Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-06 / 273. szám
I 2001. Október 6., szombat M Á Z A 11. OLDAL i M áza történelmét nem jellemzik viharos változások, bár az első írásos emlékek 1235-ből valók. A hagyományőrző német és magyar lakosság körében a népviselet egészen a múlt századig dívott, a német viseletben a mélykék, a magyarban a kék és a fehér uralmával. A földművelő népesség életében az 1829-es bányanyitás hoz változást, amely a tájék „kettős életét”, az iparos-földművelő hagyományokat megteremti. A településen korán bányászkolónia épül, vasúti rakodója van, szerény, de biztos megélhetést nyújtó munkaalkalmakkal. Máza korábban Tolnához tartozott, majd az 1975-ös esztendő ismét fordulópont életükben, amikor a települést a szomszédos Szászvárhoz és azzal együtt Baranyához csatolták, a „különös házasság” minden előnyével és bajával, amit a lakosság csökkenése is jelzett. A rendszerváltás után a bányák, üzemek bezárása miatt tragikus mélypontra jutó település 1991 februárjától önálló jegyzőség, sez az önállóság máris egy fokozatosan gyorsuló fejlődés jeleit mutatja. Összekürtölt hírnév A Bechtl Henrik irányításával 1952-ben alakult nemzetiségi bányász fúvószenekar ismét virágkorát éri, országos vándorzászló birtokosa. A kilencvenes évek elején a legnagyobb támogató, a bánya megszűnésével a mázai zenekar sorsa is rendkívül nehézre fordult, tudom meg Pecze Gábor tanártól, az együttes karnagyától.- 1992-ben vette át a zenekart az önkormányzat a bányától - mondja Pecze Gábor. - Azóta vezetem az együttest. Édesapám bányász volt, jómagam a zenekar tagjaként klarinéton játszottam. Az együttes közel harminctagú - egyébként ez az ideális létszám és minden korosztályból vannak zenészeink, itt játszik az egykori alapítótagok közül Hesz Imre és Hesz János is. Az újjáformálódó csapatot jórészt azokból toboroztam, akik a szászvári .úttörő zenekarnak is tagjai voltak, tánít- ványai a neves karnagynak, Auth Vilmosnak is. Utánpótlást jelentenek azok a gyerekek, akik a szászvári és a nagymányoki zeneiskolában tanulnak.- A zene szeretete mellett azért is jöttek vissza az emberek, és maradtak együtt, mert itt komoly munkát tapasztaltak, és azt gondolom, hogy amit ennyire szeretünk, azt nem is szabad máshogyan csinálni. 1997-ben Sopronban a Magyarországi Német Fúvószenekarok Országos Fesztiválján megszereztük az első helyet, a fesztivál vándorzászlóját is elnyerve. Ezt tavaly Nagymányokon, a millennium évében rendezett találkozón sikerült megismételni. Három- évenként rendezik a fesztiválokat, ha még egyszer nyerünk, nálunk marad a vándorzászló. Évi 30-35 alkalommal lépünk fel, és ez egy amatőr együttes esetében nem kevés. Elsősorban a szűkebb régióban szerepelünk, de négyéves kapcsolat - kölcsönös látogatások - köt bennünket a Tübingen-Lustenaui Zeneegyesülethez is. November 23-án Mázán, a művelődési házban minősítő hangversenyt rendezünk, ahol országos szaktekintélyek mondanak véleményt a munkánkról. Jövőre lesz az együttes ötvenesztendős, amelyet egy nagyszabású regionális fesztivállal, a III. Mázai Fúvóstalálkozóval szeretnénk emlékezetessé tenni. KÁPOLNA a temetőben ■ A község vezetői A település polgármestere Böhm János, alpolgármestere Kádár Ferencné. A képviselő-testület tagjai: Csermák Zoltán, Fischer Béla, János Imre, Pecze Gábor, Póth János, ifi. Radics Ferenc, ifi. Száz Ferenc és Szőke Zoltánná. 1991 óta önálló jegyzőséggel rendelkező település, jegyzője Szalmáné dr. Keszler Teréz. Kisebbségi önkormányzata nincs. A község háziorvosa dr. Brandt Mária. Az önkormányzat a komlóiakkal közösen szociális gondozói szolgálatot tart fenn. Az Általános Művelődési Központ igazgatója Nyitrai MenyOldalszerkesztő: Bóka Róbert hért. A helyi nyugdíjasklubot Andrási Ferenc vezeti. Helyi alapítványaik, a Mázai Községi Bányász Fúvószenekarért Alapítvány és a Máza Községért Köz- alapítvány. Mázának egy katolikus temploma és egy evangélikus imaháza van. Testvértelepülésük a Székelyudvarhely melletti Fenyéd község, a kapcsolat elsősorban családok barátságán, cserelátogatásain alapul. 1991 óta minden október elején megünneplik az öregek napját, az idén ezt október 5- én tartották meg. Az oldal a mázai önkormányzat támogatásával készült BEM U T A T K 0 Z I K Nyitott ajtók a községházán A hosszú, földszintes épületen csak a fehérlő vakolat és piros-fe- hér-zöld zászló jelzi, hogy ez a községháza. De mindenki azonnal idetalál, és munkaidőben bármikor bekopogtathat - tudom meg Bőhm János polgármestertől. A ház mindenki előtt nyitva áll.- Mázai születésű vagyok, feleségem itt tanítónő, két lányom, három unokám van - sorolja bemutatkozásul a polgármester egy kis ösztökélésre. - Korábban esztergályosként dolgoztam a bányában, már a rendszerváltás előtt tanácstag és végrehajtó bizottsági tag voltam. A Szászvártól való elválás procedúrája miatt nálunk csak 1991 februárjában volt választás, ahol négy jelölt közül 60 százaléknyi vokssal lettem polgármester, majd később - 1994-ben és 1998-ban - ennél is nagyobb arányban kaptam bizalmat a lakóktól. A címeknél fontosabb, semmivel föl nem cserélhető érzés, amikor egy időA LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA (FŐ) sebb földim odajön hozzám, és a „polgármester úr” vállára téve a kezét, azt kérdezi: „hogy s mint vagy, Jánoskám?” 1400 lakosunk van, de szinte nincs ember a faluban, akit ne ismernék név szerint.- Csatoltak bennünket Tolnához és Baranyához is, a szociális otthonunk még mindig Tolna megye fennhatósága alá tartozik. Volt miért harcolni az infrastuk- túra hiányai miatt is: nem volt szennyvíz- csatorna, nem volt gáz, elöregedett, töredékes ivóvíz- hálózatot örököltünk a bányától, és nem dicsekedhettünk a 14 elavult, „dugdössze” telefonnal sem. Úgyhogy komoly összecsapásom volt a telefonszolgáltatókkal - ma már átlagosan minden második házban van készülék. Az Önállóvá vált községben rövidesen kiépült az új vízhálózat, 1997-re a szennyvízcsatorna, a következő évben a gázvezetékhálózat. A szennyvízcsatorna-beruházás támogatásáért - amely 243 millióba keriilt, házanként 80 ezer forintos lakossági hozzájárulással nagyon sokat lobbizott Páva Zoltán országgyűlési képviselő és Szili Katalin helyettes házelnök is. A szászváriakkal közösen fenntartott kábeltévénk hetente jelentkezik helyi hírekkel. Ami a jövőt illeti, most kis lépésekben, önerős pályázatok révén költünk a közművesítés nyomán felszabdalt utak javítására és a szükséges felújítási, karbantartási munkákra is. Böhm János polgármester q Kisvaszar Kárász o c Szászvár ® o Vékény MÁZA Magyaregregy Kisbattyán MecsekjánoSi- Az életünkben drámai fordulattal járt a „tovaris konyec” időszaka, a hirdi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáregységének felszámolásával 250 munkahely szűnt meg, a TÁÉV betonüzeme 75 embernek, a fővárosi szellőző művek mázai gyáregysége 150- nek adott munkát, a Szászvári Bányaüzem legalább 100-nak! A bánya 1993-ra fokozatosan bocsátotta el az embereit és a különböző nyugdíjformák révén ezek a családok nem kerültek azonnal a padlóra, de a többi vállalat szinte egy csapásra eresztette szélnek az embereit! Egyedül a téglagyár maradt, de az is csak szezonban tud 50-60 embert foglalkoztatni, a szellőző műveknél 15-en, a Nagymányoki Gábor Áron Termelőszövetkezetben is legfeljebb ha ennyien dolgoznak. Az emberek többsége Pécsre, Komlóra, Bonyhádra, Szekszárdi ingázik - szerencsére a közlekedési viszonyok erre lehetőséget adnak. Mukival a jelenbe A település iskolája Telkek olcsón, összközművel A község korábbi, csak módosításra szoruló rendezési terve elkészült, tartalmazva a helyi építési szabályzatot, a kijelölt iparilletve lakóterületet. Mint Szalmáné dr. Keszler Teréz jegyző elmondta, az északi, Dombóvár felé eső részen lakótelep szerepel a tervben, a téglagyár környéke hagyományos iparterület, melyet a vasúti rakodó elhelyezkedése is indokol. Á népességében nem fogyatkozó Máza két családi házas területet is megjelölt - összesen 41 összközműves telket kínálva. Ebből 30 a leendő lakótelepen nyújtana építési lehetőséget. A zömmel 1000 négyzetméteres telkeket igen olcsón - négyzet- méterét 100 forintért - kínálja az önkormányzat, és három éven belül kell megkezdeni az építkezést. A fiatalok első lakáshoz jutását is támogatja az önkormányzat. Biztató, hogy jó néhány házat már fiatalok vásároltak meg az elmúlt évtizedben, és a lélekszám csökkenése is megállt a közlekedést tekintve is kedvező adottságú településen. Széles, lassú folyású a mázai főutca, mintha korzózásra teremtették volna. Aszfaltos, keskeny út kíséri a fönti széleset, akár pány- vára kötött csikó az anyját. Köztük patakmeder. Haladt is itt lovas kocsi, még a mederben is - mutatja a polgármester. Hajdan még mélyebb volt; a híd alatt is átfért ló-szekér, amikor a gazda a kereket dagasztotta a vízben. Partján a keskeny vágányú „mu- ki” araszolt, a császtai és a mázai bányából vitte a szenet a vasúthoz. A porták mögött hosszú dombhát kushad, nyújtózkodva követi az utca vonalát mindkét oldalon, mintha csak annyi dolga lenne, hogy a házak mögött lévő apró pincéket, a fel-felbukkanó, zsebkendőnyi szőlőket elrejtse. Ha a közeli tavakra, a Zengő Vadásztársaság nagyvadas területeire, a szászvári vár régészeti látnivalóira, a közeli kirándulóhelyekre, Máré várára gondolunk, volna itt jövője a falusi turizmusnak is. De a bányászmúlttal birkózó falu lakói egyelőre nem szívesen árusítják ki ezt a néha rájuk nehezülő csendet, nyugalmuk garanciáját. Pedig akad itt hozzáértő gazda, aki vendégváró bort kínál, és ha a cégtáblákra tekintünk - élelmiszer- és húsbolt, fodrászat, autószerelő, vendéglők akkor a szolgáltatásaiban sem elárvult a falu. Igaz, helyben, az egyetlen téglagyárat leszámítva, alig dicsekedhet munkaadókkal. Két kis fűrészüzeme közül az egyik parkettaanyagot készít, a másik hagyományos gatternek nevezhető, és van egy vasszerkezeteket - kazánt, kerítést - gyártó kisvállalkozó is. Nevezetes embereik közt tartják számon Mucha Józsefet -, a Fradi nagyszerű középpályásának édesapja ma is itt él Róth Antalt, a PMFC ismert edzőjét is. Mázára száműzetett és a bányánál dolgozott Pávai Vájná Ferenc geológus, gyógyvizeink kutatója, itt is hunyt el. Sok ember emlegeti kedves óvónőjüket, a faluban élő Szünstein Lajosnét, és háziorvosukat, a Szászvárról ide települt dr. Brandt Máriát is. Változások az iskolában Nincs titkos recept, de az általános iskola felszereltségével, szép környezetével már most olyan állapotú, amilyenre a 2003. évtől kötelezik az uniós normák. Köszönhető annak is, hogy a kultúrház, az óvoda és az iskola 1996 óta Általános Művelődési Központként működik.- A bánya annak idején még finanszírozta a hatalmas művelődési házat, ecseteli a változtatás előzményét Nyitrai Menyhért, az ÁMK igazgatója. A források elapadásával kiderült, hogy amit az állam ad, szinte semmire sem elég, noha a két nagyobb civil szervezetünk - a Mázai Bányász Fúvós- zenekar és a közel negyvenfős nyugdíjasklub - túlélték ezt a pénzhiányos időszakot és csaknem egy évtizede egy díszítőművész klub is alakult, olyan ügyes asszonyokból, mint Csollány Józsefné, Hesz Jánosné, Ébert Ádámné, Steib Józsefné.- Az intézmények összevonása sokat segített a gazdálkodásunkon. Ma az iskolánkban korszerű, pultokkal, laboreszközökkel felszerelt természettudományi szaktanteremben oktatjuk a kémiát, a biológiát és a fizikát, számítástechnikai termünk, szeptembertől idegen nyelvi laborunk van és a technikai-háztartási ismeretek számára is szaktantermünk! Mindezt csak 2003-tól írják elő az uniós norA művelődési ház mák! Óvodás kortól német nemzetiségi nyelvet tanulhatnak a gyerekek, már 1992-ben nagy tornatermet avattunk.- Mindezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a szabad iskolaválasztás egyik következményeként intézményünkben jelenleg 65 diák tanul, közel negyven mázai gyerek Bonyhádra, Szászvárra és Nagymányokra jár iskolába. Az alacsony létszám miatt kevesebb pénzt kapunk, mindez magasra srófolja a fajlagos költségeket és az önkormányzati kiadásokat - a gyerekekért a „szabad iskolaválasztás” jegyében harc folyik, de nem azonos starthelyzetben, korántsem egyenlő és diákokat szolgáló eszközökkel. Ez bennünket is sújt, holott a szakos ellátottságunk legalább nyolcvanszázalékos - ez egy kisiskolában az óraszámok miatt nem is nagyon oldható meg jobban -, és ami a szakmai munkát illeti, az elmúlt tanévben a pályázatok révén 1,7 millió forintot nyertünk, sikerrel pályáztunk a minőségi oktatást támogató Comenius-programra is. Átlátható, hókusz-pókusz nélküli alapelvünk az: jót és jól tanítani, olyan stabil alapismereteket adni, hogy diákjaink a középiskolában is megállják a helyüket. Én úgy érzem, hogy a közelmúltban a paradigma-váltás nemcsak a tárgyi feltételekben, de bennünk, pedagógusokban is lezajlott, a tantestület létszámban megállapodott. Az iskolát - amikor a szászváriból a mázai kivált - 123 gyerekkel hoztuk vissza, és most is 100-nál több diáknak kellene itt tanulnia. Egyébként az óvodát ugyanilyen megújulás jellemzi, például az új játszótérrel a tárgyi feltételek sorában. FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ i t X