Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-05 / 272. szám

2001. Október 5., péntek HITÉLET 21. OLDAL Emlékeztető A PÉCSI RÁDIÓ Kapocs ökume­nikus műsorában szombaton 18.30-kor (101,7 MHz), Molnár Já­nos, az egyháztörténet tanára az amerikai terrorsokkal összefüggés­ben az iszlámról szól. BÉRMÁLÁS. Vasárnap 10.30-kor Baranyajenőn, a szépen felújított templomban bérmál Mayer Mihály megyés püspök. A PALOTABOZSOKI Edelweiss di- ákkórus énekel vasárnap a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a pécsi Belvárosi temp­lomban. Rádióközvetítés 10.30-tól. SIKETEK szentmiséje október 7- én, vasárnap 14.30-kor a Zárda­templomban. Utána vetítés, agape. Személyiség és a társadalom ke­resztény szemmel. A Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága Pécsi Csoportja és a Máltai Szeretet­szolgálat lelki programja az október 8-án, hétfőn 18 órakor induló gyógyszerismertető után kezdődik a Janus Pannonius u. 4. szám alatt a Karitász előadótermében. A ven­dég: Dr. Simon Lajos budapesti fő­orvos. ACADEMIA APERTA. A Püspöki Hittudományi Főiskola tanárainak nyilvános előadás-sorozata kereté­ben október 10-én, szerdán 18 óra­kor dr. Horváth István „Az Egyház szentségei”, 19 órakor pedig Dobos László .Jegyesmisztika J. S. Bach zenéjében” címmel tart előadást a főiskola 4-es előadójában (Papnö­velde u. 1.). A MIASSZONYUNK Kanonok rend óvodája 10 éves. Az ünnep­ségsorozat programja: október 11., csütörtök 16.30: Püspöki hálaadó szentmise a Zárda-templomban, 12., péntek 18 óra: Jubileumi jóté­konysági hangverseny a Zárda­templomban, 13., szombat 9-12 óra között „Nagy találkozás” az óvodában játszóházakkal, szóra­koztató programokkal. A PÁLOS Baráti Kör következő ta­lálkozója október 12-én, pénteken lesz a Pálos templomban. A18 óra­kor kezdődő szentmisét és a rövid szentségimádást követően 19 órai kezdettel Puskely Mária Cordia nő­vér, a Szerzetesek című könyv szer­zője tart előadást, A Pálos rend lel­kiségtörténeti gyökerei” címmel. ZARÁNDOKLAT. A Pécs Egyház- megyei Katolikus Németek Egyesü­lete zarándoklatot indít október 13- án Eszékre és Djakovóba. Három busz a pécsi egyházmegyéből in­dul, az óbudaiak szervezésében csatlakozik hozzájuk egy további autóbusz. A zarándoklatot Mayer Mihály megyés püspök vezeti. A PÁLOS templomban október­ben minden nap 17.30 órakor ró­zsafüzért mondanak. Minden csü­törtökön a 18 órá szentmise után szentségimádás. _______________■ A kor követelményei szerint Százhét hallgatója van a Pécsi Hittudományi Főiskolának Tág, világos, korszerű tantermekben kezdte az új tanévet, a tizenegyediket a Pécsi Püspöki Hittudo­mányi Főiskola. 107 hallgatóját belül teljesen fel­újítva fogadta az évszázados egykori szeminári­um. A több éve tartó munkát október 8-án, hétfőn áldja meg Mayer Mihály megyés püspök. A rendszerváltást követően egyik első intézkedéseként szervezte újjá a Hittudományi Főiskolát a megyés püs­pök. 1991-ben indult az első tanév - nagyon áldatlan körülmények között, alagsori helyiségekben és itt-ott lévő tantermekben. Azóta az egykori szeminárium dé­li szárnyában a Szent Mór Iskolaközpont rendezkedett be, a Hunyadi úti oldal a főiskoláé, s északon regioná­lis teológiai könyvtár kap majd helyet. A földszinten tanszéki szobák, az ideiglenes könyvtár és a hallgatói közös helyiségek sorakoznak. Az első emeleten előadótermek és tanszéki szo­bák váltják egymást, a másodikon irodák, előadótermek. Meg a kápolna, a régi sze­mináriumi. Ez műemlék és még felújítás­ra vár. A főiskola kétszakos. A teológia szakra 40-en iratkoztak be, ők lelkipásztori kép­zésben részesülnek. Itt tanulnak a papnö­vendékek, a pálosok, de világiak is, akik jövendő munkájukat plébániavezetőként képzelik el. Lányok is vannak köztük. A hittanári szaknak 67 hallgatója van. A teo­lógia mint tudomány tanulása mellett na­gyon komoly pedagógiai programot telje­sítenek az állami képzési követelmények szerint. Tehát elméletben is, gyakorlatban is jól képzett pedagógusok lesznek. Sze­retnék elemi, hogy az állam pedagógiai végzettségnek ismerje el a hittanári diplomát. Az idén meglepően megugrott az érdeklődés. Amíg a felsőbb évfolyamokon 15-20-an tanulnak, a mostani első évfolyamnak 31 hallgatója van. Ez annál is inkább szembetűnő, mert jelentősen bővült a felsőoktatási kí­nálat: sokféle karra, szakra lehet jelentkezni. S mégis! Ide vonzza őket az érdeklődésük. Pedig anyagilag nincs megbecsülve sem a lelkipásztori, sem a hitokta­tói munka. És mindkettő igazán áldozatos életpálya. A pécsi főiskola a Janus Pannonius Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Karához hasonló színvona­lat képvisel. Hallgatóik egynegyede párhuzamos kép­zés keretében a bölcsészkaron is folytat tanulmányo­kat. És ez a jövő útja: hitoktató szakos hallgatók egy másik tanári szakot is végezzenek el. A napokban fog­ják aláírni az együttműködési megállapodást az egye­temmel hallgatók közös képzéséről és a hallgatói cse­rekapcsolatokról. Huszonnégyen oktatnak a főiskolán. A szokásos fel­sőoktatási nómenklatúrát követik. Főiskolai tanárok - ők tudományos fokozattal rendelkeznek, docensek egyetemi doktorátussal, jelentős tanítási gyakorlattal és nyelvismerettel. Aztán adjunktusok és tanársegé­dek. Diplomájukat a Pázmány Péter Katolikus Egyete­men szerezték, illetve Rómában, Innsbruckban, Hol­landiában. Van, aki Amerikában végzett. Nyelveket be­szélnek, németet, angolt, franciát, olaszt. Két világnyel­vet feltétlenül ismerniük kell. Több oktató a tudományos életben standardnak számító műveket jegyez. Vámagy Antal, most elhunyt liturgikatanáruk tankönyvét az egész országban hasz­nálják. Keresettek Dobos László didaktikai munkái. Gál Péternek a New Age-ről írt könyve húszezer példány­ban kelt el. Ha ma egy tudományos ismeretterjesztő könyv húszezer példányban elfogy - az csoda. Goják János nemzetközileg elismert szakértő az egyház tár­sadalomtanítása és a szociáletika területén. A Justitia et Pax nemzetközi elnökhelyettese. Dr. Székely Ilona a családterápiás intézetet vezeti. Cziglányi Zsolt és Gesztesy András a JPTE Filozófiatörténet Tanszékén is oktat. Természetesen a Hittudományi Főiskolán is van fel­vételi.- A felvételi során nem azt akarjuk elsősorban meg­ismerni, hogy kinek milyen a tárgyi tudása. Arra ott van az írásbeli - mondja Cziglányi Zsolt, a főiskola fő­igazgatója. - A lényegesebb a felvételi beszélgetés. Mennyire tud kommunikálni, alkalmas lesz-e arra, hogy emberekkel foglalkozzon. Nálunk tehát a felvéte­li több mint tudásfelmérés, inkább az alkalmasságra kérdez rá. A képzés kredit rendszerű. Ez a diplomához szük­séges, kurzusként adott pontok gyűjtését jelenti, amit a kurzusok szabad felvételével teljesíthetnek. Az első két év elsősorban a filozófiáé. Nagyon erős a filozófia oktatása, messze magasabb szintű, mint a nem szakosoké az egyetemen. Hangsúlyos még az egyháztörténet és a bibliai bevezetők. A harmadik-ötö­dik évben a dogmatika, a morális, a fundamentális, a pasztorális teológia és az egyházjog, meg a pedagógia. Műveltségi kurzusok: művészet-, zenetörténet, jogi és politikai ismeretek, néprajz. A nyelvtanítást a BTK-val kötendő megállapodás alapján a jövőben az idegen­nyelvi lektorátuson végzik. A Hittudományi Főiskolán a hallgatók ugyanolyan ösztöndíjat kapnak, mint az állami felsőoktatási intéz­ményekben. Az állam egy hallgató után 7000 forintos normatívát biztosít havonta. Ezt differenciáltan osztják szét a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény függvényében. Költségvetésük 5 százalékát az informatikára fordít­ják. A programfejlesztés ezután erősödik fel, de sorban állni számítógép előtt most sem kell. Az elhelyezés? - A kispapok a szemináriumban lak­nak. Van leánykollégiumuk a Székely Bertalan úton, ahol 34 leány hallgatónak tudnak helyet adni. A fiúkat a Collegium Seraphicumban és az egyetemi kollégiu­mokban helyezik el, illetve albérletben. Az intézmény működését az állami képzési norma­tívákból oldják meg. Az épület fenntartásáról a püs­pökség gondoskodik. Mi minősíti ezt az intézményt? Dr. Cziglányi Zsolt főigazgató azt mondja:- A követelmények. Nálunk is 5 éves a hittanárkép­zés, mint az egyetemen bármilyen tárgyú képzés. Az egyetemen ahhoz, hogy valaki egy szakon diplomát kapjon, 120 szakos és 10 műveltségi kreditre van szük­sége. Nálunk egy hallgatónak 150 szakos kreditet kell elérnie és 16 műveltségit. Nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a gyengébb képességűeket megtartsuk fel­sőfokú tanulmányaikban. Egy oktatási intézmény munkáját - legyen az általános iskola vagy egyetem - ugyanis nem annyira abból kell lemérni, hogy az ötös­ből ötöst tud csinálni, hanem abból, hogy a hármasból tud ötöst csinálni. A hozzáadott érték - az számít. A közösségi élet a főiskolánkon egyértelműen jó. A Böl­csészettudományi Karra 3000 hallgató jár, ide 108. Job­ban ismerik egymást a hallgatók, s az oktatók is a hall­gatókat. Ez sokkal jobban megfelel annak, amire mi képezni akarjuk őket: hogy közösségi emberek legye­nek, hogy emberekkel foglalkozzanak. _______________ B.J. Új parókia Harkányban Az elmúlt hét végén há­laadó istentisztelet kere­tében avatták föl a har­kányi református gyüle­kezet parókiális épüle­tét, melyben, amint az szokás, helyt kapott a lelkészlakás, a gyüleke­zet hivatalos helyisége, illetve vendégfogadásra alkalmas részt különí­tettek el. Mint azt a harkányiak lel­késze, Bereczky Ildikó kérdésünkre elmondotta, Domokos János helybéli építész munkája ízléses, korszerű és praktikus. Ugyanakkor stílusában követi az 1700-as években épült parasztbarokk templomét, és méltóság­gal kiemelkedik környe­zetéből. A múlt heti ünnepség­gel, melyen zsúfolásig megtelt a templom, egy kö­zel kétesztendős építkezés első szakasza zárult le, hi­szen a hírek szerint a régi parókiából feltehetően gyülekezeti terem lesz majd. Az új épületegyüt­tes megvalósításában része volt a hitközség tagjainak is adományaik révén, bár a főbb költségeket egy telek­eladásból biztosították. A parókia a melléképületek­kel együtt közel 170 négy­zetméteres alapterületű. Az elmúlt heti hálaadó istentiszteleten részt vett Bóka András megyénk re­formátus esperese, igét hirdetett Balogh Zoltán re­formátus lelkész, a minisz­terelnök vallásügyi főta- rtácsadója._____________icf. Testvérünk, Ferenc Nyolcszáz évvel ezelőtt Ferenc Assisiben ugyan­úgy hallotta az evangélium tanítását, mint mi: „Add el mindenedet és árát oszd szét a szegények között!” Apám vagyonos ember - gondolta küz­delmes munkával teremtette meg családunk biztos anyagi alapját. Én erről mondjak le? Esztelenség lenne! „Aki értem elhagyja otthonát, testvéreit, nővére­it, apját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy a föld­jét, százannyit kap, s az örök élet lesz az öröksége"- hallja ismét. Szakadjak ki a család szerető öleléséből? Anyámnak nem okozhatok ekkora bánatot! Ez szívtelenség lenne! Jézus barátainak nevezi a bűnösöket, s azt mondja, értük jött a földre. Tőlünk pedig azt várja, hogy minden embertestvérünkben lássuk meg Őt: „Bármit tettetek a legkisebb testvéreim közül eggyel is, velem tettétek.” Ezekben a nyomorultakban keressem Krisztus ar­cát? Na nem! Ferencre is ránehezedett kora fényűző stílusa. Emberi vágyódása­ival, megkísértettségével és a társadalmi elvárás ránehezedő nyomá­sával neki is számolnia kellett. És leszámolnia. A mindent eldöntő isteni kérdés így hangzott: mondd, kinek akarsz szolgálni? Az Úrnak, vagy a szolgának? És Ferenc úgy találta, hogy csak az Úrnak érdemes. Elgondolkodom: vajon hogyan érezné magát Ferenc napjainkban? Miben ismerné fel hivatását? És mit tenne ma, túlbonyolított vilá­gunkban a reklám, a megtévesztés és az indulatkeltés örvényei kö­zött? Annak idején bűneit siratva kérdezte: mikor kezdjük el már végre szeretni Istent? S mindenekelőtt azt kutatta, ő hogyan tudná igazabban követni Krisztust. A kérdést tehát önmagának tette fel, nem pedig másra mutogatott, mint bűnösre! Aid magába fogadja a szeretetet, az rendelkezik annak készleté­vel, az tud miből meríteni, tehát szeretni. Minél inkább megnyitjuk szívünket Istennek, a Szeretetnek, annál teljesebben határozza meg életünket a szeretet. Ferenc, aki egészen átadta magát Istennek, be­telt ezzel a szeretettel, és kizárólagosan abból élt. Es ezért volt vilá­gos számára az, amit mi nem értünk, vagy nem merünk érteni. Ő azonban annyira keresztény volt, olyan egységben élt Krisztus­sal, hogy már itt a földi életben megérintette Isten benső világa, ezért ő tudta, miben áll az igazi boldogság. Amikor egyszer elragadtatásba esett és élvezte a mennyei Harmóniát, könyörögve kérte e jelenés be­fejeződését, mert véges szíve nem volt képes befogadni a végtelen boldogságot. Ő tehát kétséget kizáróan tudta, mire tanítja követőit, mikor az igazi boldogság elérését a teljes alázatban jelölte meg: a megcsúfolt Jézussal való közösségvállalás révén tölti be szívünket az Úr győzelme. Persze nem öncélú szenvelgésre gondolt, hanem nap­jaink eseményeinek, veszteségeinknek Jézusért való elvállalására. Mit tenne ma Ferenc? A szegények, hajléktalanok mellé állna, gyűjtene nekik és rádöbbentené - szelíden - a gazdagokat: rossz úton járnak, ez nem vezet sehova, ez zsákutca. Már látszik is a vége! Egyszerűen élne: a legegyszerűbb dolgoknak örülne. A tiszta víz­nek, a szellőnek, a csillagoknak, a mező virágainak és az ég madara­inak - az egész teremtett világnak. Amikor pedig bűnnel és bűnössel találkozna megtalálná módját, hogy általuk is Isten dicsőségét lássa, s r 4g a gyöngeség mélypont­járól is Istenhez fohászkodna. Odaállna a bűntől kínlódók mellé. Át­ölelné őket és a tiszta szeretet sugárzásával érintené meg lelkűket, biztatva, sőt meggyőzve őket az Úr rájuk tekintő jóságáról. Arról, hogy nem szabad feladniuk. Mert az Úr számít rájuk. Garadnay Balázs Ökumenikus kápolna A sátrak ünnepe A zsidó hagyomány szerint őse­ik az Egyiptomból való kivonu­lás után negyven évig vándorol­tak a pusztában, ez idő alatt ide­iglenes hajlékban, sátrakban laktak. Ennek emlékére tartják meg minden év őszén, hét na­pon át a sátrak (vagy héberül: a Szukkot) ünnepét. A zsinagógák mellett, vagy ahol le­het a zsidó családok házai mellett, sátrakat építenek, ott mondják a boráldást, a kidust, ott étkeznek. A sátrak ünnepe gazdag a színes szertartásokban, festői jelképek­ben, hiszen ekkora esik az egész évi munka betetőzése: a szüret, a termés betakarításának befejezése. Az ünnepnek két jelképét kell kiemelni: a sátort és a négy részből álló ünnepi csokrot. A sátor építésének szigorú sza­bályai vannak. Gyöngének, töré­kenynek kell lennie. Nem lehet ma­gasabb húsz könyöknél, de tíznél sem alacsonyabb. A sátornak az ünnepi alkalomra kell megépülnie. Csakis növényi anyagokat szabad felhasználni tetőzetének elkészíté­séhez, nem nyújthat teljes védel­met, még az eső ellen sem. Annyi­ra átlátszónak kell lennie, hogy fe­lette megláthassuk a csillagokat. Az ünnepi csokor négy részből áll: pálmalevelekbőlf mirtuszfa gallyaiból, fűzfaágakból és a céd­rusfa gyümölcséből. A hagyomány szerint az ünnepi csokor a zsidóság egységének szükségességét jelké­pezi. Egy másik magyarázat szerint az egyén teljes odaadását, az Iste­nért való áldozatosságot hirdeti. Vé­gül arra is felhívják a figyelmet, hogy önmagában egyesíti a szent­földi három növényt az egész vilá­gon elterjedt fűzfával, ezzel a Szentföld gondolatát akarja ébren tartani, összekötve az őshazát az újhazával. A sátrak ünnepének végén kerül sor a Tóra (Szimchat Tóra) öröm­ünnepére. Az esti és a délelőtti is­tentiszteleteken körmenetben vo­nulnak végig a templom összes tó­ráival. Izraelben sok helyütt nem­csak a templomokban tartanak örömünnepet, hanem a szabadban is táncolva, népdalokat énekelve hirdetik, hogy övék az isteni tan hordozásának szent feladata. Az is­teni tanításért való hálaünneppel zárul be a zsidó őszi ünnepek sora. A pécsi zsidó közösség tagjai ok­tóber 1-jén köszöntötték a sátrak ünnepét, az istentiszteletet követő­en a résztvevők átvonultak a zsi­nagóga mellett felállított sátorba. A Tóra ünnepének köszöntésére október 9-én 18 órai kezdettel ke­rül sor. k Vizsgákra készülve illusztráció: tóth László Október 5-én, pénteken, ebéd­időben avatják föl Pécsett a 400- ágyas klinika hetedik emeletén azt az ökumenikus kápolnát, ahol minden történelmi egyház tagja lelki megnyugvást találhat betegsége idején. Az avatáson ott lesznek a katolikus, a reformá­tus, az evangélikus egyház papjai illetve a pécsi zsidó hitközség rabbija. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents