Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-06 / 273. szám

I 2001. Október 6., szombat M Á Z A 11. OLDAL i M áza történelmét nem jellemzik viharos vál­tozások, bár az első írásos emlékek 1235-ből valók. A hagyományőrző német és magyar lakosság körében a népviselet egészen a múlt századig dívott, a német viseletben a mélykék, a magyarban a kék és a fehér uralmá­val. A földművelő népesség életében az 1829-es bányanyitás hoz változást, amely a tájék „kettős életét”, az iparos-földművelő hagyományokat meg­teremti. A településen korán bányászkolónia épül, vasúti rakodója van, szerény, de biztos megélhe­tést nyújtó munkaalkalmakkal. Máza korábban Tolnához tartozott, majd az 1975-ös esztendő ismét fordulópont életükben, amikor a települést a szomszédos Szászvárhoz és azzal együtt Baranyához csatolták, a „külö­nös házasság” minden előnyével és bajával, amit a lakosság csökkenése is jelzett. A rendszerváltás után a bányák, üzemek bezárása miatt tragi­kus mélypontra jutó település 1991 februárjától önálló jegyzőség, sez az önállóság máris egy fokozatosan gyorsuló fejlődés jeleit mutatja. Összekürtölt hírnév A Bechtl Henrik irányításával 1952-ben alakult nemzetiségi bányász fúvószenekar ismét virágkorát éri, országos ván­dorzászló birtokosa. A kilencvenes évek elején a leg­nagyobb támogató, a bánya meg­szűnésével a mázai zenekar sor­sa is rendkívül nehézre fordult, tudom meg Pecze Gábor tanártól, az együttes karnagyától.- 1992-ben vette át a zenekart az önkormányzat a bányától - mondja Pecze Gábor. - Azóta ve­zetem az együttest. Édesapám bányász volt, jómagam a zenekar tagjaként klarinéton játszottam. Az együttes közel harminctagú - egyébként ez az ideális létszám és minden korosztályból van­nak zenészeink, itt játszik az egy­kori alapítótagok közül Hesz Imre és Hesz János is. Az újjáformáló­dó csapatot jórészt azokból tobo­roztam, akik a szászvári .úttörő zenekarnak is tagjai voltak, tánít- ványai a neves karnagynak, Auth Vilmosnak is. Utánpótlást jelen­tenek azok a gyerekek, akik a szászvári és a nagymányoki ze­neiskolában tanulnak.- A zene szeretete mellett azért is jöttek vissza az emberek, és maradtak együtt, mert itt ko­moly munkát tapasztaltak, és azt gondolom, hogy amit ennyire szeretünk, azt nem is szabad máshogyan csinálni. 1997-ben Sopronban a Magyarországi Né­met Fúvószenekarok Országos Fesztiválján megszereztük az el­ső helyet, a fesztivál vándorzász­lóját is elnyerve. Ezt tavaly Nagymányokon, a millennium évében rendezett találkozón si­került megismételni. Három- évenként rendezik a fesztiválo­kat, ha még egyszer nyerünk, ná­lunk marad a vándorzászló. Évi 30-35 alkalommal lépünk fel, és ez egy amatőr együttes esetében nem kevés. Elsősorban a szűkebb régióban szerepelünk, de négyéves kapcsolat - kölcsö­nös látogatások - köt bennünket a Tübingen-Lustenaui Zeneegye­sülethez is. November 23-án Má­zán, a művelődési házban minő­sítő hangversenyt rendezünk, ahol országos szaktekintélyek mondanak véleményt a mun­kánkról. Jövőre lesz az együttes ötvenesztendős, amelyet egy nagyszabású regionális fesztivál­lal, a III. Mázai Fúvóstalálkozóval szeretnénk emlékezetessé tenni. KÁPOLNA a temetőben ■ A község vezetői A település polgármestere Böhm János, alpolgármestere Kádár Ferencné. A képviselő-testület tagjai: Csermák Zoltán, Fischer Béla, János Imre, Pecze Gábor, Póth János, ifi. Radics Ferenc, ifi. Száz Ferenc és Szőke Zoltánná. 1991 óta önálló jegyzőséggel rendelkező település, jegyzője Szalmáné dr. Keszler Teréz. Ki­sebbségi önkormányzata nincs. A község háziorvosa dr. Brandt Mária. Az önkormányzat a kom­lóiakkal közösen szociális gon­dozói szolgálatot tart fenn. Az Általános Művelődési Köz­pont igazgatója Nyitrai Meny­Oldalszerkesztő: Bóka Róbert hért. A helyi nyugdíjasklubot Andrási Ferenc vezeti. Helyi ala­pítványaik, a Mázai Községi Bá­nyász Fúvószenekarért Alapít­vány és a Máza Községért Köz- alapítvány. Mázának egy katoli­kus temploma és egy evangéli­kus imaháza van. Testvértelepülésük a Székely­udvarhely melletti Fenyéd köz­ség, a kapcsolat elsősorban csalá­dok barátságán, cserelátogatása­in alapul. 1991 óta minden októ­ber elején megünneplik az öre­gek napját, az idén ezt október 5- én tartották meg. Az oldal a mázai önkormányzat támogatásával készült BEM U T A T K 0 Z I K Nyitott ajtók a községházán A hosszú, földszintes épületen csak a fehérlő vakolat és piros-fe- hér-zöld zászló jelzi, hogy ez a községháza. De mindenki azonnal idetalál, és munkaidőben bármikor bekopogtathat - tudom meg Bőhm János polgármestertől. A ház mindenki előtt nyitva áll.- Mázai születésű vagyok, felesé­gem itt tanítónő, két lányom, há­rom unokám van - sorolja bemu­tatkozásul a polgármester egy kis ösztökélésre. - Korábban esztergá­lyosként dolgoztam a bányában, már a rendszerváltás előtt tanács­tag és végrehajtó bizottsági tag vol­tam. A Szászvártól való elválás pro­cedúrája miatt nálunk csak 1991 februárjában volt választás, ahol négy jelölt közül 60 százaléknyi vokssal lettem polgármester, majd később - 1994-ben és 1998-ban - ennél is nagyobb arányban kap­tam bizalmat a lakóktól. A címek­nél fontosabb, semmivel föl nem cserélhető érzés, amikor egy idő­A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA (FŐ) sebb földim odajön hozzám, és a „polgármester úr” vállára téve a ke­zét, azt kérdezi: „hogy s mint vagy, Jánoskám?” 1400 la­kosunk van, de szin­te nincs ember a fa­luban, akit ne ismer­nék név szerint.- Csatoltak ben­nünket Tolnához és Baranyához is, a szo­ciális otthonunk még mindig Tolna megye fennhatósága alá tar­tozik. Volt miért har­colni az infrastuk- túra hiányai miatt is: nem volt szennyvíz- csatorna, nem volt gáz, elöregedett, töredékes ivóvíz- hálózatot örököltünk a bányától, és nem dicsekedhettünk a 14 elavult, „dugdössze” telefonnal sem. Úgy­hogy komoly összecsapásom volt a telefonszolgáltatókkal - ma már át­lagosan minden második házban van készülék. Az Önállóvá vált köz­ségben rövidesen kiépült az új víz­hálózat, 1997-re a szennyvízcsator­na, a következő évben a gázvezeték­hálózat. A szennyvízcsatorna-beru­házás támogatásáért - amely 243 millióba keriilt, házanként 80 ezer forintos lakossági hozzájárulással nagyon sokat lobbizott Páva Zoltán országgyűlési képviselő és Szili Ka­talin helyettes házelnök is. A szászváriakkal közösen fenntartott kábeltévénk hetente jelentkezik he­lyi hírekkel. Ami a jövőt illeti, most kis lépésekben, önerős pályázatok révén költünk a közművesítés nyo­mán felszabdalt utak javítására és a szükséges felújítási, karbantartási munkákra is. Böhm János polgármester q Kisvaszar Kárász o c Szászvár ® o Vékény MÁZA Magyaregregy Kisbattyán MecsekjánoSi- Az életünkben drámai fordu­lattal járt a „tovaris konyec” idő­szaka, a hirdi Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat gyáregységének felszámolásával 250 munkahely szűnt meg, a TÁÉV betonüzeme 75 embernek, a fővárosi szellőző művek mázai gyáregysége 150- nek adott munkát, a Szászvári Bányaüzem legalább 100-nak! A bánya 1993-ra fokozatosan bo­csátotta el az embereit és a kü­lönböző nyugdíjformák révén ezek a családok nem kerültek azonnal a padlóra, de a többi vál­lalat szinte egy csapásra eresztet­te szélnek az embereit! Egyedül a téglagyár maradt, de az is csak szezonban tud 50-60 embert foglalkoztatni, a szellőző művek­nél 15-en, a Nagymányoki Gábor Áron Termelőszövetkezetben is legfeljebb ha ennyien dolgoz­nak. Az emberek többsége Pécs­re, Komlóra, Bonyhádra, Szek­szárdi ingázik - szerencsére a közlekedési viszonyok erre lehe­tőséget adnak. Mukival a jelenbe A település iskolája Telkek olcsón, összközművel A község korábbi, csak módosí­tásra szoruló rendezési terve el­készült, tartalmazva a helyi épí­tési szabályzatot, a kijelölt ipar­illetve lakóterületet. Mint Szalmáné dr. Keszler Teréz jegy­ző elmondta, az északi, Dom­bóvár felé eső részen lakótelep szerepel a tervben, a téglagyár környéke hagyományos iparte­rület, melyet a vasúti rakodó el­helyezkedése is indokol. Á népességében nem fogyat­kozó Máza két családi házas te­rületet is megjelölt - összesen 41 összközműves telket kínálva. Ebből 30 a leendő lakótelepen nyújtana építési lehetőséget. A zömmel 1000 négyzetméteres telkeket igen olcsón - négyzet- méterét 100 forintért - kínálja az önkormányzat, és három éven belül kell megkezdeni az építke­zést. A fiatalok első lakáshoz ju­tását is támogatja az önkor­mányzat. Biztató, hogy jó néhány házat már fiatalok vásá­roltak meg az elmúlt évtized­ben, és a lélekszám csökkenése is megállt a közlekedést tekintve is kedvező adottságú települé­sen. Széles, lassú folyású a mázai fő­utca, mintha korzózásra teremtet­ték volna. Aszfaltos, keskeny út kíséri a fönti széleset, akár pány- vára kötött csikó az anyját. Köz­tük patakmeder. Haladt is itt lovas kocsi, még a mederben is - mutatja a polgármester. Hajdan még mélyebb volt; a híd alatt is átfért ló-szekér, amikor a gazda a kereket dagasztotta a vízben. Partján a keskeny vágányú „mu- ki” araszolt, a császtai és a mázai bányából vitte a szenet a vasút­hoz. A porták mögött hosszú dombhát kushad, nyújtózkodva követi az utca vonalát mindkét ol­dalon, mintha csak annyi dolga lenne, hogy a házak mögött lévő apró pincéket, a fel-felbukkanó, zsebkendőnyi szőlőket elrejtse. Ha a közeli tavakra, a Zengő Vadásztársaság nagyvadas terüle­teire, a szászvári vár régészeti lát­nivalóira, a közeli kirándulóhe­lyekre, Máré várára gondolunk, volna itt jövője a falusi turizmus­nak is. De a bányászmúlttal bir­kózó falu lakói egyelőre nem szí­vesen árusítják ki ezt a néha rájuk nehezülő csendet, nyugalmuk garanciáját. Pedig akad itt hozzá­értő gazda, aki vendégváró bort kínál, és ha a cégtáblákra tekin­tünk - élelmiszer- és húsbolt, fod­rászat, autószerelő, vendéglők akkor a szolgáltatásaiban sem el­árvult a falu. Igaz, helyben, az egyetlen téglagyárat leszámítva, alig dicsekedhet munkaadókkal. Két kis fűrészüzeme közül az egyik parkettaanyagot készít, a másik hagyományos gatternek nevezhető, és van egy vasszerke­zeteket - kazánt, kerítést - gyártó kisvállalkozó is. Nevezetes embe­reik közt tartják számon Mucha Józsefet -, a Fradi nagyszerű kö­zéppályásának édesapja ma is itt él Róth Antalt, a PMFC ismert edzőjét is. Mázára száműzetett és a bányánál dolgozott Pávai Vájná Ferenc geológus, gyógyvizeink kutatója, itt is hunyt el. Sok em­ber emlegeti kedves óvónőjüket, a faluban élő Szünstein Lajosnét, és háziorvosukat, a Szászvárról ide települt dr. Brandt Máriát is. Változások az iskolában Nincs titkos recept, de az általános iskola felszereltségével, szép környezetével már most olyan állapotú, amilyenre a 2003. évtől kötelezik az uniós normák. Köszönhető annak is, hogy a kultúrház, az óvoda és az iskola 1996 óta Általános Mű­velődési Központként működik.- A bánya annak idején még fi­nanszírozta a hatalmas művelő­dési házat, ecseteli a változtatás előzményét Nyitrai Menyhért, az ÁMK igazgatója. A források elapa­dásával kiderült, hogy amit az ál­lam ad, szinte semmire sem elég, noha a két nagyobb civil szerve­zetünk - a Mázai Bányász Fúvós- zenekar és a közel negyvenfős nyugdíjasklub - túlélték ezt a pénzhiányos időszakot és csak­nem egy évtizede egy díszítőmű­vész klub is alakult, olyan ügyes asszonyokból, mint Csollány Józsefné, Hesz Jánosné, Ébert Ádámné, Steib Józsefné.- Az intézmények összevoná­sa sokat segített a gazdálkodá­sunkon. Ma az iskolánkban kor­szerű, pultokkal, laboreszközök­kel felszerelt természettudomá­nyi szaktanteremben oktatjuk a kémiát, a biológiát és a fizikát, számítástechnikai termünk, szeptembertől idegen nyelvi la­borunk van és a technikai-ház­tartási ismeretek számára is szaktantermünk! Mindezt csak 2003-tól írják elő az uniós nor­A művelődési ház mák! Óvodás kortól német nem­zetiségi nyelvet tanulhatnak a gyerekek, már 1992-ben nagy tornatermet avattunk.- Mindezt azért tartom fontos­nak hangsúlyozni, mert a szabad iskolaválasztás egyik következ­ményeként intézményünkben je­lenleg 65 diák tanul, közel negy­ven mázai gyerek Bonyhádra, Szászvárra és Nagymányokra jár iskolába. Az alacsony létszám mi­att kevesebb pénzt kapunk, mindez magasra srófolja a fajla­gos költségeket és az önkormány­zati kiadásokat - a gyerekekért a „szabad iskolaválasztás” jegyé­ben harc folyik, de nem azonos starthelyzetben, korántsem egyenlő és diákokat szolgáló esz­közökkel. Ez bennünket is sújt, holott a szakos ellátottságunk leg­alább nyolcvanszázalékos - ez egy kisiskolában az óraszámok miatt nem is nagyon oldható meg jobban -, és ami a szakmai mun­kát illeti, az elmúlt tanévben a pá­lyázatok révén 1,7 millió forintot nyertünk, sikerrel pályáztunk a minőségi oktatást támogató Comenius-programra is. Átlátha­tó, hókusz-pókusz nélküli alapel­vünk az: jót és jól tanítani, olyan stabil alapismereteket adni, hogy diákjaink a középiskolában is megállják a helyüket. Én úgy ér­zem, hogy a közelmúltban a para­digma-váltás nemcsak a tárgyi fel­tételekben, de bennünk, pedagó­gusokban is lezajlott, a tantestü­let létszámban megállapodott. Az iskolát - amikor a szászváriból a mázai kivált - 123 gyerekkel hoz­tuk vissza, és most is 100-nál több diáknak kellene itt tanulnia. Egyébként az óvodát ugyanilyen megújulás jellemzi, például az új játszótérrel a tárgyi feltételek so­rában. FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ i t X

Next

/
Thumbnails
Contents