Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-09 / 305. szám
HI 2001. November 9., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Hat külföldi díszdoktort avattak A Magyar Tudomány Napja alkalmából a Pécsi Tudomány- egyetem ünnepi szenátusi ülést rendezett tegnap. Az egyetemi ünnepségen dr. Tóth József rektor adta át a Doctor Honoris Causa címet három német, egy-egy amerikai, amerikai-magyar és japán tudósnak. Dr. Rolf Birk, a Trieri Egyetem munkajog és nemzetközi magánjog professzora, az Európai Uniós jog szakértője a PTE Állam- és Jogtudományi Karával mintegy hat éve áll szoros kapcsolatban. Dr. Robert S. Blacklow belgyógyász, a Northeastern Ohio Universities College of Medicine (NEOUCOM) professzora, az orvos- egyetem elnöke és dékánja. A NEOUCOM és a POTE - majd PTE ÁOK - együttműködése elindításában szerzett nagy érdemeket. Dr. Manfred Frank, a Tübingeni Egyetem filozófiaprofesszora az egyik legismertebb, legjelentősebb kortárs német filozófus. Dr. Susumu Okabe, a Kyotoi Gyógyszerészeti Egyetem professzora a gyógyszerészképzésben világszerte a legelismertebb japán szaktekintély. Dr. Charles Simonyi (ifj. Simonyi Károly) informatikus kutató tudományos munkájával és vezető tervezőként két évtizede egyik meghatározója a Microsoft diadalútjának. Dr. Herbert Zeitler matematikus, a Bayreuthi Egyetem professor emeritusa. Több mint 20 éve baráti és szakmai kapcsolatok fűzik a pécsi egyetemhez. Az ünnepségen vette át a professor emeritus címet dr. Andrásfalvy Bertalan néprajztudós, nyugalmazott egyetemi tanár, az egyetemi magántanári címet dr. Málly Judit, a Soproni Erzsébet Kórház neurológus főorvosa és dr. Répa Imre, a Kaposvári Kórház diagnosztikai intézetének igazgatója. ______on. Az ünnepélyes ceremónia végeztével Játékfórum a könyvtárban A gyermekek körében fellépő agresszió és a szorongás oldására az egyik igen jónak tűnő megoldás a játék. Erre figyelve a Szakszervezetek Baranya Megyei Könyvtárában ma egésznapos játékfórumot szervez a „Segíts, hogy beszélhessek!” Alapítvány, melyre Magyarország megyéiből és a határokon túlról is várnak pedagógusokat. A témában való elmélyedést öt hazai szakember segíti, köztük játékmesterek, bűvészek, festőművészek. Az alapítvány ügyvezetője Kárpáthy Magdolna pszichológus, aki a könyvtár úgynevezett túlélési klubját is vezeti, segítve ezzel a különböző problémákkal küszködő gyermekeknek és szüleiknek. A mai játékfórum célja, hogy a megtanult játékokat a gyakorlatban is alkalmazzák majd a pedagógusok. K. F. A karmester színháza Határozottnak és nagyon konkrétnak tartom magam színházi dirigensként - mondja Stau- róczky Balázs, a Pécsi Nemzeti Színház új és igen fiatal karmestere, aki megbízatását nagy kihívásnak tekinti.- Kétféle karmester létezik. Aki születésétől fogva annak készül, és ezt már 3 éves korában is tudja, ilyen volt például Karajan, vagy Lukács Ervin, a tanárom. A másik lehetőség, amikor elmélyült zenetanulás során lassan, fokozatosan érik meg benne a zeneszerzői, vagy a karmesteri elhivatottság - vallja Stauróczky Balázs, a Pécsi Nemzeti Színház új karmestere. A fiatalember még éppen csak túljutott a harmadik ikszen, de már jelentős dirigensi múlt van mögötte. Ő a második úton haladt, korrepetitorként dolgozott a Vígszínházban, a Nemzetiben, majd a győri színházban dirigált, legutóbb pedig Zalaegerszegen volt amolyan mindenes városi zenei vezető. Hozzáteszi, hogy élete során különböző hangulatok, események érték, melyek erre a pályára irányították. Négyévesen Brahms D- moll zongoraversenye ragadta meg először ilyen értelemben, aztán negyedikes gimisként A makrancos hölgyből írt musicalt, melyet osztályával nagy sikerrel játszottak az Egyetemi Színpadon. A darab betanítása, a próba hangulata felvillantotta előtte a karmesteri teendőket, a zene és a színház sajátos kapcsolata pedig ugyancsak megfogta. Aztán rögtön kiemeli azt is, hogy véleménye szerint a színházi karmesterség sokkal komplexebb teendő, mint a koncertkarmesteri. Mert nemcsak a zenekarra, de a színpadi gépezet apró dolgaira is figyelni kell, és minden láthatatlan szereplővel, ügyelő, technikusok stb. aktív kapcsolatot kell kialakítani.- A pécsi színház zeneigazgatójának hívására örömmel jöttem ide - folytatja Stauróczky Balázs -, mert az itteni munkát sokkal nagyobb kihívásnak tartom, mint a győri, vagy a zalaegerszegi kiruccanást. A Pécsi Szimfonikus Zenekarnak ugyanis igen jól cseng a neve a szakmában, itt van esély a szakmai előrelépésre, de maga a város is kulturális fellegvárnak számít a Dunántúlon. A karmesteri diplomát a Zeneakadémián négy éve adták a kezébe, s azóta ezt tekinti elsődleges feladatának, de nem mondott le a zeneszerzésről sem, hiszen a gimnáziumi próbálkozás óta már új zenét írt a Koldusoperához is (ezt a produkciót a Jurta Színházban játszották). Zenei hitvallását úgy fogalmazza meg: számára nincs könnyű-,, meg komolyzene, musical, meg opera, csak jó meg rossz zene van. Márpedig ő mindenkor minStauróczky Balázs fotó: tóth l. denütt a minőségre törekszik, legyen az korrepetitort munka (a színpadi énekesek kiválasztása és betanítása), vagy karmesteri tevékenység. Utóbbi minőségében a Víg özvegyben és a West Side Story-ban már rendszeresen találkozhat a pécsi közönség Stauróczky Balázzsal. MÉSZÁROS B. E. Parlagon a nemzetközi ösztöndíjak A magyar nyelvet nem kell félteni a lemorzsolódástól A régió nyelvi-kulturális jelenségei címmel tartott konferenciát a héten a Baranya Megyei Művelődési Központ. Az előadók Baranyát, mint mikrorégiót vizsgálták, amely egyrészt kisebbségi sokszínűségében, másrészt nyelvtanítási módszereiben képvisel magas szintet az országban. A dél-dunántúli régió, illetve Baranya hangsúlyozottan fontos szerepet tölt be a nyelvek és kultúrák egymásra hatásában. A megye ezen státusza alapvetően két alappilléren nyugszik - mondta Komlósi László, a PTE angol tanszékének vezetője. Elsőként, a régióban a horvát, a német, illetve a beás kisebbség, mind kultúrájában, mind pedig nyelvében meghatározó mértékben van, jelen, másodsorban pedig a megyében több szinten is folyik olyan átfogó program, amely az utóbbi évtizedek multikulturalitásának elsajátítását könnyíti meg a következő generáció számára. A konferencián elhangzott egy regionális nyelvpolitikai tervezet, melynek célja a nemzetiségi, illetve magyar fiatalok számára az esélyegyenlőség, amely ebben az esetben azt jelenti, hogy az itt élő etnikumok már az általános iskolában tanulhassák az anyanyelvűket. Ezzel párhuzamosan sajátítanák el a gyerekek az első világnyelvet, majd pár év múltán a másodikat is elkezdenék. Az előadók közt egyetértés szülétett abban, hogy az a világméretű tendencia, amely a viszonylag kevés ember által beszélt nyelvek lemorzsolódását jelzi, nem fogja érinteni a magyart. Inkább valószínű az a jelenség, ami az Európai Unióban is megvalósulni látszik, ahol a nyelvek egyenrangú félként állnak egymás mellett, míg költségkímélő okokból, olykor átveszi a szerepet egy széles körben beszélt nyelv, például az angol. Ezért a régióban beszélt nyelvek tanítása és kutatása fontos szerepet játszhat a közeljövőben a Dél-Dunántúlon. Ilyen kutatási terület a különböző roma dialektusok és a cigány kultúra is, amelyről Pálmainé Orsós Anna tartott előadást. A Magyarországon élő romák több mint hetven százaléka csak magyarul beszél. Alig harmaduk, a beások és az oláhok beszélik még az eredeti nyelvüket. Érdekes, hogy a köztudattal ellentétben nem nyert bizonyítást az, hogy a cigányság egésze Indiából érkezett Európába, mindenesetre érdekes adalék, hogy a beás nyelv még csak nem is hasonlít az indiai nyelvre. Sőt a cigányság olyannyira nem homogén, hogy egy beás és egy oláh cigány meg sem érti egymást, annyira különböznek egymástól az általuk használt dialektusok. A kutatás, illetve a tanulás, a kultúra és azon keresztül egy etnikum megértése természetesen gazdasági szempontból sem érdektelen. Dr. Tóth József, a PTE rektora elmondta, hogy bár a világnyelvek nélkülözhetetlenek, de Baranyában és az egész országban fontos, hogy sokan értsék a közvetlen szomszéd népek beszédét is. Mégis számtalan esetben kerülnek a szemeteskosárba olyan ösztöndíjak, illetve pályázatok, amelyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy a kulturális összefonódások erősödjenek közvetlen szomszédainkkal. MÉSZÁROS ZSOMBOR Szarvashibák egy vadászati múzeum körül Vadászmúzeumot akartak létrehozni Siklóson az 1998-ban elhunyt dr. Horváth Béla orvos trófeagyűjteményéből. Ám kiderült, nincs jogi alapja a gyűjteményhez való jutásnak, és a szándék ütközik a családi kegyelettel. Egy másik kiállításra felajánlott siklósi gyűjtemény ugyanakkor lassan negyedik éve romlik, és nagyközönségnek mindmáig nem mutatták be. A város köztiszteletben álló szülötte az 1946-ban szerveződött siklósi Táncsics Mihály Vadász- társaság alapító tagja, s végül örökös tiszteletbeli elnöke volt. A Hubertus-kereszt arany fokozatával kitüntetett orvos vadászélményeit a Zúg az erdő - Kertek aljától a Kárpátokig című könyvében örökítette meg.- Úgy tudtuk, dr. Horváth Béla felajánlotta a városnak nagyon szép trófeagyűjteményét, annak bemutatását terveztük a vár kiállításán. A Duna-Dráva Nemzeti Parktól kapott képekkel a flóra és fauna szép anyag lett volna együtt. Úgy hallottam, Béla bácsi özvegye azt mondta, amíg ő él, nem adja oda a trófeagyűjteményt. Először mindenki megdöbbent rajta, férjének vadásztársai is, de méltányolnunk kell kötődését az emlékekhez - mondja Kovács Ferenc, a Siklósi Vár Kht. megbízott ügyvezető igazgatója. Hozzáteszi, a siklósi várban tartott megyei vadászkiállítás résztvevői abban maradtak, hogy összegyűjtik a bemutatóra a trófeákat saját kollekciójukból, és ha majd az özvegy meggondolja magát, ki lehet állítani dr. Horváth Béla gyűjteményét is.- Az „adományról” volt valami írásos dokumentum?- Nem tudok ilyenről, de Béla bácsi többször hangoztatta szándékát, könyvében is említést tett róla. A vadásztársai is így tudták. Nyolc hónapot csúszik a kiállítás, egy kicsit más lesz, de meglesz: ha idén már nem is, de jövő tavaszra megrendezzük. Egyébként ha netán lenne írásos nyoma az adományozásnak, nem hiszem, hogy Siklóson bárki is érvényt kívánna szerezni annak Béla bácsi özvegyével szemben. Dr. Horváth Béla özvegye elhárította, hogy újságíróval beszéljen. Azt javasolta, hogy keressünk másvalakit ehhez. A trófeagyűjtést a siklósi vadásztársaság elnöke, Magyar László vezeti, tehát őt kerestük meg.- A Horváth Béla vadászati múzeum szóbeli alapkő-letétele - vagyis az elhatározás - az 1998-as baranyai vadásznapokon történt. A kiállítási anyagban zömmel trófeák lennének, aztán régi vadászszerszámok, hajdani sörétes tölténycsináló eszközök. A várban két termet tartottak fenn erre a célra. Béla bácsi többek előtt kifejtette, hogy szeretné, ha gyűjteményéből múzeumi kiállítás lenne. A polgármester úrnak is mondta, a vadásztársak körében is többször. Erre alapoztuk a múzeum gondolatát - meséli.- Özvegye azonban nem járult hozzá a trófeák elviteléhez.- Beszéltem vele, amikor erről értesültünk. Lilla azt mondta, tiszteletben tartja Béla bácsi akaratát, de amíg itt lakik, szeretné A gyűjtemény egy részét most Bajor Péter gondozza fotó: laufer László egyben tartani azt a dolgozószobát, amelyben férje a gyűjtemény legkedvesebb dararabjaival legszívesebben tartózkodott. A kiállítás érdekében most olyan trófeákat kérünk a vadásztársaktól, amelyekhez jeles személyes emlék nem köti őket. Dr. Horváth Béla özvegye és én magam is ajánlanék fel trófeát. Barátként Magyar László természetesen jól ismeri a kérdéses gyűjteményt. Mint mondja, a kollekció vadászszemmel jelentős. A gyűjteményben van medve, muflon, zerge, fajdkakas, másfélszáz őzbak, köztük olyan is, amely most is a világranglista 20. helye körül szerepel, 15-20 szarvasagancs, köztük egy 237 pontos aranyérmes. Egy másik eset viszont azt mutatja, hogy egyébként sem köny- nyű a Tenkes alján trófeákat bemutatni, noha ott a vár hatalmas termeivel. Bajor Péter egy a máriagyűdi borozó tulajdonosa. Bűncselekmény áldozataként elhunyt vadász és preparátor bátyjától örökölt Zala megyéből egy hatalmas gyűjteményt: trófeákat, kitömött állatokat - köztük halakat is -, vadmadártojásokat. A trófeák, preparátumok egy kis része jobb híján most a borozót díszíti.- A gyűjtemény egy része időközben tönkrement, mert nem tudtam a kényes portékákat megfelelő helyen tárolni, hiszen egy átlagos lakást teljesen betöltené- nek. A közel ezer darabnak mára csak töredéke maradt meg. Számos preparátum annyira leromlott, hogy el kellett égetni. Nagy szomorúság volt bátyám emlékére tekintettel is - mondja. Bajor Péter 1998-ban ingyen felajánlotta, hogy bemutató jelleggel a gyűjteményt állítsák ki valahol Siklóson, vagy legalább a térségében.- Ilyen hely azóta sem akadt. Persze legszívesebben a vár termeiben látnám a trófeákat. Arra nem adtam oda a gyűjteményt, hogy valahova eldugva tárolják. Az ajánlatom továbbra is áll, hogy múzeumi bemutatásra a maradék javát odaadom. Megtudtuk, a vár tervezett vadászkiállításához köszönettel számítanak erre a gyűjteményre is. Már ami addig megmarad belőle. DUNAI I. > « t
