban, hiszen az esküvőknek, népesebb ta­nácskozásoknak eddig a vendég­lő elkülöníthető kis étterme adott helyet. Most viszont a rendezvé­nyek - valószínűleg már a télen - átkerülhetnek ide. De a bográ­csos főzésekre csábító, tekepá­lyás kocsmaudvar se marad árva - rövidesen azt is kicsinosítják. Három közhasznú munkás, Csőri János, Csőri Péter és ifj. Kosztics Péter igyekezetéből is látni, hogy most az önkormány­zati szükséglakás lakhatóvá téte­le a legsürgősebb feladat. Egy öb­lös szájú betonkeverő mellől hes- segetnek egy kíváncsian téblábo­ló, sárga szőrű kölyökkutyát egy öreg parasztház udvarán. Vissza kellett bontani a konyhai ké­ményt, hogy a lakást innen kö­zépről fűteni lehessen. Két haj­léktalan családnak kell beköltöz­nie ide még a tél beállta előtt. Uniós pályázati támogatással szeretnék a régi cigánytelephez vezető utat kiszélesíteni, ahol 5-6 építési telket jelöl ki az önkor­mányzat és kínál építésre ingyen; és öt öreg, rossz állapotú házat is le kell bontaniuk. Nem szeretnék sokáig halogat­ni a közvilágítás kiépítését sem az Oldi Gyermekotthonhoz veze­tő úton. A megyei önkormányzat fenntartásában működő, a falu határában lévő épülethez mint­egy 500 méteres, kivilágítatlan útszakasz vezet, ahová eddig es­ténként sötétben botorkáltak szülők, gyerekek, pedagógusok. Az egykor protestáns település részint a cigányság révén katoli­kus felekezetűekkel is benépe­sült. Gyakori a vegyes házasság, a felekezeti arány ma 50 százalé­kos lehet. Óidnak 1996-ban 384 lakosa volt - több mint Egyházas- harasztinak - , azonban az el­múlt években Óidon az átlagos­nál magasabb volt az elhunytak, mint 4 születések száma, így most 372 lélekkel számolnak. Egyházasharaszti képviselői Polgármester: Vida Dezső. Alpol gármester: Galgőczi János. A képvise­lő-testület tagjai: Szabó Lajos, Pallag László, Bálint Györgyi, Szeme József. A település 2001. január elseje óta kö­zös körjegyzőséget alkot Óiddal, kör- jegyző dr. Kincsé Károly.________■ Old képviselői Polgármester: Jantal János. Alpol­gármester: Ifkovics Józsefné. Aképvi- selő-testület tagjai: id Csőri János, ifj. Horváth János, Oberländer Má­ria, Balogh Péter. A Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat elnöke Babgh Miklós, képviselők: id Jovánovics István és Kosztics József. _______■ Az oldal az egyházasharaszti önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert Körzeti székhelyközség Egyházasharaszti körzeti iskolá­val és óvodával, orvosi rendelő­vel, védőnői szolgálattal rendel­kezve a szőkébb kistérség köz­pontja ma is. Ivóvíz-hálózata, la­kossági gáz-cseretelepe, postája, telefonközpontja van. A Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács­hoz újabban két pályázatot adtak be - rendezési tervre és Siklóssal közös pályázatként az összekötő út megépítésére. Az új buszmeg­álló zárt beállóval bővül a falu nyugati részén, felújítják a szol­gálati lakásokat, sportpálya létre­hozását tervezik. A hosszú távú programok közt a 90 Celsius-fo- kos termálvíz hasznosításához kapcsolható fejlesztések - tavak létrehozása, erdősítés, a falusi tu­rizmus lehetőségeinek megalapo­zása - szerepel az elképzeléseik között. A község körzeti általános is­kolájába 270 kisdiák jár, ám a he­lyiek közül igen sokan - Siklóson dolgozva - a városi intézménybe járatják gyermeküket. A faluban A körzeti óvodába több településről is járnak gyerekek 1996-ban 383-an laktak - jelenleg 380-an, azaz a lélekszám stagnál. Ennek fő okait a közlekedési viszo­nyokban és a helyi álláslehetősé­gek hiányában látják. Mindeneset­re ma is legalább húsz üres ház áll a községben, amely az út megépí­tésével felértékelődik majd, és a készülő rendezési terv szerint leg­alább 100 új házhely közül válo­gathatnak az érdeklődők. Mostoha sorsa ellenére is az egyre takarosabb községek sorá­ba emelkedik a hangulatában is különös szomszédvár, Old, amely a körjegyzőség révén az idén került szorosabb kapcso­latba Egyházasharasztival.- Ez év januárjától közös a kör­jegyzőségünk, és dr. Kincsei Károlynak köszönhetően szak­szerűvé vált az ügyintézésünk - kezdi beszámolóját Jantal János polgármester, aki 1998 óta áll a község élén. - A rendszerváltást követően lett ivóvizünk, az útja­Jantal János, Old polgármestere inkkal se dicsekedhettünk; bár én szívesebben beszélnék csak a megválasztásom utáni időszak­ról. Technikumot majd főiskolát végezve mezőgazdasági gépész­ként dolgoztam a beremendi té- eszben közel két évtizedig. Azt mondják, kijöttem az emberek­kel, talán ezért biztattak, jöjjek a közéletbe. Bár néha a szememre vetik, hogy lágyszívű vagyok... Azzal kezdeném, hogy elég nagy számlahiányunk volt, amikor ide­kerültem, 1999 februárjában csak a segélyek 70 százalékát tudtuk kifizetni. Ráadásul ugye, a legna­gyobb pénzintézetünk az önkor­mányzatok bankja - de nem poli­tizálok. Erről a munkáról is az a véleményem, hogy olyan közéleti munkát jelent, amelyben nem szabadna politizálni... Visszatér­ve a pénzre, szerencsénk is volt, „önhikis” pályázatok révén sike­rült az adósságainkat lefaragni, hiteleket, a letelepedési segélye­ket kifizetni. Normalizálódott a pénzügyi helyzetünk. Magas ön­részt követelő pályázatokba, bi­zonytalan manőverekbe pedig nem mentünk bele, hiszen a la­kosság 60 százaléka nálunk ci­gány származású, harmada nyug­díjas, nincs lehetőség saját erőből pénzt teremteni.- Azóta is úgy látom, ez egy ab­szolút politikai pálya, pedig én jobb szeretem, ha a tények beszél­nek. Szorosan együtt kell működ­nünk a területi munkaügyi köz­ponttal, mert az állás nélküliek száma magas. A gazdálkodók itt „kicsik”, alig egynéhány, de vol­tak, akik itt vettek földet a fölvásá­rolt kárpótlási jegyekből, és élnek belőle másutt, mint Marci Heve­sen. A temetőt az idén csinosítot­tuk, új cserepet kapott a ravatalo­zó, a két öreg, elkorhadt fát het­venezer forintért döntötték ki. Csak addig nyújtózunk, amíg a ta­karónk ér. Kocsmát, amit azóta már rendbe tettünk, új vizesblok­kal láttunk el, a második nekifu­tásra sikerült megvenni. Jó tanuló­dakat is rendben lássuk és meg­szépüljön a falu környéke - a Drá- va-parti töltés, a Tótok földje és Eperjespuszta is. Egy nagyobb uniós pályázatra is készülünk - 170 milliót hozhat, bár minden részletében még nincs kidolgozva melyet Alsószentmárton, Egy­házasharaszti, Old és Siklósnagy­falu nyújt be közösen, ahol na­gyobb számban él cigányság. So­kan vannak, akik őstermeléssel A mindkét falu számára létfontosságú út nyomvonala pénz volt - most a bérlete hoz­zánk folyik be. A hősi emlékművel is további terveink vannak: szép bejárat oda, térkövezés. Közvüágí- tás a gyermekotthonhoz. A telepü­lésrendezési tervre is beadtunk pá­lyázatot, hogy végre az árkokat, hi­próbálnak segíteni családjukon. Ez a meleg, párás Dráva menti táj arról is nevezetes, hogy Magyaror­szágon az új krumpli itt, Óidon csírázik ki és érik be elsőként ter­mészetes körülmények között. Messze, előre tekintve Vokány o o Kisbudmér Ivánbattyán Q Palkonya Q O. •; Otisjakabfalva Oócsa Máriagyúd o Nagyratörő tervek szunnyadnak az asz­talfiókban Egyházasharasztiban. Vida Dezső polgármester meggyőződése, hogy a tönkretett falvak csak messze előre te­kintve, hazai és nemzetközi kapcsolato­kat építve törhetnek ki zártságukból.- Az amerikai hadsereg taszári egységével, a Vö­röskereszt németországi szervezetével, a horvát határmenti térséggel egyaránt erősödő kapcso­latokra törekszünk - mondja Vida Dezső. - Rö­videsen fórumot hívunk össze, és a körzet pol­gármestereiből koordinációs bizottságot is létre­hoznánk. A grazi polgármesternél tett utam is arról győzött meg, hogy az önmegvalósítás sza­badságát és esélyegyenlőséget kell biztosítani a falvaknak. Miközben Európa felé haladnánk, itt­hon növekszik a papírtenger; a pályázati dönté­sekre egy évig kell várni, ez alatt elúszik a kevés­ke pénz is, holott egy piacgazdaságban a dön­tésnek heteken belül kellene megszületniük! A határmenti falvak rendkívül nehéz helyzetben vannak, új munkahelyek nem teremtődnek. A politikai elit csak a váro­sok fejleszté­sében gon­dolkodik.- Valódi vállalkozá­sok esetén nem fordul­hatna elő, E6YHAZASHARASZTI LÉLEKSZÁMA 465 380 & q MaroK lawlifata Vlltényküvesd s O Ö O JMarsány v.ft&ry 'f“im 0 EGYHÁZASHARASZTI Kist»** hogy a termelő a munkájának csak 80 száza­lékát kapja vissza, rossz vetőmagot kap, csök­kent értékű gyomirtó szerek kerülnek forga­lomba. Búzafelvásárlásnál különböznek a mérési adatok: a bürokrácia helyett az állam­nak kellene ezt a vizsgálatot felelősséggel fel­vállalni. Elkésett a kukoricabomba hatástala­nítása is: 90 százalékban már learatták a ku­koricát, mázsáját 1600 forintért tudták eladni, ami 2200-2400 forintos termelési költséggel számolva má­zsán k é n t 600-800 fo­rint vesztesé­get jelent. Ha­todik éve a pa- rasztember ingyen dolgo­zik! Mind­azok, akik nem rendel­keznek gép­parkkal, szárí­tóval! Sürge­tők lennének új támogatási formák, hogy ne a százmilliós vagyonokkal rendelkezőket segítsék! Ez mind a kis falvak gondja! Jöve­delmező munkát kell adni, nem segélyt. A vi­lággazdaságban nem lehet 1-2 éves progra­mokkal operálni - olyan törvényalkotásra van szükség, amely kiszámítható, de nyomon kö­o Lapáncsa Ö ffiocska veti a válto­zásokat is. Első az inf­rastruktúra! o.o _ AZ Utak a AWcwrwártoo O rjBmrmi közlekedés. Megváltás lenne az Old- Egyházasharaszti-Siklós út az eddigi kerülő - a benzinre kidobott százezrek és az idő - mi­att. Az utat mindenképp megépítjük! Ami a falut illeti, nem szívesen foglalkozom a múlt­tal - fontosabb előre tekinteni. Azon dolgozunk, hogy USA- beli és ausztrál-magyar befek­tetőket is megnyerjünk a tér­ségnek feldolgozóüzem, ipari létesítmény telepítésére. 1968 óta van termálvizünk a határ­ban; ezt sem tudjuk hasznosí­tani önerőből. Addig is min­dent elkövetünk a méltó uniós csatlakozásért, de ehhez a községi önkormányzatok na­gyobb döntési jogkörére, önál­lóságára is szükség lenne. A közelmúltbéli események is erősítik, hogy Európának ösz- sze kell fogni, hogy valóban egységes legyen, és a folyamatban Oroszor­szágnak is helyet kell biztosítani. Hiszen, mint Churchill fogalmazott; „nincsenek örök barátok és örök ellenségek, nincsenek bűnös népek, csak bűnös izmusok”. Új krumpli a Dráva mentén Vida Dezső, a település polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents